Magyar Nemzet, 1900. november (19. évfolyam, 300-329. szám)

1900-11-01 / 300. szám

A MAGYAR NEMZET. 1900. november 1. főbb családi ügyeit rendezi s csak igen kis részében foglalkozik az egyöttl­átt áűlság és a morganatikus házasság fogalmával. Mikor ezt a részt a miniszterelnök a kép­­viselőházban szóról-szóra felolvasta, meg­győzvén az országot, hogy e családi szabá­lyokat nem őrzik sárkányok s hogy a mi azokban van, a magyar alkotmányos miniszterek előtt nem titok: az ellenzéki okoskodások kártyavára egyszerre össze­dőlt ez épp oly okos, mint tapintatos cse­lekedettel. Hogy a Habsburg-ház családi szabá­lyainak, a morganatikus házassággal s az egyenrangúság kérdésével kapcsolatos ré­szeit Széll Kálmán a Ház színe elé hozta, ez eljárásával is tanujelét adta meg­vesztegethetetlen alkotmányos érzületének. Ez a minden izében hamisítatlan, nagy al­kotmányos érzék tette le az ő kezébe a nemzet sorsát egy válságos, históriai pilla­natban. S a hozzá való ragaszkodás teszi őt a parlamenti helyzet urává, bármily nehéz és kényes pillanatban. Lesz-e magyar királyné a trónörökös hitveséből? Ezt a kérdést szegezte Széll Kálmán mellének az ellenzék. S e kérdésre várt a felzaklatott közvélemény határozott feleletet. Erre a kérdésre sem maradt adós a válaszszal Széll Kálmán. Nyíltan kimondta: nem lehet. Nem lehet a beczikkelyezendő deklaráczió alapján, a közte és fenséges férje, a trón várományosa között létrejött egyezmény alapján; nem lehet a trónörök­lés rendjét megállapító törvény értelmében. De ezen nyilatkozata kapcsán az ér­zelmek húrjain játszott ő is. Poétikus szár­nyalással szólott a trónörökös családi bol­dogságáról, a­melyet magának nemes aka­raterővel megszerzett. A boldogság és sze­relem e bűvös szigetére ne törjön be a politika. Ne igyekezzék diszharmóniára, ne ébreszszen fel kétségeket, jövendő nagy konfliktusok csíráit. Hazafias érzések árjától elragadtatva, gyönyörű, feledhetetlen szavakkal fordult a miniszterelnök a magyar közvéleményhez. A nemzeti jövő érdekében emelte fel óvó szavát. A nemzeti jövő érdekében, a mely neki mind olyan jól esik, hogy letéve tol­lát, csak felel s végül megindultan kiált fel: ... a földön nekem van Legszeretőbb anyám. A hallgatóság könyekig meg van hatva s kitör az első tapsvihar, mely azután megújul minden darab után. Egyik kiválóan sikerült kép »A kisbéres.« Ez csak eléggé prózai alak! Ismerem a való­ságban , olvastam Petőfi költeményeiben s meg­vallom, nem illetődtem meg rajta fölöttébb. Gail Erzsitől kell hallani! Mily gyönyörű zsánerkép, valóságos romantikus kis hős lesz belőle, mikor a babájától kapott virágot kalapja mellé tűzi, még kevélyebben bajt tovább és Mit fejében gondolt s erezett szivében, Mit el nem mondhata ott hirtelenében. Azt útjában olyan szépen elfütyölte, hogy a pacsirták is tanulhattak tőle. A­hogy ő ezt a strófát egy-egy hanglejtés­sel, egy-egy finom fej- és testmozdulattal szí­nezni tudta: megelevenítő volt... »A felhők«, »Szeptember végén«, »Minek nevezzelek« jól ismert költemények s olvasva is szépek, tőle hallva még sokkalta szebbek, mert mindegyiket olyan sorba veszi és egy megjegy­zéssel úgy vezeti be, hogy mindjárt azt is ért­jük, miért írta a költő. De ott van »Sötét a bánya« (Világosságot) czímű. A kötetben lapozva, bizonyára más is járt úgy vele, mint én, hogy átfutott rajta a többi között, mert az első sorok után nem ta­lált, nem várt benne nagy gondolatot. Grail Erzsi méltán nevezi Shakespearinek ezt a köl­teményt, melyben épp oly tökéletes a lelki világ rajza, mint a természeti képekben a külső világé. Hallgassuk csak tőle, ismét jobban csodáljuk Petőfit. Mennyivel jobban értjük meg, ha tőle halljuk. Legkiválóbb azonban a Csatadal. Ki ne ismerné! »Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart. Előre!« Még nótára is szedték, valami lengyel ritmusú melódiára torzítva el a valódi szöveget. Mindhiába. Olvassa el bárki. Azt fogja érezni, hogy hiányzanak azok az idők, mikor puska­­porszagú a levegő, tüzesek, gyúlékonyak a ke­délyek, akkor talán jobban megértik, vagy in­kább megérzik az emberek, mi van ebben a kis versben. Öt strófa az egész. Szavalni egyenesen nehéz a rövid, szakgatott mondatokat és a sű­rűn megújuló refrént: előre! Mit tud ebből teremteni Grail Erzsi? — az a csodával határos! Ez már nem is kép, hanem maga a való­ság. Nem csatakép, hanem izgató harczi jelenet, melyben részünk van magunknak is. Felizgatott képzeletünkben érezzük a puskaporszagot, lát­juk a füstöt, halljuk a csatazajt, szakgatott kiabálásokat mindenfelől, hangzik innen is, s onnan is: előre — előre — előre ... Szinte lihegni kezdünk bele. Hogyha el kell veszni a nosza, Mi veszszünk el, ne a haza! Előre! Nem lehet leírni azt az érzést. Csak néhány perczig tart az egész. De miután már egy órán át szuggerálta, előkészítette lelkünket, ha tudná tovább nyújtani és fokozni ezt a lelkiállapotot, talán harczba is tudna bennünket vezetni ez a művésznő. De vége, mint az elrobbant tűzgolyónak. Elemi erővel tör ki a taps s ismét jobban bámuljuk Petőfit, hogy ennyire meg tud rázni ma is bennünket. Azután, ha otthon újra ol­vassuk e kis verset, látjuk, hogy a hatásban szinte ezúttal egyenlő része van a költőnek és az előadó művésznőnek. (E költemény elszava­­lásával aratta egyébként annak a legszebb sikerét Lewinsky is a Vigadóban.) Hogy így tudja Petőfit megértetni, ebben áll a Torday Grail Erzsi nagy művészete és művészetének nagy jelentősége. Mint mondják, Erdélyben, Tordán szüle­tett. Korán árvaságra jutva, egy bácsija vagy nénije jóvoltából részesült gondos nevelésben. Polgári iskolai tanítónő lett s tanított is egy­két évig Nagyváradon. Majd Pestre jött, hogy színésznővé képezze magát. A Nemzeti Színházba azonban, hová ambícziója vonzotta, be nem jut­hatott. Ekkor ment ki Németországba, hol a német nyelvet annyira elsajátította, hogy Petőfi fordítására vállalkozhatott, úgy látszik, kezdet- melyen mindnyájunknak munkálkodni kell fáradhatatlanul. S a melyet koczkáztatni* a bizonytalanság elemeivel vegyiteni nem szabad. Budapest, október ál. — A képviselői ház szombaton* november hó 3-án, délelőtt 10 órakor ülést tart, melyben folytatni fogja a trónörökös nyilatkozatának be­­czikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. "­ Bizalom Széll Kálmánnak. Nagy-Enyedről te­­legrafálják, hogy Alsó-Fejér vármegyének Zeyk Dániel főispán elnöklésével tartott tegnapi köz­gyűlése Széll Kálmán miniszterelnöknek és kor­mányának egyhangúlag, lelkesedéssel bizalmat szavazott. Fényes c­áfolata ez egy budapesti lap azon híresztelésének, a­mely a megyei körök kor­mányellenes hangulatáról szólott.­­ A bosnyák vasutak. A M.v.-nak a bosnyák vasutakra vonatkozó állítólagos megállapodásokról szóló híresztelése merő koholmány. Ugyanez ügyre vonatkozólag, mint lapunk­nak jelentik, a Neue Freie Presse a követke­zőket írja: »Mint értesülünk, a bosnyák vas­utak kérdése a magyar kormány javaslatának értelmében nyert megoldást, így tehát nincs ki­látás arra, hogy a boganja-spalatói vasút épí­tése megvalósuljon. A N. Fr. Presse értesülé­sei szerint Széll Kálmán miniszterelnök azzal élesítette ki a kérdést, hogy a magyar kormány kívánságai szerint való megoldásától tette függővé a kabinetben való megmaradását. Az utolsó napokban ez ügygyel kapcsola­tosan a király Széll Kálmán miniszterelnököt és Witteck vasúti minisztert kihallgatáson fo­gadta. A kérdés tehát Magyarország kívánsága szerint oldódott meg. Azt a bosnyák küldött­séget, mely most Bécsben járt, hogy az osztrák kormánynál a dubukos—spalatói vonal kiépítését megsürgesse, eddig a folyó tárgyalások befeje­zéséig türelemre biztatták. Tegnap azonban Körber miniszterelnök a spalatói polgármester vezetésével nála járt küldöttségnek elutasító vá­laszt adott, Witteck vasúti miniszter pedig saj­nálatát fejezte ki kívánságuk megvalósításának lehetetlenségén.­­ Báró Fejérváry lemondása. Egy estilap megint előáll azzal a többször megc­áfolt híreszteléssel, hogy báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter legközelebb megválik állásától. Ez a hír, mint az O. K.-nek jelentik, ma is épp oly alaptalan, mint ennekelőtte volt. • Helyreigazítás. Lapunk tegnapi vezér­­czikkében az az állítás foglaltatik, hogy az igazságügyi bizottság jelentésének az a pontja, a­mely Szilágyi Dezsőnek a trónörökösödési tör­vényre vonatkozó elnöki em­nézióját foglalja magában, az ő kívonatára vétetett fel a bizott­ság jegyzőkönyvébe. E téves állítást ezennel helyreigazítjuk abban, hogy Szilágyi Dezső e pont felvételét nei­ proponálta, ilyen kívánságot semmi irány­ban és senkivel szemben nem nyilvánított. Maga a bizottság kívánta azt, hogy elnökének e köz­jogi szempontból nagyfontosságú nyilatkozata a jegyzőkönyvbe felvétessék. " Bizalom Darányi miniszternek, Aranyos-Maróth­­ról sürgönyzi tudósítónk, hogy Bars vármegye törvényhatósági bizottsága ma tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert, a mezőgazdaság érdeké­ben kifejtett működéséért, bizalmi fölirattal üdvözli, Pálffy János grófnak pedig nagylelkű alapítvá­nyáért háláját, és elismerését fejezi ki. 1­4 százalékos magyar koronajáradék. A Magyar Általános Hitelbank által képviselt konzorczium — mint értesülünk — ma 20 millió korona névértékű 4 százalékos magyar koronajáradék-kötvények átvételére nézve akcziót gyakorolt.­­ A képviselőkét pénzügyi bizottsága november hó 3-án ülést tart. Tárgy: A honvédelmi minisz­térium költségvetésének tárgyalása.­­ Párisi mezőgazdasági kiállításunk Buda­pesten. A pénzügyi bizottság tegnapi ülésén szóba került a párisi mezőgazdasági kiállítás is. Neményi Ambrus nagy elismeréssel nyilatkozott erről a kiállításról és kérdezte, való-e az a hír, hogy a földmivelési miniszter ezt a kiállítást, mely a külföldön olyan nagy föltűnést keltett, Budapesten is bemutatni szándékozik. A föld­mivelésügyi miniszter ezt tényleg kilátásba helyezte és felhasználta az alkalmat, hogy a legmelegebb hangon nyilatkozzék arról a ritka odaadásról és rendkívüli fáradozásról, a­melylyel Lukács Béla párisi kiállítási kormánybiztos a magyar mezőgazdaságot, erdészetet és vadászatot a külföld előtt képviselte.­­ Széll Ignácz államtitkár jubileuma, Komárom város törvényhatósága Sárközy Aurél főispán elnöklésével a tegnapi napon tartott rendkívüli közgyűlésében a főispán indítványára egyhangúlag lelkesedéssel elhatározta, hogy Széll Ignácz belügyi államtitkárt 30 éves közszolgálatának évfordulója alkalmából feliratban üdvözli.­­ A szabadelvűpárt Nyitra megyében, Nyitra vármegye szabad­el­vűpártja tegnap a vármegye minden részéből egybegyült tagjai részvételével nagygyűlést tartott, melyen újra szervezkedett. El­

Next