Magyar Nyelvőr – 134. évfolyam – 2010.
2010 / 1. szám - NYELVMŰVELÉS - Bárdosi Vilmos: Globalizáció, Európa és nyelv. A francia példa
2 Bárdosi Vilmos úgynevezett rusztikus román, illetve germán nyelven („in rusticam Romanam linguam aut Thiotiscam”) lehetett az istentiszteletet tartani. 841-ben Nagy Károly hatalomért rivalizáló három unokája közül kettő, Kopasz Károly és Német Lajos, egymással szövetséget kötve, az Auxerre közelében fekvő Fontenoy melletti mezőn véres csatában legyőzik Lothár fivérüket, és felosztják nagyapjuk birodalmát. Egy évvel később Strasbourgban esküvel erősítik meg szövetségüket, és elismerik egymás fennhatóságát a saját területükön. Az eskü szövegét mindegyikük a másik nyelvén mondja el, Lajos protofrancia, Károly pedig protogermán nyelven. A kelta bázisú, alapvetően a latinból kialakult, germán befolyásoktól sem mentes új rusztikus román nyelvnek, a mai franciának ez lesz az első összefüggő írásos emléke, amelyet a nyelvtörténet az úgynevezett strasbourgi esküszövegek (Serments de Strasbourg) néven tart számon. E szimbolikus nyelvi aktus egyúttal két, máig meghatározó jelentőségű európai állam, Franciaország és Németország megszületését is jelentette. Mintegy kétszáz évvel később, 1066-ban, az Észak-Európából jövő és a La Manche partvidékén megtelepedő, asszimilálódó viking kalózok leszármazottja, Hódító Vilmos, Normandia hercege szintén politikai és katonai csatározások eredményeképpen a hastingsi csata után Angliába exportálja ezt az éppen csak megszületett protofrancia nyelvet. A történetet Matilda királynő bayeux-i falikárpitjának 72 csodálatos jelenete is megörökítette. Az újszülött francia nyelv, pontosabban annak regionális - normann - változata egészen a 15. századig az angol királyi udvar, az arisztokrácia, a papság, a közigazgatás nyelve marad, miközben a pórnép továbbra is az angolt használta. Fraser Mackenzie angol nyelvész monumentális tanulmánya szerint (Mackenzie 1939) ezzel is magyarázható, hogy az angol nyelv szókincsének mintegy 60%-a francia (latin) eredetű. A közismert példák mellett (justice ’igazságszolgáltatás’— ff. justice, people ’nép’— ff. peuple, tennis ’tenisz’— ff. tenez [a ’teniz’ ige ragozott alakja]) említsük meg, hogy az élő állat germán eredetű megnevezésével szemben (swine/pig ’disznó’, cow ’marha’, calf ’borjú’, sheep ’birka’), az állat ételként felszolgált változatának neve francia eredetű: porké— porc, beef— boeuf, veal— veau, mutton— mouton. Az angol parlamentben a mai napig francia mondatokkal jelzik, ha egy törvényt elfogadnak (Le roi le veult ’így akarja a király’) vagy elutasítanak (Le Roi s 'advisera ’A király mérlegeli a dolgot’). Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ma is használatos címerében pedig szintén két francia mondat olvasható, a Térdszalagrend jelszava (Honni soit qui mais pense ’Rossz, aki rosszra gondol’) és az Oroszlánszívű Richárd 12. századi győztes courcelles-i csatájára emlékeztető Dieu et mon droit ’Isten és jogom’ mondat, amelyet VI. Henrik vett fel jelmondatként a címerbe. A francia nyelv visszaszorulása Angliában a 14. században, a százéves háború idején kezdődött el. Ennek egyik biztos jele volt, hogy megsokszorozódtak a francia nyelv elsajátítását célzó nyelvkönyvek és a francia irodalmi művek angol fordításai, mivel a franciát már a nemesség körében sem spontán (anya)nyelvként használták gyerekkortól fogva, hanem idegen nyelvként tanulták. Geoffrey Chaucerrel, a Canterbury mesék szerzőjével kezdődően pedig az angol irodalom is egyre több magas színvonalú, népszerű alkotást hozott létre. Ám talán még ennél is meghatározóbb volt az 1417-es esztendő, amikor V. Henrik király magán-