Magyar Mezőgazdaság, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 2. szám

A Az ifjúság helyzetéről, a szakemberek továbbképzésének korszerűsítéséről Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium vezetése miniszteri értekezleten meg­tárgyalta az ifjúság körében folytatott munká­ról és a kormányhatározat végrehajtásáról szó­ló jelentést, a mezőgazdaságban, az élelmiszer­­iparban, a fagazdaságban dolgozó, oktatásban részt vevő fiatalság helyzetét és a további teendő­ket. A miniszteri értekezlet megállapította, hogy az ifjúság eszmei, politikai nevelésében, kulturális, sportolási körülményeiben, a gazdasági építő munkában az utóbbi években jelentős sikerek születtek. Az országos eredmények mellett számos helyi feladat megoldásából példásan veszik ki ré­szüket a fiatalok. Az ifjúságot érintő kérdések megvitatásában és megoldásában szerepük nö­vekszik. Ezek ellenére azonban fokozottabban kell törődni a kormány ifjúsági határozatának végrehajtásával és az MSZMP X. kongresszusa útmutatásának valóra váltásával. A MINISZTERI ÉRTEKEZLET RÁMUTA­TOTT, hogy az ifjúsággal kapcsolatos munka a vezetők elsőrendű politikai, gazdaságszervező fe­ladata, amely a napi teendőknek elválaszthatat­lan, szerves része. Az élelmiszergazdaságban, a fagazdaságban sajátos helyzete van az ifjúság­nak. A korszerűsödő termelésben képzett, szak­máját szerető fiatalságra van szükség. S hogy a fiatalok ezt a foglalkozást, szakmát hivatásuk­nak vállalják, az a gazdaságok, szövetkezetek, üzemek vezetőinek nevelő segítőkészségén és cselekedetein is múlik. Bátrabban bízzanak fele­lősségteljes feladatokat az arra érdemes fiatalok­ra. A kollektív szerződések tervezetét most készí­tik elő az üzemekben. E munkába kezdettől fog­va be kell vonni a KISZ tisztségviselőket is. A MINISZTERI ÉRTEKEZLET MÁSIK NAPI­RENDI pontként foglalkozott a szakemberek to­vábbképzésének korszerűsítésével. Határozatot hozott a továbbképzés egységes rendszerének ki­alakítására. Célja az, hogy az egyetemi, felsőfo­kú, középfokú végzettségűek, szakemberek, szak­munkások szakmájuk legújabb technikai, mű­szaki, üzemszervezési ismereteinek elsajátítása érdekében legalább 4—5 évenként vegyenek részt szakmai továbbképzésben. December időjárása A­z enyhe, napfényes és az ország­­nak közel felén csapadékos no­vember után december átlag körüli hőmérsékletű, erősen ködös és bo­rult volt, gyakori és az országnak főleg a keleti felében az átlagosnál bőségesebb havazással. A NAPPALI FELMELEGEDÉS hónap elején jóval erősebb, a vége­ a felé gyengébb volt a szokásosnál. A hónap első napjainak 10—13 fo­kos erős enyhesége után még egy héten át nagyobbrészt 5—10 fokos enyheségben volt részünk, 12-én azonban hirtelen 1—3 fokra csök­kent a nappali hőmérséklet. Utána a hónap végéig már csak ritkán for­dult elő 5 foknál erősebb felmelege­dés s több napon nagy területeken vagy országszerte téli napok köszön­töttek be, —1, —5 fokos déli hőmér­séklettel. Az utolsó napokban erősen megenyhült az idő. AZ ÉJSZAKAI LEHŰLÉS a nappali hőmérséklettel párhuzamosan válta­kozott. Az első napok fagymentes éjszakái után 5-én hajnalban hirte­len országszerte —2, —6 fokig sül­­­lyedt a hőmérséklet 1,6—2 méter magasságban. Utána három héten át több éjjel jelentkezett hasonló erős­ségű, ritkábban 1—2 fokkal erősebb fagy. A fagy 25-én országszerte —10, —16 fokig, 27-én pedig sokfelé —15-től —19 fokig erősödött, amit hirtelen erős enyhülés követett. A TALAJ MENTI RÉTEGEKBEN 5-én többfelé mértek —6, —10 fokot s utána változó erősséggel rendsze­resen jelentkezett talaj menti fagy, amely mélypontját 25-én és 27-én reggel érte el —15, —18, helyenként —19 fokos erősséggel. A talajt ekkor mindenütt 5—30 cm vastag hótakaró borította. A HAVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET 0,4—1,6 fokos értékei általában 0,1— 1,0 fokkal meghaladták a sokévi át­lagot, délen azonban sokfelé ugyan­annyival alatta maradtak. A NAPSÜTÉSES ÓRÁK SZÁMA: a Dunántúlon 30—60, egyebütt az erős ködképződés miatt legtöbb vi­déken csak 10—30 közt volt. Ez a sokévi átlagot (40—60 órát) csak a Dunántúl néhány vidékén haladja meg 1—10 órával, másutt 10—20, ke­leten általában 20—40 órával alatta marad. A HAVI CSAPADÉKÖSSZEG csak Kőszeg—Szombathely vidékén ma­radt 25 mm alatt (17—24 mm). A Du­nántúl nagyobb részén 25—50 mm hullott, hasonlóképpen Pest, Bács- Kiskun és Csongrád megye legna­gyobb részén. Egyebütt, így néhány kis folton kívül a Dunántúl északi vidékein, az Északi Hegyvidék egész területén, továbbá az Alföld nagyobb részén a csapadék meghaladta az 50 mm-t s különösen az északi és északkeleti megyékben a 75 mm-t, a Mátrában és a Bükkben a 100 mm-t is (101—125 mm). A sokévi átlaghoz (36—57 mm) vi­szonyítva az 50 mm-nél kevesebb csapadékú vidékeken mérsékelt csa­padékhiány mutatkozott, főleg a du­nántúli megyékben. Egyebütt (az or­szágnak mintegy 60%-án) a csapa­dék meghaladta az átlagot, a keleti és északkeleti megyékben az átlag másfélszeresét, helyenkint a kétsze­resét is. A csapadék a hónap első napjai­ban nagyobbrészt eső- és ködszitá­­lás, kisebb részben havazás, majd több mint kéthetes csapadékszünet után 21-től kezdve nap nap után megismétlődő, nagyobbrészt orszá­gos havazás alakjában hullott le. A HÓTAKARÓ a következőkép­pen alakult: az első hét végén a ke­leti megyékben 2—6 cm vastag rövid életű hótakaró képződött. Utána számottevő hóréteg 22-ére alakult ki, amely 27-ére országszerte 10—30, a magasabb hegyeken 50—70 cm-re vastagodott, de utána gyors olvadás­nak indult. Az év utolsó napján friss hóréteg képződött. Dr. Kulin István CSAPADÉKELOSZLÁS 19^.0.. _id.tSArrilv £____hó I­I­I A GÖRBE VONALAK -AZ IZOHIETAK-AZOKAT A HELYEKET KÖTIK ÖSSZE, AHOL A CSAPADÉK MENNYISÉGE EGYENLŐ VOLT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ AGROTERV-NÉL Az Agroterv 1970. évi tevékenysé­géről, a vállalat mezőgazdasági mű­szaki fejlesztési munkájáról és az 1971. évi tervekről tájékoztatta sajtó munkatársait dr. Jakus Ven­a­del vezérigazgató az év első mun­kanapján. Elmondotta, hogy a múlt évben 127 mezőgazdasági létesítmény tervét készítették el, amelyeknek ki­­vitelezési értéke eléri az egymilliárd­­ forintot. Közülük legjelentősebbek : Lajta-Hansági Állami Gazdaság 1000 férőhelyes tehenészeti telepe, a berettyóújfalui, a hódmezővásár­helyi sertéstelepek, a Kunfehértói Állami Gazdaság borkősarüzeme, stb. Már 74 országban bejelentett szolgálati szabadalom az Agroterv takaréküreges vázszerkezete, amely­ből állattartási épületeket, raktára­kat terveznek, építenek. Ezek mel­lett új, korszerű mezőgazdasági léte­sítmények tipizált terveit is elkészí­tik, amelyeket az ország tervezőinté­zetei munkájukban felhasználhat­nak majd. Az Agroterv munkájának új ele­me: a Mezőgazdasági Gépgyártó és Gépjavító Tröszt vállalataival együtt, az általuk tervezett létesít­mények gyártását, a technológiai berendezések szerelését is elvégzik. RÁDIÓ Január 20, szerda. 14.00—14.15-ig : Falusi percek (Petőfi). Január 20, szerda. 18.15—19.00-ig: Falusi esték (Petőfi). Január 21, csütörtök. 13.40—14.00- ig : Vita a korszerű mezőgazdaság­ról. önköltség, termelékenység (Kossuth). TELEVÍZIÓ Január 16, szombat. 10.20—10.50- ig: Eredmények, gondok (ism.). Január 19. kedd. 18.35—19.05-ig : Vendégasztal. Házigazda : Gulyás Pál, a Népszabadság munkatársa.­ ­МИ [UNK]И XXVI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1971. JANUÁR 13. TARTALOM Oldal Horváth S.: A szerkesztő jegy­zetei ................................................3 Dr. Banke A.: Marketing az élelmiszergazdaságban ... 4 A termelők és a feldolgozók kapcsolatáról................................5 Dr. Kánya Gy.: A jogi érdek­­védelem a Tokaj-hegyaljai szövetség területén (Területi szövetségek fóruma) .... 6 Kovács S. : A tanácsok területi fejlesztési terve és az élel­miszergazdaság .................................7 Frankó J—Kerekes B.: A ke­nyérgabona-vetés tapaszta­latai (Békés megye) .... 8 Dr. Mészáros I.: Az őszi ka­lászosok helyzete és a veté­sek ápolása....................................10 Göde H.—dr. Vitay J.—Emődi Gy.: Eredményes és gazda­ságos cukorrépatermelés . 11 Dr. Kazó B.: A mesterséges esőztetés.........................................12 Cserkuti I.: Két kiállításon Angliában.........................................13 Gy. B.: 400 változat..........................15 Dr. Juhász B.—dr. Kunffy Z.— dr. Bóné L. : Az emésztőszervi megbetegedésekből szárma­zó veszteségek csökkentése 16 Felhívás az 1971. évi vágó­­marha-hizlalási versenyre . 17 Hajas P.: Sertéshizlalási tech­nológiák V..........................................18 Peresztegi T. F.: A marha­hizlalás korszerűsítése (Me­zőfalvi A. G.)...............................20 Új szakkönyvek...............................22 Információk.........................................23 Brigádvezetők — szakmun­kások ...............................................47 CÍMKÉPÜNK A Mező­falvi Állami Gazdaság fiatal magyartarka hízó bikája. (Cikkünk a 20—21. oldalon) (Kabáczy Szilárd felvétele) MAGYAR MEZŐGAZDASÁG Mezőgazdasági hetilap Főszerkesztő : Horváth Sándor Szerkesztőség : Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) Telefon: 122—433 Postafiók: Budapest 55. Pf. 6. Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat, Bp., Vm., Blaha Lujza tér 3. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető : bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. sz.) Előfizetési díj egy évre 120.— Ft 71.0204 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató INDEX: 25 546

Next