Magyar Nemzet, 1943. december (6. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-05 / 276. szám

10 ----------------------------------------Magyar Nemzet _ VASÁRNAP, 1943 DECEMBER 9 A svájci szociáldemokrácia válaszolón Zürich, november. Az október 31-én lezajlott parla­m­­ent­i választásokon a svájci szo­ciáldemokrata párt nagy sikert ért el, amennyiben mandátumainak száma 45-ről 56-ra emelkedett és ezzel a svájci országgyűlésnek (Na­tionalrat­e nemzetgyűlés) legerő­sebb pártjává lépett elő. Természetes, hogy az 56 mandátum a 194 man­dátum közül nem jelent többséget a polgári pártokkal szemben, de a svájci parlamentarizmus mechniz­­m­use egészen más, mint például a magyarországié és ezért ennek a választási „győzelemnek“ itt egész más súlya is van. A jelenlegi nem­zetgyűlésben, amelynek mandátuma az év végével jár le, összesen 187 képviselő ül, a kormányt a két nagy polgári párt, a szabadelvűek és a katolikus-konzervatívok alkot­ják, amely két pártnak összesen 92 mandátuma van. Ezekhez járul még néhány polgári törpapárt mandá­tuma is. Az ellenzéket, amennyiben erről magyar értelemben a svájci nemzetgyűlésiben beszélni lehet, a szociáldemokratákon kívül a „pa­rasztok és polgárok“, a „függetle­nek“ és egynéhány pártonkívüli al­kotják. Egységes ellenzéki frontról azonban szó sem tehet. Az október 31-iki választásoknál­­ — amelyek egyébként meglepő csendben bonyolódtak le — na­gyon fontos problémákról volt szó, mert különbségek a svájci osztályok kö­zött. De vehetnénk egyes példákat az egyes kantonokból, amelyek még élesebben mutatják a hely­zetet: így például Zürich kanton­ban 511 milliomos vagyona 1.118.4 millió frank volt, míg 24.930 nem önálló keresőé 1.147.6 millió. Nidwalden kantonban 6 milliomos 18 millió vagyon fölött rendelkezett, míg 198 nem önálló kereső összesen csak 8.7 millió fe­lett. Ezen adóstatisztikával kap­csolatban meg kell említeni, hogy éppen az adókérdés egyik legfon­tosabb harci pontja a szociálde­mokrata pártnak, mert S­vájcban a „banktitok“ abszolút elismerése a hatóságoknak tehetetlenné teszi az adóvallomások felülvizsgálatát és az úgynevezett adócsalások, azaz a vagyon nem teljes bevallása, itt olyan méreteket ölt, hogy szakér­tők, több mint százmilliárd­ra be­csülik azt a vagyont, amelyet svájci állampolgárok nem adóztat­nak meg. De a svájci hatóságok nem hajlandók a banktitkot meg­szüntetni, mert ezt Svájc nemzet­közi kapcsolataira való tekintettel fontosnak tartják. Érdekes, hogy egy népszavazásnál Zürich kan­tonban, amely a legerősebb szo­ciáldemokrata kanton, egy javasla­­tot, amely a banktitok megszünte­tésére irányult, sok munkásszava­zattal együtt elvetettek, mert a kis­embernek is meg van a takarék­­könyve és az sem akarja, hogy kényszeríthessék a megtakarított pénzének bevallására. Természe­tes, hogy sok minden más példával is alá lehetne támasztani azt a té­telt, hogy Svájcban az osztálykü­lönbségek —­ csak materiális tekin­tetben — sokkal nagyobbak, mint Magyarországon, jóllehet, az egyes rétegek anyagi színvonala abszolút értelemben magasabb, mint a ma­gyarországiaké. Ebből kiindulva, a most választott parlament négy évig fogja az ország törvény­­hozását alkotni, ami azt jelenti, hogy azokat a feladatokat fogja megoldani, amelyeket a háború utáni idők fognak felvetni, már­pe­dig ezek a problémák alapvető je­lentőségűek lesznek Svájc jövő fel­építése szempontjából. A svájci parlamentnek is két háza van: az alsóház, amelyet nemzetgyűlésnek (Nationalrat) neveznek és a felső­ház, amelynek rendi tanács (Standé­ra!) a címe. A nemzetgyűlés képvi­selőit a választóképes férfilakosság titkos, közvetlen szavazással vá­lasztja propore alapon, míg a rendi tanácsba minden kanton két kép­viselőt küld, tehát 44 tagból áll (félkantonok 1­1 képviselőt kül­denek). A rendi tanács tagjainak választása, mandátumuk tartamá­nak megállapítása — az egyes kan­tonok külön joga. A két házat együtt szövetségi gyűlésnek (Bun­­desversamlung) nevezik. A két ház együttesen választja a kormány (szövetségtanács, Bundesrat) tag­jait, a szövetségi elnököt, stb. Az október 31-én választott svájci par­lament a következő képet mutatja: A jelenlegi kormánykoalíció a fenti 238 mandátumból 157 felett rendelkezik, tehát meg­tenne az ab­szolút többsége a küszöbön álló kormányválasztásnál. Minthogy azonban a szabadelvű párt, mint a nemzetgyűlés legnagyobb polgári pártja, a mostani választásoknál 49 mandátumából 2-őt elvesztett, míg a szociáldemokraták 11 man­dátumot­­ nyertek, úgy határozott, hogy levonja a vereség konzekven­ciáit és átenged egy miniszteri tár­cát a szociáldemokratáknak. Hogy a párt ezen elhatározását megköny­­nyítse, az eddigi szövetségtanácsos, dr. Wetter, aki a pénzügyi tárca élén állt és rendkívül sikeres mű­ködést fejtett ki, lemondott és így ezt a megürült tárcát volna haj­landó a szabadelvű párt a szociál­demokratáknak átengedni. Ez a tény állítja a svájci szociál­demokrata pártot válaszút elé. A­­nagy kérdés a szociáldemokraták részére: belépjenek-e a kormányba vagy nem? Nem könnyű ezt a kér­dés­t eldönteni. Tekintettel a megol­dandó döntő jelentőségű problé­mákra, kényelmesebb lenne párt­szempontból a kormányon kívül maradni és ellenzéket játszani, mint a kormányban helyet foglalva, az alapvető döntésiekért a felelősséget vállalni. Hogy a szociáldemokrácia helyzetét megérthessük, meg kell állapítani, hogy a párt — amelyet 1870 március 13—14 én alapítot­tak — rendkívül eredményes mun­kára tekinthet vissza és hogy kevés ország van, amelyben a munkássság helyzete olyan magas színvonalú volna, min­t Svájcban. Nem szabad emellett elfelejteni, hogy az itteni párt szervezete nem hasonlítható össze más országok pártjaival, mert itt a szociáldemokrata párt is kan­tonok szerint van megszervezve, nincs egy közös nagy pártszervezet, nincs egy központi sajtóorgánum, hanem csak kantonális pártok van­nak és kantonális lapok. Csak egy csúcsszervezet köti össze ezeket a kantonális pártokat. Továbbá rend­kívül fontos tény az is, hogy a szak­­szervezetek semmiféle kapcsolatban nem állnak a politikai pártokkal, a szakszervezetek teljesen politika­­mentes gazdasági szervezetek, ame­lyek sokkal konzervatívabbak, mint a párt maga és nem ritkán megle­hetősen éles bírálatban részesítik a pártot. Ez magyarázza meg azt is, hogy a svájci szociáldemokrata párt­ban nincs az a vak fegyelem, mint más országok pártjaiban, ahol pon­tosan tudják: ennyi beírt tagunk van, tehát ennyi választóra számít­hatunk. Ez sem a szociáldemokra­táknál, sem a polgári pártoknál nem észlelhető. Gyakran előfordult az, hogy fontos törvények feletti népszavazásnál az összes pártok az elfogadást ajánlották, de a svájci szuverén­­a választók­ a javaslatot elvetették. Minden népszavazás, minden választás hozhat itt megle­petést, mert a szavazó függetlenül pártja ajánlásától, a saját feje és meggyőződése szerint szavaz. A leg­utóbbi gyári statisztika szerint Svájcban 430.921 gyári munkás van, a szociáldemokrata jelöltek azonban csak 254.538 szavazatot kaptak- Nem lesz talán érdektelen itt megemlíteni, hogy az első vá­lasztásnál, amikor a szociáldemo­kraták résztvettek 1890-ben, 12.000 szavazatot kaptak jelöltjeik, 1902- ben 64.000, 1911-ben 105.000, 1922-ben 170.974, 1931-ben 247.936 és 1935-ben 255.843 szavazatot. Mint említettük, a svájci munkásság életszínvonala, például a magyar munkássággal szemben, rendkívül magas. De minden a világon rela­tív és ezért a munkásság helyzetét itt szintén más szemmel kell nézni, mint a magyar munkásságét odahaza. A svájci adóigazgatás 1940-ben összeállított egy statiszti­kát, amely szerint 1409 milliomos (olyan egyén, aki egy millió, vagy annál magasabb összegű frank után fizet adót), összesen 2,9 mil­liárd frank vagyont vallottak be, míg ezzel szemben több mint száz­szor több nem önállóan kereső (tehát alkalmazott vagy munkás) 4,5 milliárd frank vagyon felett rendelkezett. Ez az egy adat eléggé mutatja, milyen nagyok a szociális Párt Nemzeti Rendi Szövetségi tanács gyűlés Üipe.-dem. 56a 61 Kat.-konz. 42 19 62 Szabadelvű 47 12 59 Parasztpárt 2?A 27 Liberális 115 10 Demokrata 5 — —­ f­üggetlenA — 6 Pártonkivülih — — 194 44 238 wMWh­ftoKiiiEii' i'MUhHwrt iiilv'i t i áss ' , bitesLtzm igen tisztelt vevőimet, hogy finom bőráru üzletemet Apponyi-tér 5. szám alól (Bel­városi Takarék épületéből) december elején Párisi­ u. 6. szám alá (Petőfi Sándor utca sarok)­áthelyezem Teljes tisztelettel ROSENSTilN M. Keresünk csepeli gyárunk részére építési rajzelót, kezdő vagy 1—2 évi gyakorlattal bíró könyvelőt (nőt), férfit v. nőt bérelszámolót,ér. Csakis őskeresztények pályázhatnak. Aján­latokat „NYUGDÍJPÉNZTÁR“ jeligére a k­iadóhiva­talba, a szociáldemokrata párt új szociális rendszert követel. Az ez év szeptember 4— - én Winterthurban megtartott pártkongresszus a következő sür­gősen megoldandó problémákat vette fel programjába, amely a párt politikájára nézve irányadó: 1. A szövetség (Bund) aktív bérpo­litikája kapcsolatban a munkások és munkaadók szervezeteivel abból a célból, hogy a bérek szociális alakulása elérhető legyen. 2. A munkások és alkalmazottak védel­me igazságtalan elbocsátás ellen. Olyan munkaadókat, amelyek a hadikonjunktúra nyereségeit zse­b­­revágják és azután a válságban magukat tömegelbocsátások révén akarják biztosítani, felelősségre kell vonni. 3. Teljes kiegyenlítése a drágulásnak a kis jövedelmeknél. 4. Harc a drágaság ellen. Olyan áremelkedéseket, amelyek létszük­ségleti cikkeknél kikerülhetetlenek, a szövetség (Bund) viselje. 5. Fo­kozott támogatása a lakásépítés­nek. A megdrágult építési költsége­ket szubvenciókkal kell kiegyen­súlyozni. 6. Gyorsított előkészítése a szövetségi aggkori- és hátrama­radott-biztosításnak. A törvény végrehajtási utasításának életbe­léptéig azonnal lényeges felemelése az aggkori segély céljára rendelke­zésre álló állami eszközöknek. 7. Éles harc az adócsalások ellen. A közpénzügyek végleges szanálása a forrásnál való megadóztatás beve­zetése, egységes adóelőírások és az adóbü­ntető rendelkezések megszi­gorítása által. Mindezek a pontok a legfonto­sabb követeléseket tartalmazzák abból a hatalmas méretű program­ból, amelyet „Az új Svájc“ címmel állított össze a párt és amelynek ideológiai alátámasztása­ként Zürich kanton szociáldemok­rata kormányelnöke, Ernst Nobs a legutóbbi hetekben „Helvetische Er­neuerung“ címmel egy rendkívül szellemes történetfilozófiai könyvet adott ki a svájci aktuális problé­mákról. Hogy belép-e a svájci szociálde­mokrata párt a kormányba és ezzel vállalja-e a jövő feladataiból a ha­talmas felelősséget, ez a kérdés most már attól függ, hogy milyen garanciákat hajlandók a polgári pártok a szociáldemokratáknak arra nézve adni, hogy a párt egy minimális követelési programja meg fog valósulni. Mert csak egy ilyen garancia alapján hajlandó a párt a kormányban helyet foglalni. Csak a felelősséget megosztani, minden remény nélkül arra, hogy a minimális követelések elérhetők lesznek — erre a párt sohasem vállalkozna. A döntés tehát a polgári pártok kezében van. p. p. „A társadalom rendőrei4 A névtáblát fürkészve egy belvárosi bérházban, egyszerre lelkendezve meg­szólít valaki. Régen láttuk egymást, a régi ismerős tehát elmondja élete sorát. Rendre megtudom, hogy abbahagyta mesterségét, mert kiöregedett. Most egykori főnökei jóvoltából házmes­terkedik. Már be is tessékelt „szerény hajlékába“. A kicsiny, tiszta lakásban, melegfényű ápolt polgári bútorok kö­zött, megismerem jóemberem életét, mint házmesterét, így vezeti be anyagi gondjait. ..Ne­héz ma a társadalom rendőrének lenni.“ Magyarázza. A házmester a lakók életére és vagyonára egyformán vigyázz. „Ezenkívül még Mädchen für alles is.“ Liftet kezel, kaput nyit, ki­osztja a különböző jegyeket, íveket, beszedi az íveket, tovább adja a ha­tóságoknak, felügyel a központi fű­tésre, megjavítja a vízvezeték, gáz, villany kisebb hibáit, gyűjt a mentők­nek, vöröskeresztnek, hadiárváknak, támogatja a rendőrség, postások, a hatósági kézbesítők, a légoltalmi liga munkáját és még el is intézi a lakók különböző dolgait. S mit kap százalékos részesedése megmaradt. A kapupénz, aó lift-pénz ma is ugyanany­­nyi, mint békében. Csak éppen a zár­óra és az elsötétítés miatt kevesebben járnak kapucsukás után haza, mint azelőtt. A kapupénz hivatalosan ugyananyi, mint ötven évvel. A lift­­pénz is. A szemétpénz havonta egy szobás lakás után 50 fillér. 1936 előtt a központi fűtéses házak­nál külön fél százalék jár a házmestereknek. Az újabb lakbér­­szabályzatból tévedésből kimaradt ez a járandóság. Pedig a központi fűtés felügyelete bőségesen ad munkát és vannak kisebb központi fűtéses há­zak, ahol nem tudnak vicet tartani, tehát a házmester látja el a fűtést. Ez azt jelenti, hogy bár a kapunyitás mostanában ritkább, fennmaradnak éjfél után 1­ 2 óráig és hajnalban 4-kor megkezdik a kazánfűtést. A lakók egy része természetesen méltányolja a viszonyokat, s nem az előírt kapupénzt adja, hanem igyek­szik a drágasággal lépést tartani. De so­kan vannak, akik gondosan ügyel­nek arra, hogy éjfél előtt öt perccel is csak tíz fillért adjanak Az elsötétí­tés és korai záróra miatt mintegy hat­van százalékkal kevesebb a kapunyi­tás. Egy éve valaki a szűkmarkú la­kók felé szóló intelmeket akart ter­jeszteni a házmesterek között. A kapupénz emelésének törvényes for­mát kellett volna keresni. Elmondja, hogy a házfelügyelők hány fórumnál kérvényezték már, hogy jövedelmüket az általános dráguláshoz igazítsák. Sehol sem kaptak orvoslást. Felvilá­gosítom, hogy mindig rossz helyen jártak, mert ilyen ügyben az álkor­mánybiztoshoz kell fordulni. Közli még, hogy most már ott sem sokat várnak, mert nincsenek egységesen szervezve. Az érdekképviselet pedig csak úgy ér el valamit, ha nincs szét­húzás. A két házfelügyelő szervezet között nemhogy együttműködés tenne, de állandó a versengés. Leghelyesebb lenne szerinte, ha az egyiket, amelyik tulajdonképpen „egy elnök érdekeit szolgáló alakulat“, a belügyminiszter feloszlatná. napi majd huszon­négyórás szolgálatáért? Csaknem ugyanannyit, amennyit a háború előtt. A lakbére­ket rögzítették, tehát a házmester két Fodor sí iskola megnyílt •Svábhegy (500 m) Ordas-út g. Tel.: 165-278. Kiképzés a legmagasabb fokig, spe­ciális gyermek síkurzusok FODOR S­PORTINTÉZET IV., Petőfi S.­­utca 3. * Telefon: 189—701 Elmondok neki, egy históriát egy házmester rátarti feleségéről, aki ször­nyen haragudott, ha a gyerekek há®­­mesternéninek szólították. Firtatom, miért tartják sértőnek egyesek a házmester szót, hiszen nem az. Ugyanígy haragudhat­nék némelyik vízmester, vagy úrmes­­ter foglalkozása megjelölésén és kö­vetelhetne vízfelügyelői, vagy útfel­ügyelői címet. — Azt mondja, — hiúsági kérdést, fölösleges ilyesmiből csinálni, viszont­ tény, hogy a házmester megjelölés nem fedi a fogalmat, bár a házmes­terek hatvan százaléka iparos, teh­át mesterember. (Van azonban közöttük csomó más foglalkozású ember, leépí­tett tisztviselő, rokkant, rendőr, al­tiszt stb.). A házfelügyelő nem szak­képzett iparos, az iparost jelölő mes­ter szót helytelen tehát foglalkozásá­val kapcsolatban mondani. De értel­mes nem akadhat fenn egy tisztessé­ges foglalkozást jelölő szón. Annál bosszantóbb, hogy egyik „világnézeti“ lap, hogy kezelte a házmestereket Legutóbb ez a lap közölt egy hetyke kis írást. Ebben egyáltalán nem az volt a bántó, hogy a cikkíró házmes­tereknek titulált bennünket, hanem az, hogy milyen általánosító formában írt. Felolvassa a kivágott lappéldányt­­„Ha egy lakó bemegy valamiért a konyhába, hatalmas húsokat, tésztác­kát lát az asztalon és észreveszi azt, hogy ezeknek­ mindenük a gyomruk. Pár hónap múlva már nem is lehet nevetés nélkül rájuk nézni és testi térfogatuk növekedésével egyszerre jön meg a hangjuk is.“ „...elég az, hogy egyszeriben azt vesszük észre, a csendes, szerény, egyszerű házmes­ter kezdi előkelő rokonait emlegetni, házgondnoknak címezteti magát és cselédet fogad." Vagyis — mondja —, szélsőjobb­oldali lap cikkírójának nem tetszik, ha a házfelügyelő jól lakik. Hatalma* húsokká és tésztákká nagyítja fel a jegyek alapján vásárolható élelmiszer­anyagokat s azt állítja, hogy elhízunk tőle. Pedig, de sok apróhirdetés van a lapokban, amely arról szól, hogy házmesterséget cserélnek lakáson, vagyis szabadulni akarnak a „hizlaló“ jóléttől. Ez sokkal biztosabb képe a helyzetnek, mint az, amit a Magyarság írt rólunk. Tény, hogy fárasztó és sok időt kívánó a foglalkozásunk. Tehát ennünk is kell. Hát Így megy a házmestereknek Nyikos Kálmán Használt Könyveiért vadonatújKönpeketaM Az itt felsorolt árak ellenértéke a könyvt­árosi forgalomban kapható könyvekből érin­­tsen korlátozás nélkül levásárolható. 7 1001 éjszaka 220 P 10 Brehm: Állatok világa . . . . . . 180 P I0 Brehm: Álla­tok világa ... . . 320 P 3 Th. Mann: Jákob, József. József Egyiptomban.........................................75 1 Irodalmi lexikon (Győző A.) : I . 40 P 7 Proust: Eltűnt idők nyomában . . 80 P 6 Rachmanova, piros bor......................85 P 2 Északnyugati átjáró ................................25 P Fentiekk­n kívül természetes­en minden fél könyvet tudok használni. Árak között kifo­­gástalan példányokra értend­ők. Összes Készpénzért könyveket, könyvtáradat FIZETEM a legmagasabb napi árat lexikonokért soro­zatokért, egyes jó könyveiért. KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT Budapesten házhoz jövök. Vidékről a Kif­lit­ást vállalan. Ehrenreich László sig­ap v„ ,Szent István-iSztrt !*. R Teleles «11 []

Next