Magyar Nemzet, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Magyar Nemzet is A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Alma a hó alatt A gyorsvonat fékezett, s néhány másodpercre meg­állt egy kis falu vasúti állo­másán. Az utas, aki történe­tesen mezőgazdasági szak­ember volt, kinézett az ab­lakon és­­ nem akart hin­ni a szemének. Az állomás közvetlen közelében magas prizmák emelkedtek ki a ha­­vas mezőből, gerincükön megolvadt a hó, s az elvé­­konyult téli takaró alól elő­tűnt a prizmák tartalma. Nem vasút- vagy útépítés­hez szükséges kőzúzalék, nem tüzelőanyag, nem is ho­mok vagy sóder rejtőzött a foszladozó hótakaró alatt, hanem alma. Pirosra érett a hó alatt már-már rothadás­nak induló alma, talán több vagonra tehető mennyiség­ben. A falusi vasútállomás forgalmi szolgálattevője fel­emelte a tárcsát, a mozdony megmozdult és gyorsuló iramban vontatta tovább a szerelvényt. A hó alatt tá­rolt, s minden valószínűség szerint megromlott alma el­tűnt az utazó szeme elől, aki történetesen mezőgazdasági szakember volt, s szűkebb munkaterülete a gyümölcs. A kis útikaland önmagá­ban lezárt, s kissé nyomasz­tó történet, beillesztve azon­ban a gyümölcstermesztés hosszú, s meglehetősen egyenetlen láncolatába, riasztó jelzés, amely arra int: hazánk európai, sőt, vi­lághírű gyümölcskultúrája körül koránt sincs minden rendben. Nem sokkal az­után, hogy ezt a télvégi tör­ténetet hallottuk a feltétle­nül szavahihető mezőgazda­­sági szakembertől, a posta terjedelmes csomagot kézbe­sített, Makó vidékéről, köze­lebbről, a Maros árterületén fekvő Kiszombor községből. Jó barátok indítottak útnak tíz kiló almát, s egy­ keser­gő hangú levelet, amelynek olvasása megkeserítette a pompás zamatú, hibátlan „küllemű” nemes gyümöl­csök élvezetét. A levél arról számolt be, hogy a környé­ken a termelők raktáraiban vagonszámra áll az eladatlan és eladhatatlan gyümölcs, amelynek egészen kiváló mi­nőségéről és szakszerű keze­léséről módunk volt gyakor­lati úton, egy újkeletű kife­jezéssel élve, érzékszervi úton megbizonyosodni. Ez az alma olyan minősé­get képviselt, amelyhez fog­ható a pesti boltokban ezen a télen egyáltalán nem for­dult elő, a magánkereskede­lem sem tudott gyakran ilyen árut a kirakatba ten­ni. A hó alatt rothadó „ver­melt” alma és a tiszántúli kistermelőknél őrzött kész­letek között egy hasonló, s majdhogynem tragikus kö­zös vonás lelhető fel: az ér­tékesítés pályahosszal lema­radt a termelés mögött. A harmadik híradás ismét néhány nappal később fu­tott be, a hivatalos hírügy­nökség telex gépei közölték, hogy Szabolcsban öt év múl­va ötvenezer vagon alma te­rem — 1969-ben még csak harmincezer vagon termett — s ez a termelési felfutás máris előreveti a tárolás és az értékesítés súlyos gond­jait. Azok az almáskertek, amelyek most fordultak ter­mőre, (­ a következő évek­ben lépnek be a termelésbe — évekkel ezelőtt születtek a szabolcsi homokon, előre­vetve egy nagyszabású gaz­dasági fellendülés fényét az ország legszegényebb sarká­ban. Már akkor sok szó esett arról, hogy a majdani ter­més tárolását és értékesí­tését — különös tekintettel a rendkívüli haszonnal járó exportra — időben meg kell oldani, különben a befekte­tett munka és a telepítésre áldozott súlyos milliók nem hasznot hajtanak, hanem visszatérő veszteségi tételei lesznek a mezőgazdaságnak. Sok szó esett az eljövendő tárolási és értékesítési gon­dokról, de vajmi kevés ak­ció született. Ha összegez­zük a legfrissebb hírekben szereplő , most épülő és egy-két év alatt befejezhető­­ almatárolók befogadóké­pességét, akkor is elszomo­rító az eredmény. Az 1975- re várható 50 ezer vagonos szabolcsi termés húsz száza­léka sem kerülhet hűtőtáro­lókba, következésképpen olyan időpontban exportra, amikor a legjobb áron érté­kesíthető. A gondolkodó emberben ezeknek a híreknek a hal­latára és olvasására feszen­geni kezd a kínos kérdés: még mindig nem ismertük fel azt az igazságot, hogy a mezőgazdasági termelés és értékesítés szimultán műve­let, amelyben egyenlő fon­tossággal bír a termelés fej­lesztése és az értékesítés. Törvényszerű az­­ állandó jellegű lemaradás egyik vagy másik ágazat részéről? Magyarországnak rendkívül fontos és hasznothajtó sze­repe van — főleg lehetne — Közép-Európa gyümölcs- és zöldségellátásában, a pri­mőrtermelés terén pedig egészen egyedülálló helyzet­ben vagyunk, annyi hőfor­rás fakad a magyar földből. A statisztika időnként tet­szetős és kecsegtető számo­kat közöl, a lapok rendsze­rint megírják, hogy elin­dult a külföldi piacokra az első primőrszállítmány, s úgy tűnik, ez az elsőség ki­elégíti a nemzeti büszkesé­get, de arról már ritkán esik szó, mennyit szállíthatnánk, s milyen világra szóló üzle­teket köthetnénk meglevő adottságaink jobb kihaszná­lásával, gondosabb terve­zéssel, a termelés és értéke­sítés összehangolásával. Ta­pasztalataink azonban azt mutatják, hogy ennek a szinkronizált műveletnek a megoldása ólomlábakon ha­lad. * Az almafák hamarabb fordulnak termőre, mint amilyen ütemben a tárolók építése megvalósul, s ami­kor a hó alól előtűnnek a szabad ég alatt tárolt alma­hegyek­­, ugyanakkor a fő­város lakossága sem jut el­fogadható áron kifogástalan gyümölcshöz — a nyilatko­zatok határidő-módosítások­ról adnak hírt. Egy évvel, két évvel hamarabb elké­szülnek a tárolók, amelyek majd befogadják a termés 10—20 százalékát, az alma­fák azonban addig is terem­nek. Vajon mikor fogjuk utolérni magunkat egyik legfontosabb nemzeti kin­csünk méltó hasznosítása te­rén? Baróti Géza Péter János hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett Kekkonen Moszkvában, Gromiko Berlinben tárgyal A külpolitikai helyzet AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ügyét állította ismét a figyelem középpontjába három, ugyanazon napra esett utazás: Kekkonen moszkvai, Gromiko berlini és Péter János brüsszeli látogatása. Hazánk külügyminiszterének belga kollégájával ma kezdődő tárgyalásait a kétoldali kapcsolatokon túlmenő jelentőségűnek minősítette a brüsszeli szóvivő. Rámutatott, hogy az Atlanti Szövetségnek az európai biztonságról kiadott decemberi állás­­foglalása óta Péter János az első szocialista külügyminiszter a belga fővárosban, amely egyúttal a NATO székhelye. A finn elnök moszkvai látogatása protokolláris szempontból ugyan nem hivatalosnak minősül, de már a fogadtatás is jelzi a jelentőséget, amelyet ennek az újabb szovjet—finn tárgyalás­nak tulajdonítanak Moszkvában. Az MTI tudósítója szerint a szovjet fővárosban nagyra értékelik az észak-európai béke megszilárdítására, és a körzet atomfegyver-mentes övezetté formálására tett finn javaslatokat. Az utóbbi indítvány meg­valósulásával ugyanis kiiktatná Európának ezt a térségét a nukleáris stratégia szférájából. Ezzel kapcsolatban Moszkvában a NATO északi szárnyának fokozódó tevékenységére utalnak, annál is inkább, hogy éppen kedden kezdődött az Atlanti Szövetség „Sarki Express” fedő­nevű hadgyakorlata, amelynek színteréül provokációs módon a szovjet—norvég határ körzetét szemelték ki. (Ezt követi 28-ától a „Sarki jég” nevű tengeri gyakorlat.) A fokozott NATO-tevékenységgel egyidejűen bizonyos finn jobboldali erők aktivitása, is megélénkült a szovjet—finn barát­ság zálogát jelentő, Finnország biztonságát szavatoló együttmű­ködési szerződés ellen. E két tény még inkább aláhúzza Keteko­­nen tárgyalásainak jelentőségét. A finn államférfi közismerten a szovjet—finn kapcsolatok erősítésének kiemelkedő személyi­sége, és látogatása kapcsán nem véletlenül utalnak moszkvai megfigyelők arra, hogy a jövőben is kudarc vár mindazokra a próbálkozásokra, amelyek lazítani szeretnék a két országot összekötő baráti szálakat. Ellenkezőleg: a hagyományos jó kap­csolatok erősítését várják a szovjet fővárosban Kekkonen láto­gatásától. Ugyancsak az európai biztonság ügyéhez, konkrétan az össz­európai értekezlet előkészületeihez tartozik az a tény, hogy a finn kormány Ralph Énekeli személyében utazó nagykövetet nevezett ki. Feladata az lesz, hogy tegyen körutat európai fő­városokban, a biztonsági értekezlet esetleges összehívásával kapcsolatos problémák tisztázására. Az NDK fővárosában — a Neues Deutschland keddi vezér­cikkének tanúsága szerint — különleges jelentőséget tulajdo­nítanak Gromiko látogatásának, „figyelembe véve az európai biztonság megérett kérdéseit”. Miután Gromiko a közelmúltban a bonni kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseket, Ber­liniben nagy fontosságúnak tartják a szovjet külügyminiszter információit, éppen a két német állam esedékes tárgyalásait megelőzően. Eközben az NDK sajtója ismételten aláhúzza, mi­lyen fontos a két német állam viszonyának szerződéses rende­zése az európai biztonság szemszögéből. A Neues Deutschland heti kommentárja ismét szemére veti Bonn-nak, hogy az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerésének megtagadásával elfo­gadhatatlan feltételeket teremt a két német állam kormányfői­nek találkozásához. A magy­ar külügy­miniszter a belga fővárosban A belga külügyminisztérium­ szóvi­ve a látogatás jelentőségéről Péter János külügyminiszter Pierre Harmel belga külügy­miniszter meghívására kedd délben, hivatalos látogatásra Belgiumba utazott. Útjára el­kísérte a Külügyminisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete és a Külkereskedelmi Mi­nisztérium több vezető mun­katársa. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyet­tes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Michel Servais, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar külügyminiszter délután megérkezett Brüsz­­szelbe. Péter Jánost és kíséretét a brüsszeli re­pülőtéren Pierre Harmel bel­ga külügyminiszter, E. Inde­­keu, a Belga Királyság buda­pesti nagykövete, valamint a belga külügyminisztérium szá­mos magas rangú vezetője fo­gadta. A repülőtéri fogadtatás­nál ott voltak Molnár László, brüsszeli magyar nagykövet és a nagykövetség beosztottai. Lehel Miklós, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti Brüsz­­szelből. A belga külügyminisz­térium szóvivője kedden dél­előtt tartott szokásos heti saj­tóértekezletén elsősorban Péter János hivatalos belgiumi láto­gatásával foglalkozott. A szó­vivő hangsúlyozta, hogy a két országot kölcsönösen, érintő problémák mellett, elsősorban az európai biztonsági értekez­let előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tartják a tanácsko­zás fő témájának. Rámutatott arra, hogy a NATO decemberi brüsszeli miniszteri tanácsülé­se óta Péter János az első mi­niszter, aki a Varsói Szerző­déshez tartozó országok egyi­kéből látogat el a belga fővá­rosba. Belga részről több mint szimbolikusnak tartják — mondotta —, hogy éppen an­nak az országnak a külügymi­nisztere érkezett meg, amely­nek fővárosában adták ki az összeurópai értekezlet megtar­tásáról szóló felhívást. Emlé­keztetett arra, hogy már jóval a budapesti felhívás előtt, a Harmel belga külügyminiszter 1967. évi budapesti látogatásá­ról kiadott közös közlemény is felvetette egy európai bizton­sági értekezlet megtartásának a gondolatát. A belga parlament belga— magyar csoportja kedd este a Carlton Szállóban vacsorát adott Péter János külügymi­niszter és kísérete tiszteletére. A két külügyminiszter szer­da délelőtt kéüt megbeszélé­seit a külügyminisztérium épü­letében. Kekkonen Moszkvába érkezett Moszkvából jelenti a TASZSZ­ Urho Kekkonen finn elnök kedden a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívására nem hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A baráti ország államfője február 26-ig tartózkodik a szovjet főváros­ban. A seremetyevói repülőtéren a vendéget Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más hivatalos személyiségek­ fogadták. Gromiko megkezdte berlini tárgyalásait Berlinből jelenti az MTI. A Német Demokratikus Köztár­saság kormányának meghívá­sára kedden hivatalos látoga­tásra Berlinbe érkezett Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter. A vendéget a berlin­­schönefeldi repülőtéren Otto Winter, az NDK külügymi­nisztere, Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió NDK-be­li nagykö­vete és más személyiségek fo­gadták. Gromiko délután látogatást tett Otto Winternél. A talál­kozón sor került a két külügy­miniszter közötti első véle­ménycserére a két felet érdek­lő kérdésekben. Az SPD új tartományi választért akar Szétrobbant a nagykoalíció Al­só-Szászországban Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jeleníti Bonnból: Alsó- Szászországban kedden meg­szűnt az SPD és a CDU alkot­ta kormánykoalíció. Georg Diederichs tartományi minisz­terelnök (SPD) közölte he­lyettesével, Langherne műve­lődésügyi miniszterrel (CDU), hogy a tartományi gyűlés el­nökét értesítette a négy CDX­-párti miniszter elbocsá­tásáról. A szociáldemokrata párt most arra törekszik, hogy a tartományi gyűlést feloszlas­sák és új választásokat írjanak ki. A CDU azonban meg akar­ja kísérelni, hogy koalíciós kormányt alakítson, természe­tesen a maga­ vezetésével. A Szabad Demokrata Párt vi­szont egyelőre ellenzékben kí­ván maradni a tartományban. Scheel, az FDP országos elnö­ke kedd délelőtt a tartományi fővárosba utazott, s emiatt el­halasztotta megbeszélését a Bonnban tartózkodó Abba Ebán izraeli külügyminiszter­rel. „Poz­ít elemeit” a közel-kelei frgyben A Thant nyilatkozata váratlan visszatéréséről New Yorkba Rangoonból jelenti a Reuter. V Thant ENSZ-főtitk­ár New Yorkba történt elutazása előtt Rangoonban adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy azért rövidítette meg burmai tartóz­kodását, mert több olyan je­­lentést kapott, amely érdeklő­désére tarthat számot. E jelen­tésekben — mondta — „pozi­tív elemeket” fedezett fel a kö­zel-keleti válsággal kapcsolat­ban. A főtitkár nem bocsátko­zott részletekbe. Az ENSZ főtitkára úton New York felé kedd délelőtt egy órát töltött Bejrútban. A re­pülőtéren Madzsdalani libano­ni­ külügyminiszter fogadta. A főtitkár ezután folytatta útját New York felé. A külügyminiszter szerint U Thant elmondotta neki, hogy azért siet vissza New Yorkba, mert jelen akar lenni, amikor a négy nagyhatalom képviselői ismét megkezdik a közel-keleti válság rendezését célzó tárgya­kbó­­lásai­kat. I­­asszer és Tito beszéde a közel-keleti válságról Nasszer, az EAK elnöke hétfőn este Asszuánban dísz­vacsorát adott Tito jugoszláv elnök és felesége tiszteletére. Tito, aki hétfőn délelőtt ér­kezett Szudánból Egyiptomba, délután megkezdte tárgyalá­sait az egyiptomi államfővel. A díszvacsorán Nasszer po­hárköszöntőt mondott, mely­ben hangsúlyozta, hogy Egyip­tom elfogadja Izrael kihívását és kész vállalni annak a harc­nak a következményeit, amelyre az országot eredmé­nyeinek védelmében rákény­szerítik. • Kijelentette, hogy Egyiptomot nem lehet lélek­tani, vagy terrorista hadvise­léssel megfélemlíteni. Az egyiptomi elnök ismé­telten rámutatott, hogy kor­mánya a megegyezés alap­vető feltételének tekinti az izraeliek által megszállt arab területek kiürítését és a Pa­lesztinai arabok jogainak biz­tosítását. E két követelés megfelel az ENSZ határoza­tainak — mondotta. Hozzá­tette, az a körülmény, hogy Izrael semmibe veszi a világ­­szervezet határozatait, az Egyesült Államok politikai és katonai támogatásának tud­ható be. Nasszer elmondotta még, hogy Tito elnökkel fo­lyamatban levő megbeszélé­sein az el nem kötelezett ál­lamok csúcsértekezletének ösz­­szehívásával és azzal foglal­koznak, hogy lehetne érvényt szerezni az ENSZ-határoza­­toknak a gyakorlatban. Tito válaszában elítélte Iz­rael brutális és erőszakos fel­lépését és hangsúlyozta, hogy az egyre súlyosbodó közel­­keleti helyzet nemcsak a tér­ség népeit, hanem az egész

Next