Magyar Nyelvőr – 138. évfolyam – 2014.

2014 / 1. szám - Szili Katalin: A hanghatások és az emberi testrészek mozgásainak képe a magyar nyelvben

MAGYAR NYELVŐR 138. ÉVF. * 2014. JANUÁR-MÁRCIUS * 1.SZÁM A hanghatások és az emberi testrészek mozgásainak a képe a magyar nyelvben Adalékok az akcióminőség kérdéséhez 1. Bevezető. Dolgozatom hármas céllal íródott. Elsődlegesen az emberi és egyéb hanghatások, valamint a kézhez, lábhoz, fejhez köthető főbb mozgások, helyvál­toztatást okozó cselekvések nyelvi képét kívántam megrajzolni a nyelvünkben. A második feladatot maga az anyag adta: már a korpusz összeállítása közben nyil­vánvalóvá lett, hogy az összegyűlt igék túlnyomó többsége jól meghatározható morfológiai jellemzőkkel rendelkezik, úgynevezett mozzanatos vagy gyakorító kép­zős alak (zizzen, bólint, huppan , susog, köhög, csobog). Állást kellett tehát fog­lalnom abban a kérdésben, köthetők-e ezek az igék az akcióminőség fogalmához, és ha igen, annak mely típusait jelenítik meg. Utolsó lépésként felvázoltam az azonosított akcióminőségek egymáshoz viszonyított rendszerét. Megközelíté­semben több okból is támaszkodtam a természetes nyelvelmélet kutatásainak az eredményeire. Egyfelől, mert ez a saussure-i jelfelfogással szembehelyezkedő, a múlt század 70-es éveiben kiteljesedő irányzat - a kognitív nyelvészethez ha­sonlóan - meghatározónak tekinti a nyelv formai jegyeinek alakításában az úgy­nevezett prototipikus beszélőt, azt, ahogyan ő a világot tapasztalja (Mayerthaler 1981), munkám pedig lényegében a különböző ingerek által keltett érzetek nyelvi feldolgozásának a mikéntjéről szól. Magától értetődőnek tűnt az is, hogy a hang­utánzó igék, valamint az elkülönített akcióminőség-csoportok formai-szemantikai jegyeinek, a köztük levő összefüggéseknek a leírásába bevonom a természetes morfológia fogalmait, így az áttetszőséget és nem utolsósorban az ikonicitást (lásd a 2.2. részt). Az igék említett morfológiai sajátosságai miatt A magyar nyelv szóvégmu­­tató szótárát (Papp 1969) tettem meg a fő forrásomnak, a szinonimaszótárakat csak ellenőrzésre, kiegészítésekre használtam. Az egyes szemantikai osztályok felállításához elégnek éreztem saját anyanyelvi kompetenciámat, akcióminőség­­típusokba való besorolásukhoz azonban állást kellett foglalnom a fogalom tárgya­mat érintő kérdéseiben. 2. Az akcióminőség fogalma, formai megjelenítése. Az akcióminőség legvita­tottabb pontja az aspektusirodalomnak: ellentmondásos a viszonya magával az aspek­tussal, nincs megnyugtatóan tisztázva, hogy van-e létjogosultsága „az aspektus szubjektív, az akcióminőség objektív lexikai kategória” nézetének (többek között

Next