Magyar Nemzet, 1904. február (23. évfolyam, 28-51. szám)
1904-02-02 / 28. szám
A MAGYAR NEMZET. 1904. február 2. unok egyrészt a magyar kormány, másrészt a hadügyi vezetőség felfogása között. Azt gondolják, hogy a szabadelvűpártnak tett értékes katonai engedményeket sikerülni fog értékükben leszállítani. Sikerülni fog a megnyugvás azon érzését, amelylyel a nemzet közvéleménye e reformok hírét fogadta, újra a nyugtalanságnak, csüggedésnek, sőt a nyílt elégedetlenségnek érzésévé változtatni. Röviden szólva, sikerülni fog új tüzelőanyagra tenni szert, amivel a delegáció tanácskozásainak befejezése után újra lángra lobbantják a nemzet elcsitult szenvedélyét. Meg vagyunk róla győződve, hogy új, az eddigieknél is keservesebb csalódás fogja érni a »küzdő« honfiakat. Meg vagyunk róla győződve, hogy az obstrukczió ezúttal is rosszul számít, s hogy a várt nehézségek és kellemetlenségek helyett, teljes fényerejében érvényesül a delegáció tanácskozásaiban a kormány és a szabadelvűpárt katonai programmjának komolysága, szolid volta s a mai katonai szervezetre gyakorolt átalakító — nemzeti irányban átalakító — üdvös hatása. Az eseményeknek azonban nem kívánunk semmiféle tekintetben elébe vágni. Csak nagy vonásokban igyekeztünk vázolni, hogy a delegáczió küszöbön levő tanácskozásaihoz a politikai világ érdeklődésének a szokottnál is mélyebb intenzivitása fűződik. Budapest, február 1. Tisza István gróf miniszterelnök, mint értesülünk, holnap este a delegáczió tárgyalásaira Bécsbe utazik. — A delegácziók. A magyar delegáczió szerdán délután újból felveszi tanácskozásait. A magyar országos bizottság ezúttal el fogja intézni egész érdemleges munkáját, a közös ügyek költségvetésének megállapítását. A bizottság első érdemleges ülését szerdán délután három órakor tartja s ebben az ülésben fogja megállapítani további munkaprogrammját. Ezzel az üléssel a plenáris tanácskozások egyelőre véget érnek, mert csütörtöktől kezdve az albizottságok fognak ülésezni, hogy a közös miniszterek előterjesztéseit a plenáris tárgyalásrra előkészítsék. A delegácziók tanácskozásainak vezetését előreláthatólag át fogja venni Szapáry Gyula gróf, a bizottság megválasztott elnöke, a ki karácsony előtti balesete következményeit már teljesen kiheverte s tegnap este a kormányelnök estélyén jelen volt. Kristófy József, Khuen-Héderváry Károly gróf és Andrássy Tivadar gróf lemondása folytán be fogják hívni Bethlen Balázs grófot, Bildner Ferenczet és Semsey Boldizsár póttagokat s azonfelül a külügyi albizottság uj elnököt fog választani Khuen-Héderváry Károly gróf helyébe. Az albizottsági tárgyalások előreláthatólag a külügyi költségvetés elintézésével fognak kezdődni. Goluchowski gróf már a múlt esztendőben elmondta volt expozéját s igy most a budget megszavazása előtt az albizottság tagjai fogják elmondhatni nézeteiket külpolitikánkról. — A vámértekezlet Bécsből telefonálják lapunknak. A vámértekezlet ma délelőtt folytatta tanácskozásait. Előbb az osztrák kormány delegátusai bizalmas megbeszélésre ültek össze. Mint a N. Fr. Presse jelenti, az értekezlet múltkori ülésén azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy azonnal kezdjék-e meg a Németországgal való tárgyalásokat, vagy pedig csak később. Úgy látszik, hogy a mostani kereskedelempolitikai helyzet a tárgyalások mennél gyorsabb megkezdését teszi szükségessé. A német kormány ismételt, bár barátságos jellegű sürgetése arra vall, hogy a német kormány nagy súlyt helyez a tárgyalások megkezdésére és ennek elmaradása esetében az eddigi barátságos sürgetéseket talán nyomatékosabb lépéssel fogja helyettesíteni. A mai tanácskozáson terjedelmesebb statisztikai anyagot fognak bemutatni. A biharmegyei szabadelvűipárt új elnöke, Tisza István gróf miniszterelnök, a biharmegyei szabadelvű párt volt elnöke, mint jelentettük, lemondott tisztségéről. Az elnökséget, valamint a Szabó József halála folytán megüresedett alelnöki állást február 6-án délelőtt 11 órakor a Kereskedelmi Csarnokban tartandó ülésen választás útján töltik be. Mint nekünk jelentik, a párt többsége az elnöki tisztségre Telegdy József országgyűlési képviselőt, az alelnöki állásra pedig Markovits Antalt, , az ugrai szabadelvű párt elnökét óhajtja megnyerni. Az alapítványi tanárok rangsorozata. Mint értesülünk, Bereevicey Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére megállapították a katolikus vallásalapból javadalmazott rendes hittanéroknak 1904. január 25-én lezárt rangsorozatát. Négyen a IX. és öten a X. fizetési osztályba lettek sorozva. Továbbá az országos izraelita alapból föntartott budapesti Országos Izraelita Tanítóképző Intézet tanári testületének 1903. évi deczember 31-én lezárt rangsorozat szerint a Víl. fizetési osztályba soroztatott az igazgató, a Vili. fizetési osztályba a — Jó lesz vigyázni, nehogy ha este a dolgozószobájába nyit, egyszerre megjelenjen a boszorkány. Nevetni akartam, de úgy éreztem, hogy akaratom ellenére valami elfogódottság kezd kerülgetni. Idegrendszeremet valami különös érzékenység kerítette hatalmába. Asztalhoz ültünk, de meg nem tudtam ízlelni egy falatot sem; az étel émelyített. És közben egyre erősebb lett bennem az a nyomasztó érzés. Mindazonáltal észrevettem, mekkora mulatsága telik Orkoffnak abban, hogy tanulmányozhat. Való dolog volt az, amit elbeszélt az imént, vagy pedig csak afféle különös történet? Amikor láttam, hogy Orkoff tanulmányoz, jókedvű igyekeztem lenni, mint rendszerint, annál is jókedvűbb .. . s egy zavaros pillanatban fölkaptam poharamat és nevetve kiáltottam : — Minthogy a boszorkány ma este meglátogat, hát előre iszom egyet az egészségére! Őrkor!: egy újabb ürügygyel visszavonult szobájába. Egymagamra maradtam, és a szorongás, amely barátom szavaira elfogott, nem hogy elmúlt volna most, hanem annál nyomasztóbban nehezedett reám. Teljes bizonyossággal éreztem, hogy valami szerencsétlenség van útban és valami ismeretlen okon támadt, soha nem tapasztalt izgatottság fogott el. Gondolataim a boszorkányhoz tértek vissza, bosznrához, mindahhoz, aminek hírét költötték róla a faluban. Életemben először éreztem magamat babonás félelem hatalmában. Ha igaz lett volna? Egy pillanatra az a gondolatom támadt, hogy lemegyek a faluba és pénzzel békítem ki a vén bányát, bocsánatot kérek tőle.... De büszkeségem végre is győzött. — Nem, nem — mondottam magamban — nagyon gyerekes eljárás volna ... És sokáig elüldögéltem a kis terraszon karosszékemben és nem akartam semmire sem gondolni. Besötétedett, amire bementem a házba. Ahogy végigmentem a szobában, szembe találkoztam Orkoffal. — Éppen magát kerestem — mondta barátom. Beléptünk dolgozószobámba. — Azt, ugye tudja, — kezdte Orkoff az ő szokott kétértelmű arczkifejezésével — hogy buzgó hive vagyok az okkultista tudományoknak. Hiába tenném, ha el is mondanám önnek, minő tényeken alapszik hitem s ha leírnám azokat a fantasztikus, hihetetlen tüneményeket, amelyeknek tanúja voltam . . . Csak annyit szükséges belőlük megtudnia, hogy több ízben engedelmeskedtem titokzatos parancsoknak s cselekedtem egy és más dolgot, mivel valami felsőbb erő úgy parancsolta ... És mégis, soha olyan esetet nem értem, a minőt ma ítélje meg önmaga. Visszavonultam szobámba, hogy levelet írjak néhány barátomnak, és a miközben írok, valaki egy eszmét sugall , fenhangon mondhatta, mert tisztán hallottam szavainak csengését ... Az okkultizmus törvényein már én fönn nem akadok, megszoktam őket, nem egyszer kerülünk szembe olyan rosszindulatú erőkkel, amelyek fölénk akarnak kerülni s amelyeket magunk alá kell gyűrnünk. Nem törődtem azért ezzel a különös jelenséggel, hanem folytattam az írást. De a parancsszó megismétlődött, megismétlődött, többször egymás után, és én engedelmeskedtem. Bambán meresztettem szememet Orkoffra. — Megálljon — mondta Orkoff. Azzal kiment s néhány pillanat múltán egy tekintélyes méretű festménynyel tért vissza. — Ide nézzen! — kiáltott. Halkan felsikoltottam és megborzadtam. Orkoff arra a vászonra néhány markáns ecsetvonással rávetette a boszorkány arczát. Nem láttam és nem is fogok soha ilyen arczképet látni, amely szebb volna a maga borzalmas kifejező erejében. Bámulatosan hasonlított az eredetihez. Barátom ugyanabban a helyzetben és testtartással festette meg a boszorkányt, amelylyel előző estén láttuk ... A ránczok, a gyér ősz haj, amely a halántékára tapadó színes kendő alól szemébe lógott, az íróasztalomon álló lámpa sápadt fényénél annál erősebben lépett elő . . . A szája pedig, az a borzalmas száj, valami nem emberi, nem természetes módon széjjehúzódott. Orkoff bizonyára gondolataim között olvasott. — Nekem semmi érdemem benne — kiáltott föl. — Valami titokzatos kéz vezette keze- három rendes tanár, a IX. fizetési osztályba a két gyakorló-iskolai tanító, a X. fizetési osztályba soroztatott a zene- és énektanár. Továbbá ugyanazon alapból föntartott budapesti rabbiképző intézet rendes tanárai közül három a VII. és négy a Vili. fizetési osztályba van sorozva. A tanulmányi alapból föntartott királyi katolikus gimnáziumok igazgatóinak és tanárainak 1904 január 25-én lezárt rangsorozata szerint három igazgató a VII. fizetési osztály a) csoportjába, hat igazgató a VIII. fizetési osztály a) csoportjába, a tanárok közül 95 a VIII. fizetési osztály b) csoportjába és 71 a IX. fizetési osztályba lett sorozva. A tanulmányi alapból javadalmazott rendes tornatanítók mind a kilenczen a X. fizetési osztályba lettek sorozva. Végül a Bibicsféle alapból föntartott aradi királyi főgimnázium tanári testületének 1904. január 25-én lezárt rangsorozata szerint az igazgató a VIII. fizetési osztály a) csoportjába, öt tanár a VIIT. fizetési osztály b) csoportjába és hat tanár a IX. fizetési osztályba, a tornatanár pedig a X. fizetési osztályba lett sorozva. · Belépés a szabadelvűpártba. Batthyány Zsigmond gróf csendlaki nagybirtokos, főrendiházi tag bejelentette a szabadelvűpártba való belépését. * Az állami tisztviselők fizetési pótléka. A hivatalos lap tegnapi száma közzétette az állami tisztviselők fizetési pótlékáról szóló 1904. évi I. törvényczikknek legfelső szentesítését. Tudvalévően a törvény alapján engedélyezhető pótlékok egy évi összege együtt 16.000.000 koronáig terjedhet. Ugyancsak tegnap közölte a hivatalos lap azt a rendeletet, melyet a minisztérium a törvényben nyert felhatalmazása alapján a pótlékok engedélyezése tárgyában kibocsátott. A rendelet elsősorban a III—XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők személyi pótlékának mértékét állapítja meg, úgy, ahogy azt lapunkban már ismertettük. A kir. kúriai bírói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnöknek fizetése és személyi pótléka együttvéve évi 9600 koronát, a kir. ítélőtáblái czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki és járásbirónak, valamint a kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyésznek fizetése és személyi pótléka pedig együttvéve 6400 koronát nem haladhat meg. A főispánok személyi pótléka az V. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőkével egyenlően állapíttatik meg azzal a korlátozással, hogy az első osztályú fizetéssel járó álláson alkalmazott főispánok mindaddig, amíg öt évi főispáni szolgálatuk nincsen, a személyi pótlékra igényt nem tarthatnak. Az állami elemi népiskolai tanítók és a tanítónők személyi pótléka tíz évnél rövidebb állami szolgálatnál évi 200, tíz évnél hosszabb, de 15 évnél rövidebb szolgálatnál évi 300, 15 évnél