Magyar Nemzet, 1943. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-21 / 90. szám

8 Gazdasági hírek Unitas és Bancor A Kölnische Zeitung című lap írja a következőket: Washingtonban valuta­­konferenciát hívtak egybe, hogy ott az angol—amerikai álláspontokat össze­egyeztessék. Az Egyesült Államok kor­mánya nagy figyelemmel kíséri a há­ború utáni pénzstabilizálásnak a kér­dését. Ami általában az angolszász valutavitákat illeti, megállapítható, hogy a vita csak spekulatív jelleggel bír mindaddig, amíg a háború nem dőlt el, m­ert a háború győztese fogja a pénzzel egybefüggő összes kérdése­ket elintézni. Az angol—amerikai ellen­tét arra mutat, hogy a USA valuta­­terveket az angol pénzügyi hatalmak gyengíteni akarják. Ezzel szemben Keynes klíring-tervezete, amelyet az angol kormány lassan magáévá tesz, az amerikai imperializmust akarja messzemenően kikapcsolni. Elsősorban az aranykérdést fogják tárgyalni. Éppen olyan egyoldalúan követeli a USA valutatervezet az aranystandardhoz való visszatérését, amilyen egyoldalúan az angol terv az arany kikapcsolását kí­vánja. Az okok nagyon világosak. A USA a fizetési eszközül szolgáló arany 80 százalékával rendelkezik és még hosszú időn keresztül arra számít, hogy még mindig nagymennyiségű arany fog a USA-ba érkezni. Fizetési mérlegük teljesen aktív, ezzel szemben az angolok aranyállománya meggyen­gült, sokáig passzív fizetési mérleggel számolnak, mely részükre lehetetlenné teszi, hogy belátható időn belül nagy aranytartalékokra tegyenek szert. Az államok közötti leszámolás cél­jára szolgáló pénzegység a Keynes-terv szerint a Bancor. A USA kincstári hivatalának államtitkára, Harry White a Unitas című pénzérték-egység gon­dolatát vetette fel,­ mely az arany­­érékelésen nyugszik. Amíg a Keynes­­terv egy nemzetközi klíringbank fel­állítását tervezi, amelynek a székhelye Londonban lenne, a White-terv egy világbankot akar felállítani, amelynek a székhelye a USA-ban volna. Amíg az arany klíringbank egy olyan pénz­ügyi instrumentum lenne, mely az angol szükségletekhez alkalmazkodnék, addig az amerikai tervezet olyan pénzügyi központot akar megvalósítani, amely Washington imperialista terveit tudná kielégíteni. Az angol tervezet a nemzet­közi alapot a klíringfeleslegekkel látná el, ezzel szemben az amerikaiaknak a nemzetközi felépítési alapja az aranyon vagy az aranyhoz hasonló devizákon nyugodna, amelyet esetleg állampapírok is kiegészíthetnek, így a két terv szem­ben áll egymással. Az angol terv defen­zív lépést jelentene a USA gazdasági imperializmusával szemben, az amerikai tervezet viszont offenzívát képvisel a pénzügyi hegemónia érdekében. A kincstári jegyek lényegét tevő alapok konstrukciója demokratikusan épülne fel. A USA-tőkések természete­sen arra törekszenek, hogy ebben az általuk tervezett világbankban ők képviseljék a szavazati többséget. Az államok, hogy az amerikaiak által tervezett világbankban részt vehesse­nek, részesedésük egynegyed részét aranyban, egy másik negyedét devi­zákban, a másik felét pedig állami értékpapírokban fizetnék be. Hogy miképpen történne ennek a banknak a vezetése, erre vonatkozóan a követ­kező részletek ismeretesek: Minden ország előzetesen száz sza­vazattal rendelkezik. Minden további befizetett egymillió dollár után egy szavazati jog jár. Természetesen, hogy az egyes államok milyen arányban vehetnek részt a befizetésekben, min­den állam részére külön állapítanák meg, még­pedig az aranykészlet, a nemzeti fizetési mérleg és a nemzeti jövedelem alapján. Egy államnak sem lehet 25 százaléknál több szavazata. A pénzérték-alap ötmilliárd dollárra rúgna, ennek az öt százalékát fizetnék be az államok a bank megalapításá­nál. Az arányban szegény országok részére kíméletet javasolnak, mert azok az államok, melyeknek kevesebb mint 300 millió dollárjuk van, 7,5 százalékot, azok az államok pedig, amelyeknek 100 millió dollárnál keve­sebbjük van, csak a részvénytőke 5 százalékát kell az alapításnál be­fizetniük. A bank a következő pénzügyi mű­veletekkel foglalkozna: arany vételé­vel és eladásával, devizák és állam­papírok vételével és eladásával, köte­lezvények kiadásával és egyidejűleg mint a nemzetközi fizetési forgalom klíringintézménye is funkcionálna. Ez a bank állapítaná meg az egyes álla­mok devizakurzusait és az arany árát is. Az új pénzegység az Unitas lenne, amely tíz aranydollárral egyértékű. Ezt az Unitast minden pillanatban át lehetne alakítani arannyá, vagy pedig megfelelő valutává. Ha egy ország pénzegysége tönkremenne, akkor arról a résztvevő államok közösen gondos­kodnának. A résztvevő államok a devizakurzusukat csakis a bank hozzá­járulásával változtathatják meg, bár bizonyos elhajlásokat engedélyezné­nek. A bank megakadályozná a deviza­­korlátozásokat és az egészségtelen tőke­áramlást is. Megakadályozná azt is, hogy valamely államnak a bank­­hoz való belépésével kétoldali klíring­­szerződéseket kössön. Ha ez a terv megvalósulna, írja a lap, akkor a nemzeti pénzegység­­autonómiáknak vége lenne, egy állam sem folytathatna nemzetgazdasági pénzérték-politikát. Kétségtelen, mon­dotta a USA pénzügyminisztere, hogy csak tervről van szó, a részletekben történhetnek még nagyobb változások. A Nemzeti Bank heti jelentése A Magyar Nemzeti Banknak kedden kiadott jelentése szerint a követelések és tartozások állása április 15-én, szemben az április 7-i állással (záró­jelben a változások) a következő volt: Követelések. Érckészlet: Aranyérmék, továbbá aranyrudak, külföldi és keres­kedelmi érmék, a színarany kilo­grammjaként 4598 pengővel számítva P 100,073.738.25. Az alapszabályok 85. cikke alap­ján beszámítható devizák és valuták P 3,236.059.40, összesen P 103,309.797.65 (* 245.550.17). Váltó­pénzkészlet P 17 millió 165.558.26­­(+ 331.195.94). Leszámítolt váltók,köz­raktári zálogjegyek és értékpapírok P 2.075.189.130.51 — 77,051.593.65). Kézizálogra adott kölcsönök P 29,880.700.—. A külfölddel való fizetési forgalom céljára az alapszabályok 57. cikkének g) pontja alapján nyújtott hite­lek P 505.310.825.64 (— 133,418.976.—). Az állam adóssága: a) hosszúlejáratú államadósság P 166,991.381.48, b) rövid­ lejáratú folyószámlatartozás P 50 mil­lió, c) a visszacsatolt területeken for­galomban volt bankjegyek és érmék átváltásából eredő államadósság P 499,610 843.64, összesen P 716 millió 602.225 12. Épületek és felszerelés P 5,580.859.99. Egyéb követelések P 919,204.566.24 (+351,132.310.53). Vég­összeg P 4,372,243.668.41. Tartozások. Részvénytőke (30,000.000 aranykorona­ P 34,756.095.1. Tartalék­alap P 11,067.148.61. Bankjegyforgalom P 2.916,791.328.—­­— 34,044.384.—. Zsírókövetelések és azonnal lejáró más tartozások: a) államiak P 454,162.567.46, b) egyebek P 66,616.790.57, összesen P 520,779.358.03 — 14,860.637.95). 1931-ben felvett, konszolidált külföldi hitelek P 18,449.130.23. Egyéb tartozá­sok P 870,400,608.54 (­110,347.591.40). Végösszeg P 4,372,243.668.41. Bankkamatláb 1940 október 22-étől 3 százalék. Gazdasági hírek a Balkánról Zágrábból jelenti az MTI. A Donau­­seilling gazdasági hírszolgálatának je­lentése szerint a bulgáriai konzerv­gyárak mellett jelenleg mintegy nyolc­­ezer szárítóhelyiség van üzemben a gyümölcs és főzelék szárítására. A bol­gár földművelésügyi miniszter ez évben újabb háromszáz, szárítóhelyiség épí­tését tervezi. * Zágrábból jelenti az MTI: A napok­ban fejezték be Zágrábnál a közúti Száva-híd építési munkálatait, amelye­ket 1941 óta folytatnak. .A hidat a hónap végén adják át a forgalomnak. * Zágrábból jelenti az MTI: Szomba­ton aláírta Kaestli, a zágrábi svájci főkonzul és a horvát külügyminiszter­­térium képviselője a" svájci—horvát kereskedelmi és fizetési egyezményt. * Szófiából jelenti az MTI. Most tért­­vissza Bécsből egy bolgár bizottság. amely­ újabb gyufa-behozatal ügyében járt Németországban- A tárgyalások eredményeként 25 millió doboz gyufa útban van Bulgária felé. Ugyancsak várják olasz gyufa érkezését is. Bul­gária gyufaszükséglete évi 100 millió doboz, amelyből a bolgár gyufaipar 80 milliós szükségletet fedez. Szófiából jelenti az NFT. Vasárnap talanti finn követ és Pezov bolgár követ, a külügyminisztérium kereske­delmi osztályának igazgatója, finn­­bolgár kereskedelmi szerződést írtak alá, amely fizetési megállapodásból és kiegészítő jegyzőkönyvből áll. Az új szerződés szabályozza a két ország árucseréjét az 1913. évben. A bródi folyammérnöki hivatal a Crnac-rétet árm­entesítette részben és ezáltal 9000 hold földet mentesítettek a Száva áradása elől, ennek az egész területnek az ármentesítésével itt összesen 25.000 hold termőföldet nyernek. A­ Száva melletti Jelas rét Magyar Nemzet 100 négyzetkilométernyi területét mentesítették a belvizektől. A vukovári műszaki osztály a Száva völgyét Bősz, Samactól Brcs­­kóig ármentesítette és ezzel 28.000 hold földet mentett meg a Száva áradásától. A nagyrészt magyarok ál­tal lakott Nikinci, Hrtkovci és Bud­­janovei községek határában 300 kilo­méter hosszú vízlevezető árkok ki­jelölését végezték el. Értéktőzsdék A budapesti értéktőzsde irányzata kedden is mindvégig barátságos, szi­lárdsága hajló volt. A folytatólagos és magas pénzajánlatokra — főként a kisebb és középértékekben — a rész­vénypiacon jelentkezett némi áru, amely gyorsan, akadálytalanul talált felvételre. A szabott kamatozású papí­­rok piaca, miután itt a kereslettel szemben mutatkozó kínálat nagyon csekélynek bizonyult, a tőzsdeidő egész folyamán csendes maradt. A zárlati irányzat jól tartott. Fix kamatozású értékek: Népszöv. magyar 132.6 134; nép­szöv. amerikai 170 171; népszöv. font 147.5 147.5 147.5; népszöv. hőül. for. 122.75 122.75; népszöv. sv. fr. 161 161; kényszerkölcsön 80 80 80; 1941 nyereménykölcsön 96.25 96.25 96.25; 1910 főv. k. 382.5 382.5; 1911 főv. k 20.25 20.25; 1914 főv. k. 607.5 607.5 1927 főv. k. 170 170; Belv. Tp. 7°/1 dollár zl. 138 138; Hitelbank 7% ar. zl. 156.5 156.5; Hitelbank 7.5% ar. zl. 156.5 156.5; Alt. Tak. B. dollár zl 138 138; Földhitelint. A. font zl. 17 177; Földhitel A. és B. dollár zl. 160.5 Leszámítoló F. dollár zl. 174.5 177.5 177.5; Olaszbank A. B. dollár zL 148 148; Olaszbank dollár közl. 138 138 MOKTÁR A. font ar. zs. 148.75 148.75 Pesti Hazai 7.5% dollár »1. 173.5 173.5, Ker. Bank dollár 7. 179.5 179.5 1942 3%-os kölcsön 58 57.5—57 57, Előző zárlat Kötések Zárlat N. Bank 432—— 432— Hitelb. 129— 129 129— M. Bank 89.—— 89.5 Besz.­b. 96.5 96.5 96.5 Magy.-Olasz — 55 55— K. Bank 239.5 — * 239.5 Köb. Tak. 50.75— 51.5 Mok­tár 75.75— 75.75 P. Hasai 168.75— 168 75 E. M. B.1966.—— 1966.­E. B. g.­m. 51.—— 51.— H. mai.— 106.5 106.5 Kir. mai. 38.4 ■— 38.4 Bauxit 772.5 772.5 772.5 Beocsini 55.—— 55.— Bors. szén — 59 39— Szentlör. 25—— 25.25 Cementia 303—— 303— Kohó 48.5 49 49— Magnezit 934—— 934— Kőszén 1626—— 1626.— Nagybát. 79— 79 79— Salgó 129.— 129 129— Urikányi­ 57.6 58.25 58.25 Pallas 10.6— 10.6 Ganz 64.5 65.25 6525 Acél 238—— 240.5 Rima 347.3— 347.3 Schuller— — 120— Nasici 160.5 161.5 161 — D.­Száva 12.5— 12.5 Trust 139— 140.5 140.5 Délcuk. 218.— 218 218— M. Cuk. 375.25— 375.25 Georgia 65.5 65.5 65.25 Dr.­Hag. 562.75 562.75 Gschw. 3765.­1—— 3755.­­P. sör 1278—— 1278— Gy.-mosó 29.6— 29.6 Goldb. 159—— 159— M. kend. 72.75 —.­­71.5 P.-ipar 126.25 126.25 Óbudai 38.4— 38.25 Sz. kend. 311.75 —. 311.75 Chinoin 65— —4 65.— Diana 288.5— 291— Szikra 513.5 513.5 Gumi 131.3— 132.6 Terménytőzsde A budapesti terménytőzsdén kedden a következő kötések történtek: bíbor­here, minta szerint, 22 q 147.5; kazetta, minta szerint, ab feladóáll., 150 q 21.5; sárgarépa, szárított, 25%, budapesti paritás, 150 q 450 pengő mázsánként. Valuta- és devizapiac Zürich, ápr. 20. (Zárh 1.) Párizs 4.15, London 17.30, New York 431, Brüsszel 69.25, Milánó 22.66%, Madrid 39.75, Amszterdam 229.37, Berlin 172.55, Stockholm 102.66%, Oslo 90.GfK­ Kopenhága 90.37%, Szójd 5.37%, Prága 17.30, Zágráb 8.75, Isztanbul 3.50, Bukarest 2.37%, Helsinki 8.77%, Lisz­­szabon 17.80, Buenos Aires 100%, Yoko­hama 101, Rio de Janeiro 22.50. Amszterdam, ápr. 20. (Z­á­r­l­a­t.) Brüsszel 30.11—30.17 Zürich 43.60—43.71, Stockholm 44.81-44.90. Imiden, ápr. 20. (Zárlat.) New York 4.02%—4­03%, Montreal 4.43—4.47. Zürich 17.30—17.10. Stockholm 16.85-16.05 Lisaja­­bon 99.80-100.20. Buenos Aires 16.95%—17.13 Rio de Janeiro 83.641/s. — Nem hivatalos árfolyam: Madrid 40.50. — Magándiszkont 1—U/ss napipénz 0.75—1.25%. Telefonszámaink: . . * 128-422 Szerkesztőség Kiadóhivatal • II. 126-726 Nyílttéri Vrdetésosztély­­a 120-150 1ZEEPÁ, T»4S APRn.)3 ff, ^ Színházi hírek * A „Parsifal“ hétfői s a Művelő­dés Házában elhangzott előadását Ferencsik János vezényelte. Miután köztudomású, hogy Berg Ottó huzamo­sabb ideje beteg s nem aznapi lemon­dásról van szó, a színlapon is szereplő ifjú karmester tevékenykedését nem minősíthetjük beugrásnak. Nem aka­runk túl szigorúak lenni , ezért Berg Ottó általánosan elismert egyik leg­jobb teljesítményét nem hasonlítjuk össze a minden próba nélkül először vezénylő Ferencsik produktumával. Azonban nem hallgathatjuk el, hogy a Parsifal nem valami könnyű bravúros­­kodásra alkalmat adó olasz operácska, hanem magasztos tartalmú nehéz zenei feladat, amit nem lehet ilyen hetykén, csak úgy kapásból irányítani. Wagner utolsó zenedrám­ájának hatalmas masz­­száját, mellyel szemben nemcsak a népművelés közönsége, hanem a mu­zsikusok egy része is idegenkedve áll, csak nagyon komoly, alaposan fel­készült és mélyről fakadó átélt elő­adás teheti elfogadhatóvá és vonzóvá. Vagy talán Ferencsiknek nincs semmi egyéni mondanivalója a Parsifal kap­csán, hogy próba nélkül vállalkozót­ megszólaltatására? Itt nemcsak az a feladat, hogy együtt maradjanak és nagyobb kisiklás ne történjék. Sajnos a túlságosan vontatott, lassú tempói­val unalmassá váló előadásnál másról, mint úgynevezett blattolásról nem lehet szó. A hevenyészett előadás legnagyobb feladat elé Palló Imrét állította, aki már évek óta nem énekelte Amfortást A régi bajnok muzikalitását dicséri, hogy derekasan helytállt. Kimagaslott a Tutsek Piroska helyett éneklő Némethiy Ella s az örömünkre felgyó­gyult Keréh Endre pompás teljesít­ménye. Külön elismerés illeti a cím­szereplő Závodszky Zoltánt, akinek ez különben is legjobb szerepe. Örülünk, hogy megfogadta jószándékú tanácsun­kat és itt is igyekezett játékába és mimikájába érzelmi kifejezést vinni E téren további munkára buzdítva meg­ragadjuk az alkalmat, hogy rámutas­sunk: az igazi művésznek nem kell fél­tenie a tekintélyét a zenekritika meg­jegyzéseitől és nem szégyen a meg­alapozott bírálat indítványait megszív­­elni, mert csakis az öncélú makacsság nevetséges. Maleczky alakítása kitűnő, Nagypál László is jól helytáll. Szent­igaz, hogy a viráglányok hamis teremt­mények. A feltűnően ügyesen mozgó Sipos Erzsébettel szemben az orgánum­kvalitást Gyurkovits Mária, Dósa Mária, Horányi Karola és Ráskai Gizella kép­viseli. Általános megjegyzésünk, hogy nem ártana a különben kitűnően be­állított és Márkus László ihletét dicsérő darab egyes szereplőinek mozgását korrigálni. Az énekeseket többnyire takaró zenekarnál megjegyezzük, hogy a nem mindig egyszerre megszólaló akkordokat nem lehet csupán a köz­ismerten rossz akusztikára fogni. (G. E.) * Vendégkarmester az Operaház­ban. A csütörtökön, április 22-én színre kerülő Parsifal­ t Móráid Ru­dolf, a bécsi állami Operaház kar­mestere vezényli. * Székely György, a Nemzeti Szín­ház ismert fiatal színésze és rende­zője Szófiába repült, ahol a Csongor és Tünde előadásait fogja rendezni. * A Madách Színház csütörtökön este játssza kétszázadszor páratlan sikerű Moliére vígjátékait, a Versail­lesi rögtönzés-t és a Képzelt beteg-et. * Zilahy Lajos Szépanyám című színművében, mint jelentettük, több szereplőváltozás történt. A beállott változások következtében a darab be­mutatását vasárnapról szerdára el­halasztották és így húsvétkor nem lesz Zilahy-premier. A szereposztás úgy módosult, hogy Tímár József szerepét Uray Tivadar, Lehotay Ár­pád szerepét Timár József, Major Tamás szerepét Lehotay Árpád vette át. Kisebb szerepekben is történt változás. * Az állami színházak, az Opera­ház és a Nemzeti Színház örökös tagjainak testülete május 2-án, vasár­nap délelőtt ünnepélyes közgyűlést tart az Operaház első emeleti társal­gójában. Akkor tartják meg Zá­vodszky Zoltán és Walter Rózsi, az Operaház kis örökös tagjai szék­foglaló előadásukat. A testület ez alkalommal új tagokat nem választ, ellenben valószínűleg bekapcsolja munkájába a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjait. * Bőrharisnya címen most mutatta be a Komédia Orfeum új műsorát, amely — gyűjtőcímének megfelelően — valóban nyári produkció már s a legerősebben lefokozott igények mel­len is lehangolóan kánikulai jellegű. Szétlen és ismert tréfák, a megszokott egyértelműséggel, szegényes, helyen­ként elszomorító „énekes, táncos“ revüképek és artistaszámok — szánni­való az igyekezete a kitűnő színé**» gárdának, akiknek sorából külön­öyón hiányzik Feleky Kamil sajátos, utólérhe­tetlenül természetes humora. Türk Berta, Kazal László és Hlatkip Edit üde színfoltjai a sivár és szikkadt műsornak, ami megérdemelten mérsé­kelt sikert aratott, a még a törzsközön­ség körében is. (—) * Eltemették Vera Ilonát. A kere­pesi úti temetőben kedden délután fél háromkor helyezték örök nyuga­lomra a főváros által adományozott díszsírhelyen az Operaház kitűnő­ prímabalerináját, ifj. Harangozó Gyuláné, Vera Ilonát. A ravatalnál a Magyar Királyi Operaház nevében Márkus László igazgató mondott meg­ható búcsúbeszédet, felemlítve az el­hunyt kiváló művésznő tüneményes pályafutását. A sírnál Kőszeghy Fe­renc, az Operaház magántáncosa szólt keresetlen szavakkal az elhunyt sző­kébb pályatársai nevében. A ravatalt s később a sírt a köszönik és virág­csokrok elborították. Az Operaház minden tagja ott volt a temetésen, hogy elszomorodott szívvel vegyen örök búcsút rövid időn belül elhunyt második kedves fiatal kollégájától. Színházak műsora Operaház. Szerda Krisztus (E. 17.) — Csü­­törtök (0 3): Parsifal. - Péntek, szombat: Nincs előadás. — Vasárnap d. e.: János vi­­téz. Este: Krisztus. 01. o.­ Nemzeti Színház. Szerda (K.). csütörtök* szo­m­bat: Istazi Passió. —­ Péntek: Nincs elő­adás. —­ Vasárnap d. u.: A vén gazember. Este: Igazi Passió. (VI. Nemzeti Kamaraszínház. Minden esttj­ét vasárnap d. u.: Tacskó. (3. Wi.) Magyar Művelődés Háza. Szerda/1/^): Nagyi böjti est. — Csütörtök (WI): Nagyböjti est".­­ Péntek d. e (12-3). d. u. (Ysö, %6, ^8): Keresztút. — Szombat: Nincs előadás. ^ — Vasárnap d. u. (­3): Jazz-hang­verseny. Este (6): Éneklő csillagok. Vígszínház. Szerda (C.): Az atyai ház. —* Csütörtök: Jákyak (D.) — Péntek: Nincs előadás. — Szombat este, vasárnap d. u­.: Jákyak. — Vasárnap este: Az atyai ház. (3. Vaz.) Pesti Színház. Minden este és vasárnap d. u.: Méreg. (3. WT.) Új Magyar Színház. Péntekig: Szünet. -4 Szombatitól minden este és vasárnap d. u.: Tábornokné. (3. sz.) I Vidám Színház. Minden este és vasárnap d. u.: Aranytulipán. (3 VII.) Fővárosi Operettszínház. Minden este és vasárnap d. u.: Egy boldog pesti nyár. (2 3, 6.) Madách Színház. Minden este és vasárnap d u.: Képzelt beteg (3. Vaz.) Andrássy Színház. Minden este és vasárnap d u.: Egy nap a világ (3 .7.) Royal Revüszínház Minden este. csütörtök szombat és vasárnap d m: Férfiak nélkül. (Új revü.) (3 M­ 7.) Komédia Orfeum. Minden este. szerda, szom­­bat és vasárnap d. u.: Bőrharisnya. (W, VziZ* Kamara Varieté. Minden este csütörtök* szombat d­e vasárnap d. e és d u.­ Valamikor régem (Vi revü.) (D­e 11*­­44 %7.) Nemzeti Bábszinjáték. Minden csütörtök* szombat és vasárnap d. u.: Rókacsinálla ki­rály — Minden hétfő, péntek este: Az ügy­véd és férje. — Kedden: Toldi. — Szerda* :sístörtök, szombat, vasárnap este? Panopti­kum. (J/64 V21.) Erzsébetvárosi Színház. Minden nap: Tokaj aszú (/46 318. vasárnap %3. 5 V18.) Józsefvárosi Színház. Minden nap: Sybill. (%5. 318 vasárnap %3. 5 V48.) Kisfaludy Színház. Minden nap: Viktória. (Fő író, vasárnap 943­5. VI S.) Magyar Műszínklír. Vasár- és ünnepnap: A királyné rózsája. (3. 5. 7.) A színházak nagypénteken nem tartanak­ előadást. Művészeti hírek * Az EMITT-díj kiosztása a Nemzeti Szalonban. A Nemzeti Szalonban ren­dezett nagysikerű ENIT-díj kiállítá­sán — magyar festők olasz tárgyú képei — az első díjat Emnőd Aurél, a másodikat Jeges Ernő, a harmadi­kat pedig Köpeczy-Boócz István nyerte. Kitüntető elismerésben ré­szesültek Éless István, Szabó Vladi­mír és Ruzicskai György művei. A­ kiállítás nagy sikerére való tekintet­­tel a Nemzeti Szalon igazgatósága elhatározta, hogy a kiállítást május 2-áig meghosszabbítja. (MOT.) Filmhírek Biztosítók propaganda­filmje Április végén kezdik vetíteni a fő­városi és a vidéki filmszínházak azt a propagandafilmet, amellyel a biz­tosító vállalatok a biztosítás intéz­ményében rejlő takarékossági lehető­ségeket ismertetik. A mozgóképszín­házak játékfilmjének vetítése előtt, a hirdetések sorában bemutatásra kerülő propagandáidra a közönség figyelmét úgy a kárbiztosítás, mint az életbiztosítás fontosságára hívja fel és azokat, akik még nem biztosí­tottak, figyelmezteti, hogy az előre­látó go­ndosság és a takarékosság egyik legcélravezetőbb eszköze a biz­tosítás. Óriási siker! Csak felnőtteknek! a PANOPTIKUM Bohózat 2. felvonásban, 6 képben. A NEMZETI BÁBSZÍNHÁZBAN, Podmaniczky-u. S. trentelben fondoskodjél. Két óra kacagást Telefon: 123 071. Jegyekről

Next