Magyar Nemzet, 2019. június (82. évfolyam, 96-119. szám)
2019-06-01 / 96. szám
2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2019. június 1., szombat Nagyon népszerű a faluprogram Az elsőként érkezett pályázatoknál már a nyáron kifizetik a támogatást a nyerteseknek Nagyon komoly érdeklődés kísérte a Magyar faluprogram eddig lezárult öt pályázatát, ami azt bizonyítja, hogy a támogatott célok létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Ezt támasztja alá az is, hogy összesen 2090 önkormányzati és 985 egyházközösségi regisztráció érkezett be május végéig. A jövő évi tervezett költségvetés továbbra is kiemelten kezelné a programot. Borsodi Attila Május közepén és végén zárult le a beadási határidő a Magyar falu program eddig meghirdetett öt pályázatánál, az első két csomagot még februárban írták ki. Mint emlékezetes, az első két pályázattal három-három tevékenységi körhöz lehet támogatást kapni. Az egyházi közösségek, települések 15 millió forintig pályázhattak az ingatlanok felújítására, hogy közösségi tereket hozzanak létre. Az ingatlanok programokkal megtöltéséhez ötmillió forintot lehet elnyerni, további hárommillió forintot pedig olyan világi személy - 12 hónapon át tartó - alkalmazásához, aki a programokat szervezi. Ezek a pályázatok május 15-én lezárultak. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos lapunkat arról tájékoztatta, hogy a helyi egyházi közösségi terek fejlesztésére összesen 949 kérelmet nyújtottak be, az igényelt támogatási összeg meghaladja a 14,2 milliárd forintot. Ennél a csomagnál a keretórszeg hétmilliárd forint. A nemzeti és helyi identitástudat erősítésére kiírt pályázatra 1216 kérelem érkezett be, a települések csaknem 18,2 milliárd forint támogatást kértek öszszesen. Itt is óriási volt az érdeklődés, hiszen a keretösszeg hatmilliárd forint - fogalmazott Gyopáros Alpár. Ami a részleteket illeti, az egyházak 1 757 pályázatot felújításra, KGF-et eszközbeszerzésre, illetve programszervezésre, 396-ot pedig közösségszervező bérigényére adtak be. A települési önkormányzatoktól beérkező 1216 kérelemnél 1015-öt felújításra, 741-et eszközbeszerzésre és programszervezésre, míg 535-öt közösségszervező bérigényére nyújtottak be. A részszámok összege lényegében nagyobb, mint a kérelmek száma, mivel a beadványok többségében két, akár három elem is szerepel. Gyopáros Alpár arra is kitért, hogy az orvosi alapellátáshoz kapcsolódó három pályázatnál is elkészült az összesítés. E szerint orvosi rendelő fejlesztésére 385, eszközbeszerzésre pedig 839 kereszrtőtdtak be. A két elemre négy-, illetve kétmilliárd forint a keretösszeg, de e pályázatok esetében is óriási érdeklődést tapasztaltak, mert csak az orvosi rendelők felújítására 11 milliárd forintot meghaladó igényt nyújtottak be. Az orvosi szolgálati ház építését támogató programban a rendelkezésre álló keretösszeg ötmilliárd forint. E pályázatnál nem határoztunk meg benyújtási határidőt, tehát folyamatosan lehet beadni a támogatási igényeket. Eddig hat kérelem érkezett be, de további tizenöt beadványt éppen feltöltenek - ismertette a kormánybiztos. Ami a támogatások kifizetését illeti, a pályázatok lezárását követően hatvan napon belül elbírálják a kérelmeket, majd a támogató okiratok elkészülte után további öt napon belül az öszszegeket is szeretnék elutalni. Az átlátható, egyszerű benyújtási felülettel, illetve a gyors és célorientált pályázati rendszerrel az volt a célunk, hogy az ötezer fő alatti településeknek új perspektívákat nyújtsunk. A visszajelzések és a statisztikák alapján ebbéli törekvéseinket szerencsére siker koronázza - fogalmazott Gyopáros Alpár. Szavai szerint a jövő évi pályázati kiírások öszszeállításánál természetesen figyelemmel lesznek azokra a célokra, amelyekre idén jelentős többletforrásigény jelentkezett. Az azonban világosan látszik, hogy a meghirdetett pályázati felhívások a kistelepülések valós igényeire reagálnak, s a kormánynak ez volt a célja, amikor a kistelepülések népességmegtartó erejének növelése érdekében összeállította a Magyar falu program koncepcióját -hangsúlyozta a kormánybiztos. Egyházi ingatlanok felújítására is jut, keretösszegből Fotó: Mirkó István A Momentum saját jelöltet állít a június végi előválasztásra Bácskai Balázs Kerpel-Fronius Gábort szeretné indítani a Momentum Mozgalom a fővárosi baloldali előválasztáson - értesült a Népszava. A lap szerint a hazai közéletben ismeretlen Momentum-tag a párton belül igen népszerű. A fővárosban élő jelölt, aki hatodik volt a Momentum EP-listáján, ötvenhárom éves, informatikus végzettségű, és a pécsi egyetem Újkortörténeti és Modernkori Történet programjának PhD-hallgatója. - A döntés hónapok óta terítéken volt - erősítette meg a hírt lapunknak Németh Gyöngyös, a Momentum sajtómunkatársa. Szavai szerint a párt tíz százalék körüli EP-választási szereplése, valamint a kiemelkedő budapesti eredménye miatt adnának lehetőséget a fővárosi választóknak arra, hogy a Momentum főpolgármester-jelöltjére szavazhassanak. Németh Gyöngyös úgy tájékoztatott: a hivatalos döntést hétfőn jelentik be, mivel vasárnap még összeül a Momentum Mozgalom küldöttgyűlése, amelynek rá kell bólintania a döntésre. Mint ismert, a nyár folyamán baloldali előválasztást tart az ellenzék, amelyen eldőlhet, hogy ki legyen Tarlós István főpolgármester kihívója az őszi önkormányzati választáson. Az elővoksolás időpontja még nem ismert, azonban lapunk - egyelőre meg nem erősített - értesülései szerint június végén tarthatják a megméretést. Jelenleg hivatalosan Karácsony Gergely és Puzsér Róbert van versenyben, s hozzájuk csatlakozhat hétfőtől Kerpel-Fronius Gábor. virí -viert'Jn'to’irrj ermrrtve "sfr . .-forrf -trrrttc : -No Inkább jobboldaliak vagyunk Az MTA szerint évről évre emelkedik a centristák száma A magyar társadalom inkább jobb-, mint baloldali - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia által készített felmérésből. Amíg jobboldaliak minden településtípusban viszonylag sokan vannak, és elkötelezetten a kormánypártokra szavaznak, addig a baloldal visszaszorulóban van, aminek egyebek mellett az lehet az oka, hogy egyre többen vallják magukat a centrumhoz tartozónak. Munkatársunktól A válaszadók 31 százaléka inkább jobboldalinak vallotta magát annak a felmérésnek a keretében, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja A magyar társadalom és a politika, 2019 címmel hazánk lakosságának politikai orientációját megvizsgálva tett közzé. A kutatás eredményei szerint miközben a baloldalhoz húzók aránya csak húsz százalék volt, a fennmaradó 49 százalék középre sorolta magát, a centristák pedig az évek óta megfigyelhető trend szerint egyre többen vannak hazánkban. Ezzel kapcsolatban a kutatás készítői megjegyzik: felvethető, hogy a centrum nem egyenlő-e Magyarországon a bizonytalansággal, a politikai erőtérben való kevéssé magabiztos tájékozódással. Ezt a feltételezésüket alátámasztani látszik, hogy a magukat centrumhoz tartozóként meghatározó válaszadók között voltak a legnagyobb arányban azok, akik vagy nem tudtak, vagy nem akartak arra a kérdésre válaszolni, hogy egy most vasárnapi választáson melyik pártra szavaznának, illetve azt állították, hogy semmiképp sem mennének el szavazni ezen a napon. A centrumszavazók 17 százaléka egyébként a kormányzó pártszövetségre szavazna, és a Jobbik, valamint a baloldali pártok támogatottságának jelentős csökkenése figyelhető meg körükben, azaz: nem a jobb-, hanem a baloldalról húzódnak középre a magyarok. Az önmagukat jobbra besorolók körében alacsony a bizonytalanok aránya, vagyis a következetes jobboldaliság és a konzekvens pártválasztás erősen összefügg egymással. A jobboldaliak 61 százaléka kormánypártokra szavazna, és a Jobbik támogatottsága is erősen csökkent a körükben. A baloldalon ezzel szemben több párt között oszlanak el a szavazatok: mintegy húsz százalék választaná az MSZP-t, tizenöt a DK-t és négy-négy az LMP-t, illetve a Momentumot. A kutatás a területi megoszlás terén az EP-választásokon kialakulthoz hasonló eredményt hozott, azaz a jobbra húzók aránya a községekben a legmagasabb, a megyeszékhelyeken pedig a legalacsonyabb. A baloldaliak aránya a városokban és Budapesten magasabb, míg a centristák közül a megyeszékhelyeken élnek a legmagasabb arányban. A magukat jobbra sorolók körében kevés a bizonytalan Fotó: Bach Máté Orbán Viktor: Tiszteletet parancsol a győzelem Munkatársunktól Tiszteletet parancsoló győzelemként jellemezte a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) választási eredményét Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió reggeli műsorában. A kormányfő hangsúlyozta, az 52,5 százalékos eredmény Európában példa nélküli, azonban érdekes és tanulságos, hogy a Soros-féle alapítványi rendszer, a civil szervezetek, a liberális médiahálózat által támadott országok vezető pártjai - a Fidesz-KDNP mellett a lengyel kormánypárt, az olasz Liga és az osztrákok - szerepeltek a legsikeresebben az EP-választáson. Az európai uniós tisztújításról szólva Orbán Viktor emlékeztetett, hogy csak bevándorlásellenes, az európai nemzeteket tisztelő, a keresztény kultúrát védelmező jelöltet támogat az Európai Bizottság élére, de nevekről még korai beszélni. - Véget ért az a korszak, amikor a németek és a franciák eldöntötték a fontos európai kérdéseket, mert ma már a V4-et ugyanolyan súllyal kell figyelembe venni, mint őket - emelte ki. A hazai ellenzék EP-választási szereplésével kapcsolatban gratulált nekik az eredményhez, úgy fogalmazott: jól van ez így. Hozzátette, a kampányban érezte, hogy az emberek elégedetlenek az ellenzékkel. A szerdán elfogadott gazdaságvédelmi akciótervre a kormányfő szerint azért volt szükség, mert a magyar gazdasági gyorsulás egy lassuló európai gazdasági térben történik, és Brüszszelben rendre születnek olyan gazdasági döntések, amelyek előnytelenek a magyar gazdaságnak. ?-» tn' -- -f - -»örrt Inrvvan/ ív*