Magyar Polgár, 1870. január-június (4. évfolyam, 1-75. szám)
1870-01-14 / 6. szám
6-ik szám. 30 — B E L F Ö LI». O A népszámlálásról a következőket írják: A népszámlálás Sáros megyében jan. 3-a óta fennakadás nélkül folyamatban van, Selymeczbányán a legkielégitőbb sikerrel foly, Abaúj megyében akadálytalanul folyvást a czélnak magfelelő eredményt ígér, Nyitrában fennakadás nélkül, szintúgy Kőhalomszékben továbbá Nagyvárad, Bártfa, Korpona, Libetbánya, Kis-Márton városokban. Kassa város már befejezését is jelenti körülbelül 23.000 népszám kiderítésével; folyamatban van azontúl Veszprém további 175 csoportjában, Zalamegyében 6-ig 92 csoportban már be is fejeztetett, Aradmegye összes területén, Liptó mind a 168 csoportjában, Biharmogya lovtshhi 371 CSOportjában, kellő rendben foly, Szamos Újvárit egyik cso- sportból már 7-én begyült, a többiben ma gyűjtik az iveket, Segesvárszékben már begyültek az ivek Csíkszeredán be is van fejezve a számlálás fogarasvidéken a felülvizsgálat is megtörtént, Beregmegye minden csoportjában és Sepsiszt-Györgyön kellő időben megindult, Göllnichbánya minden csoportjában pedig 7 éve legjobb sikerrel már be is fejeztetett. A népszámlálás foganatosítása iránt január 9-én érkezett jelentések szerim az Nógrád megyében mindenütt kellő időben megindult és hősnek: „Já _______ rendesen foly. br. György városában , anmár be volt fejezve; Kézmárkon és Hontmegye egész területén, Közép-Szolnok 104 csoportjában, Csikszék egész területén, Abrudbánya, Bakabánya és Ilyefalva városokban, szintúgy Turóczmegyében, mindenttt megkezdetett és szorgalmasan foly; Sopron megyében, Szabolcs megyében (noha itt az egyidejű újonczozási munkákra panaszkodnak), Mosonymegye valamennyi csoportjában, Krassóban biztos siker ígérete mellett, Árvában a legnagyobb szorgalommal, Tornában mindenütt, Székesfehérvárit pedig csupán önkéntes erők működése mellett 8 án este be is fejeztetett. Hasonlót közölhetni a jan. 10 én érkezett jelentésekből, melyek szerint a számlálás kellő folyamatban van Mármaros-, Ung , Zólyom- és Felső-Fehér megyében; Torontál valamennyi 598. csoportjában, Kecskemét, Erzsébetváros, Szék, Arad és Kolozs városokban; Hunyad megye egész területén, Temes megyében legnagyobb részt már befejezve, Versecz városában hasonlókép; Sopron városában a bejelentési ívek nagyobb részt beadatván, a munka legközelebb be lesz fejezve; Temesvár városa már ma minden esetre pedig holnap fejezi be munkáját, Pécsett jan. 3 án mind a 22 csoportban, Székely Udvarhelyit szintén kellő időben indult meg a népszámlálás. Ez alkalommal megjegyezzük, hogy Janka Pál, obadji papnak a népszámlálás elleni izgatása (mint egynémely lapban közöltetett) elrendelt vizsgálat után, az alispán hivatalos távirata szerint valótlannak bizonyult. — Új törvényjavaslatok. A képviselőház elé, írja a P N. újabb összeülése első napjaiban tíz törv.javaslat fog terjesztetni. Felét az igazság, felét pedig a közoktatásügyi miniszter szolgáltatja. Az uóbbinak javaslatai, egyen, a vásszabadságán kívül, már teljesen az előterjes stádiumában vannak. E t.javaslatok: a pesti egyetemről, a kolozsvári egyetemről, a középavodák s a kisdedóvodákról szólnak. Az első javaslat: a pesti egyetemen hat kart léptet életbe: a jogállamtudományi, a bölcsészet-nyelvészeti, természettudományi, az orvosi, a kath. prot. és gör. keleti theologiai karokat. Ezeken kívül a bölcsészeti karral egyesitett középtanodai tanárképeidet is sistemisál. A kolozsvári egyetemen három lesz: jog s államtudományi, bölcsészet, nyelvészeti, természettudományi és orvosi. Ez egyetem i. u. October havában már megnyitottnék. — Mindkét egyetem tanrendje a legteljesb tanszabadság elveire van fektetve, és az egyetemi hatóságok szervezete, a fegyelmi rend, a tanári függetlenség biztosítására a javaslat igen részletes intézkedéseket tar„„iát»*. ^ pouionui uieioieg a kolozsvári egyetemről szóló törv.javaslatban egyszerűn hivatkozás történik a pesti egyetemet szabályozó javaslat hason intézkedéseire. A rektor választás úgy van szabályozva, hogy az ne az egyes karokból felváltva egymásután, mint eddig, hanem bármely karból, tetszés szerint, történjék. Január 14 - i hajtásából következett, s nem valamely visszaélés következménye, szerző a XI. fejezetben szépen bizonyítja. Felhozza bizonyítékul azon történelmi tényt, hogy a 200 országok, melyek a spirituális hatalommal egy értelemben működtek, mint elhanyatlottak, mint Spanyol-, Olasz- és Lengyelország, míg azok, akik a spirituális hatalmat viszszautasíták, előhaladtak, mint Anglia, Holandia, Poroszország, Maszkaország *), Északamerika stb. E kis kitörés után folytatja szerző történelmi nyomozásait 8 könyve XII—XXI. fejezeteiben az egyházi szakadásról, a XV i. század szabad gondolkodóinak elnyomásáról, Lutherről, az inquisitióról, vallásos üldözésekről Francziaországban, a Bertalanésról, a nantesi edictum visszavonása és ennek következéseiről, a spirituális hatalom és a franczia forradalomról s a X. évi concordátumról szól. A történelmi előadáshoz nyomban mellékli a reflexiót s százféle oldalról bizonyítgatja a spirituális hatalom merényeit, bűneit és iszonyait. Ezután egy fejezetet szentel a spirituális hatalom jelenlegi tanai ismertetésének. Az egyház semmiféle tanát sem vonta vissza s a spirituális hatalom most is épen úgy támaszkodik a consiliumok végzésére, mint valaha. Egy szóval „a spirituális hatalom nem változat.“ Még ma is, a bibornokok, beigtatásuk alkalmával, ezt az esküt teszik le ünnepélyesen :„ Én ígérem és esküszöm . . . hogy üldözöm és minden erőmből küzdök az eretnekek ellen, valamint a echismaticusok és rebellisek ellen is. A IX Pius pápa 1864 dec. 8 kil encyclicájában pedig ez áll: „Nem hiányoznak ma olyan emberek, kik ... a szentirás, az egyház és a szent atyák tanával szemben nem félnek azt állítani, hogy a legjobb kormány az, amelyben nem ismerik a hatalom kötelességének törvényes büntetésekkel sújtani a kath. vallás megszentségtelenítőit, hogyha csak a közcsend nem kívánja, azon tökéletesen hamis eszméből indulván ki a melyet a mi boldog emlékezetű elődünk XVI. Gergely őrültségnek nevezett, hogy t. i. a lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság minden ember saját joga, a melyet a törvénynek ki kell mondania és melynek minden jól rendezett államban biztosíttatnia szükséges.“ — — „S vannak mások, a kik a gyászos és annyiszor elzárkóztatott tévelygéseket megújítván, vakmerő bátorsággal állítják, hogy az egyháznak nincsen joga törvényes megsértőit világi büntetésekkel elnyomni.“ (Guichard, p. 528.) Ugyancsak IX. Pius a Syllabusban öszszes társadalmi és állami miveltségünk ellen fordul s a spirituális hatalom minden eszközét alkalmazná, ha erő lenne kezében. És ez az egy pont, amelyre nézve különbözik az a spirituális hatalom, amelyet egy VII. Gergely és egy III Ince gyakorolt, a pápa mostani spirituális hatalmától. Most már— hála a felvilágosodásnak, nincs állam, mely fegyverét a pápa spirituális hatalmának rendelkezése alá bocsátja. Csak a világi hatalom nyer még támogaást; Napóleon részéről is a pápaságot egy balvégzetű kérdőjel fenyegeti, mely a jövő esélyeit kérdezve, a spirituális hatalomnak nem sok évet jósol, korán előbb szebeni, majd a kézdi-vásárhelyi katona-növeldébe adatott, honnan a világi tanodába küldetvén, tanulmányait Maros-Vásárhelyen végezte, a királyi táblán a vizsgát letevén, az 1848/1-ki országgyűlésen mint tiszteletbeli követi írnok volt alkalmazva. 1847. végén külföldi utazásából hazatérvén, az akkor oly nagy haladásnak indult politikai hullámzás közepett a mérsékelt párttal tartott. Tolnayt a mérséklet az élet minden utain jellemezte. 1848-ban őszszel már egy zászlóalj élén találtak őt, melyet a vajai térről Maros felé vezette, midőn a Kutyfalván táborozó székelységet a császáriak jól szervezett s begyakorlott hadai megtámadván, visszavonulásra kényszeritették. Tolnay, ki Dátoron feküdt, ezen leverő hir hallattára a Maros kompjához sietett zászlóaljával, mit a császáriak észrevevén, visszahúzódtak, s ekként helyreállott a közlekedés. Midőn Gedeon Maros Vásárhelyhez közeledett, épen akkor kapott Tolnay rendeletet a vásárhelyi sereghez való csatlakozásra, azonban oda érvén, a város végén, már dragonyos előőrsökre talált, miért is kénytelen lön a Bandi tetőre visszavonulni, összehívta a zászlóaljakat, melyek közöl csak 4 század volt lőfegyverrel felszerelve, s elébek adván a történteket, kérdé: kik akarják követni, hogy az ellenségen keresztül vágva magukat, Kolozsvárra juthassanak? Hatszázan rögtön vállalkoztak. Ezekkel Tordán át Kolozsvárra érkezett, hol az ország több részeiből egybegyült haderőhöz csatlakozván, azzal együtt onnan kivonult a kitűzött pontokra. Még 1848 ik évi deczemeren, nádon az annyi oldalról szorongattatok el T* SZI' t Irr'T't' Tolnay aisalöalja fát ' " yeé,níl * áthatolván, "a csán ks„í8Mri,é A XXIII fejezetben összefoglalja szerző a mondottakat, s zárszava olyan híven tükrözi viszsza könyve tartalmát, hogy szívesen annak lefordítását, — a jövő számban. Furcsaságok. D. L. barátom közelebbről, levél utján felkért, nyissak a római koncilium idejére a „M. Polgárban“ egy „Camera obscura“ t, hogy gyönyöre telhessék a komikumkedvelő közönségnek az obscuritás azon jeleneteiben, melyeket a Pio No novais megáldottjaival Pater Belix, a jezsuita prior visceniroztat a buták kápráztatására, s a felvilágosodottak nevető idegeinek megingatására. Dan Leó barátomnak igaza van abban, hogy a „M. Polgár“ eddig sok élvezetet elvont olvasóközönségétől, midőn a római „divina comaedia“ tréfálkodásainak hasábjain nem adott kellő tért és illő világítást. Köszönjük a figyelmeztetést, s közöljük, megjegyezvén, hogy a mulasztás nem figyelmünkön, de az öregkor iránti gyengédségünkön volt. Bennünk a nevetségessé tett öreg ember látványa több megbotránykozást és szánalmat kelt, mintsem hogy jóízót tudnánk felette nevetni. Ha a bibliai büntető eljárás a Samariába menő Elizens fölött gúnyolódó gyermekeket két medve által szaggatatá szét, ha nem is ily barbár, de mindenesetre komoly büntetésre méltóknak tartjuk a sacrum collegium azon Lypokritáit, kik Pinst negyvennyolczadiki szabadelvűségének magaslatáról az 1869 diki zsinat Samariájába vezették, s ma a világ kaczajára vergődő tehetlenség szitkozódó bohóczának szerepét játszatják az elgyengült öreggel. — „Qis tantum plebecula gaudet. Equiti vere .... migravit ab ane voluptas.“ A reánk rótt journalistikai kötelemhez képest registráljuk ezután is a római furibundum concilium eseményeit. Elég nevetségtárgyat nyújtanak ezek commentára a nélkül is, hogy egy külön „camera obscura“ rovat vetné reájuk a karrikírozó világítást. Egyébiránt, ha a „camera obscura“ látványaiban kedvünk telnék, nemcsak a római zsinat tartama alatt, de folyton is mulattathatnók látványaival a közönségnek ilyekben gyönyört lelő részét. Mert most legyen bár egynémely számítás szerént kilenczezer éve az úr szavának: „Legyen világosság,a máiglan is sok mindenütt a sötétség, a korántsem szorul komának és híveinek területére. Ha Goethe szelleme a metempsychosis tekervényes útjaira Magyaországba téved, bizonyára „mehr Licht“ et kíván felvilágosodott (?) hazánk minden őszintén vagy lepel alatt ultráskodó felekezetinek. Mert bizony korántsem a haladást jelzik azok az 1869-ben Pesten állított felekezeti „zsidó“ és „ágostai vallású“ iskolák, melyek ellen a „közös iskola“ sebibéletjét hangoztató pesti lapok nem ejtettek egy árva megjegyzést sem s nem a felvilágosodás indíttatja Révész Imre úrral sem a felekezet és felekezetieskedésben Ballagi Mór kinek Tolnay jelenté, hogy zászlóaljjának nagy része családapákból áll, marosszéki székelyek levén, haza kívánkoznak. Ezt hallván Bem, azoknak hazabocsátását és uj sorozást rendelt, mely 87-ik honvéd zászlóalj számot nyert; azonban alig volt még 3 század fölszerelve, Tolnay máris rendeletet kapott Beszterczére Riczkó őrnagy segítségére sietni. Riczkó Szeredfalva előtt elesett, honnan Tolnay Szamosujvárig vonult, ahol Tóth Ágoston segítségére lővén, a diadal ismét a magyarok részére hajolt. Midőn már a 87-ik zászlóalj kiegészítteti, Tolnay Herkulovics ezredes parancsnoksága alatt Megyesre rendeltetett, Puchner sergének feltartóztására, mely ha netalán Bemet Szeben bevételében akadályozni akarná, mi azonban nem történt, s másnap Szebenbe vonult. Puchner a Verestorony szoroson át Oláhországba menekült. Bem Brassónak tartott, hol még osztrák muszka erő tartózkodott.) A frekkei hidat az ellen elfoglalva tartotta. Csikorgó hideg éj volt, a honvédek meguntak a hó tetején állani, lábuk majd elfagyott. Ekkor Tolnai azt kérdé: „fiuk! ki vállalkozik a hídon átmenni?“ E kérdés általános viszhangra talált. Az első század rögtön nyomban követte, de bármily Csendesen haladtak is, a hídon egy 3 fontos ágyudürgése fogadta őket, azonban a honvédek általános fegyvertüzte elűzte az ellent, mely csak Brassóhoz közel Feketehalomnál állott meg és ott fogadta el a csatát, melyben a sereg balszárnyát Nagy Dániel őrnagy, a középpontot pedig Toll/ Gábor vezérelte. 3 óra, véres harcz mán a magyaroké lön a győzelem s az ellen többé el nem fogadá az ezetet, hanem a Tömösi szorosan kifutott Oláhországba. & ekként meg lmn tisztítva Erdélyország “ ttd. 32 mind a muszkától, most tehát a bánságnak kellett segélyére sietni. A Lugos ellen intézett hajnali támadást a Protestáns Egyház, s iskolai lapjain is túltenni akaró orthodox kálvinista közlönyt. Vagy tán felvilágosodás hallgatatta el Tarczy Lajossal a pápai kollegiumon Hegel philosophiájáról tartott előadásait, s szabad vizsgálódás szelleme mozgatja azt a ref. papot, ki Ballagi Mórnak a ref. egyházból kirekesztését követelte, mivel Ballagi egy dogmát a csalatlan ref. egyház bevett nézetétől eltérően merészkedett fejtegetni. Dalmady Győzővel történt nem rég, hogy a kecskeméthi ref. kollégiumhoz jogtanárrá választák. Tudomására jön azonban a ref. consistorium, hogy Dalmadi a katholikusság haeresisében szenved, megsemmisíté a választást, úgy ítélvén, hogy a jog helyes tanításához a reformata vallás szükséges. Ugyanígy járt Budenz József, a jeles nyelvész a sárospataki kollégiummal. Ma Budenz és Dalmady kathedráin két obscuritás ül, és hirdeti az illető consistorium intézkedésének bölcsességét. Talán elég is a példából, még utoljára akaratom ellenére is egy egész productióra valót mutatnék be a publicumnak. • Gyermekkorunkban nagy tusunk volt, ha egy egy oktondi társunkat megfogjak a kérdéssel: mi az ára egy garasos zsemlének? Ha azt kérdezném a M. Polgár olvasójától hány „bizottmányi évnegyedes gyűlése“ van Kolozsmegyének egy évben ? aligha megtudna reá helyesen felelni. 1869 ben kezet tartott gr. Eszterházy Kálmán főispán e nagysága, azon felfogásból indulván ki, hogy azért „évnegyedes“ e gyűlés neve, hogy csak minden „félévben“ tartassék meg, erre őszintén azt válaszolá a nagy barnok ur, Arthur kiály kora már lejárt, s én kétkedem benne, ha veljen most kivihető ely maroknyi erővel 14,000 embert 20 ágyúvá visszaverni.“ Az öreg ur mosolyra fakadt, mondván: „na Da a hely szűk, ott kevés emberrel is sokat tehetni. Addig tartsa magát amig lehet, s ha látja, hogy nem megy, vonuljon vissza, rögtön tudósítson, zárja el az ellenség visszavonulását, s én megsemmisítem őket.“ Tolnay még akkor nap délután elhagyta Lugost kisded csapatjával; mindenki, aki kivonulni látta őket, keresztet vetett reájuk, tudván azt, hogy utunk mindenütt ellenséges földön keresztül vezet, hol gr. Leiningen osztrák tábornok 4000 emberrel a temesvári őrségből táborzott, kellett elvonulniok; azonban szerencséjükre kicsinyelvén őket, csak egy osztály dzsidist küldtek utánok, s azok is csak Kitbergig kisérték. Dettán a temesvári postát sikerült elfognia Tolynaynak, melyből megtudá, hogy Puchner Karánsebesnél igyekszik áttörni; azonnal tudositá Bemet, hogy ő ennek következtében viszszahuzodott Lugos közelébe, Temesvárral szembe. Ezen intézkedést igen helyesnek találta a tábornok, s Tolnait egészen Temesvár alá küldte, másnap pedig 4 százázad honvéddel, négy ágyúval s egy század huszárral Becskerek felé indul, azon meghagyással, hogy azt bevegye. Becskerektől két órányira az ellenségnek egy századját megtámadta, s egészen a városig visszaüzte, azonban a nagy égi vihar s a beállott sötétség Elek helységbe viszszavonulni kényszerítő, azt színlelvén, mintha Lázárfalvát akarná elfoglalni, mely az ellenség vis- szavonulási vonalát képezte. A csel sikerült, mert éjfél előtt már jelentették, hogy a város üres, hol az osztrákoknak vagy 8000 emberük s 12 ágyusok volt. Fehértemplom bevétele után szabadságot kért Tolnay, roncsolt egészsége helyreállítása végett; az oroszok betörése az előpataki fürdőbe találta őt, hogyan azonnal Bánságba sietett, s zászlóaljját Szeghegynél találta Guyon hadtestében, mint tartalékot, ahol Jellacsics által hajnalban megtámadtattak. Tolnay tartalék zászlóaljjával csakhamar a balszárnyon termett, s 2 ágyújával az egész ellenséges balszárnyat visszahúzódni kényszeritette, melyet a magyarok jobb szárnya észrevevén, betörött erővel adván a lökést, s a győzelem a mieink részre dőlt el. Továbbá rész vett Tolnay Titel ostrománál, a szegedi csatában, hol a táborban hanyatlan kezdett fegyelem helyreállításának nagy tényezője volt. A Szegedtől Temesvárig való visszavonult Tolnay-, a Máriássy-zászlóalj, néhány osztály hasság s néhány ágyulüteg fedezte. A temesvári órában különösen kitüntette magát zász lóaljjával egyetlen csapat lévén, mely két tömegben annyire lenyomult, hogy saját ütegeink ellenségnek fekvén, beletüzeltek a 87-ik zászlóaljba. Ezen zászló volt az, melyről Raming azt irá: „hogy egy szíóalj örült bátorsággal nyomult az ellen soraisa. Mindamellett ezen hős zászlóalj egyedül el a dönthető a csata sorsát, s szintén visszavonulnényszerült, a temesvári erdőnél fedezvén a tót zászlóaljak visszavonulását, midőn Guyon tábor, oda vágtatott, meghagyván Tolnaynak, hogy vadászerdőbe be ne bocsássa az ellenséget; aitt híven teljesített is, a közelgő elleni sortűz, fogadván, viszszavonulásra kényszerítő. Tóni zászlóaljja mindig a legnagyobb rendben vonu vissza, s midőn Lúgosra ért, azon dicséretben résült, hogy ő az egyedüli zászlóaljparancsnok, a oda zászlóaljjával beállott, minthogy a többi zlóaljak szélylyel voltak balladozva. Guyon is a nagy hévvel fogadott, épen haditanácsot teán akkor. Lugosról Erdélybe vonult s Déváná tete a fegyvert. Déváról Szebenbe vitték, a bepsorozás alá került, de mint hadképtelen, hazajuttatott, azonban Maros-Vásárhelyen újra beírták sorozni, de felülvizsgálat után újra fölmenlt. Húsz év múlva ismét megfordult a koczki Tolnay Gábor ő Felsége ismét honvéd örigg, s a 20-ik zászlóalj partnCgrnokává neveztetttyula‘Fehérvárra. kanafokVá'élyuba urbánt ul ^ Jubícii kajutui támadást, mely i^pa rai *i petroleum- és olajlámpák vezette; harmadnapra Bem tábornok ma-' ______S J c r iu e K 1 sí t Mi ** M 18 őrnagy ura zászlóajjából két ■ -----.1 «■ ■ 14 N tag , egy szárny huszárt vegyen Mai számunkhoz féliv melléklet van csatolva ^ V18873verse-“ Tolnay *■) Nem annyira miveltségben, mint állami befolyásban haladt elig. Ezelőtt 2 századdal nem számított mit sem, s most nagyhatalom. B. 3 Az erdélyi fföldtehermentesitési ügy haladásáról s jelenlegi állásáról. Az erdélyi földtehermentesitési közegeknek, u. m. a Kolozsvárit székelő és alólirt királyi hiz