Magyar Mezőgazdaság, 1970. január-július (25. évfolyam, 1-28. szám)

1970-01-14 / 2. szám

December időjárása Д rendkívül enyhe, napsütés­­ben gazdag és csapadékos novembert erősen hideg, szo­katlanul borult december követ­te, rendkívül bőséges havazá­sokkal és erős hófúvásokkal. A NAPPALI HŐMÉRSÉKLET legnagyobbrészt alacsonyabb volt a szokásosnál. Már a hó elején téli napok köszöntöttek be, —1, —4 fokos nappali hőmérséklettel. A má­sodik héten az ország nagyobb részén olvadás volt, többfelé +5, 4­8 fokos maximumokkal. A harmadik hét végén vissza­tért a téli napok uralma, s a hó­nap végéig tartott változó erős­séggel. A fagy mélypontját 20— 23. között érte el, —5, —10 fokos déli hőmérséklettel. AZ ÉJSZAKAI LEHŰLÉS túlnyomórészt erős volt. Az éjszakák kevés kivétellel fagyosak voltak, és a fagy erős­sége 1,6—2 méter magasságban is gyakran —5, —10 közt volt, a 20-a körüli fagyhullám idején pedig nagy területeken —15, —21 fokig süllyedt a hőmérsék­let, főleg a nyugati és északi megyékben. A TALAJKÖZELI RÉTEGEK­BEN 20-a körüli éjszakákon a nyugati határszélen —22, —23 fokos fagy is előfordult. A HAVI KÖZÉPHŐMÉRSÉK­­LET —1,3, —2,2 fokos értékei 1,8—3,4 fokkal a sokévi átlag alatt maradtak. A NAPSÜTÉSES ÓRÁK SZÁ­MA az ország legtöbb vidékén 5—20, északkeleten 20—30 közt volt. Ez a sokévi átlagnál (40— 60 óránál) általában 30—50 órá­val kevesebb, s így sokfelé a szokásosnak csak 12—20%-át érte el. A HAVI CSAPADÉKÖSSZEG néhány kis folton kívül csak az északkeleti megyékben nem ér­te el az 50 mm-t (24—49 mm), egyebütt meghaladta az 50 mm-t, s a Dunántúl délkeleti megyéiben, továbbá Pest és Bács-Kiskun megyében, vala­mint a Tiszántúl déli vidékein a 100 mm-t, s Bács-Kiskun me­gye nagyobb részén a 150 mm-t is. A sokévi átlaghoz (36—57 mm) viszonyítva az északkeleti megyékben mutatkozó kisebb területek kivételével mindenütt (az országnak több mint 90%­­án) csapadékbőség volt, s az or­szág jelentékeny részén az átlag kétszeresét és az ősz folyamán legszárazabb déli megyékben sokfelé a háromszorosát, he­­lyenkint a négyszeresét is meg­haladta a csapadék. AZ ŐSZI ÉVNEGYED (szep­tember, október, november) csapadékösszege az Alföld leg­nagyobb részén mindössze 65— 100, egyebütt 100—120 mm közt volt, s így mindenütt a sokévi átlag alatt maradt, az­ Alföld déli megyéiben pedig az átlag felét sem érte el. A csapadék túlnyomó része hó alakjában hullott le. Tizen­öt napon országos volt a csapa­dék, nyolc napon pedig az or­szágnak kb. fele kapott csapa­dékot. Már az első napokban az or­szág egész területe összefüggő hótakarót kapott, amely a keleti megyékben a hónap közepéig erősen olvadt, a nyugati és észa­ki megyékben azonban 20—50 cm-re vastagodott. A 18-án, majd a 26-án megindult újabb kiadós havazások következté­ben a hónap végén a Tiszántúl legnagyobb részét 10—20, az or­szág egyéb vidékeit 20—50, a hegyeket 70—90 cm vastag hó­takaró borította. Dr. Kulin István CSAPADÉKELOSZLÁS 19&Я- - jeLtte.'tr'lfeT____hó A GÖRBE VONALAK-AZ IZOHIETAK-AZOKAT A HELYEKET KÖTIK ÖSSZE, AHOL A CSAPADÉK MENNYISÉGE EGYENLŐ VOLT FÖLDES LÁSZLÓ mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes január 7-én Afriká­ba utazott. Körútjának első állo­mása Tanzánia, ahol a magyar kormánydelegációt vezeti a zan­­zibári forradalom 6. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett ünnep­ségeken. Ezt követően néhány napot tölt még Tanzániában, majd tárgyalásokat folytat Ke­nyában, Ugandában, Etiópiában, Szudánban és az Egyesült Arab Köztársaságban is. ZALAERDŐD HATÁRÁBAN JELÖLTÉK KI azt a 800 hektá­ros területet, ahova egy fenyő­fajta-gyűjteményt telepítenek. A telepítésekhez a Szovjetunió, Kanada és Olaszország fenyve­seiből szállítják a szaporító­anyagot. AZ ALFÖLD ELSŐ ÖNÁLLÓ termelőszövetkezeti tervező iro­dája az abádszalóki Lenin Ter­melőszövetkezetben kezdte el működését. Elsőként egy 3600 férőhelyes szakosított sertéste­lep tervdokumentációját készíti el a 13 mérnök és technikus. A munkatervben korszerűen gé­pesített szarvasmarhatelep és saját gépjavító terveinek elké­szítése is szerepel. A NAGYÜZEMI TENYÉSZ­TÉS, a folyamatos pecsenyebá­­rány-szállítás megvalósítása ér­dekében öt Csongrád megyei termelőszövetkezet Keletcsa­­nádi Juhhizlaló és Értékesítő Társulás néven közös vállalko­zást alapított. A csanádpalotai Törekvés, a makói Kossuth, a pitvarosi Vörös Csillag, a ma­­gyarcsanádi Úttörő és a király­­hegyesi Árpád Tsz-ben már je­lenleg is 4000 magyar fésűsme­­rinó anyajuhot tartanak, s a terveik szerint ez év júniusá­ban elkészül az első ezer férő­helyes hizlaló kombinátjuk, amelyet később további korsze­rű telepek követnek. A MECSEKTEJ ÚJABB TAG­JAI: a szigetvári Zrínyi Tsz, a Szentlőrinci Tangazdaság és a Szentegáti Állami Gazdaság. Ezzel naponta tízezerről tizenöt­ezer literre növekedett a feldol­gozásra kerülő tejmennyiség. Lehetőség nyílt a választékbő­vítésre is, a többlettej nagy részét zsíros sajt készítésére használják fel. Egyben piacát is kiterjeszti a vállalkozás, ezen­túl Szigetvárra is szállítanak te­jet és tejterméket. RADIO Január 15, csütörtök, 16.05—16.29- ig. Adottságok,­lehetőségek (Kos­suth). 21, szerda, 14.09—14.14-ig : Falusi percek (Petőfi), ta 22. csütörtök, 13.40—14.00-ig: Vi­a korszerű mezőgazdaságról (Kossuth). TELEVÍZIÓ Január 17-én, szombaton, 10.15— 10.45-ig: Negyedik generáció. Ri­portfilm. XXV. ÉVF., 2. SZÁM 1970. JANUÁR 14. TARTALOM Oldal Hies T. : Élelmiszeripari ta­nácskozás ...........................................3 Dr. Simka I.: Zárszámadás a tsz-ekben...........................................5 Megfontoltság, előretekintés tükröződjék az 1969. évi zárszámadásokban .... 6 Lázár V. ■ Agrártörténeti vita­ülés ......................................................7 Lakatos S.: Budapesti élelmi­szerpiacok 1961-ben .... 8 Dr. Mészöly Cy.: Paradicsom­termesztésünk eredményei­ről és jövőjéről..........................lo Bruder .1—Vajda J.: Miért sok a romló hagyma? .... 11 Szabó L.—Nagy L.: Fejlődő mezőgazdaság a Sárga-ten­ger partján....................................12 Dr. Bélteky B.: Több segítsé­get vár az Ecsedi-láp komplex rendezése .... 14 K. J. ■ Napirenden...........................15 Dr. Csire L.: Iparszerű sertés­tartás ....................................................16 Dr. Schandl J. : A juhállomány elosztása a gazdaság terüle­tén ....................................................18 Kovács I.: Lemondhatunk-e a gyepgazdálkodásról? ... 18 Sik A.: A takarmányozás szer­vezése ...............................................20 Brigád vezetők, szakmunkások 21 Új szakkönyvek...............................22 INFORMÁCIÓK...............................23 Megyei lapok : Időszerű ag­rárkérdések ....................................39 címképünk Négy és fél kilós harcsa a velencei halászati tsz elárusító helyén, a Tolbuhin körúti nagycsarnokban (Tawaska Gyula felvétele) MAGYAR MEZŐGAZDASÁG Mezőgazdasági hetilap Főszerkesztő : Horváth Sándor Szerkesztőség: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) Telefon: 122—433 Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat, Bp., VIII., Blaha Lujza tér 3. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető : bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodáinál (Budapest, V., József nádor tér 1. sz.) Előfizetési díj egy évre 120.— Ft : 69.4674 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató INDEX: 25 546

Next