Magyar Nemzet, 1906. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1906-03-01 / 51. szám

2 __ MAGYAR NEMZET. 1906. márczius A midőn Andrássy Gyula grófnak választóihoz intézett nyílt levelét ugyancsak egész terje­delmében közöljük; azokból, a miket a nemes gróf elmond s azokból, a mik fölött szó nélkül siklik tova, igen erős okok szólnak az olvasóhoz a mai helyzet igazolására. A miniszterelnök Bécsben, Fejénáry Géza báró miniszterelnök teg­nap este részt vett az udvari bálon. A tegnapi kihallgatásról, a­melyről teg­napi számunk bő részletességgel számolt be, ma a N. W. Tagblatt a következőket írja :­ «A kabinet eredetileg szelíd eszközökkel próbálkozott és csak akkor folyamodott erő­sebb rendszabályokhoz, a­mikor a szelíd esz­közök teljesen hatástalanoknak bizonyultak. Most már a megkezdett után következetesen tovább halad. A kormány, legfőbb feladatai egyikének tekinti ezentúl a renitens tisztvise­lők elleni eljárást. Kényszerujonczozásra jelenleg nem gon­dolnak. Azt hiszik, hogy a nagy­közönséget sokkal inkább áthatja annak tudata, hogy a katonai szolgálatot úgy is teljesíteni kell, semhogy ne igyekeznének a védköteleseket arra l­rni, hogy mielőbb teljesítsék a szolgá­latot. Első­sorban a tisztviselők hivatása lesz a lakosságot ily irányban felvilágosítani. A­mi az új választásokat illeti, e kér­dés a kormány részéről mérlegelés tárgya volt, de határozni még nem határoztak róla. A kabinet távolról sem gondol arra, hogy állandóan parlamenti ellenőrzés nélkül folytassa működését, de a minisztérium mindenekelőtt rendezett állapotokat akar teremteni s ha majd ezek beálltak, nyomban a választások kiírásához fog. A kormány nem tartja kizárt­nak, hogy a dolgok már április 11-éig annyira rendbe jönnek, hogy már ezen előírt határ­időn belül a választások kiírhatók lesznek, de azt szem előtt kell tartani, hogy új választá­sok után is a korona csak oly kabinetnek ad megbízást, a­mely hatvanhetes alapon áll. Ha a koalíc­ió elfogadja a hatvanhetes ala­pot, akkor kormányra fog jutni; ha nem, akkor jövőre sem fogja az uralkodó a kor­mányra meghívni. Egyszóval: a Fejérváry­­kabinet azon van, hogy helyreállítsa az or­szágban a rendet. Hogy ez mikor fog bekövet­kezni, erre ma pontos felelet nem adható és ennélfogva az országgyűlés egybehívási határ­idejének kérdése is egyelőre függőben marad.» A jóléti bizottságok feloszlatása. Kristóffy József belügyminiszter a teg­napi napon rendeletileg feloszlatta a vár­megyék úgynevezett alkotmány­védő és jóléti bizottságait. A rendelet ismerteti a bizott­ságok működését és határozatait, majd így folytatja : A vármegye úgynevezett alkotmányvédő illetőleg jóléti bizottságát ezek alapján fel­oszlatom s működését beszüntetem, egyúttal eltiltom a vármegye közönségét attól, hogy székházának helyiségeit a bizottságnak ren­delkezésére bocsássa, a vármegye alkalmazott­jait pedig eltiltom a bizottsággal való min­den érintkezéstől. A felfüggesztett tisztvise­lők visszahelyezése és nyugdíjigénye tekinteté­ben az 1886: XXI. és XXIII. törvényczikkek és a nyugdíjszabályrendelet idevonatkozó ha­­tározmányai irányadók, minélfogva a hivat­kozott törvény és szabályrendeletek rendelke­zéseit érintő s esetleg ezzel ellentétbe jövő előleges kijelentéseket és rendelkezéseket tenni sem a vármegyei közgyűlés, sem az alkot­mányvédő vagy jóléti bizottság jogosítva nincs, másrészről pedig mert a törvényható­sági alkalmazottak a kormányrendeleteket fo­ganatosítani és végrehajtani kötelesek s így semmiféle bizottság nincs arra jogosítva, hogy őket egyrészt megfélemlítse, másrészt pedig anyagi támogatás kilátásba helyezésével köte­lességük megtagadására buzdítsa. Ezen indo­kok alapján a tisztviselőknek kötelességük meg­tagadásából eredő fegyelmi büntetéseik követ­kezményeinek enyhítésére vagy ez által előálló anyagi kárpótlásuk biztosítására s az erre vonatkozó módozatok megállapítására kikül­dött bizottság alakítása törvényellenes és meg nem engedhető. Ezen rendeletemet az 1886. évi XXI. törvényc­ikk 19-ik szakasza alapján az állam veszélyeztetett érdekeire való utalással azon­nal és feltétlenül végrehajtandónak jelentem ki és az idézett törvény 68-ik szakaszának d) pontja alapján felhívom a vármegye alispán­ját, hogy azt azonnal és feltétlenül hajtsa végre és a végrehajtás megtörténtéről hozzám három nap alatt tegyen jelentést. Megjegyzem, hogy a vármegye alispánjának a végrehajtás megtörténtéről szóló jelentését három nap alatt annyival is inkább elvárom, mert a­mennyiben a kívánt jelentés a kitűzött határidőre be nem érkeznék, ezt olybá fogom tekinteni, hogy a rendelet végrehajtása megtagadtatott, mely esetben a törvényes megtorló lépéseket múl­hatatlanul alkalmazásba fogom venni. Budapest, 1906 február hó 27-én. Kristóffy s. k. Az ügyvédi kamarák jelentése. A Figyelő jelenti: Több ügyvédi kamara közgyűlése olyan ér­telmű határozatot hozott, hogy az igazságügyi kormányhoz évenként felterjesztendő jelentését ezúttal nem teszi meg. Lányi Bertalan igazság­ügyminiszter az ügyvédi kamarák határozatát törvénytelennek találván, felhívást intézett az illető testületek elnökeihez, hogy jelentésüket a közgyűlés napjától számított két héten belül terjeszszék fel. A »vezérek« tanácskozása. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizott­sága tegnap délután­ öt órakor Kossuth Fe­­rencz elnöklésével értekezletet tartott, a­me­lyen véglegesen megállapították a manifesz­­tum szövegét. A tanácskozásról, a­mely három és fél óra hosszat tartott, ezt a hivatalos közlést adták ki. A vezérlő­ bizottság megállapította a nem­zethez intézendő szózatot, a­melyet a szövet­kezett pártok tagjai aláírtak. A napirend előtt Kossuth Ferencz elnök a vezérlő-bizott­ság köszönetét tolmácsolta Károlyi István grófnak a szatmármegyei tisztviselők érdeké­ben hozott hazafias adományáért. Károlyi István gróf bejelentette a nagykárolyi összes iparosoknak azt az országszerte követésre méltó hazafias elhatározását, hogy iparukhoz a jövőben csupán magyarországi termékeket fognak beszerezni és fölhasználni. Fölszólí­tották a megye kereskedőit, hogy osztrák árukat ne közvetítsenek, csakis ebben az eset­ben vásárol tőlük a közönség. Széll beszámolója. Szombathelyről jelentik, hogy Széll Kál­mán, a szentgotthárdi kerület volt országos képviselője a jövő héten tartja meg beszámo­lóját választói előtt. Széll Kálmán táviratot intézett Viz Gábor ügyvédhez, a szentgott­hárdi szövetkezett ellenzék elnökéhez és tu­datta vele, hogy csütörtökön, márczius else­jén a Dunántúli Közművelődési Egyesület közgyűléséről Szentgotthárdra utazik és pén­teken a szentgotthárdi pártok vezetőivel ta­nácskozni óhajt a beszámoló napjának meg­­állapítása tárgyában. A kolozsvári egyetem hallgatóihoz. Szabó Dénes dr., a kolozsvári egyetem rek­tora, a következő felhívást intézte az egyetem hallgatóihoz : Egyetemi polgárok ! Az egyetemet veszedelem fenyegeti. Az egyetem bezárás előtt áll, a mi reátok nézve legalább egy félévnek elvesztésé­vel 63 sorsotok felett aggódó szüleiteknek meg­mérhetetlen kárával járna. Ezt a veszedelmet csak ti magatok tudjátok elhárítani az által, ha szigorúan az egyetemi szabályoknak meg­felelően viselkedtek, ha összes időtöket fel­adataitok, kötelességeitek legpontosabb teljesí­tésére fordítjátok, a politikai dolgokkal csak szigetekben foglalkoztok, ha semmiféle oly magaviseletet nem tanusíttok, a­mely okul szolgálna arra, hogy az egyetemet megrend­­szabályozzák. Még szabad időtöket is nem az utc­án, hanem az egyetemen, a tantermekben, az intézetekben és szemináriumokban töltsétek, munkával és folytonos tanulással. Az utczákon ne csoportosuljatok, mások csoportosulásaiban ne vegyetek részt, kerüljétek a rendőri hatóságokat és közegeket, ne adjatok okot sem szóval, sem tettel a közbelépésre, jussatok tudatára annak, hogy ezzel saját magatok és szüleitek igaz érdekeinek, az egyetem hagyományos jó hír­nevének és legfőképpen a hazának tesztek szolgálatot, mert higgadt, nyugodt és bölcs magatartástokkal elvonjátok minden rendkívüli intézkedésnek az alapját, tanulmányaitoknak élhettek, a­melyekkel fölfegyverkezve rövid idő múlva a hazát szolgálni és sorsotokon önfelál­dozó szeretettel csüggő hozzátartozóitokat támo­gatni képesek lesztek. Ha ok nélkül bántalom érne benneteket, forduljatok bizalommal hozzám, az egyetem tanácsa mindig magáévá teszi ügye­teket. Mi, az egyetem tanácsa kérve­ kérünk ben­neteket, hallgassatok szavunkra, véssétek mélyen telketekbe ezt a jó tanácsot, a melyet igaz atyai szívből a ti és a haza érdekét szem előtt tartva, intézünk hozzátok. Kolozsvár, 1906 február 26.­­ ^ Az egyetemi tanács nevében­­ Szabó Dénes dr. az egyetem rektora. Bűnvádi eljárás Polónyi ellen. Polónyi Gézának a Sas-körben a múlt szombaton mondott beszéde miatt lefoglalták mindazon lapokat, a­melyek a beszédet szó szerint közölték. A dolog másik része most következik: Polónyi Géza ellen az ügyészség megindíttatta a bűnvádi eljárást, mert az in­kriminált beszéd egyes pontjaiban, mint Az Újság jelenti, felségsértést talált. Tanácskozás a Nemzeti Kaszinóban. Egy koalícziós estilap értesülése szerint tegnap délután több óráig tartó tanácskozás folyt Andrássy Gyula gróf, Darányi Ignácz és Széll Kálmán között. A tanácskozás — állító­lag — a kaszinóban is élénk feltűnést keltett. A polgármesterek kongresszusa elmarad. A polgármesterek az idén Kassára hívták össze a kongresszusukat. Ez Brolly Tivadar pozsonyi polgármester indítványára a mostani viszonyokra való tekintettel elmarad. A királyi biztosi hivatal. 1 *■ Rudnay Béla, mint budapesti királyi biz­tos, a következő hirdetést bocsátotta ki: Királyi biztos Budapest. Szám: 38/1906. évi. Hirdetmény. 1) császári és apostoli királyi felsége folyó évi február hó 15-én Budapest székesfővá­ros közönségéhez intézett legfelsőbb királyi le­iratával a magyar felelős minisztériumnak az 1805. évi­­V törvényczikk alapján tett előter­jesztésére engem Budapest székesfővárosra nézve teljhatalmú királyi biztossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván, közzéteszem, hogy királyi biztosi működésemet megkezdettem, hivatalomat Budapesten, Váczi­ utcza 66. szám alatt levő új­városházán tartom és rendelkeztem, hogy a szé­kesfővárosi közigazgatás keretébe vágó és akár szóbelileg, akár írásban előterjeszthető panaszok ezen hivatali helyiségben minden hétköznapon délelőtt 10 órától 12 óráig elfogadtassanak. Buda­pest, 1908 február 26-án. Rudnay Béla s. k. királyi biztos. « Koalicziós kacsa. Egy ma reggeli lap arról ad hírt, hogy az igazságügyi minisztériumban kedden dél­előtt az ügyészség bevonásával tanácskozás volt, melynek tárgyát állítólag külön sajtó­­bíróság felállítása és ezzel az­ esküdtbírás­­kodásnak sajtóügyekben való eltörlése képezte, a lap pontokba foglalva már a megállapodá­sokat is közli. A legilletékesebb helyről kapott értesítés alapján az egész közleményt valót­lannak jelenthetjük ki. Pest megye: Rudnay Béla királyi biztos ma folytatta a pestmegyei tisztviselők kihallgatását. Délig meg­jelentek a királyi biztosnál: Mészöly László köz­ponti aljegyző, Németh­y Jenő és Mesk­ó Rudolf monori, továbbá Halász Mór gödöllői szolga­lmak. ■■Mii Mára be van még czitálva hét központi és nyolcz járási tisztviselő. A vármegyén csend van, a tisztviselők vala­mennyien benn voltak hivatalaikban.

Next