Magyar Nemzet, 1902. február (21. évfolyam, 28-51. szám)
1902-02-01 / 28. szám
1902. február 1. MAGYAR NEMZET, a hogyan kelt volt a vám behozatala előtt. 1885- ben is ugyanez történt Németországban, mikor a a tőzsdén folyó játék iránt a buzavámokat 3 márkáról 5 márkára emelték. Természetesen, azok a nemzet,gazdák, a kik kötelességüknek tartották nem látni a tőzsde kulisszái mögé, azt következtetik ebből, hogy felesleges, sokszor illuzórius a búza árának emelését vámokkal megkísérelni, a zavarólag ható többi faktorokkal együtt meg nem szüntetjük a többi fedezetlen határidőüzleti játékot is. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A végleges indok a fedezetlen határidőüzlet megtiltásával járó német tőzsdetörvényhez a berlini Kohn, Rosenberg és Neumann cégek féktelen búzaeladása és bukása. Nemrég nálunk is egy arbitrageur a budapesti tőzsdén eladott 180.000 mm. búzát, 33.000 mm. rozsot, 44.000 mm. tengerit és 44.000 mm. zabot és miután emelkedő volt az irányzat, ami nem igen szokott megtörténni, mióta internaczionálissá vált a fedezetlen határidőüzlet, fizetési zavarokba jutott. Közvéleményünk azonban, úgy látszik, nehezebben ébreszthető fel letargiájából, mint a német közvélemény. De egyre közeledik hozzánk nyugatról a reform szele és hiszem, hogy az előbb-utóbb a mi tőzsdénk levegőjét is fel fogja frissíteni. A nemzetek közgazdasági életének folyamata a kríziseknek és a jólétnek hullámzásából áll. Egy darab ideig a termelés csekélyebb a fogyasztásnál, ez alatt uralkodik a jólét. Mikor pedig a termelés túlhaladja a fogyasztást, beáll a krízis, a nélkülözés. Egy egészséges közgazdasági, kereskedelmi politika azon kell, hogy legyen, hogy minél tovább tartson az emelkedő korszak és minél tovább halasztassék ezzel a krízis bekövetkezése. E czél elérése szempontjából, mihelyt egy ipari ág, egy mezőgazdasági termék meghonosult, ne buzdítsa az én véleményem szerint az állam az ő támogatásával a termelés fokozását, mert ezzel csak a túltermelést idézi elő, a krízist érleli meg, hanem azon legyen, hogy az ország vásárlóképességét ápolja. Ezután az új kereskedelmi és vámszerződésről beszél s azt tartja, hogy az idegen államok nyersterményeinek beözönlése sokkal jelentékenyebben, érzékenyebben fogja sújtani a magyar mezőgazdát, annál érzékenyebben, minél nehezebben fogunk az 1903-ban lejáró és megkötendő német vám- és kereskedelmi szerződés következtében hozzáférni Németország piaczaihoz. Ha azonban a jövendőben elzárkózunk Szerbia, Románia, Olaszország és Oroszország, továbbá a tengerentúli államok mezőgazdasági terményei elől, akkor nemcsak hogy bizalommal nézhetünk a Németországgal kötendő vám- és kereskedelmi tárgyalások elé, de helyzetünk sokkal jobb lesz a jövőben, mint a jelenben. De tovább megyek. Ha mi is a nemzeti munka és termelés védelmét írjuk zászlónkra, mint jelenleg teszi Amerika és tenni készül fokozottabb mértékben Németország, akkor nemcsak közgazdaságunk fog felvirulni, de a közgazdaság fokozottabb vásárlóképessége révén, erősebben fog prosperálni iparunk is. (Igaz! ügy van a középen.) Azért nem tudom eléggé hangsúlyozni annak szükségét, hogy minél előbb és minden utógondolat nélkül térjünk arra az útra, amely a nemzeti munka és termelés védelmére vezet. Bizalommal viseltetvén a miniszterelnök úr politikája iránt, a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Az új országház. (Saját tudósítónktól.) A függetlenségi és 48-as párt tegnapi értekezletén, midőn az új országház építéséről szóló miniszterelnöki előterjesztést tárgyalták, kimondotta, hogy ,miután az új országház berendezése, de főleg a képviselői tanácskozóterem berendezése tűrhetetlenül elhibázott, ennélfogva indítványozni fogják egy parlamenti bizottság kiküldését, mely megvizsgálja az új palotát, úgy, hogy a szükséges átalakítások még a nyár folyamán megtörténhessenek. Az országgyűlés ugyanis már ez év szeptemberében átköltözik világraszóló, fényes új palotájába. E hít kapcsán kiküldöttük egyik munkatársunkat az új országházba, hogy személyes tapasztalatai az építésvezetőségtől nyert felvilágosítása alapján szerezzen meggyőződést arról, hogy csakugyan oly »tűrhetetlenül« elhibázott-e a képviselőházi tanácskozóterem, mint a minőnek azt a Szederkényi elnöksége mellett működő párt mondja. Tudósítónk a következőkben számol be útja eredményéről: Habár csakis a kupolacsarnok áll még a nagyközönség rendelkezésére, az építővezetőség a legnagyobb készséggel és szívességgel mutatta meg a képviselőház üléstermét s a többi helyiségeket s a legkészségesebben szolgált mindennemű felvilágosítással. A képviselőházi tanácsterem úgyszólván külön épületet alkot magában a kolosszális parlamentben, amennyiben minden oldalán köröskörül széles, gyönyörűen díszített folyosók választják el a többi helyiségektől. Belső formája amfiteátrális. A építőművésznek, de az építkezésre felügyelő bizottságnak is nagy gondja volt reá, hogy a gótikus, fölötte magas terem a szükségesnél nagyobb dimenziójú ne legyen, nehogy a nagy kényelemben elvesszen egy tanácskozóterem legfőbb kelléke, a jó akusztika. Ezt a czélt teljesen elérték. Az akusztika kitűnő. Apponyi Albert gróf házelnök, de elődje Perczel Dezső is konstatálta, hogy a terem ebből a szempontból semmi kifogás alá nem eshetik. A padok immár bent vannak a teremben, csak még a miniszteri padok elhelyezése van hátra. Felállították az elnöki emelvényt is s most végzik az utolsó munkálatokat az előtte levő előadói emelvényen. Ha valami ellen lehet kifogást tenni, úgy ez az előadói emelvény. Ez ugyanis elállja a kilátást a szélsőbal és szélsőjobboldal egy része között s egyszersmind hangfogó is. De ez nem oly lényeges baj s majd a gyakorlat fogja megmutatni, hogy hogyan és miként kellene a lényegtelen hibán segíteni. Szerintünk legokosabb volna ezt az előadói emelvényt szószékké tenni s kimondani, hogy minden szónok a szószékről mondja el beszédét s akkor teljesen rendben van a dolog. Talán azt is kifogásolhatja valaki, hogy az utolsó padsor már a terem körül futó galéria alá jut, de ez sem fogadható el komoly kifogásnak, mert hiszen a képviselők valamennyien még talán sohasem voltak együtt s így nem okvetlenül szükséges, hogy valaki éppen a galéria alatt üljön. Ha a gyakorlat azt fogja igazolni, hogy átalakításokat kell tenni, akkor ez amúgy is meg lesz. A rozoga régi országház 1865 óta áll s még nem volt év, hogy itt-ott kisebb, vagy nagyobb átalakításra ne szorult volna. Lesznek átalakítások az új országház hatalmas labirintusában is. Ez a terem egyébként minden tekintetben kitűnően van megépítve. A teremben köröskörül nem kevesebb, mint tizenegy ajtó nyílik a körülötte levő tágas folyosókra, úgy, hogy torlódásról szó sem lehet. Az elnöki emelvény fölött van a magyar czimer, kétoldalt a társországok czimerei. Ezektől jobbra és balra két freskó van; az egyik a 67-iki koronázást, a másik a 48-iki országgyűlés megnyitását ábrázolja. Igen jó kép mind a kettő. Az új országház többi helyiségei is remek berendezésűek. Gyönyörű a miniszterelnök elfogadóterme, a miniszteri tanácskozó-terem s még néhány miniszteri szoba. A miniszterelnök szalonjának plafondját Lotz Károly remek két allegorikus freskója diszíti. Az egyik a bölcseséget, a másik az elszántságot ábrázolja. Festményekben leggazdagabb az ebédlő-terem, mely a Dunára néz, az óriási falakat elborító hatalmas freskókat látunk mindenütt. Kricseh Aladár épp most dolgozik egy 17-ik századbeli bölény-vadászatot ábrázoló képen. Szemben vele egy kép a balatoni halászatot ábrázolja, szintén a 17-ik századból, amint félig mezítelen emberek meghúzzák a gyalmot. Teljesen készek a trencséni, vajdahunyadi és a visegrádi várat ábrázoló festmények. Mindenütt fény, mindenütt pompa, mindenütt arany, márvány, csillogás és művészet. Ha ez az épület teljesen elkészült, ez lesz nemcsak Budapestnek, hanem egész Magyarországnak a legnagyobb látványossága. Megnézte az új országházat kívül-belül az amerikai aczéltröszt fejedelme, Mr. Schwab is, aki kijelentette, hogy sehol a világon ehhez fogható remek épületet nem látott. Pedig Mr. Schwab világlátott ember, aki igen sokat látott. Egy érdekes tervről kell még itt megemlékeznünk, ami bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni nemcsak parlamenti körökben, hanem azon kívül is. Egy magyar elektrotechnikus ajánlatot nyújtott be egy olyan villanyos szerkezetű gépre, amelynek segélyével minden képviselő a saját padjában elzárt villamos gomb megnyomásával adhatja le szavazatát. Két ilyen gomb van minden képviselő padjában. Az egyik az igen, a másik a nem szavazatot adja le. Ezek a villámvezetékek az elnöki emelvényen egy szerkezetben végződnek, ahol csalhatatlan biztossággal jelzik a szavazatok eredményét, amelyet gyorsan, számszerűleg lehet konstatálni. A készüléket, úgy halljuk, kedvezően fogadták, de, hogy elfogadják-e végleg, ez még nem egészen bizonyos. Olyan nyitás volna ez, aminő még a világ egy parlamentjében sincs, aminthogy a miénkhez fogható monumentális parlamenti épületet a föld egyetlen országában sem találhatunk. A jövő ülés napirendje. Elnök: Az idő előrehaladván, a vita folytatását elhalasztjuk. A holnapi ülés napirendjét már tegnap állapítottuk meg. Ehhez azonban egy pótló előterjesztést kell tennem. Időközben vett jelentések szerint ugyanis a tegnap megállapított bizottsági választásokon kívül még a követlező választásokat kell megejteni: a függő államadósságot ellenőrző bizottságba egy póttagot, ugyanabba a bizottságba a horvát képviselők részéről szintén egy póttagot; továbbá az igazságügyi, a mentelmi és a számvizsgáló bizottságokba is a horvát képviselők közül egy-egy tagot. Méltóztatnak beleegyezni, hogy ezek a most említett választások szintén a holnapi napon ejtessenek meg a többivel együtt? (Igen!) Továbbá van szerencsém bejelenteni, hogy a holnapi napirend után a kereskedelemügyi miniszter úr válaszolni kíván báró Solymossy Ödön képviselő úrnak az utazó kereskedelmi ügynökök ügyében hozzá intézett interpellácziójára. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést berekesztem. Ülés vége 1 óra 50 perczkor. Megtámadott mandátumok. A kápolnai választás. (Saját tudósítónktól.) Heves vármegye kápolnai kerületében 1901. október 3-án ifj. dr. Samassa János egri jogakadémiai tanárt, a szabadelvű párt jelöltjét 634 szavazattöbbséggel választották képviselővé Kállai Manó függetlenségi-párti jelölt ellenében. E választás ellen Baracz Mihály és társai füzesabonyi lakosok kérvényt adtak be a kúriánál, amelyet ma tárgyalt a kúria I. választási tanácsa Paiss Andor tanácselnök elnökletével. A tárgyaláson a megválasztott képviselőt dr. Ragályi Lajos budapesti, a kérvényezőket pedig dr. Nagy Péter miskolczi ügyvéd képviselte. A tárgyalás lefolyása a következő: Dr. Nagy Péter, a kérvényezők jogi képviselője a kápolnai választás érvénytelenítését kéri. Samassa János az Erdőtelken Káli Jánosnak 60 koronát adott programmbeszéde után azért, hogy ő reá szavazzon. Káli reá is szavazott. A vesztegetésre vonatkozólag tanuk vannak bejelentve. Dr. Samassa János beleegyezett abba, hogy atyja, az érseki uradalmi jószágkormányzó, az érsekségi uradalmi alkalmazottak közvetítése útján a választókat etesse, itassa és őket pénzzel vesztegesse. Kéri id. Samassa János érseki jószágkormányzót erre nézve kihallgatni. Ha ő, mint a képviselő édesatyja, a vizsgálat alatt élni fog a törvény kedvezményeivel és a mentességet igénybe veszi, ezt is fogja a bíróság mérlegelni. Okmányokkal igazolja, hogy az eger-szalárdaknak, már t. i. azoknak, akik Samassára szavaztak, ingyen legelőket ígértek. Id. Samassa János, a képviselő atyja heteken át etette és itatta a választókat. Segédkezett neki ebben Bejérpataki Mihály deméndi lakos, érsekségi ispán, Bakonyi Ignácz kápolnai lakos, érsekségi kasznár, Alberti Nándor nagytállyai lakos, érsekségi tiszttartó, Ivánszky Jenő pusztaszikszói lakos, érsekségi tiszttartó. A megválasztott képviselő részessége ezekben nyilvánvaló. De voltak olyan visszaélések is, amelyekben a megválasztott képviselő nem volt részes, de az elkövetett tények azért érvénytelenségi okot képeznek. A füzesabonyi lakosoknak tököt, répát, szénát ígértek, meg is kapták, amikor tényleg Samassa János dr.-ra leszavaztak. Körülbelül 1178 szavazót jelöl meg, mint olyant, akik Samassára előnyök ígérése folytán szavaztak és csak 226 szavazat volt olyan, amelynek érvényességét kifogásolni nem lehet. A megválasztott képviselő tisztán a kerületre nehezedő nagy érseki vagyonnak és annak köszönheti mandátumát, hogy az egri érsek fivérének a fia. Erre nézve óhajtandónak tartaná, ha Samassa József egri érseket is kihallgatnák a vizsgálat elrendelése esetén. Aztán áttér a kápolnai katonai attakra. Samassa József dr. ugyan nem részes abban, de mégis megtörtént, hogy Kápolnán egy huszárattak megrohanta a választóknak egy részét és azért sokan nem szavazhattak le e választás alkalmával. A hevesi és főleg a kápolnai kerület népe mindig arról volt nevezetes, hogy ott függetlenül szavazott le a választóközönség. És most ezen kúriai bíráskodás első korszakában, egy nagy összeg által ösztönöztetve, másképpen történt a választás. Egy kitartó gárda vezette a választást és ez követte el a törvénybe ütköző cselekményeket. Kémi, elrettentő !