Magyar Népegészségügyi Szemle, 1939 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-15 / 1. szám

2 A kolnép gyógyszerei és miszticizmusa Dr. ORIENT GYULA, egyetemi tanár, Kolozsvár. Ismeretes, hogy a köznépnek igen helyes ösztönei mondjuk, érzékei vannak. Ezek örökségképen szállnak át utódról utódra, vagyis az ősi tapasztalat öröklődik. Különösen a gyógyítás terén kell a köznépnek a gondolkozását és tapasztalatát méltányolnunk, mivel gyógyítás dolgában függetlenebbül gondolkodik a műveltebb osztálynál. A műveltebb osztály ugyanis, az orvosától várja a rendeléseket és a tanácsokat a diéta legapróbb részletéig és tel­jesíti is azokat, mint ahogy a cipője csinálását a cipészre, vagy ruhája elkészítését a szabóra bízza stb., úgy bízza betegsége gyógy­kezelését az orvosára. A köznép szegényebb­­ vagy vagyonosabb része, betegsége esetén végig próbál előbb mindenféle családi gyógyszert és módot és csak végszükségben, vagy ha az alkalmazni kívánt gyógymódszerben kételkedik, kéri ki az orvos tanácsát. Kö­högés, szédülés, oldalszúrás ellen megvan mindenkinek a maga gyógysz­ere. Fejfájás esetén pl. 4—6 piócát helyez a betegség szék­helyének a közelébe, mondjuk a halántékra, vagy a tarkóra. S higy­­jük el, hogy a fejfájás ellen alkalmazott gyógykezelésnek e módja legalább is rövid időre enyhülést hoz létre. A falusi orvosnak és a gyógyszerésznek bő alkalma van a népnél megfigyelni olyan gyógyeljárásokat és gyógykezelé­seket, a­melyek néha meglepő hatást fejtenek ki, de melyet el­árulni nem hajlandók. E nagy titkolódzásnak a legtöbb esetben az az oka, hogy félnek az orvos vagy a gyógyszerész gúnyjától vagy, hogy nevetségessé teszik őket, ha titkukat elárulják. A népies szereknek két csoportja van : egy részük jóformán az ősi történelem előtti időkből származik, vagy a nép nagy tö­megének századokon át felhalmozott együttes tapasztalásából ered, más részük maradvány, szokásból kiment, eldobott szerek töme­géből. Számtalanszor megesik, hogy a selejtezett szerek valame­lyike ismét előkerül s új célokra használják, de az is előfordul, hogy valamelyes népies szer lesz figyelem tárgya s azt az orvosi gyakorlat, sőt a tudomány is jóvá hagyja. Hogy a spárga (Asparagus off.L.) emeli a női nemi ösztönt, már Melius Juhász Péter 1578-ban Kolozsváron megjelent „Herbáriuma". „A Fáknak, füveknek nevekről, természetéről és hasznairól" című műve is megemlíti: „A spárga meddőséget elűz“. Hasonlóan írnak

Next