Magyar Nemzet, 2020. január (83. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-13 / 10. szám
14*13P Aggályos Szigetváriék cégeinek adathalászata Péterfalvi Attila: A jogszabályok alapján nyilvánosságra kellene hozni a megrendelők kilétét Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bizalmasainak a cégei indokolatlanul kezelhetik külföldön a magyar választópolgárok pártszimpátia-adatait a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint. Péterfalvi Attila hangsúlyozta lapunknak: a különleges adatnak minősülő információkat nem lehet pusztán Facebook-lájkok alapján felhasználni, ahhoz az érintettek kifejezett hozzájárulása kell. Kárpáti Semmi keresnivalójuk a magyar választópolgárok politikai szimpátiájára vonatkozó adatoknak más országok adatfeldolgozóinál, még ha egy uniós tagállamról van is szó - jelentette ki lapunknak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azzal kapcsolatban, hogy Szigetvári Viktor és a volt titokminiszter Ficsor Ádám - Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc egykori szocialista miniszterelnökök kabinetfőnökei - alapítóként jegyeznek több észtországi, adatbiznisszel foglalkozó céget is, amelyek magyar választók adatait tárolhatják. Például a Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég célja, hogy masszív adatgyűjtéssel, választói törzsek meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket. Péterfalvi Attila kifejtette: a pártszimpátia - hasonlóan az egészségügyi adatokhoz - különleges adatnak minősül a GDPR, vagyis az Európai Unió adatvédelmi rendelete szerint, ezért sem indokolt azokat külföldön feldolgozni, még akkor sem, ha ez jogilag lehetséges. Az egykori ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok szerint az adatkezelő - vagyis a megrendelő - kilétét is nyilvánosságra kell hozni. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi médiában, a Facebookon folytatott tevékenység (például egy politikus oldalának vagy bejegyzéseinek a lájkolása) nem ad felhatalmazást az adott internetező adatainak olyan felhasználására, amelyhez nem adott kifejezett, egyértelmű hozzájárulást (külön erre vonatkozó kérdés megválaszolásával vagy mező bejelölésével). A internetező hozzájárulása csak abban az esetben érvényes, ha a döntése előtt minden olyan tájékoztatást megkaphat az adott honlapról, amelyet a GDPR kötelezően előír - fejtette ki a szakember. Csütörtöki lapszámunkban számoltunk be Szigetvári és Ficsor észtországi cégeiről és arról, hogy a Datapraxisban feltűnt a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője is. Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a spekuláns pénzéből épített és az általa terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018- ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel. A Gyurcsány-Bajnai-hálózat az országos mellett helyi szinten is felhasználta az adatpraktikákat a választók mozgósítására. Ezt bizonyítja, hogy egy miskolci ellenzéki ernyőszervezet, a helyhatósági választásokat megnyerő Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület honlapján is az egyik észtországi cég tűnik fel adatkezelőként. A balti országban történő cégalapítást egyébként az magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít. Bajnai Gordon és államtitkára 2009-ben Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd 2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2020. január 13., hétfő Ráfizethet a Momentum a külön állított listára A politológus szerint az ellenzéki pártokat a fúzió sem mentheti meg Kiszelly Zoltán szerint az ellenzék vezető ereje minden bizonynyal a DK és a Momentum közül kerül ki 2022-re. A politológus úgy véli, utóbbi párt az egész politikai elit leváltását ambicionálhatja, ám nem lesz könnyű elfogadható indokot találniuk arra, ha nem vesznek részt a kormányváltó erők összefogásában, amelyet egyébként Gyurcsány Ferenc irányíthat. A DK-n kívüli ellenzéki pártokra pedig a kiüresedés és az eljelentéktelenedés várhat. Kárpáti András Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és a Momentumot vezető Fekete-Győr András is olyan forgatókönyvet jósolt a közelmúltban 2022-es országgyűlési képviselő-választásra, amely több ellenzéki párt eltűnését jelentené. Bár jelentős különbség a két elképzelés között, hogy míg Gyurcsány egy közös listát állítana, addig Fekete-Győr kettőt, egyik szcenárió sem hagyna sok terepet a szebb napokat látott MSZP-nek, a Párbeszédnek, a Jobbiknak, valamint az LMP-nek. Emellett a Momentum-elnök explicit módon, nyíltan kimondva is hangot adott annak a véleményének, hogy a következő parlamenti választás több pártnak a végét jelenti majd. A közös lista azért hajtaná az egykori szocialista miniszterelnök malmára a vizet, mert jelenleg a DK a legerősebb ellenzéki párt, így a népfront jellegű összefogásban nagyon jó tárgyalási pozíciója lenne. A Momentum pedig azoknak a szavazóknak kínálna alternatívát, akik nem kérnek az eddig leghosszabban kormányzó pártokból és politikusokból, így külön indulva tudná maximalizálni az eredményét - jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Szavai szerint az utóbbi szempont felülírhatja a DK helyzeti előnyét, mivel Gyurcsány a legelutasítottabb politikus az országban, és amenynyiben a Momentum - külön listán indulva - képes elhitetni az 1990 és a 2010 előtti időszak politikai vitáiból kiábrándult szavazókkal, hogy Gyurcsánynak nem vagy csaló kis szerepe lenne egy új kormányban, akkor besöpörheti az ötven évnél fiatalabb kori csoport protestszavazatainak legnagyobb részét. Ám a külön indulást nem olyan könnyű hitelesen megvalósítani, hiszen Gyurcsányék valószínűleg a főpolgármester-választás előtt is bevált előválasztás megrendezését fogják szorgalmazni, s a pillanatnyilag kisebb támogatottságú Momentumnak nagyon jó indokkal kell előrukkolnia, hogy miért nem áll be a kormányváltó erők szövetségébe - fogalmazott az elemző. Megjegyezte: mindezek mellett az esetleges választási győzelmük esetén hasonló együttműködés lenne várható a DK és a Momentum között, mint az SZDSZ és az MSZP 1994-es koalíciókötése volt. itt.* r#,, , ,,.,,. .. A politológus arra is kitért, hogy az a stratégia, amely a két legmeghatározóbb politikai erőtől - vagyis a Fidesztől és a DK-tól - való egyenlő távolság politikájára épít, azért is hordoz magában jelentős kockázatot, mert a két markáns arculatú oldal között - Gyurcsány ügyes taktikusként mindig a Fidesz politikájának az ellentétét képviselte - nehéz karakteres identitást kiépíteni. - Mások mellett az MDF és az LMP is próbálkozott a középen állással, de ezzel a két pólusra irányították a figyelmet, nem magukról beszéltek, és nem vezetett sikerre ez a módszer - fogalmazott. Kiszelly Zoltán szerint az sem zárható ki, hogy a jelenlegi politikai elittel szemben egy új ellenzéki párt is megpróbálkozik alternatívát nyújtani. Bár Soros György, Emmanuel Macron francia elnök és egyéb külföldi liberális körök már letették a garast a Momentum vagy a Gyurcsány-párt mellett, az utolsó pillanatban is történhetnek meglepetések. Ahogyan Bajnai Gordon 2012-ben előrukkolt az Együtt-tel, akár csak egy évvel a 2022-es választás előtt is alakulhat egy új párt, új szereplőkkel, amely azt hangoztatná, hogy az eddig meghatározó politikai erőknek menniük kell. A környező országokban is számos ilyen példát láttunk - fejtette ki a politológus. Fekete-Győrnek a kifutó ellenzéki pártok eltűnéséről szóló jóslatával kapcsolatban Kiszelly Zoltán úgy vélte: 2022 után, parlamenti mandátum nélkül és a költségvetési támogatás elapadásával ezek az alakulatok valóban kiüresedhetnek, projektcégekké válhatnak. Ez azonban semmiképpen nem bizonyos, hiszen a Jobbiknak például alig másfél éve még közel húszszázalékos volt a támogatottsága, és ha új erőre kapna, megfelelő vezetéssel, ügyes politizálással pólusképző erővé válna, letolhatná a két baloldali riválisát a pályáról - értékelt az elemző. Ám szerinte ez nem valószínű, mert épp a kiemelkedő képességű politikusok hiányoznak az ellenzéki térfélen, és a Jobbik, valamint az MSZP és az LMP vezetésében egyaránt a középszerűség okozza az egyik legnagyobb problémát. Az elemző szerint az eddig - akár szóbeszéd szintjén - felmerült fúziós elképzelések, így az MSZP és a Párbeszéd, valamint a Jobbik és az LMP öszszeolvadása önmagában nem mentheti meg ezeket a pártokat a marginalizálódástól. Ám Kiszelly logikus lépésként említette, hogy a Párbeszéd a Momentummal fűzhetné szorosabbra az együttműködést, és a parlamenti frakcióját Fekete-Győrék szócsöveként használhatná. Megjegyezte: a Párbeszéd társelnöke korábban már részt vett hasonló kísérletben, hiszen 2012-ben Karácsony Gergely - akkor még LMP-sként - a Schiffer András vezette párt frakcióját próbálta megszerezni az Együttnek. Emellett a Párbeszédet és a Momentumot az is összeköti, hogy mindkét párt zöldpolitikát hirdet, továbbá az MSZP valószínűleg teljesen Gyurcsány befolyása alá kerül, a Párbeszédnek pedig még van rá lehetősége, hogy a régi ellenzékkel szemben fogalmazza meg magát - húzta alá. A legvalószínűbb ellenzéki miniszterelnök-jelöltek között Kiszelly Zoltán Dobrev Klára és Fekete-Győr mellett Márki-Zay Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökét említette meg, s úgy vélte, hogy jolly jokerként valamelyik MDF-árvát vagy Karácsony Gergelyt is előhúzhatják, mivel a szomszédos országokban több példa is akadt arra, hogy a főpolgármestert vagy a nagyobb városok vezetőit próbálták meg felépíteni kormányfőnek. Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és Fekete-Győr András régóta egy csónakban evez Fotó: Bach Máté