Magyar Nemzet, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

- ■ Magyar Nemzet­­­ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Őszinte barátság Kádár János és Fock Je­nő tegnap délelőtt a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába, Berlinbe érke­zett és már a déli órákban megkezdte tárgyalásait az NDK párt- és állami veze­tőivel. A két ország, a Ma­gyar Népköztársaság és az első német békeállam, a Né­met Demokratikus Köztár­saság kapcsolatait mindig az őszinte barátság, a szolida­ritás és a sokoldalú együtt­működés jellemezte, aminek nagyon sok oka van, a je­lent és a múltat tekintve egyaránt. A múltban mind a két nép az elnyomó osztá­lyok uralma alatt élt, és egyazon diktatúra különfé­le hajtása idézte elő nemze­ti tragédiáját. A náci Né­metország összeomlásával azonban megváltoztak az erőviszonyok Európában, Németország keleti felében a nép kezébe vehette sorsának alakítását és formálását, aminek eredményeként jött létre 1949-ben az első mun­kás-paraszt békeállam né­met földön. Német barátainknak ne­hezebb utat kellett megten­niük a szocialista gazdasági és társadalmi rend kialakí­tásában és az önálló állami lét megteremtésében, hiszen a háború, majd az ezt köve­tő hidegháború megosztotta a német népet, s a tőkés nyugati hatalmak — a nyu­gati országrész szeparatista erőivel szövetkezve — évti­zedeken keresztül valóságos lélektani hadjáratot indítot­tak az NDK ellen. Gazdasá­gilag is hátrányos helyzet­ben kezdődött el az új or­szágépítés, mivel az ipar je­lentős része Nyugat-N­émet­­országban koncentrálódott. A Német Demokratikus Köztársaság ennek ellenére meglepően rövid idő alatt rendkívüli fejlődést ért el, s ma már a világ legfejlettebb tíz ipari országa között tart­ják nyilván. A magyar párt- és állami vezetők olyan időszakban látogattak a Német Demok­ratikus Köztársaságba, ami­kor a nemzetközi esemé­nyek egyre inkább a reali­tások felismerésére kénysze­rítik a másik Németország, a Német Szövetségi Köztár­saság vezetőit is. A két Németország között megkezdődött a párbeszéd a levélváltásokkal, s ha egy­előre nem is táplálhat senki illúziókat az eredményt illetően, most még fokozot­tabban szükség van a szo­cialista országok nézeteinek egyeztetésére és szolidaritá­sára a Német Demokratikus Köztársasággal. Minden szo­cialista ország alapvető ér­deke ugyanis, hogy a két Németország között rende­ződjék a nemzetközi jog ér­telmében a kapcsolat, bizto­­síttassék Nyugat-Berlin, mint önálló politikai egység státusa, a bonni Németor­szág ismerje el a kialakult határokat és iktassa ki poli­tikájából az erőszakot. Ez nem csupán a második vi­lágháború maradványainak felszámolását jelentené, de lehetőséget teremtene az európai biztottság tartós megvalósítására is. Kádár János és Fock Je­nő ennek szellemében kezd­ték meg tárgyalásaikat az NDK vezetőivel és látogatá­sukkal nemcsak az eddigi jó kapcsolatok erősödnek meg, de tovább is fejlődnek a po­litikai, gazdasági, kulturális és társadalmi élet minden területén. A gödöllői Manapság sok szó esik a tudomány és a gyakorlat szorosabb együttműködésé­nek szükségességéről, hiszen a műszaki-tudományos for­radalom korszakában élünk, ami megköveteli a kutatás és a fejlesztés kapcsolatának erősítését. Éppen ezért érde­mes felfigyelni a Gö­döllőn megkötött szerződés­re, amely az Agrártudomá­nyi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kara és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet között jött létre. Mivel az egyetemi okta­tás, a kutatás és a műszaki fejlesztés bizonyos mértékig egymásra utalt tevékenysé­gek, olyan megállapodást kötöttek, amely a közös munkát minden téren elő­mozdítja: az egyetemi okta­tókat bekapcsolják a kuta­tásba, a kutatási eredmé­nyeket pedig felhasználják az oktatásban. A tanárok nemcsak elvont fogalmakat ismertetnek, a gyakorlatból, az életből vett eredmények­kel támaszthatják alá az el­méletet, s ezeket az eredmé­nyeket maguk a hallgatók a gyakorlatban is megismer­hetik. Ezáltal lehetővé vá­lik az is, hogy a diploma­­munkák olyan feladatokhoz kapcsolódjanak, olyan té­mákra épüljenek, amelyek a fejlesztés legfontosabb cél­kitűzéseit, a mindennapi életet segítik. A szerződés a­zért is jelen­ szerződés­ től, mert szorosabbra fűzi a kapcsolatot tudósok és gya­korlati szakemberek között, s ebből a gyakorlatnak és a tudománynak is haszna szár­mazik. Olyan szellemi és technikai bázis jön létre, amely gyors információval biztosítja a műszaki fejlesz­tés nagyobb hatékonyságát. A másik nagy előnye en­nek a szerződésnek, hogy az együttműködéssel lehetővé válik korszerűbb kísérleti gépek, különleges műszerek beszerzése, izotóplaborató­rium létesítése, amelyek ki­használása eddig egyetlen intézményben nem volt gazdaságosan biztosítható, de a gépek, műszerek be­szerzését sem tudták a szű­kös anyagi keretek miatt külön-külön megvalósítani. Ez a szerződés, amelyet szerda délután írtak alá Gödöllőn, nem anyagi ja­vakra épül, szellemi erőt kapcsol össze, de bizonyos, hogy ez az összefogás, a tu­domány és a gyakorlat szo­rosabbra fűzése az ország anyagi gyarapodásában is kimutatható lesz. Meggyor­sítja a műszaki fejlesztést és olcsóbbá teszi a mező­­gazdaságban a termelést. Ezért üdvözöljük helyes és úttörő kezdeményezés­ként ezt a megállapodást, amelyet, reméljük, a nép­gazdaság más ágaiban is sok hasonló követ majd. Illés Sándor Berlinben megkezdődtek hazánk és az NDK vezetőinek tárgyalásai A külpolitikai helyzet A MAGYAR VEZETŐK szerdán délelőtt megérkezte­k Ber­linbe, s még a délelőtt folyamán­ megkezdődtek a megbeszé­lések hazánk és az NDK párt- és kormányvezetői között; a tárgyalásokat magyar részről Kádár János és Fock Jenő, az NDK részéről pedig Walter Ulbricht és Willi Stoph vezeti. Az NDK lapjai vastagbetűs címfeliratokkal és számos, hazáaikkal foglalkozó cikkel köszöntötték a magyar vendégeket. A Neues Deutschland szerdai számába a látogatás alkalmából cikket írt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. A többi között megállapította: „Budapest neve szorosan összefügg az európai biztonság kérdésében tett nagy kezdeményezéssel, amely Európában széles körű visszh­angra talált”. Mint az NDK budapesti nagykövete írta, a Magyar Népköztársaság képviselői több ízben nyomatékosan rámutattak arra, hogy az NDK az európai biztonság szavatolásának lényeges tényezője, és szük­séges, hogy valamennyi állam — elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság — rendezze az NDK-hoz fűződő kapcsolatait a nemzetközi jog általánosan elismert alapelvei alapján. Éppen, tegnap volt száz napja annak, hogy a szociáldemok­rata-szabaddemokrata koalíció vezeti a Német Szövetségi Köz­társaságot; az MTI moszkvai tudósítója beszámolt a „száz na­pot” elemző szovjet kommentárokról. A cikkírók két szempon­tot emelnek ki: egyfelől óvják Brandt kancellárt attól, hogy további engedményeket tegyen igen erős keresztény­demokrata -keresztényszocialista ellenzékének, másfelől arra intik: ne kísérletezzen azzal, hogy valamiféle ellentéteket próbáljon, fel­fedezni az NDK álláspontja és más szocialista országok nézetei között. Mint a Novoje Vremja írta, Brandt január 14-i nyilat­kozatában arról beszélt. ..csupán az NDK követeli, hogy az NSZK ismerje el nemzetközi jogilag a Német Demokratikus Köztársaságot, s állítása szerint" más szocialista országok — idézte a szovjet hetilap a nyugatnémet kancellárt,— ezt egyál­talán nem tartják kötelezőnek.” A Novoje Vremja kételkedik abban, hogy az ilyesfajta állításokkal megjavulhatna az NSZK és a szocialista országok viszonya. A szovjet fővárosba egyéb­ként megérkezett Egon Bohr bonni államtitkár, aki átveszi a Moszkvában tárgyaló nyugatnémet küldöttség, vezetését. Egy másik szovjet hetilap, a Lityeraturnaja Gaseta legújabb számában azt írta, hogy a „maoista propagandisták továbbra is terjesztik a kínai tömegek körében az úgynevezett­­szovjet ve­szélyről­ szóló otromba kitalálásaikat”. Kínai sajtó­jelentésekre támaszkodva, a hetilap cikkírója olyan következtetést von le, hogy a koreai háború óta nem folyt olyan nagyarányú katonai toborzótevékenység Kínában, mint jelenleg. A pekingi szovjet­ellenes kampánnyal összefüggésben a UPI mégis tudni véli, hogy a felek egyetértenek a tárgyalások folytatásában. Mint az MTI tudósítója beszámolt arról, a varsói lapok is írtak a hábo­rús pszichózisról, s a Pekingben terjesztett „külső fenyegetés” téziséről. Kádár János és Fock Jenő Berlinben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, szerdán délelőtt különvona­­ton a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába ér­kezett. Kádár János és Fock Jenő, az NSZEP KB és az NDK kormányának meg­hívására baráti látogatást tesz az NDK-ban. Berlinből jelenti az MTI. A magyar vezetők különvonata pontosan 10 órakor gördült be a berlini Ostbahnhofra. A vo­natról lelépő Kádár Jánost és Fock Jenőt Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnö­ke, Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, a Po­litikai Bizottsá­g tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete üdvözölte. A kölcsönös üdvözlések után Kádár János és Fock Je­nő a pályaudvar körül össze­gyűlt ünneplő berliniek lelkes tapsa közepette szállására haj­tatott. Szerdán délben, fél tizen­kettő után néhány perccel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának szék­házában, a Politikai Bizottság tanácsternvabesij egkezdőd­tek a megbeszélések a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányvezetői kö­zött. Magyar részről Kádár Já­nos, Fock Jenő, Erdélyi Ká­roly, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-helyet­tes, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának osz­tályvezetője, Katona István, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztá­lyának helyettes vezetője és dr. Nagy Lajos, nagykövet vesz részt a tárgyalásokon. Az NDK oldaláról részt vesz a megbeszéléseken: Walter Ulbricht, Willi Stoph, Erich Honecker, Hermain Axen, a Központi Bizottság titkára, Wolfgiang Rauchfuss, az NSZEP Központi Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Harry Ott, az NSZEP Központi Bizottsága nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának helyettes osztályveze­tője és Oskar Fischer külügy­miniszter-helyettes. Walter Ulbricht üdvözlő szavaiban köszöntötte a ma­gyar vendégeket és bemutatta a megbeszélések német részve­vőit. Örömmel állapította meg, hogy újból sor került a két párt és kormány vezetői kö­zött rendszeressé vált, vala­­mitani atepwető feászás telje­ sen egységes megítélése alap­ján folytatott tanácskozások­ra. Ezzel összefüggésben emlé­keztetett Kádár János leg­utóbbi, az NDK fennállásának huszadik évfordulójának ün­nepségeivel kapcsolatos berli­ni látogatására. Kádár János szívélyes han­gon válaszolt Walter Ulbricht üdvözlő szavaira. Megköszönte azt a meleg és szeretetteljes fogadtatást, amelyben a ma­gyar vendégeket a Német De­mokratikus Köztársaságban részesítették. A délelőtti tárgyalások 14 órakor értek véget. Kádár János és Fock Jenő a tárgyalás magyar résztvevői­nek körében ebédelt. Délután folytatódtak a tár­gyalások. Magyar katonai küldöttség Hanoiban Hanoiból jelenti a TASZSZ: A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztériumának meghívására Hanoiban tartózkodik a Ma­gyar Népköztársaság katonai küldöttsége Csémi Károly al­tábornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, a Ma­gyar Néphadsereg vezérkari főnöke vezetésével. A Nhan Dán című lap azt írja, hogy ez a látogatás elő­segíti a Vietnam és Magyaror­szág testvéri hadseregei és né­pei közötti harci szolidaritás további erősítését A küldöttség érkezését üd­vözölve a VDK lapjai kifejezik hálájukat a testvéri Magyar­­ország pártjának, kormányá­nak, népének­ és hadseregének azért a támogatásért és segít­ségért, amelyet a vietnami népnek nyújtanak az Egyesült Államok agressziója elleni harcban és a szocializmus épí­tésében. A VDK központi katonai bi­zottságának tagjai Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, nem­zetvédelmi miniszter vezeté­sével fogadták a Csémi Ká­roly vezette magyar katonai küldöttséget. A találkozás me­leg, baráti légkörben zajlott le. A magyar katonai küldött­ség látogatást tett Nguyen Van Tiennél, a Dél-vietnami Köz­társaság hanoi állandó képvi­seletének vezetőjénél; koszo­rút helyezett el a katonai te­mető hősi emlékművénél; megtekintette a vietnami nép­hadsereg 25 éves fennállása alkalmából rendezett jubileu­mi kiállítást és a néphadsereg múzeumát. Folytatódik t Wrül—Bonn párbeszéd Megérkezett a szovjet fővárosba Bahr nyugatnémet államtitkár Moszkvából jelenti az MTI. Szerdán a szovjet fővárosba érkezett Egon Bahr nyugatné­met államtitkár. A diplomá­ciai küldetésben járó bonni személyiséget a seremetyevói repülőtéren Helmut Allardt, az NSZK moszkvai nagykö­vete fogadta. Bahrt a repülőtéren szovjet részről hivatalos személy nem fogadta. Moszkvába érkezését a szovjet főváros diplomáciai köreiben kedvező fejlemény­ként értékelik. Annak jelét látják benne, hogy a Bonn— Moszkva párbeszéd, amelyet még Gromiko külügyminiszter és Allardt nagykövet kezdett az erőszakról való lemondás ügyében, tovább folytatódik, mégpedig kifejezetten magas szinten. Moszkvai nyugatnémet kö­rökben utalnak arra, hogy Egon Bahr Willy Brandt meg­hitt bizalmasa s ez a körül­mény lehetővé teszi, hogy a dialógus, amelyet az „Allarcit­­szakaszban”, főként a techni­kai jellegű problémák lassú megvitatása jellemzett, átlép­jen egy olyan stádiumba, ahol már az érdemi kérdések ke­rülnek szőnyegre. Moszkvai megfigyelők véle­ménye szerint a kulcskérdés az, hogy a nyugatnémet tár­gyalópartner megértse: az erőszakról való lemondás dek­larálása az NSZK részéről mindaddig formai lépés, amíg nem jár együtt Nyugat-Né­­metország külpolitikájának az európai realitásokhoz való hozzáigazításával. Washingtonból jelenti az MTI. Az amerikai külügymi­nisztérium nem foglalt állást azzal a bonni bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint­ rövidesen megkezdődnek a tárgyalások az NSZK és Len­gyelország, illetve az NSZK és a Szovjetunió között. Külügy­­minisztériumi tisztviselők utal­tak arra, hogy Washington már korábban közölte: egyet­ért a bonni kormány kezde­ményezéseivel és nem kifogá­solja a kelet-európai orszá­gokkal folytatott tárgyaláso­kat. Amerikai részről azonban korábban közvetve figyelmez­tették Brandt kancellár kor­mányát, hogy „összehangolt akciót” tartanak szükséges­nek. A szerdai amerikai lapok csak óvatos kommentárokat közölnek a bonni bejelentés­ről. A Washington Post jelen­tése szerint az érdemi tárgya­lások megindulása a nyugat­német kormány postpolitik­­ában az első szakasz végét jelenti, és arra számítanak, hogy a tárgyalások hosszúak és nehezek lesznek, de kiter­jednek a kelet-európai poli­tika minden kérdésére. Az NDK külügyminiszterének táviratai az ENSZ főtitká­ráh­oz New Yorkból jelenti a TASZSZ. Otto Winter, az NDK külügyminisztere, táv­iratot intézett U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához. Az NDK kormánya megelé­gedéssel állapítja meg, hogy az ENSZ-közgyűlés 24-ik üléssza­kán határozottan síkraszállt a vegyi és baktériumi fegyverek teljes betiltása mellett — hangzik a távirat. Az NDK kormánya kész erő­­s­íteni minden olyan intézke­dést, amelynek célja, hogy megszabadítsa az emberiséget e tömegpusztító fegyver alkal­mazásának veszélyétől. Otto Winter reményét fejezi ki, hogy a­ genfi leszerelési tv-

Next