Magyar Orvosi Archivum 19. (1918)
1918 / 1. füzet - I. Traube J. - Somogyi R.: Kapillarimeter, viskostagonometer és stalagmometer
✓ (A charlottenburgi, Technische Hochschule phys.kém. laboratóriumának közleménye. Igazgató Traube J. tanár.) KAPILLARIMETER, VISKOSTAGONOMETER ÉS STALAGMOMETER. Irta: TRAUBE J. és SOMOGYI R. Régebbi közleményekben egyikünk már közölte ezekről a biológiailag is fontos készülékekről a lényegesebb utasításokat. Mégis kívánatosnak látszik, még néhány öszszehasonlító észleletet közölni. Utalással az eszközök leírására és ábrájára Abderhalden kézikönyvében és egyebütt, itt csak a következők legyenek felemlítve, illetve kiegészítve és javítva. A kapillariméter nagyon egyenletes hajszálcső, mely skálára van erősítve, és alsó félkör alakú kivágása két csúcsban végződik. E csúcsok a skála nullpontjának felelnek meg és egy stativ segélyével mikrométercsavarral úgy állíthatók be, hogy a folyadékfelületet épen érintsék. A hajszálcsövet mindig alaposan meg kell tisztítani. Ezt úgy eszközölhetjük, hogy időről-időre salétromsavat és minden vizsgálat után vizet és alkoholt szívatunk a hajszálcsőbe és azután a csövet szivattyú és elébe helyezett kénsavval úgy szárítjuk meg, hogy pormentes marad. A csúcsnak a folyadékfelszínre való beállítása után a fal nedvesítéséről gondoskodunk olyképen, hogy a folyadékot háromszor a meniskus állása fölé szívjuk és lupe segélyével megfigyeljük, hogy milyen állást foglal el a meniskus a beállott egyensúly után. A megfigyelésnek azonban nem szabad 1—2 percen túlterjednie, mert a nedvesítés fokozatosan szenvedne. 1 V. ö. Abderhalden : Handb. dér Biochem. Arbeitsmethoden, 1912. továbbá Biochem. Zeitschr. 24, 341. (191p.) és 42, 500 (1912.). Magyar Orvosi Archívum. XIX. 1