Magyar Nyelvőr – 142. évfolyam – 2018.

Szabó Gergely: A migráció és a többnyelvűség narratívái amerikai magyarok körében

MAGYAR NYELVŐR 142. ÉVF. * 2018. JANUÁR-MÁRCIUS * 1.SZÁM A migráció és a többnyelvűség narratívái amerikai magyarok körében* 1. Bevezetés A tanulmányomban a migráció és a többnyelvűség narratíváit vizsgálom 2016-ban készített életútinterjúkban, amelyeket az elmúlt három évtizedben az Amerikai Egyesült Államokba költözött magyarokkal végeztem. Elemzéseimben a gyak­ran újnak vagy kritikainak nevezett szociolingvisztikai paradigma kiindulópontját érvényesítve a nyelvhasználatot társas gyakorlatként, a diszkrét, konvencioná­lisan definiált nyelveket pedig társadalmi konstrukciókként kezelem (Bodó 2016; Heltai 2016; Makoni-Pennycook 2006). Ennek az elméleti alapvetésnek a jelen vizsgálat szempontjából a migráció jellegének elmúlt két és fél évtizedben tör­ténő megváltozásában, diverzifikációjában rejlik a jelentősége (Vertovec 2007), amellyel egy időben jelentkezett az információ- és kommunikációtechnológiai vívmányok globális térnyerése (Blommaert 2010). A társadalmi és gazdasági vi­szonyok ilyen jellegű átalakulása pedig a nyelv szociolingvisztikai vizsgálatában is szemléletváltást hozott, hiszen a komplexitásból és a megjósolhatatlanságból fakadóan az absztrakcióként értelmezhető nyelvek helyett a nyelvi és szemiotikai források váltak az elemzés alapegységévé (Blommaert 2010: 1-13; Pachné Heltai 2017: 14-23). Az elmúlt pár évben a jelenlegi magyarországi politikai vezetés a korábban tapasztaltakhoz képest nagyobb hangsúlyt fektet a nemzetstratégián belül a külho­ni magyarságra, azon belül is az úgynevezett diaszpóramagyarságra (Bárdi 2017). Emiatt a politikai és a hivatalos diskurzusok témáiban, valamint különböző mé­diafelületeken is nyomatékosabban jelennek meg a Kárpát-medencén kívül mű­ködő, erős magyar etnikai identitásúként jellemzett közösségek, így az amerikaiak is. Az újhullámos migrációs trendek problematikája, valamint a külföldön való munkavállalás és kisebbségi lét egyéni aspektusai (vö. Duchene-Moyer-Roberts [eds.] 2013; Flubacher et al. 2016; Piller-Lising 2014) viszont nagyon kevéssé válnak revektálttá a jelenlegi magyar nyelvtudományi kérdésfelvetésekben. A korábbi, Amerikai Egyesült Államok magyarságát vizsgáló nagyobb szo­ciolingvisztikai munkák (Bartha 1993; Fenyvesi 1995, 2005; Kontra 1990) első- A tanulmány az Emberi Erőforrások Minisztériuma MNKP-17-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

Next