Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)

1870-09-11 / 107. szám

szám. KOLOZSVÁR, SZEPTEMBER 9 A „M. Polg.“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten sept. 10-én 8­6. 60 p. reg­. Érkezett Kolozsv. sept. 10-én 10 óra. 30 p. Porosz kormány Napóleonnal al­kudozásban van, franczia ország ama részét vesztené mely Strass­­burg, — Metz fölött fekszik Med­en­­burgi nagyherczeg Laont körül járja * Feladatott Pesten sept. 10. 10 óra 20 p. Érkezett sept. 10-én 15 óra 55 p. d. u. Baselból sürgönyzik. Egy franczia hadi­hajó által egy porosz hadi­hajó és három ke­reskedelmi hajó Cherbourgba hozatott. Londonból sürgönyzik: Napoleon Bradtstetyork megvétele iránt alkudozik. A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről. Sept. 9. 5% Metaliqnes 100 frt. 56.25. — 5% peaueti kölcsön 66.—. — 1860-diki államkölcsön 90.50. Bankrészvény 695. — Hitelrészvény 254.—. — London 124.70. — Ezüst 123.25. Cs. k. arany 5.92. Napoleonhor 20 franc 9.92 Földtehermentesitési kötvények: Magyar 77.—. — Temesi 75.—. — Erdélyi 73.50 Horvát 79.—. S­zemle. A helyzet. (H. I.) Reactio fatalma lengedez. A dolgok kezdenek oly világításban feltűnni, mely szomorú­sággal tölti el a szabadság igaz barátját. Egy frankfurti tudositás, melynek hitelességén nincs okunk kételkedni. Napóleon megadását a valódi és a legszönnyesebb színben tünteti fel. E tudósítás szerint Napóleon mielőtt megadásra került volna a dolog, előzetes titkos szerződést kötött volna Vil­mossal, mely szerint: Elsass és Lotharingiáról le­mond , de Poroszország az ő koronáját biztosítja. Más­felől veszszük a táviratot, hogy Favre külügyéri proclamatiója, melyben a dynastia elűzése kimon­­datik, Poroszország részéröl hidegen, sőt vissza­­utasitólag fogadtatott. Tehát a hatalom következe­tes magához. Erő jogára hivatkozik a morális igazság ellenében. És Vilmos, ki épen a Napoleon tolakodó beavatkozása ellen lépett fel és a legha­tározottabb gyűlöletet mutatott a Napoleoni dynas­­tia és eszmék iránt, kifejezvén ünnepélyes tiszte­letét a franczia nemzet jog fenségének szentsége irányában, Vilmos király kész volna a franczia érze­lem és hangulat megtérítésével e becstelen uralmat a franczia népre tolni ? Tehát a népfenség gyönyö­rű elmélet, melyre hivatkozva a német egység Ugye igazságos, de a más népek eltiprása is összeegyeztethető? Az öszszes német sajtó maga­tartása Napóleon fatális hivatásával szemben, gyűlö­lete a napóleoni traditio iránt oly élesen, oly szenvedélyesen nyilatkozott, hogy a legszégyentel­­jenebb fordulat állana be, ha ugyan e sajtó a franczia köztársaság ellen szót emelne egy oly köztársaság ellen, melynek jelszava a hódítás detestatiója. A német nemzet civilisatori vezérsze­repét a civilisatio alapfeltételének, a szabadságnak megsértésével, sőt kigúnyolásával kezdené meg. A nemzetek haladása a „providentialis“ politicával ellentétben áll-e? E kérdések tolulnak a szemlélő lelkére, ha elfogulatlanul figyeli az események rohamos folyá­sát. A német egység csak­is úgy nyerhet sanctiót az európai közvélemény (ez újabb kori és egye­düli imperium spirituale) részéről, ha fellépése a népjog tiszteletét, a szabadság terjesztését jelenti. A nagy német nemzet egysége legforróbb óhajunk és épen ezért örülünk a Napoleon bukásán; de a franczia nemzet egy századdal előbbről keltezi füg­getlensége­ és vezérségének korszakát; e jogát történelmi traditiojára alapítja. Épen azért a fran­czia köztársaság proclamálása jogosult és nem kéri jogát a győzők szuronyától, hiszen még a porosz szuronyok is a hadjárat jelen phasisáig jogukat az igazság és eszme hatalmára alapiták. Az em­beriség nem nyer oly háború által, mely nem jo­got alapit, nem szabadságot szerez és nem eszmé­nek hódol. A háború erkölcsi sanctio nélkül nép­vándorlás dúló fergetege. A német egység szente­sítve van, miért tagadja meg e jogot a franczia köztársaságtól, egy oly kormánytól, melynek első lépése a szeptemberi szerződés szétszaggatása, a pápa világi uralmának megszüntetése volt. A fran­czia köztársaság az olasz egységet valósítá, és ha a német nemzet tiszteletben tartja, a német egysé­get fogja szentesíteni. Nem kis dolog ez. Mert ha most keresztül is vinnék az egységet, sőt hódítás­sal kiebb terjesztenék, végre is csak a franczia nemzet teljes megalázásával és vérig megsértésé­vel tehetnék. Félelmetes az oly szomszéd nemzet, mely minden lépten-nyomon oly romokra talál, me­lyek eszébe juttatják az „ős gyűlölet­et. Egy szó­val, a gyűlölet nem a legjobb eszköz ",1u7‘ p 7' biztosítására. A hatalmat két oszlop f.lli0 . °.,‘ szabadság és méltányosság. iknmnn R° átél játsza Megyei közélet. Belső Szolnokmegye állandó nyának közgyűlése Dózsen, septerobere.^ ,..,,! gyűlés a jelen háborús események befo^6“?“ komoly hangulatban folyt le. Napoleon e ,, , / a Mac Mahon sergének fegyverletétele 8Doa, a . megnyitása reggelén jutott tudomásunkra­a, Torma Károly e­llen ez eseménye fordítandó k°Äkyit0tia meg “ közgyűlést, t: 5 18‘°­uralkodó kormányok gondolkozásmódjám végét, mintha a civiliaatiót fegyverrel fuvola la­jeszteni s érvényre juttatni. Ez a tudómér- Bövebb gázi erények és a munka szabad fejlődési kiadó hiva­­ménye. A jelen megrázó eseményekben »• a b»­­azivünkre, hogy őseink dicső példája sz­­ánk alkotmányos szabadságához ■ klímával az még életünk s vérünk árán is, ha kell, s röpültek, EL3 536 —­ radjunk. A haza és király eltérésével nyitja meg a gyűlést. A gyűlésnek kevés érdekes tárgya volt, mely élénkebb vitára adott volna alkalmat. Legelőbb az 1869—70-ben szentesített törvények lőnek felol­vasva s kihirdetve. Azután Szlávi belügymi­­niaterré lett kineveztetéséről értesíti a megyét, ki­nek üdvözlő iratot küldöttek. Gajzágó Sala­mon több­ói hivatalának lett lemondó levelét hal­lottuk ezután, ki igen ékes szavakban köszöni a megye és a főispán benne helyezett bizalmát s a megyének uj pályáján, az államszámvevőszék el­nöki állásában is, bárminemű szolgálatot előadan­dó esetekben kész teljesíteni. Jegyzőkönyvileg ér­demeit megörökítettük, s a jegyzőkönyv kivonatát hozzá küldeni elhatároztuk. Szőnyegre került a belügy­miniszer leirata a jövő évi költségvetést illetőleg, s e tekintetben a miniszer a jelen nyo­mott körülmények s pénzviszonyok között takaré­kosságra szólít, s a múlt évi költségvetésnél töb­bet felterjeszteni, fontos okadatolás nélkül, nem ja­vasolja. Megyénk tiszti kara, ámbár a jelen drá­gaság mellett, főleg a törvényszéki ülnökök, kik semmi fizetésjavításban nem részesültek, hivatalai­kat csak­is áldozat mellett folytathatják, maguk részükre még sem kivárnak a megyék rendezé­séig s a királyi törvényszékek felállításáig semmi fizetésjavítást; de az új perrendtartás következté­ben választott segédszemélyzet a pertárnok, igtató és tanácsjegyző oly csekély fizetéssel vannak ellátva, hogy ezzel családjuk legnagyobb nyomora nélkül ki nem jöhetnek halmozott hivata­los dolgaik mellett. Ezeknek tehát fizetésüket 100 írttal személyenként javítani, úgy a törvényszéki szolgáknak ruhaátalányban személyenként 40 frtot a költségvetésben felvétetni közmegállapodással el­­határoztuk, s ennek megnyerhetése tekintetéből a kormányhoz okadatolt felterjesztést küldöttünk. (Vége kör.) A franczia köztársaság. Ama nagy horderejű eseményekről, melyek Párisban f. hó - én végbementek, s melyek hirét a távsodrony már pár nap előtt meghozta, csak ma feküsznek előttünk közelebbi tudósítások. Ezen események képét a következő párisi levélben adják: Pár­is, szept. 4. Ma éjjel a képviselőház, a csatatérről érke­zett hírek következtében éjjeli ülést tartott. Dré­­olle képviselő, miután Mac Mahon kapitulácziójá­­ról és a császár elfogatásáról értesült, esti 8 óra­kor a képviselőház elnökéhez ment, hogy a ka­mara azonnali összehívását kieszközölje. Éjjeli 12­2 órakor Palikao, kit ágyából von­szoltak elő, a Bombon palotába megérkezett. Majd egy óráig vitatkoztak az elnöknél összejött képvi­selők, vájjon titkos vagy nyilvános ülést tartsa­nak-e? Végre az utóbbi nézet győzött. Ez okból éjfél után 1 órakor valamennyi karzat fölgyitta­­tott. Egy negyeddel később Schneider megjelent a képviselőházban. A baloldal padjai gyorsan meg­teltek, Thiers szokott helyén ült. Végre Schneider elnök felállt; arcza sápadt és zavart volt; követ­kező, lilával följegyzett szavakat olvasta föl: Uraim! komoly és fájdalmat okozó hirt kap­tam ma este. A kamrát azonnal összehittam, mint ez kötelességem volt, vele s a nemzettel szem­közt. Ily gyászos körülmények között nem lehet más kötelességem, mint az önök összehívása. A hadügyminiszter úrnak adom a szót, hogy a teg­napi illésben tett nyilatkozatát kiegészítse. Mély hallgatás követte az elnök szavait. Vég­re Palikao tábornok a szószékre lépve így szólt: Uraim! Azon szomorú feladat jutott osztályrésze­mül, hogy tudassam önökkel, mit a reggeli ülés­ben mondott szavaim már úgy is gyanítani enged­tek. A félhivatalos hírek, hivatalosakká változtak. Három napi hősies küzdelem után seregünk Se­danba szoríttatott, s ott túlnyomó erő által bezára­tott, úgy hogy kapitulálni kellett. A császár fo­­golylyá lett. Nekünk minisztereknek, nem lehet azonnali határozatot állapítani meg, mivel nem volt időnk egymással értekezni. Indítványozom te­hát a kamarának, hogy a tanácskozást halassza el. Elnök: Indítványozom hogy a kamara ma dél­ben jöjjön össze. Gambetta: Bocsásson meg... Elnök: Azt hiszem, hogy komoly kötelmeink be­töltését némi gondolkodási időnek kell megelőznie. Kérem a kamarát, ne szavazzon az előterjesztvény fölött. (Igen! Igen! Nem! Nem!) Jules Favre: Ha a kamara az ülést ily viszonyok közt délig elha­lasztja, nincs szavam ellene. De mivel a kormány­zati hatalomnak ily elárvulása miatt kötelessé­günkké lett, hogy a haza megmentése iránti in­tézkedéseket megtegyük, következő indítványt te­szem a ház asztalára, melyet nem tartok szüksé­gesnek egyetlen szóval is értelmezni: „Indítvány a császár letételére. 1. czikk. Napoleon Lajos és dynasztiája, azon attributomoktól, melyekkel az al­kotmány által fölruháztatott, megfosztottnak nyíl­vánittatik. 2. czikk. Egy . . . számú bizottság választatik, melynek feladata lesz, a védelmet egész a végsőig folytatni, s az ellenséget elűzni. — 3. czikk: Troohn yhnMwi1--»-«« ..pi­mu­­az undok elrejtőzve. A minapi hirek elsülyedtek a gonoszság utjai végére mehetlenek. — Nem volt szép a miről beszélnek, hogy Sz. I. Devil egyén, ki némi zajt ütött vala, — egy M. N. ne­vü őr, ebédjére megkíván, ott ötét állítólag, mon­datainak visszavonására reá venni próbálta volna, — nem szép — ha való? mert egy ilyen őr, ki éppen ellenkező eljárás kötelezettségében áll, ez által f»l többjeinek bizalmát nem tarthatja meg; sőt még kósza hirekre is alkalmat nyújt, .— a mellett pedig azt árulja el, hogy őt az állam ká­ra és a nyomorult sóvagok sorsa nem érdekli, mi­dőn az ilyenféle lehető eljárások a gonoszság ti­tokban maradásának lennének eszközei. — A köz­lemény ez utó része mennyire lehet való, a felös értesítő közvetlen tudomással nem bír. — Minden esetre rosz­vért csinál az a féle bir, midőn becsü­letes emberek nagy sokasága várja azt, hogy a merény napfényre keljen, ha valóban létezik. — A tűz­eset utáni napon bizonyos fő zsidó házbeli fiúk beszélték azt is: „tudjuk már, ki gyúj­totta meg az Aknát, a református pap.“ "Végre 1 óra 20 perc­kor Ocnneiler elfoglalta He­lyét az elnöki széken, Glais Bizain és Raspail iszonyú lárma közt azonnal a császár letételét kö­vetelték, mely csak az egyedüli mentőeszköz. Ké­­ratzy gróf panaszkodott, hogy a képviselőház más csapatok által is őriztetik, mint kizárólag nemzet­őröktől. A hadügyminiszter ezen rendelet által kö­telessége ellenére megsérti a képviselőházat, sőt m­ég többet tett: egyenes ellentétbe helyezte ma­gát Trochyvel, ki Paris városához intézett prokla­mácziójában ezen helyet a nemzetőrökre bizta. A hadügyminiszter figyelmeztette az előtte szólót azon különbségre, mely Brochu és az ő működési köre közt van. A hadügyminiszter úgy rendelkezik a katonai csapatok fölött, mint neki tetszik, s Trocha ez ellen soha sem tiltakozott. (Ellenmondás: Zaj.) „Egyébiránt uraim — foly­tatja a hadügyminiszter — önök pusztán csak ar­ról panaszkodnak, hogy a menyasszonyt túlságos szépen ékesítem föl. (Heves zaj. Egy hang: Te­hát menyegzőn vagyunk? Én gondoskodom az tanácskozásának biztonságáról s önök pusztán csak arról panaszkodnának. (Ismételt ellenmon­­dás.) Miután az izgatottság kissé lecsillapo­dott, Palikao így folytatta: Midőn a kama­rába léptem, nem hittem, hogy ily kérdésekre kell felelnem; azért jöttem, hogy egy törvényjavasla­tot olvassak föl, mely következőleg hangzik: „Egy öttagú kormány- és nemzeti védelmi tanács nevez­tetik ki. A miniszterek ezen tanács ellenjegyzése mellett neveztetnek ki. (Fölkiáltások: Kineveztet­nek, ki által?) Palikao­ut ezen tanácshoz főhely­­tartóvá neveztetik ki.­ (Számos fölkiáltás: Hogyan­ mit jelent ez? Mit akar ezzel mondani?) A had­ügyminiszter kéri a képviselőházat, hogy ezen törvényjavaslat sürgetősége szavaztassák meg. Ju­les Favre emlékezteti a kamarát, hogy ő már teg­nap terjesztett ily törvényjavaslatot elő, védi te­hát az övének elsőbbségét. Erre az elnök Thiers­­nek adja a szót. Thiers követeli, hogy ily szá­m­om válságban minden magánérdek a közérdek előtt visszavonuljon, s midőn eddigi barátaitól meg­válik , a baloldalra lép, következő törvényjavas­latot terjeszt elő: a kamara egy bizottságot nevez ki, mely a kormányzással és a honvédelemmel bizatik meg. Egy alkotmányozó országgyűlés, mi­helyt a viszonyok engedik, össze fog gyűlni. Pa­likao gróf kinyilatkoztatja, hogy ő nem szegül el­len annak, hogy az ország a jelenlegi válság után megképeztessék. Gambetta indítványára a kama­ra megszavazza a Favre, Palikao és Thiers által előterjesztett indítványok sürgősségét. Erre a képviselők visszavonulnak osztályaik­ba. Alig múlik azonban el 10 percz, midőn kívül­röl roppant zaj hallatszik. Mindenki az udvarra siet. Ezek azon egyének, kik a képviselőházi karzatok­ról a Concorde híd felé sietek. Itt kiáltozni kezdet­tek: „A császár letétele kihirdettetett!“ Mindenki süvegjét lobogtatta, s jelt adtak az őrt álló nemzet­őröknek, hogy jöjjenek közéjük. Ezek egy darabig vonakodnak, de csakhamar megindulnak, a tömeg követi őket. Néhány pillanatra, a lovas nemzet­őröktől feltartóztattak, de csakhamar a tömeg áram­latának szabad tér adatott. A képviselőház a soka­ság által elfoglaltatott. A nemzetőrség és a nép a triblinekre nyomult, s hangosan követelé a császár letételét. Az ülésterembe vezető korlátok és ajtók bezúzattak, az ülésteremben ezerek ajkáról zendül meg a „Marseillaise“ és a „Chant du Depart.“ Az elnök, ki ismét nyílt ülést akart tartani, hiában törekszik a rajongó tömeget csendre inteni. Mindig új tömegek tolakodnak az ülésterembe. A levelező, ki ezen eseményekről értesd, az ülésteremből ki­­szoríttatott a tömeg által, s többé nem volt képes visszamenni, ez időtől (3 óra) fogva mi történt a képviselőházban — mondja ez — Párisban eddig esti 7 óráig) senki sem tudja.“ Míg ezek a képviselőházban történtek, az utczákon zajos, de vérnéküli fáradalom ment vég­be. Az utczákon néptömegek vonultak, rongyos vörös zászlókat lobogtatva, s igy kiáltozva: „Éljen a köztársaság!“ A Concordia-téren a nemzetőrök kénytelenek voltak csákósokról a császári sast le­tépni. Néhány városi rendőr bántalmaztatok A hivatalos épületekről és raktárokról a császári czimerek letépettek. A „Siécle“ közli, hogy Trochu tábornok teg­nap este a nemzetőrök több küldöttségét fogadta, míg a lakása előtti téren roppant néptömeg kiál­tozott: „Mondjon le a császár! Éljen Francziaor­­szág! Halál az ellenségre! Éljen Trochu!“ A nevezett lap így ír tovább : „Mac Mahon vereségé­nek híre tegnap este villámgyorsasággal terjedt el, s a legtávolabbi városrészekből is roppant sokaság tolongott a boulevardokra, melyek a szó szoros értelmében tömve voltak emberrel. A St.- Denis, s kapunál s a Pelletier utczán volt a tolongás legna­gyobb. A boulevardokon az újságárusok boltjai a szó szoros értelmében ostromoltatak a tömeg ál­tal. Fennhangon olvasták a híveket, s fegyvert követeltek. A boulevard baloldalán, a tömeggel szemközt egy sötét tömeg terjeszkedett ki: ez az úgynevez­ett sergeant de police-k csapata volt, mely parancs­ra látszott várni. kijelentette, hogy a császár Bismarckkal „óhaj­tana“ beszélni. Valóban ő csak száz lépés távol­ságra volt, kocsijára várva. Bismarck hozzá ment , az ügy elintéztetett. Ekkor Wilhelmshöbe vár felé (Kassel mellett) indult. La Chapellen d. u. 2 órakor vonult keresz­tül, s kocsija előtt egy szakasz ukránus lovagolt. A város ma reggel 10 órakor kiürittetett. A porosz homlokzathoz érve, a testőrség el­hagyta a császárt, s ez egy porosz tábornoknak adott helyet, kihez két más poros főtiszt csatlako­zott (az egyik X-herczeg volt), kiket nem ismer­tem. Lóra kaptam, s a császár nyomán Bouillonba mentem. Az összes lakosság körülvette a „Chei­­dron“ vendéglőt, hol a császár kíséretével le­szállott. A császár ez nap itt maradt, hogy más­­nap Liége felé folytassa útját. A vendéglőben nem kaptam helyet, az ist4­ lóban kell töltenem az élét, mert a császár kísé­rete az összes helyiséget igénybe vette. Holnap Bruxellesbe megyek. U. i. A béke nem köttetett meg, a poroszok Páris ellen nyo­­mulnak. A hadoszlopok minden ponton megindul­­tak. Holnap itt már kiüresedik a vidék. A nevezett lap még következő távsürgönyöket tesz közzé. Landen, szept. 4. A császár Liegen d. n. 4 órakor ment ke­resztül, Namurból lővén és Kassel felé tartva, hova internáltatik. Liege, szept. 4. A porosz királyi vonat, mely a császárt szál­lította Limbramotból d. n. 1 órakor indult, s Na­­muron és Liégen ment keresztül. Ezen utóbbi ál­lomásra d. u. 4 órakor érkezett, s tízperczig idő­zött- Napoleon egyedül volt osztályában. Igen nyugodtaa n­ látszott, s szivarzott. A wagyonnak egy másik osztályában Chazal tábornok, s az ordom­ano tisztek voltak. A császár házának tisztjei, s több porosz tiszt más kocsit foglaltak el. Mondják, hogy Frigyes Vilmos herczeg is az utasok közt volt. Liége la­kossága nem tudta, hogy Napóleon ott keresztül utazott, de mégis számos néző akadt köztük, leg­inkább vasúti hivatalnokok. Napóleon a vagyon függönye mögé rejte arcját, de észrevéve, hogy a nézők e fátyolon keresztül is észreveszik, félre tolta a függönyt, de nem tekintett ki. Midőn a vonat ismét elindult, a nézők vala­mennyien üdvözölték a császárt. Két más vonatot várnak, mely az excsászár kíséretét fogja szállítani. Mondják, hogy a magen­­tai herczeg is ezen vonatok egyikén utazik el. (?) A „Wanderer“ nek pedig e tárgyra vonatkozó­lag ezeket írják szept. 2 ról. I1 órakor éjjel Sedanból egy parlamentákr érkezett és 12 órai fegyverszünetet kért a halottak eltemetése végett. A koronaherczeg csak 6 órai engedélyt adott sept. 2-án reggeli 5 órástól számítva. A király és a szász koronaherczeg körüllovagolták­­Szdint és meg­­tekinték a csatatért. Végtelen örömmel fogadták a csapatok. Szept. 2 án reggeli 6 órakor egy máso­dik parlamentak­ jött és pedig Arthier ezredes, a­mint mondják Napóleonnak a porosz királyhoz va­ló levelével. Az ezredes a királyhoz vezettetett s csak egy félóra eltelte után hagyta el szobáját és ekkor az előőrsökhöz vitetett. A király megparancsolá Gö­tz tábornoknak, hogy siessen az előcsapatokhoz és ott vára­kozzék addig, míg Arthier ezredes meg fog érkezni, vagy valami hír fog jönni Sedanból. Azonnal tanácskozást tartott Bismarck, Roon, Moltke és a szász, koronaherczeg, mely egy óráig tartott. 1­­/19 órakor Arthier ezredes helyett O’Reilly tábornok jelent meg az élcsapatoknál és ott átadott egy íratott, melyet Goltz a királyhoz vitt. Egy óra múlva, miután átadta a tábornok a leve­let, Sedanban öt oldalon húzták fel a fehér zászlót. Azonnal az előcsapatokhoz indult a király, 11 óra­kor egy menet indult meg Sedanból mely 20 gárdistából, a magasabb rangú tisztből és hat polgári egyénből állott. A király segédei elejökbe mentek. Az őrök mindkét részről tisztelegtek, a tisztek pedig katonai szokás szerint üdvözölték egymást. Napóleon császár katonai egyenruhában, egy tisztre támaszkodva, adta meg magát, kardját szó nélkül adván át egy porosz tábornoknak; a többi tisztek szintén ezt tették. A császár egy király kocsiba lépett, saját segédei és a király két segéde által követtetve megérkezett a főhadiszál­lásra. A német csapatok csatarendben maradtak. 12 órakor három tiszt érkezett az előcsapatokhoz egy trombitással, a­kik szintén a főhadiszálláshoz vitettek. Wimpffen tábornok volt megbízva és segédei, hogy a vállán és czombján súlyosan meg­sebesült Mac Mahon nevében megállapítsák a ka­­pituláczió pontjait. Ezen pontok következők: 1. A franczia császár ő­felségének Sedanba zárt csapatai megadják magukat. 2. A franczia tisztek, a porosz parancsnokság­nak megígérve, hogy a jelen bábom tartama alatt nem fognak a poroszok és szövetségeseik ellen harczolni, szabadon bocsáttatnak s megtartják lova­ikat s málháikat. 3. Az altisztek és közlegények, a király ál­tal ki­jelölt porosz tisztnek kiszolgáltatják fegyve­­röket és municziójukat. 4. Az átadás azonnal megtörténik. lünk.! Dorogbi. *% Grividiláczió­s Napoleon fogságba zik: ugyan mi bi­antrófa részleteiről az „Indep.“­­bornok­ot az önf­es tudósítást olvassuk: dés megoldását a. B°hillon, sept. 3. esti 7 óra. két a tábornokDadrU*vett Sedanban d. u. 3 óra­iak. Ez természet0 ^eb^r zászlók vonattak föl; de más, a mi a várt m^8­8 esti 6 óráig tartott. Na dönk, midőn azt em fogadtattak el a porosz ki­­csupán phitikai fát kegyelemre kellett megadni, gondolatra. Grivit3 *®.a fegyvert, 30,000 fogolylyá­ban dicsvágytól v­­­adt foglyok Poroszországba vi­­tábornok jellemét minden tisztnek visszaadta ben történt Veron föltétel alatt, hogy becsületökre tétetett nála, hogy ezek báború folyama alatt nem kaszinóban két k'8 . ellen. Meghagyták nálok följelentés felett K­e­bet. Mi a császárt illeti, elso­­saját kardrajtját részleteket hallottam Albrecht vágta, azután b/81 király testvérétől, italhoz nem Dyu^e* ^ órakor egy franczia tábor­­itali minőségben a főhadiszállásra, Szeptember 11 H IR HARANG. Előfizetési feltételek a „Magyar Polgárira, mely mellékletei­vel együtt ünnepnapokat kivéve, minden nap megjelenik, előfizethetni: September—október hóra 3 frttal. Szept.—okt.—nov. hóra 4 frt 50 krral. Szept.-tól ez év végéig 6 „ Kérjük a megrendeléseket minél előbb megtenni, hogy a szétküldésben pontos le­hessen kiadó­hivatalunk. Lapunk a háború esemé-nép eredeti távirati tudósításokat hoz, s így minden pes­ti lapot e tekintetben megelőzünk.

Next