Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-23 / 118. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Aki túlzottan hivatkozik politikusként a kereszténységre, az már gyanús. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRTBÓL NEMRÉG KILÉPETT LUKÁCSI KATALIN AZ ATV-BEN 2017. MÁJUS 23., KEDDMagyar Nemzet Milliárdok a gyűltöszámilákon Vége az árfolyamgátnak: ezrekkel nő a törlesztőrészlet Átlagosan 6-8 ezer forinttal emelkedik a havi törlesztőrészlete azoknak a devizahiteleseknek, akik korábban igénybe vették az árfolyamgát révén nyújtott fizetési könnyítés lehetőségét - derült ki a jegybankelnök írásbeli válaszából. Matolcsy Györgyöt Tóth Bertalan (MSZP) kérdezte, ugyanis az adósoknak 2017 tavaszától meg kellett kezdeniük az árfolyamgáthoz tartozó gyűjtőszámlán felhalmozott összegek törlesztését. A fizetési könnyítést 2014 végéig vehették igénybe a devizahitelesek. Ennek lényege az volt, hogy legfeljebb öt évig tartó időszak alatt rögzített árfolyamon törleszthették kölcsönüket az adósok, az efölötti rész pedig gyűjtőszámlára került. A jegybank elnökének tájékoztatása alapján közel 173 ezren léptek be az árfolyamgátba, többségükben svájcifrank-alapú devizahitelt fölvevők. Matolcsy György szerint ugyanakkor a banki elszámolás után az adósok több mint 90 százaléka esetében csökkent a gyűjtőszámlán fölhalmozott összeg, illetve ezután az ügyfelek 40 százalékának, vagyis körülbelül 70 ezer adós számlájának egyenlege maradt pozitív. Tehát utóbbiaknak maradt fönn tartozásuk. Az adatok alapján a devizahitelesek gyűjtőszámláján átlagosan 270 ezer forintos adósságot nyilvántartanak adósonként. Ez pedig azt jelenti, hogy körülbelül 19 milliárd forintot halmoztak föl ezeken a számlákon. (H. Cs. L.) MTA« FIDESZ MAGYAR! BŐRÖD IS KELL! n»o?o. ££ i ?-...~............. !»***.„, .»ÄKTOwarasHS A» «»»*»* bnnfc. I 4M» ..... ...1 tmwi anMM. uw« Wrw»« A Budapest Park egyelőre marad • Pártokat megmozgató hír volt a parkoló ötlete, ami a szabályozási tervben ma is benne van SZABÓ ZSOLT A Budapest Park esetleges bezárása ügyében Pál Tibor (MSZP) ferencvárosi önkormányzati képviselő másfél hónappal ezelőtti interpellációja, azaz Bácskai János (Fidesz-KDNP) polgármesternek benyújtott írásbeli kérdése okozott tegnap valóságos nyilatkozatháborút. Csaknem valamennyi párt megszólalt a Rákóczi híd pesti hídfője melletti közkedvelt szórakozóhely védelmében. Az ötletet az Index adta vasárnapi cikkével, amelyben Pál Tiborra hivatkozva azt írták, hogy a használaton kívüli, ősztől tavaszig tartó időszak hasznosításaként a tulajdonos főváros P+R parkolót építhetne a zöldterületre. Tarlós örül, hogy „az MSZP megakadályozza az MSZP javaslatát”, míg az ellenzék „közös mutyit” emleget Az elképzelésnek elsőként még vasárnap este éppen a szocialisták európai parlamenti képviselője, Újhelyi István esett neki, amikor párttársát Facebook-bejegyzésben tette helyre: „El a kezekkel a Budapest Parktól!” A lavina azonban megállíthatatlannak bizonyult, tegnap kormánypárti és ellenzéki politikusok egymást túllicitálva álltak ki a lakosságot nem zavaró, botrányoktól mentesen működő hely megszüntetése ellen. Tegnap délutánra azonban kiderült, senki sem akar ide semmilyen időszakra parkolót építeni. Eszem ágában sincs bezáratni az öt éve jól működő szórakozóhelyet, amely Ferencvárosnak érték - mondta lapunknak Pál Tibor, aki szerint ugyanakkor tény, hogy a kerület szabályozási tervében ez a terület P+R parkolóként szerepel. - Nem javasoltam, nem kezdeményeztem, nem írtam előterjesztést, csak kérdeztem - magyarázkodott Pál Tibor. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy főként a szeptemberi iskolakezdés után naponta állnak sorok a Soroksári úton, az agglomerációból oda érkezők órákig vesztegelnek a dugóban. - Az említett időszakban „konténerraktárként” hasznosítják a területet, ezért érdeklődtem már tavaly novemberben, hogy lép-e a kerületvezetés. Akkor a 2024-es olimpiarendezés tervére hivatkoztak, elfogadtam azt. Miután 2024-ben biztosan nem rendezünk ilyen sporteseményt, megint megkérdeztem a polgármestert, de érdemi választ csak a tegnapi „botrány, avagy vihar egy pohár vízben” kirobbanása után hallottam - mondta Pál Tibor, akinek párttársa, a fővárosi képviselő Horváth Csaba leszögezte: „Minden erőnkkel megakadályozzuk, hogy bezárjon a Budapest Park.” Szerinte a szabályozási terveket is módosítani kellene, és abban rögzítenék a terület „közösségi funkcióját”. Később Pál úgy nyilatkozott, „vetésforgóban” kellene a szórakozóhelynek és P+R parkolónak működnie. Bácskai János kérdésünkre úgy fogalmazott: dehogy akar ő parkolót építeni a népszerű szórakozóhely területére, s az ellenzéki képviselőnek ő nem, csak a főváros tud válaszolni, ezért továbbította a kérdését. Szerinte az Index-cikkből szinte semmi sem igaz, annyi viszont tény, hogy parkolókra azon a környéken szükség van. Évekkel ezelőtt elfogadott szabályozási tervünkben valóban P+R parkolóként szerepel a jelenlegi Budapest Park, azonban az a főváros tulajdona, ők adják bérbe, nem mi - tette hozzá Ferencváros polgármestere. Szavait alátámasztotta Szűcs Balázs, a IX. kerület főépítésze, aki érdeklődésünkre azt mondta, hogy a Fővárosi Közgyűlésben nemrég megújított településszerkezeti terv, illetve a fővárosi rendezési szabályzat is tartalmazza a parkolót, a kerület kötelezően csak átemelte onnan. - Ez csak lehetőség, azt nem kötelező megépíteni - emelte ki a főépítész. - Nem is fogjuk megépíteni, már csak azért sem, mert nemhogy az uniós fejlesztések listáján nincs rajta, de „a terület egyéb, kulturális célú hasznosítása miatt kikerült a programunkból” - szögezte le Tarlós István kormánypárti főpolgármester. - A főváros nem kívánja csorbítani, vagy elvenni a fiatalok jelenlegi szórakozási lehetőségét, de annak a fejleménynek örülünk, hogy az MSZP minden erejével megakadályozza az MSZP javaslatát - tette hozzá Tarlós István. A Budapest Park mellett kiállt Hollik István (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő is, viszont az ellenzéki pártok közül a Jobbik, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, a DK is egyaránt a Fideszt és az MSZP-t hibáztatták azért, hogy egyáltalán felvetődhetett a bezárás, vagy ahogy közleményeikben említették, a „közös mutyi”. Szerződésünk 2019-ig szól a fővárossal, a tulajdonossal - szögezte le végül Gerendai Károly, a Budapest Parkot bérlő és üzemeltető társaság tulajdonosa. Egy ősztől tavaszig működtetett ideiglenes parkoló ellehetetlenítené, finanszírozhatatlanná tenné a szórakozóhelyet, amelyet rendszeresen tízezer ember látogat - hangsúlyozta Gerendai Károly. A hatodik szezont kezdő szórakozóhelynek 2019-ig szól a szerződése a fővárossal fotó: mti/balogh zoltán Négyesmetró-beruházás: „a korrupció melegágya” • Kardos Péter volt igazgatósági tag szerint a legfőbb problémát a fővállalkozó, illetve a szakértelem hiánya okozta SZABÓ ZSOLT Minden szál Demszky Gábor volt főpolgármesterhez, az egykori szabad demokratákhoz, valamint a szocialistákhoz vezet - állapította meg Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a fővárosi metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport vezetője a testület hétfői ülése után. Szerinte a BKV 2007 és 2010 közötti igazgatósági tagjainak meghallgatása nyomán annak ellenére tovább tisztult a kép, hogy a közlekedési céget irányító egykori testület kilenc tagjából csak kettő ment el a meghallgatásra. A bizottság most is arra volt kíváncsi, hogy mi az igazság a 4-es metró több mint 400 milliárd forintos beruházása, valamint a 167 milliárd forintos szabálytalanságot és korrupciógyanút feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése körül. Papp József, aki már csak a legvégén, 2009 októberétől 2010 októberéig, azaz egy éven át volt a BKV legfőbb testületének a tagja, leszögezte: a szocialista botrányok, a BKV-ügy kirobbanása után őt mint szakembert küldték oda, és már akkor is az volt a véleménye, hogy „a 4-es metró beruházása a korrupció melegágya”. Mint mondta, abban a formában a teljes metróépítést értelmetlennek találta. Az igazgatóságot nem korrumpálta senki, de az látszott, hogy a hatalmas metrómegállók építése, a drága földmunkák, a rengeteg beton felhasználása „tipikus hűtlen kezelés” - fogalmazott Papp József, aki a Corvinus Egyetemen tanít, és mint mondta, akkori pozícióját felhasználva, tanítványainak is elképedve mutogatta az építkezést. Hozzátette: 2010 elején mindezekről cikkeket is írt, például a HVG. hu-nak, a Demokratának, és nyilatkozott a Hír TV-nek is. A másik igazgatósági tag, Kardos Péter azt vetette fel, amit két héttel korábban az előző, a 2002 és 2006 között a BKV-nál tevékenykedő igazgatósági tagok: szerinte is a legfőbb problémát a fővállalkozó, illetve a szakértelem hiánya okozta, amit később pótoltak azzal, hogy a beruházást ténylegesen vezető, eleinte csupán hét fővel működő DBR Metró Projektigazgatóságot több mint 40 tagúra duzzasztották. Az akkori igazgatóság is érezhette, hogy nagy a baj, ugyanis a korábban megdöbbentően magasan, tízmilliárd forintban meghatározott döntési értékhatárt (ami felett az igazgatóságnak kellett döntenie) 2009-ben leszállították ötmilliárdra, s az igazgatóság valamennyi tagja tudhatott az 500 millió forintot meghaladó szerződésekről és megbízásokról. - Nem dönthettünk mindenről, de az alsó értékhatár fölött magunk választhattunk, foglalkozunk-e a kérdéssel - mondta Kardos Péter, aki szerint rá „soha, senki, semmilyen politikai nyomást nem gyakorolt”. Bajnak a finanszírozás gyakori változását is megnevezte, miután kiderült, hogy EU-forrásokat is fordíthatnak a 4-es metró beruházására, ami szerinte ettől rendkívül bonyolulttá vált. Úgy vélte, a költségek emelkedése ilyen nagy beruházásnál törvényszerű, és a legfőbb döntéseket egy úgynevezett előkészítő- és egy tenderbizottság készítette elő. Arra viszont Kardos Péter sem adott magyarázatot, hogyan születhettek olyan szerződések, amelyek megkötése előtt a kötelező közbeszerzést is mellőzték. Az OLAF-jelentéssel, valamint a Brüsszel által visszakérhető 59 milliárd forinttal kapcsolatban azt javasolta: vessék össze a jelentést a hazai hatóságok, így a Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség legtöbbször mindent szabályosnak talált határozataival, s annak alapján, ahány esetben lehet, nyújtsanak be fellebbezést. A szeptember végéig működő munkacsoport a nyári szünet előtt még júniusban a BKV korábbi felügyelőbizottsági tagjait is meghallgatná. 151 , ► milliárdnyi támogatást kérhet viszsza Brüsszel a beruházás szabálytalanságai miatt