Magyar Nyelvőr – 134. évfolyam – 2010.

2010 / 1. szám - NYELVMŰVELÉS - Bárdosi Vilmos: Globalizáció, Európa és nyelv. A francia példa

MAGYAR NYELVŐR 134. ÉVF. * 2010. JANUÁR-MÁRCIUS * 1. SZÁM Globalizáció, Európa és nyelv A francia példa* Előadásomban olyan kérdésekkel foglalkozom, amelyeknek a magyar nyelv szem­pontjából is vannak megfontolásra érdemes tanulságai. A rendelkezésemre álló rövid idő alatt áttekintem, hogyan vívta ki magának a történelem folyamán a fran­cia nyelv azt a tekintélyt és megbecsülést, amely évszázadokon át vezető szerepet biztosított neki és Franciaországnak, majd arról fogok beszélni, hogy a megvál­tozott körülmények között milyen eszközökkel próbálja megtartani, illetve visz­­szaszerezni jelentőségét és régi vonzerejét. Egyre többen teszik fel a kérdést manapság az angol, pontosabban a „világ­­angol” (globish) erőterében globalizálódó Franciaországban is, amely mindig is büszkén hangoztatta a francia nyelvi és kulturális „értéktöbbletét”, sajátosan kon­­ceptualizálódott „nemzeti koloritját” (Banczerowski 2006: 2), hogy vajon a nemze­tek fölötti közösségek létrejöttével, az egységesülő európai gazdasági, politikai, kulturális térségben szükséges-e a francia nemzeti nyelv újrapozicionálása, védel­me, megerősítése az angollal szemben. Néhány évtizeddel ezelőtt még a kérdés felvetése is felettébb meglepő lett volna. Több mint ezeréves története során ugyanis a francia nemzeti nyelv a kezdetektől fogva igen tudatos és expanzív állami nyelv­­politikának köszönhetően, kemény ideológiai és gyakran valós csatákban formá­lódott, terjedt el, és lett népszerű világszerte. A fenti kérdésre adandó válasz meg­fogalmazásához, a mai helyzet jobb megértéséhez szükséges e nyelvtörténeti fo­lyamat néhány fontosabb állomásának felvillantása. Vercingétorixtól Nagy Károlyon át Hódító Vilmosig A kelta eredetű gall őslakosságú Gallia, amelyet a Krisztus előtti első században Julius Caesar hódított meg és romanizált, majd germán törzsek foglaltak el, a 6-8. szá­zadra Nagy Károly­­ Dániától a Földközi-tengerig terjedő és aacheni székhelyű - hatalmas birodalmának jelentős része lett. A 813-as tours-i zsinat döntése értel­mében a keresztény hitet felvett birodalomban a latin helyett már a nép nyelvén. * Elhangzott az MTA Anyanyelvünk Európában bizottságának ülésén 2010. február 3-án.

Next