Magyar Nemzet, 1900. november (19. évfolyam, 300-329. szám)
1900-11-01 / 300. szám
A MAGYAR NEMZET. 1900. november 1. főbb családi ügyeit rendezi s csak igen kis részében foglalkozik az egyöttlátt áűlság és a morganatikus házasság fogalmával. Mikor ezt a részt a miniszterelnök a képviselőházban szóról-szóra felolvasta, meggyőzvén az országot, hogy e családi szabályokat nem őrzik sárkányok s hogy a mi azokban van, a magyar alkotmányos miniszterek előtt nem titok: az ellenzéki okoskodások kártyavára egyszerre összedőlt ez épp oly okos, mint tapintatos cselekedettel. Hogy a Habsburg-ház családi szabályainak, a morganatikus házassággal s az egyenrangúság kérdésével kapcsolatos részeit Széll Kálmán a Ház színe elé hozta, ez eljárásával is tanujelét adta megvesztegethetetlen alkotmányos érzületének. Ez a minden izében hamisítatlan, nagy alkotmányos érzék tette le az ő kezébe a nemzet sorsát egy válságos, históriai pillanatban. S a hozzá való ragaszkodás teszi őt a parlamenti helyzet urává, bármily nehéz és kényes pillanatban. Lesz-e magyar királyné a trónörökös hitveséből? Ezt a kérdést szegezte Széll Kálmán mellének az ellenzék. S e kérdésre várt a felzaklatott közvélemény határozott feleletet. Erre a kérdésre sem maradt adós a válaszszal Széll Kálmán. Nyíltan kimondta: nem lehet. Nem lehet a beczikkelyezendő deklaráczió alapján, a közte és fenséges férje, a trón várományosa között létrejött egyezmény alapján; nem lehet a trónöröklés rendjét megállapító törvény értelmében. De ezen nyilatkozata kapcsán az érzelmek húrjain játszott ő is. Poétikus szárnyalással szólott a trónörökös családi boldogságáról, amelyet magának nemes akaraterővel megszerzett. A boldogság és szerelem e bűvös szigetére ne törjön be a politika. Ne igyekezzék diszharmóniára, ne ébreszszen fel kétségeket, jövendő nagy konfliktusok csíráit. Hazafias érzések árjától elragadtatva, gyönyörű, feledhetetlen szavakkal fordult a miniszterelnök a magyar közvéleményhez. A nemzeti jövő érdekében emelte fel óvó szavát. A nemzeti jövő érdekében, a mely neki mind olyan jól esik, hogy letéve tollát, csak felel s végül megindultan kiált fel: ... a földön nekem van Legszeretőbb anyám. A hallgatóság könyekig meg van hatva s kitör az első tapsvihar, mely azután megújul minden darab után. Egyik kiválóan sikerült kép »A kisbéres.« Ez csak eléggé prózai alak! Ismerem a valóságban , olvastam Petőfi költeményeiben s megvallom, nem illetődtem meg rajta fölöttébb. Gail Erzsitől kell hallani! Mily gyönyörű zsánerkép, valóságos romantikus kis hős lesz belőle, mikor a babájától kapott virágot kalapja mellé tűzi, még kevélyebben bajt tovább és Mit fejében gondolt s erezett szivében, Mit el nem mondhata ott hirtelenében. Azt útjában olyan szépen elfütyölte, hogy a pacsirták is tanulhattak tőle. Ahogy ő ezt a strófát egy-egy hanglejtéssel, egy-egy finom fej- és testmozdulattal színezni tudta: megelevenítő volt... »A felhők«, »Szeptember végén«, »Minek nevezzelek« jól ismert költemények s olvasva is szépek, tőle hallva még sokkalta szebbek, mert mindegyiket olyan sorba veszi és egy megjegyzéssel úgy vezeti be, hogy mindjárt azt is értjük, miért írta a költő. De ott van »Sötét a bánya« (Világosságot) czímű. A kötetben lapozva, bizonyára más is járt úgy vele, mint én, hogy átfutott rajta a többi között, mert az első sorok után nem talált, nem várt benne nagy gondolatot. Grail Erzsi méltán nevezi Shakespearinek ezt a költeményt, melyben épp oly tökéletes a lelki világ rajza, mint a természeti képekben a külső világé. Hallgassuk csak tőle, ismét jobban csodáljuk Petőfit. Mennyivel jobban értjük meg, ha tőle halljuk. Legkiválóbb azonban a Csatadal. Ki ne ismerné! »Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart. Előre!« Még nótára is szedték, valami lengyel ritmusú melódiára torzítva el a valódi szöveget. Mindhiába. Olvassa el bárki. Azt fogja érezni, hogy hiányzanak azok az idők, mikor puskaporszagú a levegő, tüzesek, gyúlékonyak a kedélyek, akkor talán jobban megértik, vagy inkább megérzik az emberek, mi van ebben a kis versben. Öt strófa az egész. Szavalni egyenesen nehéz a rövid, szakgatott mondatokat és a sűrűn megújuló refrént: előre! Mit tud ebből teremteni Grail Erzsi? — az a csodával határos! Ez már nem is kép, hanem maga a valóság. Nem csatakép, hanem izgató harczi jelenet, melyben részünk van magunknak is. Felizgatott képzeletünkben érezzük a puskaporszagot, látjuk a füstöt, halljuk a csatazajt, szakgatott kiabálásokat mindenfelől, hangzik innen is, s onnan is: előre — előre — előre ... Szinte lihegni kezdünk bele. Hogyha el kell veszni a nosza, Mi veszszünk el, ne a haza! Előre! Nem lehet leírni azt az érzést. Csak néhány perczig tart az egész. De miután már egy órán át szuggerálta, előkészítette lelkünket, ha tudná tovább nyújtani és fokozni ezt a lelkiállapotot, talán harczba is tudna bennünket vezetni ez a művésznő. De vége, mint az elrobbant tűzgolyónak. Elemi erővel tör ki a taps s ismét jobban bámuljuk Petőfit, hogy ennyire meg tud rázni ma is bennünket. Azután, ha otthon újra olvassuk e kis verset, látjuk, hogy a hatásban szinte ezúttal egyenlő része van a költőnek és az előadó művésznőnek. (E költemény elszavalásával aratta egyébként annak a legszebb sikerét Lewinsky is a Vigadóban.) Hogy így tudja Petőfit megértetni, ebben áll a Torday Grail Erzsi nagy művészete és művészetének nagy jelentősége. Mint mondják, Erdélyben, Tordán született. Korán árvaságra jutva, egy bácsija vagy nénije jóvoltából részesült gondos nevelésben. Polgári iskolai tanítónő lett s tanított is egykét évig Nagyváradon. Majd Pestre jött, hogy színésznővé képezze magát. A Nemzeti Színházba azonban, hová ambícziója vonzotta, be nem juthatott. Ekkor ment ki Németországba, hol a német nyelvet annyira elsajátította, hogy Petőfi fordítására vállalkozhatott, úgy látszik, kezdet- melyen mindnyájunknak munkálkodni kell fáradhatatlanul. S a melyet koczkáztatni* a bizonytalanság elemeivel vegyiteni nem szabad. Budapest, október ál. — A képviselői ház szombaton* november hó 3-án, délelőtt 10 órakor ülést tart, melyben folytatni fogja a trónörökös nyilatkozatának beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. " Bizalom Széll Kálmánnak. Nagy-Enyedről telegrafálják, hogy Alsó-Fejér vármegyének Zeyk Dániel főispán elnöklésével tartott tegnapi közgyűlése Széll Kálmán miniszterelnöknek és kormányának egyhangúlag, lelkesedéssel bizalmat szavazott. Fényes cáfolata ez egy budapesti lap azon híresztelésének, amely a megyei körök kormányellenes hangulatáról szólott. A bosnyák vasutak. A M.v.-nak a bosnyák vasutakra vonatkozó állítólagos megállapodásokról szóló híresztelése merő koholmány. Ugyanez ügyre vonatkozólag, mint lapunknak jelentik, a Neue Freie Presse a következőket írja: »Mint értesülünk, a bosnyák vasutak kérdése a magyar kormány javaslatának értelmében nyert megoldást, így tehát nincs kilátás arra, hogy a boganja-spalatói vasút építése megvalósuljon. A N. Fr. Presse értesülései szerint Széll Kálmán miniszterelnök azzal élesítette ki a kérdést, hogy a magyar kormány kívánságai szerint való megoldásától tette függővé a kabinetben való megmaradását. Az utolsó napokban ez ügygyel kapcsolatosan a király Széll Kálmán miniszterelnököt és Witteck vasúti minisztert kihallgatáson fogadta. A kérdés tehát Magyarország kívánsága szerint oldódott meg. Azt a bosnyák küldöttséget, mely most Bécsben járt, hogy az osztrák kormánynál a dubukos—spalatói vonal kiépítését megsürgesse, eddig a folyó tárgyalások befejezéséig türelemre biztatták. Tegnap azonban Körber miniszterelnök a spalatói polgármester vezetésével nála járt küldöttségnek elutasító választ adott, Witteck vasúti miniszter pedig sajnálatát fejezte ki kívánságuk megvalósításának lehetetlenségén. Báró Fejérváry lemondása. Egy estilap megint előáll azzal a többször megcáfolt híreszteléssel, hogy báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter legközelebb megválik állásától. Ez a hír, mint az O. K.-nek jelentik, ma is épp oly alaptalan, mint ennekelőtte volt. • Helyreigazítás. Lapunk tegnapi vezérczikkében az az állítás foglaltatik, hogy az igazságügyi bizottság jelentésének az a pontja, amely Szilágyi Dezsőnek a trónörökösödési törvényre vonatkozó elnöki emnézióját foglalja magában, az ő kívonatára vétetett fel a bizottság jegyzőkönyvébe. E téves állítást ezennel helyreigazítjuk abban, hogy Szilágyi Dezső e pont felvételét nei proponálta, ilyen kívánságot semmi irányban és senkivel szemben nem nyilvánított. Maga a bizottság kívánta azt, hogy elnökének e közjogi szempontból nagyfontosságú nyilatkozata a jegyzőkönyvbe felvétessék. " Bizalom Darányi miniszternek, Aranyos-Maróthról sürgönyzi tudósítónk, hogy Bars vármegye törvényhatósági bizottsága ma tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert, a mezőgazdaság érdekében kifejtett működéséért, bizalmi fölirattal üdvözli, Pálffy János grófnak pedig nagylelkű alapítványáért háláját, és elismerését fejezi ki. 14 százalékos magyar koronajáradék. A Magyar Általános Hitelbank által képviselt konzorczium — mint értesülünk — ma 20 millió korona névértékű 4 százalékos magyar koronajáradék-kötvények átvételére nézve akcziót gyakorolt. A képviselőkét pénzügyi bizottsága november hó 3-án ülést tart. Tárgy: A honvédelmi minisztérium költségvetésének tárgyalása. Párisi mezőgazdasági kiállításunk Budapesten. A pénzügyi bizottság tegnapi ülésén szóba került a párisi mezőgazdasági kiállítás is. Neményi Ambrus nagy elismeréssel nyilatkozott erről a kiállításról és kérdezte, való-e az a hír, hogy a földmivelési miniszter ezt a kiállítást, mely a külföldön olyan nagy föltűnést keltett, Budapesten is bemutatni szándékozik. A földmivelésügyi miniszter ezt tényleg kilátásba helyezte és felhasználta az alkalmat, hogy a legmelegebb hangon nyilatkozzék arról a ritka odaadásról és rendkívüli fáradozásról, amelylyel Lukács Béla párisi kiállítási kormánybiztos a magyar mezőgazdaságot, erdészetet és vadászatot a külföld előtt képviselte. Széll Ignácz államtitkár jubileuma, Komárom város törvényhatósága Sárközy Aurél főispán elnöklésével a tegnapi napon tartott rendkívüli közgyűlésében a főispán indítványára egyhangúlag lelkesedéssel elhatározta, hogy Széll Ignácz belügyi államtitkárt 30 éves közszolgálatának évfordulója alkalmából feliratban üdvözli. A szabadelvűpárt Nyitra megyében, Nyitra vármegye szabadelvűpártja tegnap a vármegye minden részéből egybegyült tagjai részvételével nagygyűlést tartott, melyen újra szervezkedett. El