Magyar Nemzet, 1900. július (19. évfolyam, 178-208. szám)
1900-07-01 / 178. szám
1900. Julius 1. MAGYAR NEMZET. csarnokból, a mely a tizenhatodik századból való festményekkel van diszitve, a kápolnába jutunk, a melynek mennyezete életnagyságu angyal alakokkal és dús aranyozással van díszítve. A római stilü főoltár márványból való. Az oltárt két márványból való angyal diszíti. Az oltárkép assisi szent Ferencz halálát ábrázolja. A kép fölött kerek ablak van, amelynek üvegfestménye Krisztust ábrázolja, amint kezét áldásra emeli. Az egyetlen oldaloltár Máriaszobrot tartalmaz, amelyet jobbról és balról angyalcsoportok vesznek körül; vele szemben Kandier fali festménye van, amely páduai szent Antalt ábrázolja. A kápolna padlója háromszinű márványból van összeállítva. Reichstädt, junius 30. (Saját tudósítónk távirata.) A kis városon csak ma reggel lehetett észrevenni, hogy itt holnap nagyjelentőségű ünnep készül. A házak nincsenek mind fellobogózva. Csak egynéhány házon látni a sárga-fekete lobogót. Ferencz Ferdinánd főherczeg minden ünnepélyes fogadtatás mellőzését kérte ugyan, de azért a veteránok mégis üdvözölni fogják a kastély kertjének ajtajánál. (N. Fr. Prí) Reichstädt, junius 30. a szobába megy, a melyben ő felsége II. Sándor orosz czárral találkozott. Innét Ferencz Ferdinánd főherczeg szalonján át a földszinten levő kápolnába mennek, ahol a főherczeg összes alkalmazottai jelen lesznek. A főherczeg családján kívül jelen lesznek az esküvőn : Thun Jaroslav gróf és grófné, a Chotekcsalád feje, Chotek Károly gróf, Nostitz Lipót gróf és grófné, a menyasszony fivére, Chotek Farkas gróf, Mária Terézia főherczegnő volt udvarhölgye, Chotek Szidónia grófnő és Maillard bárónő udvarhölgy. (N. Fr. Pr.) Reichstädt, június 30. A reichstadti kastély ma még egyszerűen és csendesen áll. Csak helyenként mutatja a város lobogódísze, hogy ünnepi esemény áll készülőben. A reichstadti kastély, egy nem nagyon díszes, de nagyterjedelmű várszerű épület, amelynek kapuján még a szász-lauenburgi és pfalzi czímerek láthatók, csekély emelkedésen épült a városkától északra. Eredetileg, a hatalmas dubi Berka-családnak a vára volt. A várkápolna, a melyben a díszes esküvő végbe fog menni, valóságos gyöngye a kastélynak, a melyet V. Ferdinánd és neje, a kiknek Reichstadt legkedvesebb nyaralóhelyük volt, pazar fénynyel rendeztek be. A mellékoltár fölött egy Mária-szobor áll gyönyörű fehér selyemruhában, amely Mária Anna királynőnek a menyaszszonyi ruhája volt. A főoltár fölött Kandier festménye : »Assisi szent Ferencz halála« látható. A kápolnát 20 Kandler-féle freskó diszíti. Valamennyinek a tárgya Jézus és a Boldogságos Szűz életéből van véve. A renaissance-stilű mennyezeten életnagyságú angyalok és Krisztus kínszenvedései vannak ábrázolva. A padló mozaikszerűleg háromszinű belföldi márványból van összerakva. A nászmenet az első emeleti szobákból gyönyörű szalonban gyűl össze, a melyet Ferencz királynak Kuppehvieser festette képe diszít. Azután a billiárdtermen át, a melyben művészi kivitelű porczellán-edények vonják magukra a figyelmet, a kápolna tágas előcsarnokán és egy meglehetősen szűk lépcsőn keresztül a kápolnába ér a menet. A márkapár a főoltár mellett foglal helyet. Jobbra van az uralkodóház tagjainak a helye. A kápolna bal részében a hölgyek, jobb részében az urak helyezkednek el. Az esketést Hikisch reichstadti esperes végzi. Liebich polgármester, Keilwerth kormánytanácsos és Urbanek erdőmester ma kihallgatásra mennek Ferencz Ferdinánd főherczeghez. (Saját tudósítónk távirata.) A holnapi Wiener Zeitung ő felsége Ischlből keltezett kéziratát fogja közölni, a melylyel Chotek Zsófia grófnőnek a hohenbergi herczegnő czimét adományozza. A herczegnő rangja a birodalmi herczegeké előtt áll és a mediatizált herczegek után következik. A czime ez lesz: »ő herczegsége« (»fürstliche Gnaden«.) A lemenőkre nézve a herczegi rangemelés 1900. július 1-jétől számit. (N. Fr. Fr.) Reichstädt, junius 30. (Saját tudósítónk távirata.) Mária Terézia herczegnő leányaival együtt a lépcsőn fogadja ■iát és annak menyasszonyát és ott üdvözli őket. Ezután megtörténnek a bemutatások. Összesen csak a polgármestert, az esperest és a jószágintézőt fogják bemutatni a menyasszonynak. Délután a lakodalmi vendégek a kert nagy terraszán teát isznak és azután ebédelnek. A ma délutáni ebéd listáján még Chotek grófnőként szerepel Ferencz Ferdinánd menyasszonya, a holnapi dejeuner névsorába azonban már mint hohenbergi herczegnő van felvéve. Az esküvő előtt a társaság Mária Terézia főherczegnő nagy szalonjába fog gyülekezni. Ez a szoba gyönyörű szép, világos sarokterem. A szalonból a társaság a billiárd-szobán át abba olyan remekül összevág, hogy elprédálás lenne fejében eladni. Egy pár parádés lóra meg okvetlenül szükség van. Tehát maradjon a négyes... A gyertyán, lámpán takarékoskodni, no ez már éppen veszedelmes dolog. Vakoskodni, szemetrontani, aztán szemorvosra, meg okuláréra költeni el, amit megtakarítottunk —■ nem, ezt sem erőltetjük tovább. A félig töltött pipa, az csak annak a kedves kis bolondnak a hunczutsága . . . Hanem igen, a gyufának szokásossá vált mértéktelen pazarlása, az igazán felesleges. Arról egész komolyan le kell a háznépet szoktatni, így szűrődött meg mihamar Bódi bácsinak túlságos takarékossági buzgalma. A megszürődött takarékosságához azonban mai napig is rendületlenül hű maradt. A gyufa-pazarlást még vendégtől sem tűri el, pedig attól minden egyebet eltűr. — Csaljuk meg a zsidót! — szól sietve, mihelyest gyufát lát föllobbanni s mindenkit arra kényszerít, hogy annál az egy szálnál gyújtson rá, valameddig csak lehet. Ennek kapcsán rendesen előadja abbeli nemzetgazdasági meggyőződését, hogy a magyar fajt szigorú takarékosságra kell szoktatnunk, különben semmi sem lesz belőle. Ami pedig a Bódi bácsi anyagi viszonyainak rendezését illeti? Nos hát, Bódi bácsi várva-várja azt a kivételes nagy termést, azt a nem remélt áremelkedést, vagy azt az egyéb rendkívüli jövedelmet, amit Wesz annak idején nem akart számításba venni. Hiszen lám, azért maga Weisz is belátta, hogy az ilyen jó fordulat nincs kizárva s egyszerre mindent rendbe hozhat. Már pedig Weisz csak ért az efféle dolgokhoz. Hegedűs miniszter Kolozsvárott. — Távirati tudósítás. — Kolozsvár, junius 29. Tegnap közölt tudósításunk kiegészítéséül a miniszter kolozsvári tartózkodásáról a következőket jelentjük: A miniszter délelőtt volt tanulótársaival találkozott az ev. ref. főtanoda százados épületében. A tanulótársak közül 18-an gyűltek egybe és számos notabilitás, hölgyközönség és ismerős töltötte meg a termet. A minisztert és tanulótársait Sátán Lajos igazgató üdvözölte, mondván, hogy az intézetnek zászlajára három jelszó volt századok óta írva és ez magyarázza meg, hogy szegényebb eszközökkel ennyi nagy embert nevelhetett. E három jelszó a vallásosság, a hazafiság és a munka szeretete. Azután Jónás Bálint lelkész megható imádságot mondott, mire Hegedűs Sándor bensőségteljes beszéde következett. Az intézet magasztalásával kezdte beszédét, aztán rátért volt tanáraira és kegyelettel emlékezett meg Kósy, Sárkány, Takács, Gyulai Pálról, Nagy Ferenczről és Fekete Lászlóról, kik, Gyulait kivéve, mind elhunytak. Ha visszaemlékezünk — úgymond — e boldog időre és e magas régiókból nézzük a mindennapi életet, a mindennapi élet küzdelmeit, talán elkeseredésünkben mondjuk, hogy ezek utolérhetetlen ideálok, amelyek után hiába törekszünk. De nem így van! Nem áll az, hogy nem tudjuk megcselekedni azt, ami lehetséges, mert éppen az ideálok után való törekvés lelkesedést, kitartást, önbizalmat, bátorságot, sőt vakmerőséget kelt az emberben. E lelkesedés, kitartás, önbizalom, bátorság és vakmerőség nélkül kis nemzet kicsiny fiai nagy dolgokat nem csinálhatnak. (Taps.) Az iskola hatását fejtegetve, kiemelte, hogy nagy előnyükre volt az a körülmény is, hogy az iskola csak pár lépésnyire van a templomtól. Mentünk — úgymond — a templomba, némelykor pajzán gyermeki kedvvel, vagy a meleg elől futottunk be hűsölni, de ez a templomlevegő meghatott bennünket. Pár percz elég volt arra, hogy Istenhez emelkedjünk fel és szelidebben és jobban távozzunk onnan. Kívánatos, hogy minden intézetnél igy legyen , minél közelebb legyen a templom az iskolához. Nagyhatású beszédét a miniszter így végezte: Most, kedves barátaim, újra távozni kell! Távozni fogunk különböző érzelmekkel és különböző kilátásokkal a jövőre nézve. Én csak arra kérlek titeket, hogy azzal az érzelemmel, amelylyel gyermekkorunk óta egymás iránt viseltettünk, maradjatok meg mindnyájan. Ne feledjük az öreg kollégiumot, de sőt ellenkezőleg, az örökké áldott találkozás frissesége erősítse meg továbbra is baráti érzelmünket. Én, talán a sors kedvezése, az emberek jósága, a véletlen szerencse folytán — no, meg egy kis szorgalommal is — magasabbra emelkedtem, de azért érzem ennek a kérhetetlen súlyát. Mondom, boldog vagyok, de ne irigyeljétek ezt a boldogságot. Büszkén vallom, jól érzem magamat hivatásomban, mert sokat tehetek és sok kötelesség van, nem azért a jogért, a hatalomért, mert ez magában véve csak teher , és én tudom, hogy aki közületek megfelelő állást foglal el a közéletben, érzi, hogy munkáját és kötelességeit híven teljesítette, hogy a munkát nem lehet bezárni akkor, midőn a szemünket zárjuk be. A nagy munka folytonos felelősséggel jár és ennek rettenetes emésztő érzete gyötri eszünket éjjel-nappal és mindig előáll e kérdéssel : megtetted-e kötelességedet és hogyan tetted meg ? Nem képzelhetitek, mily rettenetes érzés ez! Érezni a kötelességet és ennek megfelelni boldogság, de mindenkor hirdetni fogom, hogy a csendes otthon mindennél többet ér. Nem azt akarom mondani, hogy ne törekedjünk többre, de ha egyik vagy másik a pályán igen előre halad, ne irigyeljétek, hanem jó kívánságtokkal kisérjétek a sírig és mondjátok mindig, hogy annak nagy a kötelessége, de nagy a felelőssége is. Kérjétek működésére Isten áldását, de csak úgy, ha megérdemli az emberek jóakaratát, és ha erre méltó. Tartsátok meg barátotokat a jövőben oly szeretetben, mint eddig és kérjük Isten áldását az intézetre, a tanárokra, az egyházra, a hazára és a királyra. Isten éltessen benneteket! A szép beszéd mély hatást tett a jelen voltakra. Azután a miniszter és barátai lefényképeztették magukat. Délben egy órakor a miniszter és osztálytársai, továbbá családja, Szterényi miniszteri tanácsos és Sárkány igazgató zártkörű ebéden vettek részt, melyet a miniszter adott. Macskásy igazgató köszöntötte fel a minisztert, ki melegen felelt. Németh János a miniszter nejét köszöntötte fel. Sárkány igazgató felszólalása után elhatározták, hogy tíz év múlva ismét találkoznak. A városi közgyűlést délután három órakor gróf Béldi Ákos főispán nyitotta meg. Utána Szvacsina polgármester adta elő javaslatát, hogy a minisztert díszpolgárrá válaszszák meg. Utána Bénes Ferencz, a függetlenségi párt elnöke szólalt föl, kijelentvén, hogy szíve egész melegével elfogadja az indítványt ez érdemes férfiú megtisztelésére, kinek Kolozsvár annyit köszön. Szamosi János, a szabadelvű párt, elnöke, rövid és hatásos szavakban pártolja az indítványt és örömét fejezi ki, hogy egyhangúlag emelik határozattá. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot és Hegedűs Sándort nyomban testületileg értesítette arról. Gróf Béldi és Nagy helyettes polgármester szavai után Hegedűs felelt. Ha valamit tett — úgymond — a városért vagy a hazáért, ha a kolozsváriak bizalmát meg tudta érdemelni, nem rójta a maga érdemei, sem cselekedetei számlájára, de a szeretetnek oly megható módon való nyilvánulását annak a körülménynek tudja be, hogy a hivatalos működést meg tudta tisztítani minden szenvedélytől. Egy fogadalmat tehet most s ez az, hogy, mint Kolozsvár díszpolgára, most már nemcsak ambícziója, de becsülete is követeli, hogy e czímet egész életén át megszolgálja. (Éljenzés.) A miniszter tiszteletére este 8 órakor fényes bankér volt, amelyen a miniszter családján kívül a város előkelőségei, köztük számos hölgy is vettek részt. Béldi főispán mondotta az első felköszöntőt Hegedűsre, mint Kolozsvár díszpolgárára. Hegedűs válaszában kijelenti, hogy úgy érzi magát, mint egy családi vacsorán. Nem érheti oly támadás és keserűség, amelyre gyógyításrt nem adna Kolozsvár szeretete. Sándor József a miniszter családját, távollevő fiait is, és negyedik gyermekét, akit a miniszter oly szeretettel ápol és gyámolít, a magyar ipart köszöntötte föl. Délután a miniszter több ipari tanintézetet és ipartelepet látogatott meg. A Halász-ünnep. — Saját tudósítónktól. — Budapest, június 30. Halász Ferencz miniszteri osztálytanácsos harminczéves pedagógiai működésének emlékére, most, hogy a király kegye miniszteri osztálytanácsossá tette, spontán megnyilatkozásra bírta a magyar tanítóságot. as országos taifita-egylet rendezte_.eata 3