Magyar Nemzet, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
2 világ békéjét is fenyegeti. „Sürgős megoldásra van szükség, mert minden nap késedelem csak fokozza a veszélyt” — mondotta. „Izrael politikája növekvő agresszivitást mutat és a legutóbbi időszakban attól sem riad vissza, hogy kollektív büntetés-szankciókat alkalmazzon az arab lakossággal szemben és bombázza a polgári lakosságot.” A két államfő kedden folytatta megbeszéléseit Swissair-katasztrófaArafat határozottan cáfolta a nyugati vádaskodást Ammanból jelenti a Reuter és az AFP. Jasszer Arafat, a Palesztinai gerillák vezetője kedden az ammani jogászklubban sajtóértekezletet tartott, s ezen kijelentette, hogy a jordániai kormány és a kommandók ellentéte „múlékony válság” volt. Arafat nem közölt részleteket a válságot lezáró, vasárnap létrejött titkos megállapodásról, csak annyit mondott, hogy sikerült visszaállítani a február 10-e (a jordán kormány biztonsági intézkedéseit ezen a napon hozták) előtti helyzetet. Arafat az egész palesztinai ellenállási mozgalom nevében szólva határozottan cáfolta, hogy a kommandó-csoportok valamelyikének is köze volna a Swissair svájci légitársaság gépének szombati katasztrófájához. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője hangoztatta, hogy a mozgalom elhatárolja magát a polgári személyek elleni merényletektől, bárhol is történjenek azok. Az egyesített parancsnokság hamarosan alaposan meg fogja vizsgálni a repülőgépek elleni támadások egész problematikáját Szovjetunióbeli látogatásáról Arafat kijelentette, hogy a palesztinai forradalmárok képviselőjeként látogatottel a Szovjetunió baráti népéhez. Mint mondotta, a szovjet vezetők nagy megértést tanúsítottak a palesztinaiak céljai iránt Husszein jordániai király interjút adott a londoni Times-nak. A nyilatkozatban, amely a lap keddi számában jelent meg, Husszein ismét borúlátóan nyilatkozott a közel-keleti helyzet kilátásairól. A Jordánia területén működő palesztinai felszabadítási szervezetek és a kormány viszonyáról szólva, Husszein kiemelte, hogy egyezményük nem jelenti a kormány meghátrálását „Bajkeverőkről” beszélt az ellenállók soraiban, de ezek — mint mondotta — kisebbségben vannak, az ellenállási mozgalomban részt vevő szervezetek többsége támogatja őt Az arab sajtó tiltakozik Az arab országok sajtója — beleértve a Libanonban megjelenő jobboldali újságokat is — kedden felháborodottan kommentálták a svájci kormány hétfőn nyilvánosságra hozott intézkedését, amely megszigorítja az arab állampolgárok beutazását az ország területére. A kairói Al Ahram megállapítja: „Erősödik a gyűlöletkampány az arabok ellen”. A lap azzal vádolja az Egyesült Államokat, Izraelt, valamint néhány nyugati országot hogy kiaknázza a Coronado-gép katasztrófáját és felszítja az arabok elleni gyűlöletet. Bő teret szentel a lap a világ különböző részein tapasztalható megnyilatkozásoknak és bírálja a brit sajtót, amely „cionista körök befolyására megkísérli a palesztinai ellenállási mozgalomra hárítani a felelősséget a légiszerencsétlenség miatt”. Közel-keleti járatok, bojkottja Londonban Azoknak a légitársaságoknak a képviselői, amelyek kapcsolatban állnak a londoni polgári repülőtérrel, kedden délelőtt a brit fővárosban ülést tartottak zárt ajtók mögött, hogy megtárgyalják, milyen intézkedéseket tegyenek a Swissair Coronadogépének katasztrófája és az osztrák légitársaság gépén bekövetkezett robbanás után. Ezzel egyidejűleg jelentette Londonból a Reuter és az AFP hírügynökség, hogy a heathrowi repülőtér földi alkalmazottai bejelentették: nem dolgoznak egyetlen közel-keleti légijárat gépével, illetve rakományával sem. A felsorolt légitársaságok nagy többsége arab országé, de a listán szerepel az izraeli El Al, valamint az ugyancsak nem arab Irán Air vállalat is. Izrael különben hatalmas propagandahadjáratot és diplomáciai kampányt folytat. A Tel Aviv-i ultrák katonai megtorló intézkedéseket követelnek. Golda Meir hétfői beszédének ismertetésére viszszatérve, a Reuter tudósítója kiemeli, hogy a miniszterelnök-asszony valamiféle szankciókat sürgetett azok ellen az országok ellen is, amelyek területén palesztinai felszabadítási szervezetek működnek. Az angol hírügynökség burkolt fenyegetésként értékeli Golda Meir beszédének azt a mondatát, hogy Izrael szeretné, ha minden közelkeleti ország repülőgépei zavartalanul közlekednének, de abba nem egyezik bele, hogy Izrael gépei ne repülhessenek biztonságosan. A Fehér Házban megkezdődtek Pompidou és Nixon tanácskozásai Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti Washingtonból. Nixon elnök katonai díszpamipával, ünnepélyes keretek között fogadta kedden Washingtonban Pompidou francia elnököt, aki első hivatalos látogatására érkezett az Egyesült Államokba. A Fehér Ház másik oldalán ugyanakkor amerikai zsidó szervezetek képviselői tüntettek Pompidou ellen, akit amiatt támadnak, hogy Franciaország sugárhajtású vadászgépeket ad el Líbiának. A francia elnök már hétfőn megérkezett az amerikai fővárosba, ahol Nixon képviseletében Agnew alelnök fogadta a repülőteret. Pompidou az éjszakát a Camp David-i elnöki nyaralóban töltötte és kedden helikopteren érkezett a Fehér Házhoz, ahol Nixon, Agnew, Rogers külügyminiszter és az amerikai kormány számos más tagja köszöntötte. Az ünnepélyes fogadtatás után a két elnök azonnal megkezdte tárgyalásait. A több mint egyórás első megbeszélés után Pompidou részt vett az országos sajtóklub ebédjén és válaszait az újságírók kérdéseire látogatásával és Franciaország politikájával kapcsolatban. Este a francia elnök tiszteletére Nixon díszvacsorát adott a Fehér Házban. Nixon elnök hangsúlyozottan udvarias és meleg fogadtatásban részesítette francia kollégáját. A két elnök rövid beszédet mondott. Mind Nixon, mind Pompidou hangsúlyozta a tárgyalások fontosságát, és azt, hogy nyílt és őszinte eszmecserére számítanak a megbeszélések során. A laoszi hazafias erők katonai sikerei A Patet Lao rádiója kedden jelentést adott ki a Kőedénysíkságon február 15-e és 19-e között lefolytatott hadműveletekről. Eszerint a laoszi hazafias erők február 15-én és 16-án a kormánycsapatok tíz állását foglalták el. Február 18-ára virradóan a Patat Lao fegyveres erői támadást intéztek a Kőedénysíkságtól mintegy ötven kilométerre délre levő Long Chent ellen. Ezenkívül támadást intéztek Xieng Khouang vidékén több ellenséges állás ellen. A hazafias erők február 18-án erőteljes támadást intéztek a Kőedény-síkság repülőtere ellen, február 19-én pedig elfoglalták a kormánycsapatok Xieng Khouangtól hét kilométerre északra levő egyik állását —Mafflrímzet - Nagygyűlés Prágában Husák beszéde a februári évfordulón Flesch István, az MTI tudósítója jelenti Prágából. A prágai Óváros téren kedd délután a párt és kormány vezetőinek jelenlétében a fővárosi dolgozók képviselői, valamint a népi milícia, a nemzetbiztonsági testület és a néphadsereg egységei ünnepi felvonulást és nagygyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy 22 évvel ezelőtt a szocialista erők meghiúsították a burzsoázia puccskísérletét és megszilárdították a néphatalmat. A nagygyűlésen Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára mondott ünnepi beszédet. Párhuzamot vont az 1948-as és 1968-as politikai események között, s megállapította, hogy mindkét esetben osztályharc folyt a szocializmusért, a munkásosztály hatalmáért és az ország külpolitikai irányvonaláért. Husák hangsúlyozta: az 1948-as és 1968-as emigránsok jelenleg mélységes egyetértésben szidalmazzák a csehszlovák államot, a pártot és a népet. A nyugati propagandának arra az állítására válaszolva, hogy Csehszlovákiában politikai pereket készítenek elő, Husák kijelentette: „Már többször hangoztattuk és most megismételjük, hogy nem engedünk meg semmiféle kiagyalt koncepciós per megrendezését, ám engedünk törvénysértéseket Ám a munkásosztály hatalmának, a forradalmi vívmányoknak és a szocializmusnak a védelmében felhasználunk minden törvényes eszközt.” Husák a fasizmus alól történt felszabadulás jelentőségének méltatása után kitért Csehszlovákia és az NSZK viszonyára. „Az NSZK kormánykörei harminc évvel a müncheni döntés után mindmáig képtelennek bizonyultak arra, hogy helyrehozzák a müncheni egyezménnyel, az ország megszállásával és a háborús bűntettekkel Csehszlovákiának okozott károkat Most Bonnból jelét adják, hogy hajlandók magatartásuk bizonyos megváltoztatására. A magunk részéről kijelentettük, hogy örömmel fogadjuk az európai országok közötti kapcsolatok rendezését, s ugyanúgy üdvözöljük az NSZK és Csehszlovákia viszonyának rendezésére irányuló törekvéseket. Az elhangzott szavak után azonban a bonni kormánytól konkrét tetteket várunk”. A CSKP és a csehszlovák kormány minden erőfeszítése arra irányul, hogy Európában és mindenütt másutt megszilárduljon a béke és a kollektív biztonság. Jó kapcsolatokat kívánunk kiépíteni minden szomszédos állammal. De erről csak a kölcsönös egyenjogúság alapján és a második világháború következményeinek tiszteletben tartásával vagyunk hajlandók tárgyalni — hangsúlyozta Husák. Beszédének végén a párt első titkára rámutatott arra, hogy a politikai hatalomért vívott harc sikeres befejezése után türelmes magatartást kell tanúsítani a megtévedtek megnyerése érdekében. „Nem leszünk bosszúállók, nem kívánunk valamiféle revansot venni, de felelősségre vonjuk azokat, akik tudatosan a szocialista rend szétbomlasztására törekedtek.” Elérkezett annak az ideje is — mondotta —, hogy az értelmiség határozott választ adjon: kivel szándékozik haladni. A dolgozó néppel, ellene, vagy a kivárás álláspontjára helyezkedik? Meggyőződésünk, hogy az értelmiség minden rétegének nyíltan támogatnia kell a szocialista úton haladó munkásosztályt. A néppel, a nemzettel kell haladnia és senkivel mással — fejezte be beszédét Gustáv Husák. Csehszlovák emigránsok megfosztása állampolgárságuktól Prágából jelenti a CTK. A cseh belügyminisztérium, kedden közzétett közleménye szerint a Cseh Nemzeti Tanács elnöksége az alábbi személyeket fosztotta meg a cseh állampolgárságtól: Jiri Pelikánt, amiért 1969 szeptemberében törvényellenesen elhagyta Csehszlovákia területét, Londonban nyilatkozatot adott ki, hogy nem hajlandó visszatérni hazájába és külföldön tanúsított magatartásával kárt okoz Csehszlovákia érdekeinek. Otakar Rambouskát, amiért 1968 szeptemberében törvényellenesen elhagyta Csehszlovákia területét és külföldön tartózkodik; Iván Svitakot és Óta Síkot, amiért külföldön tartózkodnak és magatartásukkal kárt okoznak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdekeinek. Ítélet a varsói diverziós csoport perében Varsóból jelenti az MTI. A varsói vajdasági bíróság kedden délután ítéletet hirdetett Maciej Kozlowski és négy társa politikai diverziós csoportjának perében. A bíróság Maciej Kozlowskit négy és félévi, Jakub Karpinskit négy, Krzysztof Szymborskit és Maria Tworkowskát három és fél ,három és fél, Maria Szpakowskát pedig háromévi börtönbüntetésre ítélte. A bíróság, tekintettel arra, hogy a vádlottak már tavaly letartóztatásban voltak, valamenynyiükre vonatkoztatta a lengyel államtanács 1969 júniusi amnesztiarendeletét, s így az elítélteknek csak büntetésük kétharmadát kell letölteniük. Twarkowska esetében a bíróság egyéb enyhítő körülményeket is figyelembe vett, s a vádlott 21 hónapot tölt majd börtönben. A perben beigazolódott, hogy Kozlowski és társai Lengyelországból államtitkokat képező politikai és gazdasági jelentéseket juttattak el Jerzy Giedroydnak, a párizsi „Lengyel Irodalmi Intézet” igazgatójának, a Kultúra című, lengyel nyelvű, emigránsok által szerkesztett folyóirat főszerkesztőjének. Egyidejűleg Lengyelországban illegálisan terjesztették az említett szerkesztőség állam- és népellenes kiadványait. Együttműködtek más nyugati diverziós központokkal is. Parlamenti vita Londonban a közös piaci csatlakozásról Sugár András, az MTI tudósítója jelenti Londonból. A brit alsóház kedden megkezdte a közös piaci tagság kétnapos vitáját, amelyben Wilson miniszterelnök és Heath ellenzéki vezér is részt vesz. Stewart külügyminiszter beszédében kijelentette, hogy ha nem sikerül ésszerű feltételekben megegyezni, akkor Nagy- Britannia nem csatlakozik az Európai Gazdasági Közösséghez. Stewart erőteljesen cáfolta a brit sajtóban napvilágot látott jelentéseket, melyek szerint a kormány a „Fehér Könyvben” azért tette közzé a belépés várható költségeit, mert szeretné visszavonni korábbi belépési kérelmét. A konzervatív ellenzék részéről Maudling helyettes pártvezér szólalt fel és hangoztatta: „rendkívül kiábrándító” a Fehér Könyv. Londonban egyébként bejelentették, hogy George Thomson, európai ügyekkel foglalkozó külügyminiszter-helyettes márciusban Brüsszelbe, Luxemburgba, Hágába és Bonnba látogat, ahol folytatja a belépési tárgyalások előkészítését. Öngyilkos lett cellájában Dutschke merénylője Nyugat-Berlinből jelenti a DPA. Kedden hajnalban holtan találták nyugat-berlini cellájában Josef Bachmannt, aki 1968 áprilisában sikertelen merényletet hajtott végre Rudi Dutschke, az ismert diákvezető ellen. A nyugat-berlini rendőrség közlése szerint Bachmann egy műanyagzacskót húzott a fejére és a helyszínre siető orvosok már csak a fulladás okozta halált tudták megállapítani. A 25 éves Bachmannt emberölési kísérletért 1969 márciusában egy nyugat-berlini esküdtszék hétévi börtönbüntetésre ítélte. Szerda, 1970. február . mi a hírek mögött van FÜGGETLENSÉG VAGY ŐRSÉGVÁLTÁS GUAYANÁBAN? Guayana volt angol gyarmat hétfőtől köztársaság lett. Bár már több mint három esztendeje, 1966. május 26-án hivatalosan elnyerte függetlenségét, a brit főkormányzó csak most, a köztársaság kikiáltásakor távozott Nagy-Britannniába. Dél-Amerika északkeleti partján fekvő három volt gyarmati terület: brit, holland és francia Guayana közül így látszatra, a legteljesebb függetlenséget az angol rész vívta ki. Suriname, a Holland Királyság autonóm területe, francia Guayana pedig az európai „anyaország” tengeren túli megyéje maradt. Ugyanakkor a most kikiáltott köztársaság függetlensége is csak látszólagos. Miközben Guayana 1950 óta fokozatosan haladt a függetlenség megszerzése felé, újabb és újabb szálakat szakított meg Londonnal, a 215 000 négyzetkilométer területű és mindössze 700 000 lakosú országot Washington kezdte bevonni érdekszférájába. Az „őrségváltás” előkészítése éles belpolitikai harc közepette ment végbe. Az 1950-ben alakult Népi Haladó Párt, amelynek fő célkitűzése a brit gyarmati uralom felszámolása volt, kezdetben valamennyi helyi politikai erőt tömörített. A kolondalizmus elleni harcban elért sikerekkel párhuzamosan azonban a párt megoszlott. Az egyértelműen antiimperialista célkitűzéseket hangoztató Cheddi Jagannal szemben az ország másik vezető politikusa, Forbes Bumham létrehozta saját pártját, a Népi Nemzeti Kongresszust. Bumham egészen 1964-ig csak másodlagos szerepet tudott betölteni, akkor azonban angol és amerikai támogatással a választásokon — szövetségre lépve a konzervatív Egyesült Érő Pártjával — megtörték Jagan nyolcesztendős miniszterelnöki hatalmát. A változást elsősorban az amerikai érdekek sürgették, hiszen ekkor már Jagant „Latin- Amerika második Castrójaként” emlegették. Az 1968-as decemberi választások idején a Die Welt már egyértelműen azt írta, hogy az eredmény jobban érdekelte Washingtont, mint a volt gazdát, Londont. A Népi Nemzeti Kongresszus erősen vitatható körülmények között néhány ezer szavazattal parlamenti többséghez jutott. Ezzel reális közelségbe került Guayana teljes függetlenségének deklarálása, amennyiben az Egyesült Államok politikai köreiben azt hangoztatták, hogy Bucham sikere biztosítékot jelent a konszolidációra. A haladó erők háttérbe szorításával, és így az erőszakosan létrehozott belpolitikai „csend” biztosításával, Washington nemcsak a politikai irányítást vette át Londontól, hanem fokozatosan kiterjeszti gazdasági hatalmát is Guayanában. A gazdag bauxitlelőhelyeket a Mellon-csoporthoz tartozó Alumínium Co. of America (Alcoa) használja ki, és a cukornádültetvények jelentős része is angol kézből az észak-amerikaiakhoz került. Guayana függetlenségét azonban nemcsak a washingtoni behatolás fenyegeti, hanem Venezuela is. A két ország viszonyát évek óta határincidensek teszik feszültté. A venezuelai hadsereg 1968 júliusában a Cuyumi folyón elfoglalt több szigetet, majd tavaly januárban valóságos felkelést provokált ki a határmenti területeken. A caracasi kormány az összetűzésekért mindig Guayanát tette felelőssé. Mégha ez így is van, akkor is megkérdőjelezi Venezuela tárgyalási készségének realitását az a tény, hogy a 215 000 négyzetkilométeres területből 130 000 négyzetkilométert, azaz Guayanának nagyobb részét igényli. A néhány napos köztársaság jövője „két tűz közé” került Valószínűleg Bumham tovább kívánja erősíteni a Washingtonhoz fűződő szálakat hogy így szerezzen támogatást a venezuelai területi követelésekkel szemben. L. Gy. VILÁGGAZDASÁG Nyugat-európai „kihívás" A nemrégiben politikai pályára lépett, kitűnő francia újságíró, Servan Schreiber könyve nyomán fogalommá vált már az „amerikai kihívás", ami a nemzetközi gazdasági viszonyokban az Egyesült Államok túlsúlyát, csaknem uralkodó szerepét jelzi — Nyugat- Európával szemben. Az amerikai fölény a többi között abban mutatkozik meg, hogy az ország vállalatai igen fontos pozíciókhoz jutottak a nyugat-európai piacokon, éppen a legfontosabbnak mondható iparágakban, így a számítógép- és autógyártásban, valamint a vegyiparban tevékenykednek sok sikerrel és profittal. Ismert ez a folyamat ám lassan kezdenek kibontakozni egy ellentétes előjelű gazdasági jelenség körvonalai is. Érthető, hogy csupán fokozatosan, hiszen az amerikai fölény alapja a fejlettebb technika, technológia, és a különbség hosszantartó fejlődés eredménye. Az ellentétes folyamat megnyilvánulásai közé tartozik, hogy — amint a brit Guardian hírül adta — növekszik azoknak a nyugateurópai vállalatoknak a száma, amelyek figyelmüket az Egyesült Államok felé fordítják. Túlzás lenne persze ebből valamiféle „arccal Amerika felé” jelszóra következtetni, de az kétségtelen, hogy a legutóbbi időben több cég mutatott ilyen irányú érdeklődést Példaként említjük, hogy a British Petroleum végül is bebocsátást nyert — némi kötélhúzás után — az amerikai olajpiacra, s a nyugatnémet Siemens is az eddiginél lényegesen szélesebbre szeretné tárni az ajtót amerikai tevékenysége előtt Hogy mindezt túlérteketni nem szabad, arra két számadat figyelmeztet: amerikai vállalatok külföldön 65 milliárd dollár aktívával rendelkeznek, ellenben a külföldi cégek (s közöttük elsődlegesen a nyugat-európaiak) az Egyesült Államokban ennek mindössze hatodrészével (tizenegymilliárd dollárral) dicsekedhetnek. Bár az adatok — mint jeleztük — túlterjednek az Egyesült Államok és Nyugat- Európa viszonylatain, mégis az arányok többé-kevésbé ebből a szempontból is hívei tükrözik a valóságot A Közös Piac egyik bizottságában olyan tervet készítenek elő, amely megkönnyíti a közösségi cégek egyesülését. Ennek célja éppen az lenne, hogy „több, világméretekben is kereskedni tudó vállalkozás legyen, egyensúly jöjjön létre a „hatok” és Amerika ipara között.” „A program nem amerikaellenes” — hangsúlyozta nyomatékosan a bizottság egyik vezetője, Guido Colonna. Azt azonban éreztette, hogy nem nézték túlzottan jó szemmel az amerikai mammut-komputer cég a Westinghouse Electric Corporation egyik legutóbbi akcióját, amellyel bekebelezett egy belga vállalatot. „Az ilyen esetekben — mondotta — az a célunk, hogy az európai vállalkozásoknak nagyobb lehetőségeket kínáljunk, mint az amerikaiak.” Kilátásba helyezte, hogy a „hatok” cégei támogatást kaphatnak a jövőben abban az esetben, ha egymás között kötnek „házasságokat”, s nem- amerikai vállalatokkal társulnak. Mindez valószínűleg arra vezet, hogy a nyugat-európai nagyvállalatok a jövőben versenyképesebbek lesznek, mint eddig, KEX I