Magyar Nyelvőr – 21. évfolyam – 1892.
Értekezések - Szarvas Gábor: Szómagyarázatok
Megjelenik minden hónap 15-ikén három ívnyi tartalommal. MAGYAR NYELVŐR Szerkesztő s kiadó hivatal Budapest VI. Délibáb-ucca 16. se. XXI. kötet. 1892. JANUÁR 15. I. füzet. SZERKESZTI SZARVAS GÁBOR. SZÓMAGYARÁZATOK. A ,botránya és elődei. — Azt mondják Mihály gazda, hogy a kegyelmetek lakzijának nagy botrány volt a vége. — Ha mondják tekintetes uram, rosszul mondják, gonosz a világ szája! Ez a kis ujjam kicsiny jószág, de akkora bot se volt az egész idő alatt senkinek se a kezében. Az igaz, hogy Csapó Gazsi meg Hunár Jóska birokra keltek egymással, aztán meg a többi legények is ököllel viaskodtak, de bottal, oly igaz, mint hogy itt állok, nem verekedtek. Harminc év előtt Mihály gazda még beszélhetett s beszélt is így, a botrány szóból nem érezvén s nem olvashatván ki egyebet a botnál. Ma másként áll a dolog. A minden rendű és rangú képviselőtestületek gondoskodnak róla, hogy minden olvasni tudó atyafi is lassanként tisztába jöjjön a kezdetben félreértett szóval; s Mihály gazda, ha isten még eddig életben tartja, mikor majdnem napról napra olvassa a hirlapok hasábjain, hogy, ,Botrány a francia kamarában. Botrány a német birodalmi gyűlésen. Botrány a bécsi községtanácsban. Botrány a magyar országgyűlésen c sat sat, bizonyára nem gondol többé a botra, hanem ha nem találja is el egészen, de közel jár a szó jelentéséhez. Hogy mikor született s ki adta neki az életet, pontosan nem tudjuk megmondani; de se a régi nyelv, se a hiteles szótárak nem tudnak róla semmit; a harmincas vagy negyvenes években keletkezhetett s a botránkozik igéből van elvonva; tehát olyan, mintha siránkozik-ból volna silány. E megbénított botrányinak legközelebbi elődje a botránkozás volt, a mely, valamint a ma helyébe lépett botrány is, a göröglatin scandalum-nak egy értékese. Története fölnyúlik egész a XVI. század kezdetéig. Már egyik codexünk a ,scandalum" jelentésben használja e szót: ,E szent Anna asszonynak botránkozás, gya- M. NYELVŐR. XXI. 1