Magyar Mezőgazdaság, 1970. január-július (25. évfolyam, 1-28. szám)
1970-01-14 / 2. szám
December időjárása Д rendkívül enyhe, napsütésben gazdag és csapadékos novembert erősen hideg, szokatlanul borult december követte, rendkívül bőséges havazásokkal és erős hófúvásokkal. A NAPPALI HŐMÉRSÉKLET legnagyobbrészt alacsonyabb volt a szokásosnál. Már a hó elején téli napok köszöntöttek be, —1, —4 fokos nappali hőmérséklettel. A második héten az ország nagyobb részén olvadás volt, többfelé +5, 48 fokos maximumokkal. A harmadik hét végén visszatért a téli napok uralma, s a hónap végéig tartott változó erősséggel. A fagy mélypontját 20— 23. között érte el, —5, —10 fokos déli hőmérséklettel. AZ ÉJSZAKAI LEHŰLÉS túlnyomórészt erős volt. Az éjszakák kevés kivétellel fagyosak voltak, és a fagy erőssége 1,6—2 méter magasságban is gyakran —5, —10 közt volt, a 20-a körüli fagyhullám idején pedig nagy területeken —15, —21 fokig süllyedt a hőmérséklet, főleg a nyugati és északi megyékben. A TALAJKÖZELI RÉTEGEKBEN 20-a körüli éjszakákon a nyugati határszélen —22, —23 fokos fagy is előfordult. A HAVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET —1,3, —2,2 fokos értékei 1,8—3,4 fokkal a sokévi átlag alatt maradtak. A NAPSÜTÉSES ÓRÁK SZÁMA az ország legtöbb vidékén 5—20, északkeleten 20—30 közt volt. Ez a sokévi átlagnál (40— 60 óránál) általában 30—50 órával kevesebb, s így sokfelé a szokásosnak csak 12—20%-át érte el. A HAVI CSAPADÉKÖSSZEG néhány kis folton kívül csak az északkeleti megyékben nem érte el az 50 mm-t (24—49 mm), egyebütt meghaladta az 50 mm-t, s a Dunántúl délkeleti megyéiben, továbbá Pest és Bács-Kiskun megyében, valamint a Tiszántúl déli vidékein a 100 mm-t, s Bács-Kiskun megye nagyobb részén a 150 mm-t is. A sokévi átlaghoz (36—57 mm) viszonyítva az északkeleti megyékben mutatkozó kisebb területek kivételével mindenütt (az országnak több mint 90%án) csapadékbőség volt, s az ország jelentékeny részén az átlag kétszeresét és az ősz folyamán legszárazabb déli megyékben sokfelé a háromszorosát, helyenkint a négyszeresét is meghaladta a csapadék. AZ ŐSZI ÉVNEGYED (szeptember, október, november) csapadékösszege az Alföld legnagyobb részén mindössze 65— 100, egyebütt 100—120 mm közt volt, s így mindenütt a sokévi átlag alatt maradt, az Alföld déli megyéiben pedig az átlag felét sem érte el. A csapadék túlnyomó része hó alakjában hullott le. Tizenöt napon országos volt a csapadék, nyolc napon pedig az országnak kb. fele kapott csapadékot. Már az első napokban az ország egész területe összefüggő hótakarót kapott, amely a keleti megyékben a hónap közepéig erősen olvadt, a nyugati és északi megyékben azonban 20—50 cm-re vastagodott. A 18-án, majd a 26-án megindult újabb kiadós havazások következtében a hónap végén a Tiszántúl legnagyobb részét 10—20, az ország egyéb vidékeit 20—50, a hegyeket 70—90 cm vastag hótakaró borította. Dr. Kulin István CSAPADÉKELOSZLÁS 19&Я- - jeLtte.'tr'lfeT____hó A GÖRBE VONALAK-AZ IZOHIETAK-AZOKAT A HELYEKET KÖTIK ÖSSZE, AHOL A CSAPADÉK MENNYISÉGE EGYENLŐ VOLT FÖLDES LÁSZLÓ mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes január 7-én Afrikába utazott. Körútjának első állomása Tanzánia, ahol a magyar kormánydelegációt vezeti a zanzibári forradalom 6. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségeken. Ezt követően néhány napot tölt még Tanzániában, majd tárgyalásokat folytat Kenyában, Ugandában, Etiópiában, Szudánban és az Egyesült Arab Köztársaságban is. ZALAERDŐD HATÁRÁBAN JELÖLTÉK KI azt a 800 hektáros területet, ahova egy fenyőfajta-gyűjteményt telepítenek. A telepítésekhez a Szovjetunió, Kanada és Olaszország fenyveseiből szállítják a szaporítóanyagot. AZ ALFÖLD ELSŐ ÖNÁLLÓ termelőszövetkezeti tervező irodája az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben kezdte el működését. Elsőként egy 3600 férőhelyes szakosított sertéstelep tervdokumentációját készíti el a 13 mérnök és technikus. A munkatervben korszerűen gépesített szarvasmarhatelep és saját gépjavító terveinek elkészítése is szerepel. A NAGYÜZEMI TENYÉSZTÉS, a folyamatos pecsenyebárány-szállítás megvalósítása érdekében öt Csongrád megyei termelőszövetkezet Keletcsanádi Juhhizlaló és Értékesítő Társulás néven közös vállalkozást alapított. A csanádpalotai Törekvés, a makói Kossuth, a pitvarosi Vörös Csillag, a magyarcsanádi Úttörő és a királyhegyesi Árpád Tsz-ben már jelenleg is 4000 magyar fésűsmerinó anyajuhot tartanak, s a terveik szerint ez év júniusában elkészül az első ezer férőhelyes hizlaló kombinátjuk, amelyet később további korszerű telepek követnek. A MECSEKTEJ ÚJABB TAGJAI: a szigetvári Zrínyi Tsz, a Szentlőrinci Tangazdaság és a Szentegáti Állami Gazdaság. Ezzel naponta tízezerről tizenötezer literre növekedett a feldolgozásra kerülő tejmennyiség. Lehetőség nyílt a választékbővítésre is, a többlettej nagy részét zsíros sajt készítésére használják fel. Egyben piacát is kiterjeszti a vállalkozás, ezentúl Szigetvárra is szállítanak tejet és tejterméket. RADIO Január 15, csütörtök, 16.05—16.29- ig. Adottságok,lehetőségek (Kossuth). 21, szerda, 14.09—14.14-ig : Falusi percek (Petőfi), ta 22. csütörtök, 13.40—14.00-ig: Via korszerű mezőgazdaságról (Kossuth). TELEVÍZIÓ Január 17-én, szombaton, 10.15— 10.45-ig: Negyedik generáció. Riportfilm. XXV. ÉVF., 2. SZÁM 1970. JANUÁR 14. TARTALOM Oldal Hies T. : Élelmiszeripari tanácskozás ...........................................3 Dr. Simka I.: Zárszámadás a tsz-ekben...........................................5 Megfontoltság, előretekintés tükröződjék az 1969. évi zárszámadásokban .... 6 Lázár V. ■ Agrártörténeti vitaülés ......................................................7 Lakatos S.: Budapesti élelmiszerpiacok 1961-ben .... 8 Dr. Mészöly Cy.: Paradicsomtermesztésünk eredményeiről és jövőjéről..........................lo Bruder .1—Vajda J.: Miért sok a romló hagyma? .... 11 Szabó L.—Nagy L.: Fejlődő mezőgazdaság a Sárga-tenger partján....................................12 Dr. Bélteky B.: Több segítséget vár az Ecsedi-láp komplex rendezése .... 14 K. J. ■ Napirenden...........................15 Dr. Csire L.: Iparszerű sertéstartás ....................................................16 Dr. Schandl J. : A juhállomány elosztása a gazdaság területén ....................................................18 Kovács I.: Lemondhatunk-e a gyepgazdálkodásról? ... 18 Sik A.: A takarmányozás szervezése ...............................................20 Brigád vezetők, szakmunkások 21 Új szakkönyvek...............................22 INFORMÁCIÓK...............................23 Megyei lapok : Időszerű agrárkérdések ....................................39 címképünk Négy és fél kilós harcsa a velencei halászati tsz elárusító helyén, a Tolbuhin körúti nagycsarnokban (Tawaska Gyula felvétele) MAGYAR MEZŐGAZDASÁG Mezőgazdasági hetilap Főszerkesztő : Horváth Sándor Szerkesztőség: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) Telefon: 122—433 Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat, Bp., VIII., Blaha Lujza tér 3. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető : bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodáinál (Budapest, V., József nádor tér 1. sz.) Előfizetési díj egy évre 120.— Ft : 69.4674 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató INDEX: 25 546