Magyar Polgár, 1867. március-december (1. évfolyam, 1-93. szám)
1867-10-25 / 66. szám
Kis 6 évi folyam. Előfizetési feltételek : Éne . • • ..ti? fit — Félévre . . • . . . 6n Negyedévre . . . 8 r. Havonként . . . . i T* kr. (ifi ik szám. Kolozsvárii péntek, október 15. 1807 Megjelenik hetenkint há om^sor: V H«.\rnap, SeerdAnét* Pénteken. Szerkesztőség és kiscéhiviilal : Szentegyhéz-utolw 4fi7. sz.MAG YAE POL&AR P O L I T I K A L A P. Hirdetési dijak. Ötakör hftflA hozott sorra 6 kr. Bétegdij minden hirdetéstől 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyujt, a kiadó hivatal. Fiók kiadó hivatalok : Décsen : Krémer HAmuel. Enyeden : VokAl .JAnos. TordAn: Papp Lukács és fia. BramosnjvArtt : Csausz testvérek. Nemzet és kormány. .. Semmi sem képes annyira fölzavarni egy ország nyugalmát, mint a nemzet és kormánya között felmerült vitás kérdések; kihat ez a nemzet minden rétegeire ; ha látja a mezei gazda, kereskedő, iparos, szaval bármely osztálya is a társadalomnak, hogy a törvény nem tisztelteik, s annak háttérbe szorittatása éppen a kormány eljárása következményeinek rovatik fel, megrendül hitében s pangani hagyja üzletét, mert nem bizonyos: vájjon a holnapi nap nemetét suttandja-e törvényes jogai korlátozásával ? s mindez elenyésznék, ha a nemzet és kormánya közötti felmérés belő vitás kérdések eldöntésével megbízott legfőbb testület ki lenne jelölve; nem történnék, ha az egyéni felelősséggel párosult hatósági kör ki lenne mérve. De mert egyik sincs, hazánk bizonytalan állásában legtöbbet segíthet a felháborodások kikerülése, a kormány mérsékelt, tapintatos, okos eljárása; úgyse tarthat hoszszas ideig a jelen bizonytalanság, törvény fogja kijelölni mindennek a maga hatáskörét; s ha netán addig némi korlátok közé szorulna is a kormány hatalmi köre, majd helyes medrébe terelendi azt a törvény. Nem lehet az alkotmányos jogok fentarthatása felett féltékenyül őrködő hatóságokat eljárásaikért kárhoztatni; a 18 évig fennállott erőszakos kormányi elnyomatások, az osztrák kormány hallatlan zsarnoksága, mintha a kormány ellen gyanakodóvá tette a nemzetet, a jelen kormányba beoltott hureaucraták eljárása még növeszti a gyanakodást és bizalmatlanságot; erre számolni kellett kormányférfiainknak már a kormányra lépésükkor, mert előttük sem az elfoglalandó tér, sem a körülmények, melyek nyomása alatt, sem a föltételek, melyek teljesítése kötele- zettsége alatt szakmáikat elvállalták, ismeretlenek nem lehettek ; de ők a nemzet szülött-jei, hazánknak fiai lévén, ismerniük kellene nemzetük jellemét is; tudniok kellene, hogy e jogaira féltékeny nemzetet sem a hatalmi fénynyel elvakítani, sem a hatalom erejének felhasználásával megfélemlíteni, sem a sa- snyargatás politikájával meglágyítani nem lehet ; tudniok kellene-, hogy azon nemzet, melynek kormányát a személyük körül csoportosult nemzeti képviselők bizalmán alapulólag, most már koronás királyunk reájuk ruházni méltóztatott, vele született lovagiasságánál fogva kíméletes, őszinte, s mindenekfelett szabadságszeretetéhez tapadt törvényes és méltányos eljárást követel kormányától. Miért hát a kormányi hatalom villogtatása? hová fogja a heves megyei eljárás vezetni a kormányt? hová a nemzetet? mikor az egész ügyet a kormány rászólása tudatásával be lehet vala fejezni, s egy legfőbb testület fel- állítása siettetésével minden hasonló vitás kérdések elejét lehet vala venni, az egri előzmények után. Szintén remegve néz a közérzület jóhangulatától mindent remélő honfi, az Ebeczky bűnvizsgáló bíró hibás eljárásából eredeti pestmegyei bizottmányi gyűlés határozatai következményeire. Tizennyolcb évekig felsőbb lénynek kellett tekinteni minden hivatali személyt; annak nem csak sérthetetlenség, de csalhatatlanság is való fő kriteriona; jai volt annak, ki még álmában is szót mert ellenük emelni, s ennek egy önkényes rémuralom alatt volt értelme, mert hát a kormány légiókból álló hivatalnokai számában élve, azok tekintélye föntart hatása által hitte rendszere fenállhatását is. De — Alkotmányos kormányzatban a hivatali sérthetlenséget, nem a miniszteri támogatás, hanem a hivatalos eljárás korrektsége adja meg, sőt magától a minisztériumtól azt várja a nemzet, hogy téves eljárású közegeit szigorúan utasítsa rendre. Hazánk hatóságait önkormányzattal ruházta fel ősi alkotmányunk, járszalag póráz szálaira fűzte volt a 18 évi zsarnok kormány, s most midőn nemzeti kormányt látunk magunk fölött, nem tűrhetjük a járszalag pórázait. S miben áll az önkormányzat fő lényege, ha nem a belügyeink önállólagos rendezésében. Sajnos tapasztalni, hogy Nagybánya városa éppen ilyetén önkormányzati jogában sértetik meg egy belügyminiszteri rendelet által, mely azt rendeli, hogy a jegyzőkönyv 3215 pontja alatt foglalt tárgy felső jóváhagyás alá terjesztessék fel. Egy járszalag pórázain vezetett nemzetnek lehet-e önálló kormányát képzelni? Hitünk az, hogy az ilyetén kitételek a minisztériumra atolt múlt kormány közeges munkája, melyek felfutották az illető miniszter figyelmét, de jó , vízesés a reactió malmára. A KKI’VISEl/HÁZ octob. 20-diki Pl.USK. Elnök: Hzcitiványi Károly, jegyző Gajzágó Halamon, a szólókat jegyzi Radich Ákos. Jelen van Festeticsen kivüit az összes minisztérium. A múlt Illés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök többrendbeli megbízó levelet mutat be Nevezetesen tudtára adja a háznak, hogy : Baranya megye közp. választmányának elnöke a német ttröghi vál. kerület részéről megválasztott Kossuth Ferencz megbízó levelét megküldé. A váczi vál. kerület elnöke megválasztott képviselője Drágfy Sándornak megbízó levelét küldé meg. A Szenczi vár. kerület szinténhalasztott képviselőjének Zichy József gr. megbízó levelét mutatá be. Ez irományok az állandó igazoló bizottsághoz tétetnek át. Bónis Samu emlékezteti a házat, hogy őn még a képviselőház szünetelése előtt egy indítványt nyújtott be a pesti nyomdászok részéről beadott kérvény tárgyában. Miután az országgyűlés múlt ülésszaka alatt nem tűzött ki ez indítvány tárgyalására határnapot, újra sürgeti a házat, hogy azt mielőbb napirendre kitűzni el ne mulassza. Detrich Zsigmond mint a kérvényi bizottság egyik alelnöke jelenti, hogy Bónis Samu indítványát csupán az összehalmozódott nagyfontosságú ügyek szorították le a napirendről. A kérvényi bizottság egyébiránt már tárgyalta a nyomdászok kérdését és még e hó vége felé jelentést fog tenni a tárgyalás eredményéről. Elnök jelenti szintén, hogy a nyomdászok kérdéséről még e hó vége felé fog a kérvényi bizottság előterjesztést tenni. E tárgy már különben is napirendre volt kitűzve, csakhogyazt a képviselőház üléseinek elnapoltatása és más fontos tárgyak onnét leszorították. Kovács László: T. ház! Egy interpellálót kívánok a t. minisztériumhoz intézni Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék érdekében. Tudva levő dolog, hogy a minisztériumnak az érdekelt megyéhez intézett egy rendelete, a megye bizottságának eltérő felfogásán alapuló határozata következtében, nem teljesíttetett, minek következtében a minisztérium szükségesnek látta kiadott rendeletének királyi biztos közbejöttével szerezni érvényt. A kir. biztos f. hó 11-én a megyében megjelenvén és a megye bizottmánya által a törvényes kormányt megillető tisztelettel fogadtatván, a minisztérium érdekelt rendeletének foganatba vételt szerzett, s mint tudomásom van, az már végre is van hajtva. Miután tehát a minisztérium által kiadott, s a megye által tisztelettel mellőzött eme rendelet ma már foganatosítva van, bátor vagyok a t. minisztériumhoz azon kérdést intézni: szándékozik , és meddig szándékozik a t. minisztérium Heves és Külső Szolnok törvényes egyesült vármegyéknek önkományzati jogai fölfüggesztve tartani . Fentartván magamnak a t. minisztérium válaszához képest e tárgy iránt nézeteimet bővebben kifejteni. (Átalános helyeslés ) Almássy Sándor: Tiszt ház! Engem Kovách László úr interpellatiójával megelőzött, de miután azon interpellate, melyet Heves és Külső- Szolnok törvényesen egyesült megyék érdekében a minisztériumhoz intézett, az én nézetem szerint nem azon értelemben tette, amelyben én tenni szándékoztam ; ennélfogva magam is kívánok a 1. minisztériumhoz ezen ügyben egy interpellate beadni. Kovách László ugyanis csak aziránt interpellálta a minisztériumot, hogy nyilatkozzék az iránt, meddig akarja ezen kivételes helyzetet Heves megyében föntartani ; én pedig az iránt szólítom föl a minisztériumot, hogy Heves és Külső-Szolnok vármegye irányában követeti azon eljárását, mely szerint a királyi biztos bizottmányi gyűlések tartását határozatlan időre felfüggesztette igazolja (Helyeslés a baloldalon ) Wenkheim Béla b belügyminiszter: Az imént tett interpellate következtében a minisztérium örömmel ragadja meg az alkalmat ezen fontos ügyre nézve eljárásáról a t. háznak számot adni , hogy azonban a minisztérium ezt az ügy fontoságához képest megtehesse, kérem az interpellatiót írásba beadni és a kormánynyal közültetni. (Helyeslés) Elnök: A kir. ügyek igazgatójának hivatalos levele következtében beadott indítványnak tárgyalása van mai naptra napirendre kitűzve. A jegyzőnkr föl fogja olvasni az indítványt Gajzágó Salamon jegyző olvassa Somssien indítványát. (Utána föláll Soms sien Fái! indítványom istápolására igen kevés mondanivalóm van. Természete az alkotmányosságnak, hogy alatta valamint senkit törvénytelen üldözés tárgyává tenni nem szabad, úgy a jogszerűleg eljáró törvényes bírónak hatása alól kivonni senkit sem lehet. Azon alkotmányos előjoga a törvényhozó testület tagjainak, mely szerint őket az illető házak előleges jóváhagyása nélkül közkereset alá fogni nem lehet, nem célozhat arra, hogy ők a jogszerűleg eljáró törvényes bíróságnak hatása alól kivonassanak, hanem csak arra, hogy törvényhozói állásukban minden törvénytelen üldözések ellen megóvó, és mind felülről, mind alulról eredhető zaklatások ellen megvédve legyenek, mint tagjai egy törvényhozó testületnek, kik a nemzetnek ezen souverain jogát a koronával megosztva gyakorolván, kötelesek keblüknek tiszta meggyőződését mindig és mindenben szabadon és függetlenül kimondani (Helyeslés.) A most mondott átalános elveket alkalmazva a jelen esetre, vélekedésem szerint, mielőtt a t. ház a napirenden levő tárgyban érdemileg határozni fogna, biztos tudomást és ezen alapuló tiszta meggyőződést kell magának szereznie, a közvádló által indíttatni kívánt perbefogatásnak jogosságáról; tudomást kell magának szereznie arról, hogy az, ki a perbefoghatásért engedélyt kér, arra törvényesen jogosult egyénisége? A bíróság, mely elébe idéztetik, törvényes alkotmányos bíróság, és végre a törvények, melyekre hivatkozik, alkotmányos törvények-e. Nem indokolatlan, nem alaptalan ezen, első pillanatra talán túlságosnak látszó óvatosság. A régibb időkből történetileg, a jelenből pedig szomorú saját tapasztalásunkból tudjuk, miként törvényellenes vádló által nem alkotmányos, hanem csak kivételesen, önkényileg alakított bírák elébe idéztettek e hűn polgárai, és nem alkotmányos törvényekre, hanem szintén csak teljhatalommal kiadott rendeletekre hivatkozva követelték azoknak elítéltetését. Ily törvénytelen eljárás, ily önkénytes üldözések ellen kívánják az alkotmányos törvények megvédeni e bonnak minden polgárát, kiválólag pedig e törvényhozó testületnek tagjait, kiknek, mint már többször is említem, törvényes szabadsága és teljes függetlensége egyik alapfeltétele a valódi alkotmányosságnak Hogy azonban a t. ház magának biztos tudomást és ezen alapuló tiszta meggyőződést szerezhessen, vélekedésem szerint legczélravezetőbb volna az, ha a jogi téren szakavatott egyénekből alakítandó választmány küldetnék ki, mely választmány szigorúan megvizsgálván a közvádló által beadott keresetet az ahoz csatolt irományokkal és a vizsgálat alatt netalán fölmerülhető körülményekkel együtt, mindezek tekintetbe vételével indokolt véleményét ezeknek jogossága felett mondja ki, melyre azután a ház határozatát alapíthatná. Ezek voltak azok, miket indítványom istápolására röviden fölemlíteni kívántam és ennélfogva azt a t. ház pártolásába ajánlom. Ghyczy Kálmán: T. ház! Azon kérdés, vájjon Böszörményi képv. ur sajtóvétség miatt vizsgálat, illetőleg közkereset alá vétethetik e, sok tekintetnél fogva s különösen a ház függetlenségének, a képviselők jogai megőrzésének szempontjából nagy figyelmet érdemel, s azért egyetértek az indítványozó úrral abban, hogy már ennélfogva is e tárgy bizottmány f előleges megfontolás alá bocsátandó. Mindamellett azonban úgy magára a beadványra, mint a tett indítványra nézve vannak észrevételeim Ami a beadványt illeti, Ráth Károly ír a sajtóügyekben eljáró pesti esküdtszék mellé az igazságügyi miniszter által kinevezett közvádlóház elnökéhez intézett levelét, mely itt a házban mitkor fölolvastatott, mint királyi ügyigazgató irta alá. A kir. ügyek igazgatójának kétségen kivül nem van a maga törvényes hatásköre, de ahoz a sajtóvétségeknek megtartása nem tartozik Ez a jelenleg fennálló ideiglenes szabály s 1848 évi 18 ttezikk 18 ik szakasza szerint a reimszterinm által kinevezett közvádlónak föladata. Hogy a pesti euküdtszék mellé Ráth Károly ur, a kit. ügyek mostani igazgatója, közvádlónl neveztetett ki, az esetleg történt , mert neveztethetett volna ki más is. Kezdetben is a pesti esküdtszék mellé más ügyész volt kinevezve s más kerületekben is közvádlóul nem a királyi ügyek igazgatójának helyettese van kinevezve. Ráth Károly úr tehát a sajtóügyekben csak mint a minisztérium által kinevezett közvádló járhat el, királyi Ügyigazgatói czimével, jogaival nem élhet. Ráth Károly ur rangkeresvényét mert ezt maga is ekképpen nevezi — a ház elnökéhez, következőleg a házhoz ugy intézte, mint önálló hatóságok szokták más velük egyenjogű hatóságokhoz intézni hivatalos megkereséseiket ; én pedig részemről azon véleményben vagyok, hogy csak a korona s a korona nevében fölszólalandó minisztérium intézhet e házhoz megkereséseket, bár ki más, maguk az ország törvényes hatóságai is kérvénynyel járulnak az országgyűlés mindegyik házához. Távol legyen azonban tehát tőlem azt kívánni, hogy a kérdéses beadvány ezen hiányainál fogva tárgyalás alá ne vétessék, mert figyelembe veendőnek tartom a sajtóügyekben fennálló esküdtszéki eljárás új voltát, a szabatosság hiányát, melyet csak a gyakorlat fog leginkább kifejteni ; más részről pedig azt, hogy a beadványban foglalt kérelem iránt a ház törvény szerint határoztasson, mellékes kifogásokkal akadályozni nem akarom (Helyeslés). De amint a törvény rendeletének és a ház méltóságának tartozni véltem azzal, hogy a beadvány hiányait fölemlítsem , úgy azt hiszem e ház maga is tartozik saját méltóságának azzal, hogy e beadványt bármiként legyen az aláírva és fogalmazva, úgy tekintse, mint kérvényt (Helyeslés a baloldal), minél egyéb nem is lehet ; úgy tekintse mint kérvényt, melyet bárkitől elfogad, s következőleg úgy tárgyalja, mint a kérvényeket, a ház szabályai szerint tárgyalni szokás. (Helyeslés a baloldalon.) Mi az indítványt illeti, az angol parlamentben, összeillésének kezdetén, azonnal választatni szokott egy nagyobb számú bizottság a czélból, hogy okoz a ház jogaira és privilégiumaira vonatkozó kérdéseket a ház, ha úgy teszik, utasíthassa. Ha ily bizottságunk volna, ehhez lenne a jelen beadvány is legczélszerűbben utasítható, mert ily bizottságok jóval előre az előttük később tárgyalandó esetekre való figyelem nélkül választatván, azoknak eljárása, mind az abban érdekelt felekre nézve megnyugtatóbb, mind pedig oly — egyébiránt nézetem szerint teljesen indokolatlan — de a nagy közönségben könnyen fölmerülhető félreértéseknek kevésbbé van kitéve, mint oly bizottság eljárása, mely bizonyos már tudva levő esetek és személyekre vonatkozólag tüzetesen választatik. (Helyeslés) Nekünk oly bizottságunk, mint az angol parlament kiváltsági bizottsága, nincs , de van állandó kérvényi bizottságunk, (Közbekiáltás : „Nem állandó“) mely jóval ezelőtt választatván meg, tagjainak mind száma, mind jelességénél fogva a fenforgó feladat fontosságának megfelelni képes. (Helyeslés a bal oldalon.) Mit tegyen e bizottság, vagy bármely bizottság, mely e tárgyban talán kiküldetni fog? mely alapokra fektesse véleményét? mily közjogi és politikai elvekre figyeljen ? miként ne mondjon ki semmit, minek kimondása már a bíróság és esküdtszék megbírálása alá tartozik ; ezt úgy hiszem, az illető bizottság bővebb utasítás nélkül is tudni fogja. Azért anélkül, hogy ez alkalommal a kérdés érdeméhez szólni akarnék, anélkül, hogy a háznak a kérdés érdemében hozandó határozatát bármely nyilatkozattal vagy utasítással megelőzendőnek vélném, hivatkozva Csiky Sándor képviselő úr ügyében múlt évben történt előzetes esetre is bátor vagyok azt indítványozni, hogy ezen kérvény úgy, amint a kérvényekre nézve átalában szokás, minden részletes utasítás nélkül, véleményadás végett a kérvénybizottságnak adassék ki, és következő határozati javaslatot kérek a ház által elfogadtatni : „ezen kérvény kiadatik a kérvényi bizottságnak, véleményes jelentésének mielőbbi beadása végett.“ (Zajos helyeslés a balon.) Zsedényi Ede arra figyelmeztetvén a házat, hogy e fontos tárgy körül legnagyobb óvatossággal járjon el, nem fogadhatja el Ghyczy azon állítását, hogy mivel nem a minisztérium, hanem a kir. ügyek igazgatója teszi az előterjesztést, az a kérvényi bizottsághoz utasíttassék. Nagy különbség van ugyanis Csiky Sándor és Böszörményi esete közt, miért is e kérdést jogtudósokból alakult bizottsághoz kéri utasíttatni ; azt pedig Ghyczy sem tagadhatja, hogy a képviselő és magánpolgár joga ugyanazon egy személyben minden parlamentés országban szorosan el van különítve. De miután könnyen megtörténhetnek, hogy a kormány a büntető bíróság elé vezetné a polgárt, hogy a képviselőt sújtsa, minden alkotmányos országban szokás, hogy a közvádló ellenük előleges engedély nélkül keresetet nem indíthat. A törvényhozás ez által nem akarta a képviselőt a törvény alól kivetetni, hanem csak azon hatalom visszaélései ellen