Magyar Nyelvőr – 137. évfolyam – 2013.
2013 / 1. szám - Bárdosi Vilmos: Tulajdonneves frazeológiai reáliák fordítási nehézségei
Bárdosi Vilmos A népek és kultúrák közötti párbeszédet sokszor nehezíti az a körülmény, hogy a nyelvi és a kulturális univerzálék, archetípusok mellett (Eismann 2010: 711-26; Piirainen 2010) igen jelentős, az emberek nyelvi világképében is tükröződő különbségek is vannak. E nyelvi és kulturális távolság különösen jól vizsgálható két vagy több nyelv erős kulturális töltéssel rendelkező frazeológiai egységeinek és reáliáinak összehasonlításakor. A következőkben néhány olyan magyar, francia, német és spanyol frazémát elemzek, amelyekben egy bizonyos fajta gyakori reália - valamilyen tulajdonnév - található. Ezek kontrasztív, interkulturális vizsgálatának eredménye természetesen előre megjósolható, vagyis hogy frazeológiai ekvivalenssel történő fordításuk nagyon gyakran problémás, nem kielégítő vagy egyáltalán nem lehetséges. De - amint ezt látni fogjuk - még a teljes vagy részleges ekvivalenciák esetében is igen meglepő dolgok derülhetnek ki. 2. Többnyire teljes ekvivalencia mutatkozik az úgynevezett páneuropeizmusok területén, vagyis az európai kultúrkör olyan közös szegmenseiben mint a bibliai, mitológiai, történelmi, irodalmi frazeológiai univerzálék, amelyek a legtöbb európai nyelvben azonos alakban és jelentésben megtalálhatók (vö. Piirainen 2010). 2.1. Ha azonban kissé alaposabban megvizsgáljuk ezeket a frazémákat, rögtön kiderül, hogy még ezen a látszólag problémamentes területen is találunk hosszú idő óta tévesen rögzült szólásmagyarázatokat vagy érdekes, fordítási csapdákat rejtő nyelvspecifikus eltéréseket. Az etimológiai magyarázatok problematikájára e helyütt nem térek ki, mert ezt más alkalommal és helyen már elemeztem a Kolumbusz tojása fiazéma kapcsán (Bárdosi 2009: 53-61 és 2011: 500-2). A fordítási problémákat okozó nyelvspecifikus eltérésekre a Biblia és a történelem területéről kívánok most néhány példát bemutatni. 2.1.1. Lukács evangéliumában olvashatjuk a gazdag ember és a szegény Lázár példabeszédét (Lk 16,19-31). Lázárt halála után az angyalok Ábrahám kebelére vitték, ahol védelmet nyújtó szeretetközösség, béke, boldogság lett osztályrésze Isten országában. A bibliai Ábrahám kebelével kapcsolatban a magyar frazeológiában (O. Nagy 19762: 32; Bárdosi 2009a: 31) döntően a halál képe konceptualizálódott: elköltözött Ábrahám kebelébe (vál) ’meghalt.’2 Az ’Ábrahám kebele’jelentésű Biblia H: Júdás csókja | F: le baiser de Judas | E: el beso de Judas \ D: der Judas-Kuss Mitológia H: kitakarítja Augiász istállóját | F: nettoyer les écuries d'Augias | E: limpiar las cuadras de Augías | D: den Augiasstall ausmisten/reinigen Történelem H: átlépi a Rubikont | F: franchir le Rubicon | E: pasar el Rubicon \ D: den Rubikon überschreiten Irodalom H: Hol van már a tavalyi hó? | F: Ой sont les neiges d’antan? | E: Mas, jdónde es tán las nieves de antarto? D: Wo ist der Schnee vom vergangenen Jahr? 2 Érdekességként megemlítendő, hogy a tájjellegű Ábrahámra vicsorítja a fogát szólás szintén a ’meghal’jelentésben használatos, míg - kissé meglepő módon - a szintén tájjellegű Elküldelek az Ábrahám kebelébe! frazéma jelentése ’kegyetlenül elverlek’.