Magyar Nemzet, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

M­N­aIj-­i A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Gondok a betakarításban Közismert, hogy az időjá­rás alakulása évről évre je­lentősen kihat mind mező­­gazdasági termelésünk ered­ményességére, mind az idő­szerű mezőgazdasági mun­kálatok elvégzésére. Mező­­gazdaságunk dolgozói min­denkor számolnak is ezzel, s igyekeznek a kedvező időt hasznosítani, a mostoha idő­járás okozta nehézségeket pedig leküzdeni. Ezt tették és teszik az idei esztendő­ben is. Az idén sajnos az év elejétől kezdve nem segített az időjárás a mezőgazdasá­gunk dolgozóinak, hanem termelő munkájukat akadá­lyozta. Későn érkezett meg a tavasz, sok volt a hűvös és csapadékos nap, s nem lehetett a mezőgazdasági munkálatokat idejében el­kezdeni és zavartalanul vé­gezni. Az ország jelentős ré­szén ár- és belvizek pusztí­tottak. Mindezek következ­tében alaposan megkésett a gabona beérése és betakarí­tásának kezdete. Évek óta s­em volt ilyen sok gond me­zőgazdasági üzemeinkben, mint az idén. A gondok kö­zül ezekben a napokban legégetőbb a gabonabeta­karítás elhúzódása. Az aratás, kenyérgabona­termésünk betakarítása még nem is oly régen, pár évti­zeddel ezelőtt a legnehezebb mezőgazdasági munka volt. A korszerű gépek, mun­kaeszközök egyre növekvő elterjedése, alkalmazása szinte minden mezőgazda­­sági munkát könnyebbé tett. De egyetlen nehéz mező­­gazdasági munkát sem olyan mértékben, mint a gabona betakarítását. Jogosan mon­dogattuk és írtuk a legutób­bi években, hogy a gabona betakarítása egy-egy község határában csupán néhány kombájnos és vontatóvezető dolga. Az időjárás kedvezőt­len alakulása az idén ezt a — nyugodtan leírhatjuk — ideális helyzetet alaposan megzavarta. Ismét nehéz feladattá vált a gabona be­takarítása. A vegyszeres gyomirtást a sok eső miatt csak itt-ott lehetett elvégez­ni. A gabonavetések megké­sett fejlődése, a sok csapa­dék rendkívül kedvezett a gyomnövényeknek. Igen sok a gyomos, futónövényekkel befont, ledőlt gabona. A kombájnok akadozva, nehe­zen haladnak. Hatvan és Füzesabony között tizenöt kombájnt számoltunk meg a búzaföldeken, s ebből öt vágta-csépelte a gabonát, tíz körül pedig szerelők szorgoskodtak. S nagyon valószínű, hogy más vidéke­ken sem sokkal jobb a hely­zet. Nehéz feladattá vált ga­bonatermésünk betakarítá­sa. Egyre sűrűbben lehet ezzel összefüggésben aggo­dalmaskodó, türelmetlenke­dő hangokat hallani. Gépek, alkatrészek, szakemberek hiányát és még sok más okot mondogatnak, s ezekre hivatkozva próbálják a ké­sést magyarázgatni. A leg­több esetben nem is jogta­lanul. A teljes igazság azon­ban, hogy egy kicsit mind­annyian „elszunyókáltunk”. A több éven át tapasztalt könnyű aratás, a gabonater­més gyors és sikeres beta­karítása a kelleténél jobban megnyugtatott szinte min­den mezőgazdasági dolgozót, s nem utolsó sorban mező­­gazdasági üzemeink veze­tőit, szakembereit. Az úgy­nevezett kétmenetes aratás­ról a legtöbb helyen megfe­ledkeztek. Búzavetéseink nagyobb részét panaszol­ta egy tsz-elnök — csak rendrevágóval lehetne tisz­tességesen levágni, úgy le­fogta a gyom, de már napok óta szaladgálunk és nem tu­dunk rendrevágót szerezni. Nincs elég rendrevágó gép. Egyedül a hibák keresésé­vel, vagy azok elemezgeté­­sével, de még siránkozással sem lehet a gondokat csök­kenteni, a kialakult helyze­ten érdemlegesen változtat­ni. Megtalálni a segítség legalkalmasabb módszereit és gyorsan alkalmazni azo­kat, erre van szükség, de azonnal. A legnehezebb időkben is vannak, akiknek kedvezőbb valamilyen okból a helyzetük, s ez alól a me­zőgazdasági üzemeink sem kivételek. Vannak jobb ta­lajon gazdálkodó, gépekkel bővebben ellátott, jó szak­emberekkel rendelkező gaz­daságaink, amelyek már be­fejezték, vagy hamarosan befejezik a gabonabetaka­­rítást. Olyan állami gazda­ságaink, termelőszövetkeze­teink, amelyeknek műhe­lyeiben, raktáraiban hiány­cikknek számító alkatrésze­ket is lehet találni. Nem sér­ti meg egyetlen mezőgazda­­sági üzemünk önállóságát sem, ha térítés ellenében ezeket átengedik olyan gaz­daságoknak, amelyekben ezek hiánya miatt akadozik a gabonabetakarítás. Nem új dolgokról szólunk. Ilyen természetű segítséggel me­zőgazdasági üzemeink a múltban is sokszor támogat­ták egymást, de a jelentősé­ge most megnövekedett, s egyik legjobb módszer ah­hoz, hogy a gabona betaka­rítását mielőbb sikeresen be tudjuk fejezni. Tanulságot az ez évi idő­járás szeszélyessége bőven adott mezőgazdaságunk dol­gozóinak, de kormányzati szerveinknek is. Az idejé­ben történő, s minden eshe­tőséggel számoló felkészülés fontosságára alaposan fel­hívta a figyelmet. Bevall­­hatjuk nyugodtan, ilyen ne­héz aratásra nem számítot­tunk. De minden jel arra mutat, nem lesz könnyebb az őszi termények betakarí­tása sem. Kapásnövényeink jó része is elgazosodott és fejlődésük sem volt elég gyors. Számítani lehet, kü­lönösen a kukorica késői be­­érésére, s mindezek újabb nehézségeket okoznak. Van és még lesz gond az év hát­ralevő idejében mezőgazda­ságunkban, de biztosra ve­hetjük, hogy mezőgazdasági termelésünk irányítóinak hozzáértése, mezőgazdasági dolgozóink szorgalma siker­rel fog azokkal megbirkóz­ni. Aánási László Tűzszünet a Közel-Keleten Gromiko és Scheel a szovjet—nyugatnémet megállapodás jelentőségéről A külpolitikai helyzet MOSZKVÁRA ÖSSZPONTOSULT A FIGYELEM pénteken, hiszen a szovjet fővárosban délelőtt parafálták a szovjet— nyugatnémet szerződést. Az aktusról , röviden beszámolt a TASZSZ­ hírügynökség, s emellett közölte Scheel és Gromiko külügyminiszter nyilatkozatát. A szovjet külügyminiszter a moszkvai megállapodásról azt mondotta, hogy a tárgyalások „olyan eredménnyel végződtek, amelyet mindkét fél pozitívan értékel ”. A szovjet diplomácia feje utalt arra, hogy a szerződés megkötése utat nyithat az európai együttműködés további fej­lesztéséhez és megfelel az európai biztonság érdekeinek. Nyu­gati hírügynökségek amellett, hogy bő terjedelemben részle­tezték a történelmi jelentőségű esemény apró mozzanatait, kommentárokat is fűztek a szerződés parafálásához. A DPA ismertette azt a néhány soros záróközleményt, amelyet a két fél adott ki a tanácskozásokról és a parafálás aktusáról. A UPI moszkvai tudósítója összefoglaló jelentésében azt írta, hogy a szerződésben, amelynek szövegét még nem ismertették, a Szovjetunió és az NSZK lemond az erőszak alkalmazásáról és elismeri, hogy erőszakkal nem változtathatók meg a háború után megvont határok. A tudósító szerint ez a szerződés külön­bözik azoktól a barátsági, vagy szövetségi szerződésektől, ame­lyek az NSZK-t nyugati szövetségeseihez kötik. A nyugatnémet kereszténydemokrata napilap, a Kölniteke Rundschau „A tör­ténelem szele fújdogált Moszkvában” című cikkében párhuza­mot vont a szovjet—nyugatnémet és a de Gaulle tábornokkal kötött szovjet—francia egyezmény között. Ugyancsak nagy jelentőségű eseményként kommentálják a szerződést a péntek délutáni párizsi lapok. A France Soir moszkvai tudósítója ki­emeli, hogy az NSZK kötelezettséget vállal arra, hogy tisztelet­ben tartja és nem változtatja meg erőszakkal a status quót A tekintélyes Le Monde az európai történelem fordulatának minősíti az eseményt s hangsúlyozza, hogy a szerződő felek a háború befejeződése után 25 évvel tudomásul vették a terü­leti tényeket. Körültekintő elemzésében a lap megemlítette az egyezmény ellenzőit is: mind Brandt belső ellenzékét, mind pedig azokat, akik a nyugati szövetségesek körében nyugtalan­kodnak Scheel moszkvai útja miatt és ezen keresztül aggodal­maskodnak afelett, hogy a jövőben a szövetségi köztársaság esetleg nagyobb mozgási szabadságra tesz szert. A DPA szerint Washingtonban, Londonban és Párizsban nagy érdeklődéssel fogadták a tárgyalások eredményét. Hivatalosan elsőként a brit kormány reagált, nyilatkozatában „rendkívül fontos fejlemény­nek” nevezte a moszkvai szerződést. Szinte egyöntetűen kiemelik a kommentárok azt is, hogy a parafálás nemcsak a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban nyithat új fejezetet, hanem új alapokra helyezheti a szövetségi köztársaság és néhány szocialista ország viszonyát. Ami a nemzetközi helyzet más eseményeit illeti, elsősorban a Közel-Kelet érdemel említést. Heikal tájékoztatásügyi mi­niszter, az Al Ahramban ismerteti azt a beszélgetést, amelyet Nasszer elnök nemrégiben egy szudáni küldöttséggel folytatott. Nasszer kijelentette ekkor: az EAK azért járult hozzá az ame­rikai rendezési terv elfogadásához, hogy az ellenségre még nagyobb nyomást gyakoroljon. Riad külügyminiszter Isztam­bulban török kollégájával tanácskozott a közel-keleti helyzet­ről. Nyugati hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy az EAK és Izrael az amerikai javaslatok alapján elfogadta a tűz­szünetet, amely pénteken este életbe lépett. Közel-Kelet Az EAK és Izrael kormánya bejelentette a fegyvernyugvást Gyorshírben jelentették a nyugati hírügynökségek, hogy az EAK és az Izrael tájékoztatta az Egyesült Ál­lamokat a tűzszünet elfoga­dásáról. A fegyvernyugvás helyi idő szerint pénteken éjfélkor életbe lépett. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője bejelentette: tájékoztatást kapott az Egye­sült Arab Köztársaság és Izrael kormányától, hogy a két szemben álló fél az amerikai javaslatnak megfelelően elfo­gadja a tűzszünetet, amely pénteken, augusztus 7-én, he­lyi idő szerint éjfélkor (ma­gyar idő: 23 óra) lépett életbe. „Reméljük, hogy ez a fon­tos döntés elő fogja segíteni az igazságos és tartós közel­­keleti béke megvalósítását” — mondotta a külügyminiszté­rium szóvivője, aki további részletekbe nem bocsátkozott. Golda Meir, izraeli minisz­terelnök ugyancsak bejelentet­te a tűzszünetet. Az izraeli televízió és rádió közvetítette Golda Meir beszé­dét, amelyet az ország népéhez intézett. „Örömmel­ jelentem be — mondotta Meir asszony —, hogy a mai naptól kezdve általános tűzszünet lesz köz­tünk és Egyiptom között. Ez a tűzszünet, amely az Egyesült Államok kormányának kezde­ményezésére jött létre, helyi idő szerint 24 órakor lép ér­vénybe és a tűzszüneti vonal két oldalán elhelyezkedő vala­mennyi katonai erőre vonat­kozik.” Izrael a maga részéről a tűz­szünetet természetes lépcső­foknak tekinti a szerződéses béke megkötése felé vezető úton, amely szerződés rögzíti majd az Izrael és Egyiptom közötti határok kérdését — mondotta Golda Meir. A kairói rádió közvetítette az egyiptomi külügyminiszté­rium közleményét, mely sze­rint pénteken éjféltől életbe lép a tűzszünet Izrael és Egyiptom között. Az Egyesült Arab Köztársa­ság fővárosában nyilvánosság­ra hozták Riad külügyminisz­ter július 22-i levelét, amely­ben értesítette az Egyesült Ál­lamok megbízottját, hogy az egyiptomi kormány elfogadja a közel-keleti helyzet rende­zésére tett amerikai javaslatot. A válasz hangsúlyozta, hogy a békét csak az ENSZ 1967-es határozatai alapján lehet hely­reállítani. „Meggyőződésünk szerint a béke felé vezető úton az első logikus lépés az lenne, ha meghatároznánk az izraeli csapatoknak a meg­ szállt arab területekről történő kivonása menetrendjét” — hangsúlyozta levelében Riad külügyminiszter. Az angol külügyminiszté­rium szóvivője örömmel üdvö­zölte a tűzszünetre vonatkozó döntést. Ammanból jelenti a Reuter. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet Központi Bizottsága különleges bizottságot hozott létre a különböző palesztinai ellenállási szervezetek között kedden, szerdán és csütörtö­kön kirobbant véres összetűzé­sek kivizsgálására. A bizottság négy napon belül köteles be­számolni észrevételeiről. Az összecsapások hátterében az áll,hogy míg egyes palesz­tinai szervezetek hajlandók elfogadni a nemrég előterjesz­tett amerikai rendezési tervet, addig más palesztinai csopor­tok a tervet a leghatározottab­ban elutasítják. A TASZSZ helsinki jelenté­se szerint a Béke-világtanács pénteken nyilatkozatot tett közzé a közel-keleti helyzet­ről és ebben megelégedéssel szól­t azokról a lépésekről, amelyeket az arab országok tettek a közel-keleti helyzet politikai rendezésére, a Biz­tonsági Tanács 1967. novem­ber 22-i határozatának megfe­lelően. Parafálták a szovjet-nyugatnémet szerződést Pénteken Moszkvában pa­rafálták a szovjet-nyugat­német szerződést. Gromiko külügyminiszter szerint a kétoldalú kapcsolatok javu­lását eredményezheti a meg­állapodás. Scheel visszauta­zott Bonnba, ahol ma rend­kívüli minisztertanácson szá­mol be a moszkvai tárgyalá­­ sokról. A TASZSZ jelentése szerint pénteken Moszkvában befeje­ződtek a tárgyalások, amely­ety két kormánya nevében július 27 óta folytatott Andrej Gro­­miko szovjet és Walter­­Scheel nyugatnémet külügyminiszter. A tárgyalásokon megvizsgálták a két állam közötti kapcsola­tok további fejlesztésének kér­déseit. A felek kölcsönös megelé­gedésére a tárgyalások ered­ményeként kidolgozták a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződés szövegét, amelyet pénteken 11 évkor parafáltak. A külügyminiszterek között eszmecsere folyt egész sor, a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémáról is. A parafálás aktusa 45 per­cet tartott. A hivatalos aktus előtt Gromiko és Scheel nyi­latkozott a tévé riportereinek. Lehetséges az együttműködés Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter pénteken reggel a Szpiridonov­­palotában, az erőszak alkalma­zásának kizárásáról és a két ország együttműködéséről kö­tött szovjet—nyugatnémet szerződés parafálása alkalmá­ból elhangzott nyilatkozatában méltatta a szovjet és a nyu­gatnémet tárgyalófelek Moszk­vában végzett munkájának nagy politikai jelentőségét. Mint mondotta, a szovjet— nyugatnémet szerződés „az európai enyhülést és a konti­nens tartós békéje feltételei­nek megteremtését hivatott szolgálni”. Az „emberi meleg­ség” is hozzájárult a tárgyalá­sok előrehaladásához, amelyek azt is bizonyították — hangoz­tatta Scheel —, hogy „külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok emiatt működhet­nek”. Gromiko szovjet külügymi­niszter — von Wechmar nyu­gatnémet szóvivő közlése sze­rint — szintén elégedetten nyi­latkozott a tárgyalások befe­jezéséről. Aláhúzta, a tárgya-­­lásokat mindkét fél „igen lel­kiismeretesen és nagy tapin­tattal” folytatta. Elismeréssel szólott a tárgyalásokon tanúsí­tott alaposságról is. „Reméljük, a szerződés or­szágaink kapcsolatainak javu­lását szolgálja majd” — han­goztatta a többi között a szov­jet külügyminiszter. Pénteken néhány perccel Scheel elutazása előtt nyugat­német diplomáciai körökből közölték, hogy Gromiko és Scheel csütörtökön éjjel, tehát a szovjet—nyugatnémet szer­ződés parafálását megelőző éjszaka­­ újabb eszmecserét folytatott. Az eszmecserét elő­zőleg nem jelezték. Az UPI értesülése szerint Gromiko csütörtökön a késő­­­esti órákban a Lénia-dombo­kon levő vendégházban felke­reste Scheelt. A két külügy­miniszter megbeszélése csü­törtökön este 21 órától pénte­ken hajnali 2 óráig tartott. A megbeszélés részletei nem is­meretesek. Scheel pénteken hazautazott Moszkvából. A TASZSZ jelentése szerint Scheel nyugatnémet külügy­miniszter Moszkvából történt elutazása előtt a repülőtéren kijelentette: " Hosszú és bonyolult tár­gyalásokat fejeztünk be. Sike­rült olyan eredményt elérni, amely mindkét felet kielégíti. Az az egyezmény, amelyben megállapodtunk, a jövőbe mu­tat. Feladata, hogy új fejezetet nyisson a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kapcsolataiban.­­ Ugyanakkor a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kap­csolatok megjavítására is tö­rekszünk. Kezdettől fogva vi­lágosan kifejezésre juttattuk, számunkra nemcsak arról van szó, hogy a Német Szövetsé­gi Köztársaság nemzeti érde­keit képviseljük. Elő kívánjuk segíteni a feszültség enyhülé­sét Kelet- és Nyugat-Európa minden népe javára. Közre kí­vánunk működni abban, hogy nagyobb biztonság és gyümöl­csözőbb egymás mellett élés alakuljon ki e népek között. Azzal az érzéssel utazunk el Moszkvából, hogy szilárd ala­pot teremtettünk ahhoz a fej­lődéshez, amelyre törekszünk. Eredményes tárgyalások Gromiko szovjet külügymi­niszter kijelentette, hogy a tár­gyalások „olyan eredménnyel végződtek, amelyet minkét fél pozitívan értékel”.­­ A szovjet kormány meg­győződése, hogy ez az ered­mény megfelel az országaink közötti együttműködés fejlesz­tésének és bővítésének, a to­vábbi európai enyhülés és az európai biztonság érdekeinek egyaránt — jelentette ki a szovjet külügyminiszter. A DPA közölte, hogy a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság a pénte­ken közzétett rövid záróközle­ményben „kölcsönös elégedett­

Next