Magyar Nemzet, 1904. július (23. évfolyam, 157-183. szám)
1904-07-01 / 157. szám
- L_ Szerkesztőség: VII., Miksa utcza 4. szám I. em. Telefon száma: 58—92. ■■ Egész évre 21 kor., félévre 12 kor., negyed évre 6 kor., egy hónapra 2 kor. Egyes szám helyben és vidéken 8 fill. Kiadóhivatal: VII. ker., Kerepesi út 54. szám. Telefon száma: 52—73. Reális politika, Budapest, június 30. A szenvedélyek, a délibábos képzelődés, az örökös tűszulások s a gyáva kishitűség politikájával szemben — egy hatalmas polémikus beszédben — kifejtette ma a miniszterelnök a kormány és a szabadelvűrpárt politikáját. S e reális politikán, annak minden vonásán, az életnek színe ragyog. Sokféle nagy, a nemzet jövőjét érintő kérdésben nyilatkozott ma a miniszterelnök. S valamennyi nyilatkozatában hű maradt a magyar politika hagyományaihoz. Azon hagyományokhoz, amelyekben egy állam fentartására hivatott faj minden tapasztalata és életbölcselete leszűrődött. A mely a kormányzást a való élet feladatának tekinti s a közéletet műhelynek tartja, nem a szép szónoklatok s izgalmas eszmemérkőzések kedvező alkalmának. Valamennyi, igazán nemzeti politikusunk a földön járt s nem a felhők között. S ha tűzött nagy czélokat a nemzet elé, legalább ő maga tisztában volt vele jelszavakkal s örökös izgalmak előidézésével érhetnek el némelyek színpadi hatásokat. Ám az ily hatások múlók. S minden államférfi igazi értékét akkor kapjuk meg, ha szép szavait elpárologtatjuk s tetteit vizsgáljuk. Szóval, kormányzatának nem hangulatát s milienjét, bár nem eredményeit. Egy, Horánszky Nándor emlékének szentelt reflekczió előrebocsátása után foglalkozott a miniszterelnök a kisbirtokosok helyzetének javításával. Magát az ideát helyesli, a birtokot nyomó terhek csökkentését szükségesnek tartja. A kivitelre nézve azonban végleges tervvel előállani korai volna. Mindenesetre kínálkozik mód a hitelviszonyok javítására. A hitelnyújtás legmegfelelőbb formájának a hitelszövetkezetek útján való eljárást tartja. A hitelszövetkezeteknek azután — a talán kisebb, de biztos jövedelem reményében — a nagyobb bankok bocsáthatnák rendelkezésre az úgyis felduzzadt s életképes vállalkozások hiányában a pénzszekrények fenekén szunnyadozó tőkéket. A nemzetiségi kérdés volt a másik nagy probléma, amelylyel a miniszterelnök beszéde foglalkozott. Ellene van a nemzetiségek egyenjogúságáról szóló törvény revíziójának. Azt a törvényt a Deák Ferencz bölcsesége alkotta meg. S ha az abban foglalt értékes jogokkal a nemzetiségi túlzók visszaélnek, száz meg száz módja van a magyar államnak megtorolni és hatásában neutralizálni eme káros izgatásokat. Becsületes, a nép érdekeit szívén viselő közigazgatás, a nép anyagi és kulturális érdekeinek felkarolása erős, felbonthatatlan erkölcsi kötelékekkel fogja a magyar hazához fűzni az idegen nyelvű honfitársakat. A szeretet és pacifikálás ez áldásából azonban ki kell rekeszteni a nemzetiségi agitátorokat, akik a maguk önző, alacsony egyéni érdekeit tartják csak szem előtt, akik fejőstehénnek tekintik az izgatás mesterségét, amelyből jól megélhetnek. Ezekkel szemben a kormány mindig résen lesz és kíméletlen erélylyel fogja eltaposni kígyófészkeiket. Ezek az izgatók a magyar állam ellenségeinek vallják magukat, pedig ők elsősorban a saját véreik ellenségei. Mert a nemzetiségek nyugodt és békés fejlődésének erős Magyarország az első feltétele. E nélkül ők mindannyian elpusztulnának, mint ahogy apró szigetek eltűnnek a kiöntött folyó árjaiban. Apponyi Albert egy csodálatosan elégikus és mégis támadó beszédben ostorozta az alig nyolcz hónapos kormánybűnlajstromát is. E támadás alól a miniszterelnök teljesen kihúzta az erkölcsi alapot. Bebizonyította, hogy a mivel Apponyi a kormány politikáját »antiszoczialisztikus« jelzővel illette, az az állítólag kimaradt tétel benne van az 1904-ik évi költségvetésben. Bebizonyította, hogy egy és más dolog, amit Apponyi ennél a kormánynál kifogásolt, egyszerűen a Széll-kormány idejében elvállalt kötelezettségek teljesítése. Ha azok ellen nem emelte fel ékesszóló szavát Apponyi, a Széli-korszak legerősebb oszlopa, most, a jelenlegi kormány ellen valóban nehéz őket bizalmatlansági érv gyanánt kijátszani. Bármily könnyűnek képzelik sokan Apponyi helyzetét az új s közjogi szempontból minden eddiginél radikálisabb ellenzéki hadállásában: a mai szerencsés polémia megmutatta, hogy e hirtelen politikai átnyergelésnek bizony sok sebezhető pontja van. A kormány odaadó támogatásában eltöltött négy esztendő emléke olyan, mint a holt ember súlya az úszó emberen. Megnehezíti a legkisebb mozdulatát. Az idő rövidsége miatt, amely lapunk megjelenési időpontja s a miniszterelnök beszédének elhangzása között van, nincs módunkban a szabadelvűr párt vezérének minden jelentős nyilatkozatát érdeme szerint méltatni. Csak azt kell az igazsághoz híven kijelentenünk, hogy ez a beszéd minden részében és minden vonatkozásában megvédelmezte és igazolta a kormány és a szabadelvírpárt politikáját. Tisza István gróf miniszterelnökhöz és Rodmaniczky Frigyes báróhoz üdvözlő táviratot küldött, a Küldöttség a földművelésügyi miniszternél. Ecser község gazdaközönségének száz főből álló deputácziója tisztelgett ma délután Tallián Béla földmivelésügyi miniszternél. A küldöttséget Wolfner Tivadar országgyűlési képviselő vezette, aki szép beszédben adta elő a gazdák kérelmét. Ecseren dühöng a sertésvész és a gazdák szeretnék minél hamarabb használni a Simay Gyula által feltalált gyógyszert, amelyről sok jót hallottak a monoriaktól, akik közül százan meg százan kipróbálták a szert. A miniszter válaszában elmondta, hogy Simay gyógyszere ügyében holnap, pénteken értekezlet lesz. Nesz Gyula összeférhetetlenségi bejelentése. A Hohenlohe herczeg és a magyar kormány között kötött birtokvételi szerződésnek a képviselőházban történt szóbahozása kapcsán annak idején Nesz Gyula összeférhetetlenségi bejelentést tett Münnich Aurél ellen, és pedig a szerződéskötésnél való közbenjárás czímén. A képviselőház állandó összeférhetetlenségi bizottsága gróf Andrássy Tivadar elnöklete alatt ma délelőtt e tárgyban kihallgatta Scholcz Gyula, Tavi Gusztáv miniszteri tanácsosokat, Keyl Ede jószágkormányzót, akik egytől egyig úgy nyilatkoztak, hogy Münnich a kérdéses dologban nem szerepelt mint közbenjáró." Gróf Csáki Zénót, aki tanúként szintén be volt idézve, járásbírósága utján fogják kihallgatni. — Zichy Aladár gróf beszámolója. Zichy Aladár gróf, a néppárt elnöke tegnap a nagykanizsai választókerület Szentpéterur nevű községében beszámoló-beszédet mondott, a melyben főleg az egyházpolitikai törvények revíziójával foglalkozott. Azt fejtegette, hogy a néppárt a revízió alatt, amikor azt programjába felvette, nem azt értette, hogy visszaállíttassék a maga hibáival együtt az az állapot, mely az egyházpolitikai törvények megalkotása előtt létezett. Akkori egyházjogi viszonyaink méltán keverték rossz hírbe Magyarországot a külföld előtt. De azokra a dolgokra nézve, melyekben az egyháznak rendelkezési joga van, katolikus ember csak katolikus álláspontot foglalhat el. A jogok visszaszerzéséről, úgymond, a revízióról le nem mondhatunk s hiába is akarnánk lemondani, maga az egyház sem mondhat le. Vannak az egyházpolitikai alkotásokban is fokozatok, ezek közül elsősorban a felekezetnélküli törvény ellen kell küzdeni, amivel nemcsak az egyháznak, hanem az országnak is szolgálunk. A mi programmunk, — úgymond — a néppárt programmja ma is fennáll, ugyanaz, a mi volt s mellette megmaradunk. A néppárt jövőre is ezen az úton halad, két főirányban munkálkodva : az egyik az egyházpolitikai revizió fentartása s itt minden erejével meg fogja akadályozni a néppárt az egyházpolitikai törvények folytatását és minden erejével visszaveri a keresztény gyermeknevelés ellen esetleg felkelő támadásokat. A másik irány a néppárt gazdasági programmjának megvalósítása. Zichy Aladár gróf után Zmeskál Zoltán beszélt, kijelentvén, hogy a néppárti programmot a pártelnök mai beszéde újból megpecsételte. Budapest, június 30. A képviselőház holnap, pénteken, délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését, amelynek napirendjén a költségvetés további tárgyalása lesz. A szabadelvírpárt szervezkedése. A szabolcsvármegyei szabadelvírpárt tegnap délelőtt Nyíregyházán népes közgyűlést tartott, melyen a vármegye minden kerületéből nagy számmal voltak képviselve. Elnökké újra J Pongrácz Jenő grófot, alelnökökké Jármy Miklóst, Martinyi Józsefet, Bogathy Józsefet, Vay Tibor grófot és Kállay Rezső dr.-t választották meg. A végrehajtó bizottság régi tagjai megmaradtak. A párt elhatározta, hogy kerületenként újra fog szervezkedni. A közgyűlés Országgyűlés. Feilitasch Artur báró elnök az előterjesztések során bemutatja a kormányelnök átiratát a kvóta tárgyában történt felségdöntésre vonatkozólag. Ugrón Gábor meg se várja a mondat végét, fölpattan s kéri az átirat kinyomatását, szétosztását, napirendre tűzését. Olay Lajos, tekintettel arra, hogy Ugrón Gábor szavai minden helyeslés nélkül hangzottak el, siet megtámogatni az indítványt s csatlakozik Ugronhoz.