Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
tear Unifil 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT Számos intézményt, gleccsert és élőlényt is elneveztek a már életében sztárként kezelt Alexander von Humboldtról Hatvanezer növényminta Noha Dunát lehet rekeszteni a (nálunk legalábbis) méltatlanul kevéssé ismert tudósokból, a biológiai-földrajzi lista élén szinte biztosan Alexander von Humboldt áll. Nehéz összefoglalni, hány modern tudományterület megszületése köthető a nevéhez. Miközben beutazta Amerikát és Oroszországot, olyan alapvető összefüggésekre jött rá, amelyek után nem túlzás azt állítani, hogy ő volt - Andrea Wulf könyvének címét idézve - a természet feltalálója. MOLNÁR ndrea Wulf Humboldt-életrajzát eredeti megjelenése óta körülrajongja mindenki, és elnyerte az angol tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society ismeretterjesztőkönyv-díját is. A természet feltalálója az utóbbi évek egyik legtöbbre becsült nem fikciós könyve. Persze ilyenkor mindig fennáll a veszélye, hogy a kritikusok inkább az emelkedett, tiszteletre méltó témát díjazzák, nem magát a szöveget, és ez olvasás közben némileg be is igazolódik. Bár rendkívül érdekes a könyv - és félreértés ne essék, csak ajánlható mindenkinek, nem biztos, hogy mind az ötszáz oldalra szükség volt a történet elmeséléséhez. Egyegy kevésbé izgalmas résznél az olvasó megnézi, hány oldal van még hátra a következő fejezetig. Hiba volna ugyanakkor a szerzőt azzal vádolnunk, hogy néhol túlságosan belefeledkezett az írásba, hiszen Humboldt élete - és legfőképpen zsenialitása - egész egyszerűen magával ragadó. A felfedező - mert Humboldt valószínűleg leginkább annak tarthatta magát - a maga korában kész világsztár volt. Úgy tartották, a XIX. század elején az akkor harmincas-negyvenes éveiben járó Humboldtnál csak Napóleon volt híresebb. Az amerikai Thomas Jefferson egyenesen „korunk egyik legnagyszerűbb díszének” nevezte. Mindez az ismertség neve gyakori alkalmazásában is megnyilvánult. Világszerte számos intézményt, parkot, gleccsert, tengeráramlatot, folyót és legfőképpen élőlényt neveztek el róla annak idején. Utóbbiak közül több őrzi a nevét, mint bármely más emberét, a Humboldt-pingvintől kezdve a Humboldt-tintahalon keresztül a Humboldt-liliomig. A nevek megmaradtak, Humboldt azonban - Németországot kivéve - eltűnt a köztudatból. Humboldt a porosz miniszter és nyelvész Wilhelm öccseként született 1769-ben gazdag főnemesi családba. Vélhetően esélye sem lett volna véghezvinni mindazokat a felfedezéseket, amelyekért emlékezünk rá, ha nem áll rendelkezésére akkora vagyon, amelyből harmincévesen ötéves amerikai expedícióra indult. Az utazás megváltoztatta az életét. Mélyen behatolt a venezuelai esőerdőbe, krokodilok lakta folyókon kelt át, ezer kilométereket túrázott az Andokban. Eközben vulkánokat mászott meg, és eljutott a világ (akkoriban gondolt) legmagasabb hegyére, a Chimborazóra is. Felduzzadt poggyásszal tért vissza Európába: több tízezer csillagászati, földrajzi megfigyelés, hatvanezer növényminta, jegyzetoldalak, rajzok ezrei voltak a birtokában. Annyi könyvet írt ezekből (a maga korában a csillagászati Cosmos lett a leghíresebb), hogy élete vége felé már maga sem tudta számba venni műveit. De nem állt meg a puszta megfigyelésnél és leírásnál. Ő volt az első ökológus és biogeográfus egy személyben, elsőként vetette fel, hogy Dél-Amerika keleti és Afrika nyugati partvonala összeillik. Felismerte az ökoszisztémák élőlényeinek egymásrautaltságát, sőt az emberi tevékenység környezetromboló erejét. Leírta, hogy a gyarmati fél FORRÁS: ANDREA WULF: A TERMÉSZET FELTALÁLÓJA desurak által folytatott kizsákmányoló, monokultúrát erőltető mezőgazdasági praktikák hogyan ölik meg az esőerdőt, erózióra kárhoztatva a talajt. Humboldt több mint egy évszázaddal a legtöbb kutató előtt eljutott a klímaváltozás veszélyének felismeréséig. Kimutatta, hogy az ember háromféleképpen teheti tönkre a bolygót: erdőirtással, a vizek eloszlásának felborításával és az ipari központok légszennyezésével. Humboldt hatvanéves korában, már világhíres tudósként elfogadta az orosz kormány ismételt meghívását, hogy expedíciót vezessen a hatalmas országba. A következő nyolc hónapban több mint 15 ezer kilométert tettek meg postakocsin, eközben 12 ezer lovat használtak. Ez az út semmiben sem hasonlított a meghatározó latin-amerikai expedícióhoz. Túl gyorsan haladtak, és sehol sem időztek elég hosszan, így nem volt lehetősége igazán jelentős tudományos felfedezésekre. De nem is ez volt a legkellemetlenebb, hanem a cári vezetés hozzáállása. Még Közép-Ázsia legeldugottabb zugaiban is szoros: felügyelet alatt tartották Humboldt csapatát, és megtiltották, hogy az általa tapasztalt társadalmi visszásságokról bármit is világgá kürtöljön. Nem is ment többé vissza, hiába hívták. Andrea Wulf: A természet feltalálója - Alexander von Humboldt kalandos élete Park Könyvkiadó, Budapest, 2017 Fordította: Makovecz Benjamin 4490 forint A Alexander von Humboldt és Aimé Bonpland növényeket gyűjt a Chimborazo lábánál Humboldt Bogotába vezető útjuk során egy turbacói (ma Kolumbia része) indiánnal beszélget íTtTr'íti'. magazin 29 könyvestár Szerkentyűk M.CS. sak egészség legyen! - szól az évezredes bölcsesség. Az ember régtől f elsőrendű fontosságúnak tekintetvezte egészségét, és megőrzése, helyreállítása érdekében akár nevetséges praktikákat is képes volt bevetni. A máig ható „egészségkultusz” valamikor a XIX. században kezdődött, együtt fejlődve az orvostudomány és a mechanika forradalmával. A viktoriánus korés hatására a teljes nyugati világ a gépek, kallantyúk, fogaskerekek, dugattyúk és hajtókarok lázában égett, így értelemszerű volt, hogy az új találmányok megtalálják helyüket a népi (vagy inkább polgári) gyógyászatban is. Egyre-másra jelentek meg a mai fitneszgépekre hasonlító alkalmatosságok, amelyek legfurcsábbjait Magyar László András Solenoid és pelithe című könyvében mutatja be. A legkülönösebb kinézetűek az ortopédiai betegségekben szenvedők és a balesetek után lábadozók testi deformitásait gyógyítani próbáló berendezések. Ott van például a „dr. Gerson-féle szerkezet”, amelybe elvileg beleállt a gerincferdüléssel küzdő páciens, a fejét felakasztották a fölülről lógó zablába, a készülék rúdjai pedig kalodába fogták a testét. Ezután a kerekek, fékek és ellensúlyok bonyolult rendszerével módszeresen torzították eredeti testtartását. Kérdés ugyanakkor, hogy az általában orvosi műszereket forgalmazók katalógusaiból átemelt ábrákon szereplő gépezetek mennyire voltak használatosak valójában (használhatók voltak-e egyáltalán bármire is), vagy csak a gyártók segítségükkel igyekeztek a furcsaságokra mindig vevő kuncsaftok újdonságvágyát kielégíteni. Hogy ne maradjon titok, a címadó készülékek közül a solenoid nem más, mint - a hivatalos leírás szerint - „autoindukciós arzenalizáló kamra”, amely egy telefonfülke méretű tekercs, amelybe erős áramot vezetnek, miközben a beteg benne ül. A peltthét pedig Wittman Elemér forgalmazta a múlt század harmincas éveiben. „Hővel kombinált rádiumbesugárzással” működött, és a férfi altestére kellett csatolni, hogy gyorsan roborálni tudja a legyengült szervezetet, és kezelje a potenciazavarokat. Élvezetes, könnyed könyv a Solenoid és pelithe, kívánatosságából azonban sokat veszít, amikor a boltban válogató leendő olvasó szeme a vonalkód fölé téved. Vajon komolyan gondolta a kiadó, hogy egy kis alakú, tárgymutatóval együtt 167 oldalas, kizárólag monokróm ábrákat tartalmazó, talán félórányi lapozgatásra elegendő élményt nyújtó könyvecskét ilyen drágán árul? SOLENOID PELITHE Magyar László András: Solenoid és pelithe - Régi gyógyszerköntyűk Corvina Kiadó, Budapest, 2017 4990 forint HIRDETÉS 'Davide JMomsmotto LEONARDO DA VINCI: AZ IDŐTLEN ZSENI Nagymenők sorozat Leonardo da Vinci a reneszánsz meghatározó alakja volt: festő, szobrász, zenész és feltaláló egy személyben. Zseninek született, aki mert tévedni, és a határokat feszegette. Ugyan sokszor nem fejezte be műveit, képtelennek tűnő terveiben pedig kevesen hittek, mégis mindig meg tudott újulni. Művészként és gondolkodóként is jócskán megelőzte korát. A sorozat kötetei a világtörténelem nagy alakjait mutatják be. Olyan személyiségeket, akik igazán menők voltak saját korukban, nyomot hagytak maguk után, és megváltoztatták a világot! MÓRA KÖNYVKIADÓ 80 oldal, 1499 Ft Marie Anne IRÉNÉ FRAÍN: MARIE CUriE SZERELMES Marie Curie, a kétszeres Nobel-díjas tudós médialincselés áldozata lett. Az ok magánéleti: Pierre Curie halála után néhány évvel Marie, és Pierre volt tanítványa, Paul Langevin, egymásba szeret. A romantikus és izgalmas történetet bemutató regényes életrajz igazi politikai és médiathriller, az idegengyűlöletnek és a hétköznapi gyűlölködésnek is szomorú krónikája. Iréne Frain nem spórolta meg a kutatást, hogy történelmileg is konzisztenssé tegye a történteket: elment a helyszínekre, végigtanulmányozta a rendőrségi és sajtóarchívumokat, sőt, Marie laboratóriumi jegyzőkönyv pontosságával vezetett háztartási naplója adta kezébe a vezérfonalat. A botránysajtó mai módszerei már akkor is működtek, paparazzókkal, követéssel és magánéleti titkok ellopásával együtt - még úgy is, hogy a hiteles orgánumok Marie Curie pártján álltak. TYPOTEX KIADÓ 350 oldal, 3500 Ft