Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)
1868-09-16 / 110. szám
110-ik szám: A fontamegyei baloldal szervezkedése. Szász-Résen, sept. 12, 1868. Tordamegye felső kerületének baloldali férfiai, az alsó kerületi baloldali kör kifolyásaképp, szervezeti gyűlést tartottak mai napon, Szász Régenben. A történteket röviden közlöm. 1. Az összegyűlt baloldali tagok előtt Szentkirályi Gábor elvrokonuk eléadja, hogy ötöt a központi bizottmány küldi a végett, miszerint itt, a megye felső kerületében egy albizottmány létrejöttét eszközölné ki. Mire nézve föl is olvassa a közp.bizottmány jegyzőkönyvének erre vonatkozó részét. Az egybegyült tagok a közp.bizottmány ez intézkedését örömmel fogadják, s az albizottmány megalakulhatására segédkezésüket készséggel felajánlják. 2. Korelnöknek tek. Csécs József úr kéretik fel. Jegyzőül: Horváth Sándor. 3. Korelnök, a tisztviselők és bizottmányi tagok választására hívja fel a gyűlést. — A választás azonnal meg is történt, közfelkiáltás útján. Elnök: Gámán Miklós. Alelnök: Csécs József. Jegyzők: Horváth Sándor, Gergely Lajos, egyenlő hatáskörrel. Bizottmányi tagok: Sztráva Miklós, ifj. Boros Ignácz, Karácson Gerő, Szarvad Pál, Dénes József, Miriszlai Sándor, Hajdú Simon, Csécs Albert, Hegyesi Sándor, Nagy Tamás, Szotyori Miklós, Nyárádi Izsák, Urbán Gyula, Fromm József, Kapusi Károly. 4. Szentkirályi Gábor fölolvassa a tordamegyei központi baloldali bizottmány szervezkedési alapszabályait, melyek Tordán most aug. hó 25-én készültek, s melyek a „Magyar Polgár“ sept. 2 -i számában megjelentek, s azokat tájékozás végett az albizottmány elé beterjeszti. — Az albizottmány érintett alapszabályokat, ez idő szerint, változtatás nélkül elfogadja, magáévá teszi. 5. Különösen ajánljatik, hogy a szerv, szabályok 10. pontja értelmében, Torda városa példájára a Szász-Régenben és közelvidékén lakó elvro- ikonok annak idejében gondozással legyenek a távolabbi baloldali tagok iránt, ha netalán a körülmények miatt huzamosb ideig kellene együtt élniök. — Ez ajánlatot mindenik illető tag szives készséggel fogadja. 6. Inditványoztatott, hogy az albizottmány e felső kerületben levő elvrokonok névsorát megküldi a központi, a Tordán székelő bizottmánynak, s cserében ugyanezt onnan is elvárja. — Ez indítvány elfogadtatik, mivel ezáltal elősegíttetik az elvrokonoknak legalább névszerinti ismertetése 7. Az albizottmány jegyzőkönyveit mindig közölni fogja a központi bizottmányyal, s ezt ugyanonnan is elvárja. 8. A baloldali kör minden nevezetesebb mozzanatai, gyülésezései stb., habár kivonatilag, szakközlönyünkben a „Magyar Polgár“ ban közzé fogunk tétetni. 9. A nyomatott programmok a bizottmányi tagoknak, mint működő egyéneknek, ezennel kiosztattak, oly meghagyással, hogy azok az elvtagok aláírásával legkésőbb October 23-káig elnök úrhoz Sz.-Régenbe beküldessenek. 10. E gyűlés jegyzőkönyve, ülés után egy óra múlva, hitelesíttetett, s a tagok azzal szétoszlottak. Közli: Radnóthiai, mindenütt meghonosítása, a tudatlanság és nyomor elfojtására fordittatnak, bizonyáyára képesek lettek volna az egész föld kinézését tökéletesen átváltoztatni! De ezen a szép áron Anglia megvásárlott két hatalmas szobrot: Pitt és Wellington urak számára. Szép dolog ám az ily hősök birtoka, csak hogy méregdrága luxus! A költők és írók nem kerülnek annyiba, s talán még hasznosabbak is ?! Egy angol utazó Erdélyről. (Transylva ni a; its products aud its people. By Charles Boner. With Maps and numerous Illustrations after Photographs. London. Longmans et co. 642. 1.) I. (—r) Lapunk legutóbbi számainak tárczaczikkei azon benyomásokkal ismertették meg olvasóinkat, melyeket hazánk egyik természetkincsekkel gazdagon megáldott vidéke egy franczia íróné lelkében felköltött, ki közlött rajzaiban híven nemzetének ábrándosan költői lelkületéhez, oly a melynek valódi szépsége csak az eredet ü vezhető teljesen, felszabadítva magát a hirtebb jelenségekbfttlet abá'^ai alól, a lemegy8 tekintésre ... ’ miket mások talán a megtevarázsol .lö“ ? mményi kon gnomokat lát . trillérekc,■ “ fi táHa fi I ** ba80nlatok ^ szóvirágok keretében tárja tői szemeink előtt Örömmel ragadjak az „ tajzok ára, nyújtott alkalmat egy másik külföldi utazó Erdélyről az iméntiekkel homlokegyenest ellenkező szemű szempontok irányadása nyomán, az 1854. pontokból irt terjedelmes munkájának bemutatására. A könyvnek, melyet soraink fölött megneveztünk, angol szerzője (Boner Károly) a legnagyobb közönynyel megy el oly tárgyak mellett, melyek a franczia írónőt lelkesedéssel tölték el, szemüvege a barlangokban sehogy sem tudja amannak tündéreit felfedezni; a meredek kőszirtek nem kerülik ugyan ki figyelmét, csakhogy azokon legfeljebb az erdők és szőlőültetvények hiányát veszi észre, s ahelyett, hogy elmerengene fölöttük, egy philippikát tart gazdáink hanyagságáról, kik roppant terjedelmű birtokaikból észszerűtlen kezelés miatt annyi jövedelmet sem tudnak szerezni mint amennyit néhány hold terméketlen, de gondos művelésben részesített föld egy angol farm bérlőjének nyújt. A franczia íróné lelkében valamely elhagyott rom rég letűnt idők bánatos emlékét idézi föl, míg a practicus angol a múlt helyett a jövőbe nézve, gyorsan kiszámítja, hogy a rom mennyi anyagot nyújthat egy gazdasági épület előállításához ... Meg vagyunk győződve, hogy az egymás mellé helyzett ellentétek átalánosan tapasztalt felvilágosító hatása igénytelen ismertetésünk útján némileg meg fogja nyerni olvasóink érdeklődését a mogorva angol részére is, kivált ha lehetőségig mellőzni fogjuk a vastag botlások elősorolását, melyek egyébiránt nagy gond- és lelkiismeretességgel összeállított munkájának politikai részében egymást érik. Utazónk Bécsből a Dunán lefelé indulva, Orsovánál partra száll és a mehádiai gyógyfürdőket meglátogatván, Karánsebes fölött hazánknak, az „erdöntuli országnak“ (the land beyond the forest), határához ér, s a Vaskapu szoroson keresztül „Er-* KÜLFÖLD (—r.) Ausztria külpoliticája, s különösen azon állás, melyet a bécsi kormány egy netalán kiütendő európai bábom esetében elfoglalni hivatva van, tét (chapter XII) szentel az érdemes angol Erdély borainak, nemzete materialisticus gondolkozásmódját sehol sem tűnhetvén ki annyira, mint épen e fejezetben. Míg a hajdankor legbecsesebb mozaikjait, vagy a római edényeket csak futólag tekinti meg, a borokról, a termés minőségéről, a bortermelő helyek nagyságáról a különböző borfajok s azok áráról mindazon statistiai és történelmi adatokat felsorolja, amelyek csak utazása közben tudomására juthattak . **) a Hunyadiak várának mutjából mit sem talál megemlítésre méltónak, nem feledi azoban el dicséretreméltó lelkiismeretességgel idézni a Hunyadi Mátyás udvarában volt olasz követnek, — aki kétségkívül tudta, hogy mi a jó bor (who undoubtedly knew what good wine was) következő szavait: „Est Transylvania ferax omnia generis frugum, vini laudatissimi, sőt a mit a Hátszegvölgy szépségei nem csáltak ki lelkéből, borainkat Albion fia egy citatiora érdemel,* Ki W-**“ T'1£ mond — az erdélyi borokat a nélk , Sz SJ kiáltana fel: ,, . . Ancient wine! Brave ' . , Horv it are,red h“r' dolh lw,,,e! Poets may l°re ( The stars abovej, But I love — wine!“ Ily gondolatok között utazott borozgató angolunk Szászsebes- és Szerdahelyen keresztül a királyföldi politikai élet központja, Szeben felé. *) The whole together — írja utazónk ezen román falvakról — the conical roof«, the wattled fences , the uncivilizad thatching — invariably called to mind the pictures, which Bernaz has given of the dwelbings in Abyssinia. _ 448 A bel- és igazságügyi ministeriumok mideletei a székely urbériségek tárgyában. 1. Az erdélyi úrbéri viszonyok szabályozása tárgyában 1854. évi junius 21 én kibocsátott, s azóta Erdély nagy részében már tettleg foganatba is ment legfelsőbb rendeletnek 3-ik, 18-ik és 28-ik §§-ai azon kérdésre nézve, hogy a székelyföldön mi tartandó országos kárpótlás alá tartozó úrbériségnek, s viszont mi tekintendő magánmegváltás tárgyának? a bíróságok által különbözőleg értelmeztetvén: miután az erdélyi bíróságok felterjesztései a korábbi bécsi ministériumhoz, és később a volt erdélyi üdv.korlátnoksághoz az említett kérdés egyöntetű és biztos megoldását szabályozó pótrendelet kibocsátása iránt eredménytelenek maradtak, s e körülmény miatt a székelyföldi úrbéri perek igen nagy része még jelenleg is elintézetlenül függ: a birtokviszonyok rendezését s egy czélszerűbb gazdasági rendszer meghonositását gátló emez akadály elhárítása végett, az országgyűlés mindkét házától nyert felhatalmazásuk, s . cs. 8 Apostoli kir. Felsége f. évi martius hó 3- án kelt legmagasabb beleegyezése alapján e részben az alábbi határozmányok a állapították meg. Előrebocsátva, hogy már az 1840-ik erdélyi országgyűlésen hozott 3 ik. czikk az úrbéri szabályozást a székelyföldre is kiterjesztette, s ezen szabályozás alól csak a majorságföldeket és székely örökséget vette ki; sőt az ugyanazon évi 4- ik t. czikk a székelyföldet az úrbéri állományok osztályzatába is belefoglalta ; továbbá, hogy az 1848-ik évi erdélyi országgyűlés 4 ik t. czikkének 6-ik §-a szintén csak a székely örökséget sorolta a tiszta majorságok közé: ezek szerint az urbériség létezése a székelyföldön kétségbe nem vonható, s a most felemlített törvényhozási előzmények után a feladat nem lehet egyéb, mint egyrészről a székely urbériségek, másrészről pedig a tiszti majorságot képező székely örökségek igazolásánál követendő bizonyítási eljárást szabályozni. Miután pedig Erdély korábbi alkotmányos törvényhozása e téren is a döntő irányelveket már megállapíti, miután különösen az 1846/7 évi 3 ik. ez. 1-ső §-a az urbériség alapjául az 1819/20 évi öszszeirást fogadta el, miután továbbá az 1848. 4 ik t. ez. 6 ik §-a világosan kimondotta, miszerint mindazon telkek és földek, amelyekre nézve az adófizető és fegyvert viselő székely tulajdonsok be nem bizonyithathatnák, hogy azok székely örökséget képeznek, úrbéri természetüknek tekintendők; miután elvégre az erdélyi úrbéri viszonyok tárgyában 1854. évi junius 21 én kibocsátott legfelsőbb rendeletnek nem lehetett, s nem is volt ezélja a korábbi alkotmányos törvényhozás által felállított elveket megmásítani, sőt inkább czélja csak az lehetett és volt, hogy a gyakorlati eljárást amaz elvek életbeléptetésére szabályozza, mindezekből önként következik, hogy amenynyiben a most említett legfelsőbb rendelet intézkedései hézagokat mutatnának fel, vagy némely szabályok értelme kétely tárgyát képezhetné: mind a fennforgó hézagok betöltésére, mind pedig a kétes szabályok valódi értelmének megállapítására nézve, az irányt a korábbi alkotmányos törvényhozás elveiből kell meríteni. évi június 21-én kelt legfelsőbb rendelet kiegészítéséül a székelyföldi úrbériségek tárgyában a követőket rendeljük: 1. §. Úrbéri természetű birtoknak tekintendő, s ennélfogva országos megváltás tárgyát képezi a székelyföldön az 1848. évi 3-ik t. ez. 1 s. § a alapján mindazon telek és föld, a mely az 18.II/adik évi Cziráky-féle országos összeírás alkalmával adózó szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most érintett összeírásba beiktatva lett, s a melytől az úrbéres azóta 1848. évig folytonosan országos adót fizetett, földesuri szolgálmányokat teljesített. Az ily birtok majorsági birtok, vagy székely örökség czimén többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres örök tulajdonává vált. 2. §. Minden oly birtok, a mely az 18 '%0- évi országos úrbéri összeírásba felvéve lett, úrbéri természetűnek vélelmezendő mindaddig, amig be nem bizonyittatik, hogy az 18'%- ik évi összeírás óta az úrbér megszüntetéséig vagy bírósági ítélet, vagy politikai hatóság határozata, vagy elvégre az érdekelt felek jogérvényes egyezkedése, úgymint: időleges kötések, zálog, haszonbéri, szegődményi, vagy más tisztán magánjogi szerződés által úrbéri természetét elvesztette. (1854. majus 21 én kelt 1. f. rendelet 4, 6, 9, 20 ik §§ al). (Vége következik.( Hatósági élet. (v. E.) Marosszék állandó bizottmánya 1. évi harmadik évnegyedes gyűlését September 16 án kezdve fogja megtartani. A gyűlés tárgysorozata: felsőbb rendeletek, törvényhatósági átiratok felolvasása, illetőleg tárgyalása, a mult gyűlés által kiküldött albizottmány jelentései, állatorvos választás, egyéb kebli ügyek, indítványok. (Sz. K.) — Szerdahelyszék f. hó 9-ken tartott székgyülésen Wendel Gusztáv, királybíró és Hanea főpap egyhangúlag képviselőül választottak a szász nemzeti egyetembe. — Szászvárosszék Dobó, törvényszéki titkárt és orosz főjegyzőt választá a nemzeti egyetem képviselőivé. — Brassó vidékének lapunkban közlött gyűlési képviselőválasztásától a barczasági községek visszavonultak volt, nem értvén egyet a brassói utasítással. A községek vezérszónoka Murz György, rozsnyói képviselő ugyanis oda kívánta a brassói utasítás harmadik pontját módosítani, hogy a közelebbi szász egyetemi gyűlés az unió törvény teljes életbelépéséig sem a községi törvény, sem az egyetemre szóló választási törvény alkotásába bele nem bocsátkozik. A vidéki gyűlés többsége a módosítást leszavazta. A brassói képviselőknek az egyetem September 15-én megnyíló gyűlésére szóló utasítása a következő: Konrád Móricz, ideiglenes nemzeti erő nagyságának augustusról keltezett 929 száma egybehívó iratában ezen nemzeti egyetem egybelépésének legközelebbi indokául az utolsó nemzeti gyűléstől a szász kerületekhez elé véleményre nyilatkozásra utalt ügyeknek tárgyalása és eldöntése jelöltetik ki. Miután a vidéki képviselőtest mindez ügyekben már nyilatkozott, a képviselők oda utasittatnak, hogy 1) Magukat mindezen kérdésekben ezen vidéki község határozataihoz tartsák s azoknak a nemzeti egyetem általi elfogadására is hassanak, mely büszkeséget, a hátszegi völgybe száll le, melyet az Inn folyó völgyével Insbruck és Kufstein között hasonlít össze, termékeny szántóföldjei s gyönyörű hegyszegélyzetének leírásában a természet szépségei iránt igen kis mértékben fogékony lelkéből is felvillanván olykor egy-egy szikrája a meghatottságnak. Csak röviden érinti ezek után a római uralom azon számos maradványait, melyekkel e vidék minden részében találkozhatni, úgyszintén a dévai után a Hunyadiak jelenleg csak romjaiban szemlélhető, de hajdan, Bonor megjegyzése szerint is a táj felett büszkén uralkodott várát, mint szembeszökő ellentétet a szomszédos román falvak azon viskóival, melyek a kezdetleges építkezési mód s minden ízlés jeleinek távolléte által valamely abyssiniai helység képét idézik emlékezetébe. *) Egészen más látvány tárul azonban föl előtte, a mint a Maros völgyén az általa kiválóan kedvelt Szászföldre ért be, hol már kezdetben anyagi élvezetek utáni vágya is ki lön elégítve. Szászvárosban ugyanis először volt alkalma erdélyi bort ízlelni, s ez azonnal teljesen megnyerte tetszését. „Egy fél palaczk jó asztali borért — igy kiált fel bámulatában — alig kell 7 és fél krajczárt, tehát nem is teljesen két percet fizetni!“ Jászvárostól Szászsebesig a Maros mentén mindenütt igen jó borok teremnek, de ezek között mégis — mint neki egy „gentleman“ monda — a legjobbak az említett helyen találhatók. Mint alapos borismerő, munkája folyamában egy külön fejező Septemberig 2. ) Őrködjenek a nemzeti egyetemnek alkotmányellenes szándékú korlátozása vagy körébe avatkozás ellen, különösen belügyi tilos törvényhozásra vonatkozólag. 3. ) Indítványozzák a nemzeti egyetemnek a egy szabadelvű, az idő szükségleteinek g h°gy viszonyoknak megfelelő szabályzat * *2 a^ot* szászföld községi állapotának rendez^ry71,,eS8^ a az véleményzés végett a kerületek elé u’8 Ugyan' A képviselők kötelme egyszersmind a szt***1088^5, ti egyetem tagjait illető külön választatok“6“20' erre irányuló vágyak és kérelmek kimondt V?gy is tiltakozni. * en 4. ) Tájékozzák magukat a nemzeti föpénzei. pénzügyvitele és a kezelésnek a budgethez tartása körül, s tegyenek ez ügyben jelentést megbízóiknak. 5. ) Hassanak kedvező elintézésére a brassói városi komunitás és a nagyszebeni iparegyletnek ama kérelmezéseire, melyekben a kerületi főhelyeken állítandó iparképzőiskoláknak a nemzeti kincstárból segélyezését szorgalmazzák. 6. ) Ha a képviselők magukat netalán a hátrányos utasításért megbízatások letevésére határoznák el, azt azon tárgyak kivételével, melyek körül véleménykülönbségük forog, s melyekre nézve küldőik szavazatát egyszerűen benyújthatják mindaddig viseljék, s a tárgyalás alá kerülendő ügyekre nézve utasítások értelmében a brassói vidéket képviseljék, míg az újon választott képviselők által fel sem váltatnak. A brassóvidéknek ekként mindig képviselve kell lenni. 7. ) A képviselőknek kötelmekké tétetik minden ajánlatról és tárgyalásról kéthetenként, nevezetesen a nemzet jogállását, alkotmányát, birtokát, érintő ügyekben rögtön tenni jelentést, és küldőik utasítását kikérni, s oda törekedni, hogy a határozat kimondása annak megérkeztéig elnapoltassék. — Dobokamegye állandó bizottmánya f. hó 4—5-én tartá évnegyedes gyűlését. — Tárgyát a szokásos főispán megnyitó beszéd, törvényczikkek és átiratok felolvasása, s egyéb kebli ügyek képezték. Hevesebb discussiora a megyei rendőri szabályok Ügye adott okot Tudvalevőleg a Királyhágón inneni Magyarországnak törvénybe igtatott mezei-rendőri szabályzata nem lévén, e részben a hiányt minden hatóságnak külön kell fedeznie. Ilyképpen hozott a megye is rendőriabályokat, s azokat a kormányhoz felterjeszté. A korm. leirata azonban elrendeli, „hogy a Doboka megye bizottmánya által életbe léptetett mezei rendőrszabályok törvényeidre emelve nem lévén, fenn nem állhatnak.“ A megyei bizottmány mindamellett is ragaszkodott a mezei rendőrségi szabályzathoz, ezutánra is fennállónak nyilvántább feliratot határozott. Figyelmet keltett a többi közt egyik királyhágóntúli megye átirata, mely feliratot indítványoz az országgyűléshez a megyerendezés kérdésének elintézését sürgetőt. A bizottmány többsége elvégre abban állapodott meg, „hogy a megyerendezés a törvényhozásnak lévén teendője, az országgyűlés e tárgyban felirat nélkül is fog intézkedni.“ (B. B.) — Szászsebesszék Hirtsch Mihály szolgabirót és Leonhard Károly ügyészt választá a nemzeti egyetembe képviselőkül. Ő szász szellemű instinetiót kaptak. " Gróf Mikó Ingnek - igy szól például könyve 170. lapján - Kolozsvárit csodilatva jósága bakator,» van 1849.böl, „a melynek vedre nyolcz forint!“