Magyar Nemzet, 2020. január (83. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-13 / 10. szám

1­4*1­3­­P Aggályos Szigetváriék cégeinek adathalászata Péterfalvi Attila: A jogszabályok alapján nyilvánosságra kellene hozni a megrendelők kilétét Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bizalmasainak a cégei indo­kolatlanul kezelhetik külföldön a magyar választópolgárok párt­­szimpátia-adatait a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint. Péterfalvi Attila hangsúlyozta lapunknak: a különleges adatnak minősülő információkat nem lehet pusztán Facebook-lájkok alapján felhasználni, ahhoz az érintettek kifeje­zett hozzájárulása kell. Kárpáti Semmi keresnivalójuk a magyar válasz­tópolgárok politikai szimpátiájára vo­natkozó adatoknak más országok adat­­feldolgozóinál, még ha egy uniós tag­államról van is szó - jelentette ki la­punknak Péterfalvi Attila, a Nemze­ti Adatvédelmi és Információszabad­ság Hatóság elnöke azzal kapcsolatban, hogy Szigetvári Viktor és a volt titok­miniszter Ficsor Ádám - Bajnai Gor­don és Gyurcsány Ferenc egykori szo­cialista miniszterelnökök kabinetfőnö­kei - alapítóként jegyeznek több észt­országi, adatbiznisszel foglalkozó cé­get is, amelyek magyar választók ada­tait tárolhatják. Például a Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég cél­ja, hogy masszív adatgyűjtéssel, válasz­tói törzsek meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával se­gítsék az ügyfeleiket. Péterfalvi Attila kifejtette: a pártszimpátia - hasonló­an az egészségügyi adatokhoz - külön­leges adatnak minősül a GDPR, vagyis az Európai Unió adatvédelmi rendelete szerint, ezért sem indokolt azokat kül­földön feldolgozni, még akkor sem, ha ez jogilag lehetséges. Az egykori om­budsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok szerint az adatkezelő - vagyis a megrendelő - ki­létét is nyilvánosságra kell hozni.­­ Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi médiában, a Facebookon folytatott te­vékenység (például egy politikus olda­lának vagy bejegyzéseinek a lájkolása) nem ad felhatalmazást az adott inter­netező adatainak olyan felhasználásá­ra, amelyhez nem adott kifejezett, egy­értelmű hozzájárulást (külön erre vo­natkozó kérdés megválaszolásával vagy mező bejelölésével). A internetező hoz­zájárulása csak abban az esetben érvé­nyes, ha a döntése előtt minden olyan tájékoztatást megkaphat az adott hon­lapról, amelyet a GDPR kötelezően elő­ír - fejtette ki a szakember. Csütörtöki lapszámunkban számol­tunk be Szigetvári és Ficsor észtorszá­gi cégeiről és arról, hogy a Datapraxis­­ban feltűnt a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője is. Paul Hilder az ez­redfordulón társalapítója volt a speku­láns pénzéből épített és az általa ter­jesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnevezé­sű internetes felületnek. Ezt követő­en négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Ava­­az.org nevű platformnál, amely 2018- ban a magyar választásokba is beavat­kozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel. A Gyurcsány-Bajnai-hálózat az or­szágos mellett helyi szinten is felhasz­nálta az adatpraktikákat a választók mozgósítására. Ezt bizonyítja, hogy egy miskolci ellenzéki ernyőszervezet, a helyhatósági választásokat megnyerő Függetlenek a Szinva Városáért Egye­sület honlapján is az egyik észtorszá­gi cég tűnik fel adatkezelőként. A balti országban történő cégalapítást egyéb­ként az magyarázhatja, hogy Észtor­szág a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít. Bajnai Gordon és államtitkára 2009-ben Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd 2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2020. január 13., hétfő Ráfizethet a Momentum a külön állított listára A politológus szerint az ellenzéki pártokat a fúzió sem mentheti meg Kiszelly Zoltán szerint az ellen­zék vezető ereje minden bizony­nyal a DK és a Momentum közül kerül ki 2022-re. A politológus úgy véli, utóbbi párt az egész po­litikai elit leváltását ambicionál­hatja, ám nem lesz könnyű elfo­gadható indokot találniuk arra, ha nem vesznek részt a kormány­váltó erők összefogásában, ame­lyet egyébként Gyurcsány Ferenc irányíthat. A DK-n kívüli ellen­zéki pártokra pedig a kiüresedés és az eljelentéktelenedés várhat. Kárpáti András Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és a Mo­mentumot vezető Fekete-Győr András is olyan forgatókönyvet jósolt a közel­múltban 2022-es országgyűlési képvi­selő-választásra, amely több ellenzéki párt eltűnését jelentené. Bár jelentős különbség a két elképzelés között, hogy míg Gyurcsány egy közös listát állítana, addig Fekete-Győr kettőt, egyik szce­­nárió sem hagyna sok terepet a szebb napokat látott MSZP-nek, a Párbeszéd­nek, a Jobbiknak, valamint az LMP-nek. Emellett a Momentum-elnök explicit módon, nyíltan kimondva is hangot adott annak a véleményének, hogy a következő parlamenti választás több pártnak a végét jelenti majd.­­ A közös lista azért hajtaná az egy­kori szocialista miniszterelnök malmá­­­ra a vizet, mert jelenleg a DK a legerő­sebb ellenzéki párt, így a népfront jelle­gű összefogásban nagyon jó tárgyalási pozíciója lenne. A Momentum pedig azoknak a szavazóknak kínálna alter­natívát, akik nem kérnek az eddig leg­­hosszabban kormányzó pártokból és politikusokból, így külön indulva tud­ná maximalizálni az eredményét - je­lentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Szavai szerint az utóbbi szempont felülírhatja a DK helyzeti elő­nyét, mivel Gyurcsány a legelutasítot­­tabb politikus az országban, és ameny­­nyiben a Momentum - külön listán indulva - képes elhitetni az 1990 és a 2010 előtti időszak politikai vitáiból kiábrándult szavazókkal, hogy Gyur­­csánynak nem vagy csaló kis szerepe lenne egy új kormányban, akkor besö­pörheti az ötven évnél fiatalabb kori csoport protestszavazatainak legna­gyobb részét.­­ Ám a külön indulást nem olyan könnyű hitelesen megvaló­sítani, hiszen Gyurcsányék valószínű­leg a főpolgármester-választás előtt is bevált előválasztás megrendezését fog­ják szorgalmazni, s a pillanatnyilag ki­sebb támogatottságú Momentumnak nagyon jó indokkal kell előrukkolnia, hogy miért nem áll be a kormányvál­tó erők szövetségébe - fogalmazott az elemző. Megjegyezte: mindezek mel­lett az esetleges választási győzelmük esetén hasonló együttműködés lenne várható a DK és a Momentum között, mint az SZDSZ és az MSZP 1994-es koalíciókötése volt. itt.­* r#,, , ,,.,,­­. .. A politológus arra is kitért, hogy az a stratégia, amely a két legmeghatáro­zóbb politikai erőtől - vagyis a Fidesz­­től és a DK-tól - való egyenlő távolság politikájára épít, azért is hordoz ma­gában jelentős kockázatot, mert a két markáns arculatú oldal között - Gyur­csány ügyes taktikusként mindig a Fi­desz politikájának az ellentétét képvi­selte - nehéz karakteres identitást ki­építeni. - Mások mellett az MDF és az LMP is próbálkozott a középen állás­sal, de ezzel a két pólusra irányították a figyelmet, nem magukról beszéltek, és nem vezetett sikerre ez a módszer - fogalmazott. Kiszelly Zoltán szerint az sem zár­ható ki, hogy a jelenlegi politikai elittel szemben egy új ellenzéki párt is meg­próbálkozik alternatívát nyújtani.­­ Bár Soros György, Emmanuel Macron fran­cia elnök és egyéb külföldi liberális kö­rök már letették a garast a Momentum vagy a Gyurcsány-párt mellett, az utolsó pillanatban is történhetnek meglepeté­sek. Ahogyan Bajnai Gordon 2012-ben előrukkolt az Együtt-tel, akár csak egy évvel a 2022-es választás előtt is alakul­hat egy új párt, új szereplőkkel, amely azt hangoztatná, hogy az eddig meg­határozó politikai erőknek menniük kell. A környező országokban is szá­mos ilyen példát láttunk - fejtette ki a politológus. Fekete-Győrnek a kifutó ellenzéki pártok eltűnéséről szóló jóslatával kap­csolatban Kiszelly Zoltán úgy vélte: 2022 után, parlamenti mandátum nélkül és a költségvetési támogatás elapadásával ezek az alakulatok valóban kiüresed­hetnek, projektcégekké válhatnak.­­ Ez azonban semmiképpen nem bizonyos, hiszen a Jobbiknak például alig más­fél éve még közel húszszázalékos volt a támogatottsága, és ha új erőre kapna, megfelelő vezetéssel, ügyes politizálás­sal pólusképző erővé válna, letolhatná a két baloldali riválisát a pályáról - ér­tékelt az elemző. Ám szerinte ez nem valószínű, mert épp a kiemelkedő ké­pességű politikusok hiányoznak az el­lenzéki térfélen, és a Jobbik, valamint az MSZP és az LMP vezetésében egya­ránt a középszerűség okozza az egyik legnagyobb problémát. Az elemző szerint az eddig - akár szóbeszéd szintjén - felmerült fúziós elképzelések, így az MSZP és a Párbe­széd, valamint a Jobbik és az LMP ösz­­szeolvadása önmagában nem mentheti meg ezeket a pártokat a marginalizáló­dástól. Ám Kiszelly logikus lépésként említette, hogy a Párbeszéd a Momen­tummal fűzhetné szorosabbra az együtt­működést, és a parlamenti frakcióját Fekete-Győrék szócsöveként használ­hatná. Megjegyezte: a Párbeszéd társ­elnöke korábban már részt vett hason­ló kísérletben, hiszen 2012-ben Kará­csony Gergely - akkor még LMP-sként - a Schiffer András vezette párt frak­cióját próbálta megszerezni az Együtt­­nek.­­ Emellett a Párbeszédet és a Mo­mentumot az is összeköti, hogy mind­két párt zöldpolitikát hirdet, továbbá az MSZP valószínűleg teljesen Gyurcsány befolyása alá kerül, a Párbeszédnek pe­dig még van rá lehetősége, hogy a régi ellenzékkel szemben fogalmazza meg magát - húzta alá. A legvalószínűbb ellenzéki minisz­terelnök-jelöltek között Kiszelly Zol­tán Dobrev Klára és Fekete-Győr mel­lett Márki-Zay Pétert, a Mindenki Ma­gyarországa Mozgalom elnökét emlí­tette meg, s úgy vélte, hogy jolly joker­ként valamelyik MDF-árvát vagy Kará­csony Gergelyt is előhúzhatják, mivel a szomszédos országokban több példa is akadt arra, hogy a főpolgármestert vagy a nagyobb városok vezetőit pró­bálták meg felépíteni kormányfőnek. Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és Fekete-Győr András régóta egy csónakban evez Fotó: Bach Máté

Next