Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)
1870-09-11 / 107. szám
szám. KOLOZSVÁR, SZEPTEMBER 9 A „M. Polg.“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten sept. 10-én 86. 60 p. reg. Érkezett Kolozsv. sept. 10-én 10 óra. 30 p. Porosz kormány Napóleonnal alkudozásban van, franczia ország ama részét vesztené mely Strassburg, — Metz fölött fekszik Medenburgi nagyherczeg Laont körül járja * Feladatott Pesten sept. 10. 10 óra 20 p. Érkezett sept. 10-én 15 óra 55 p. d. u. Baselból sürgönyzik. Egy franczia hadihajó által egy porosz hadihajó és három kereskedelmi hajó Cherbourgba hozatott. Londonból sürgönyzik: Napoleon Bradtstetyork megvétele iránt alkudozik. A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről. Sept. 9. 5% Metaliqnes 100 frt. 56.25. — 5% peaueti kölcsön 66.—. — 1860-diki államkölcsön 90.50. Bankrészvény 695. — Hitelrészvény 254.—. — London 124.70. — Ezüst 123.25. Cs. k. arany 5.92. Napoleonhor 20 franc 9.92 Földtehermentesitési kötvények: Magyar 77.—. — Temesi 75.—. — Erdélyi 73.50 Horvát 79.—. Szemle. A helyzet. (H. I.) Reactio fatalma lengedez. A dolgok kezdenek oly világításban feltűnni, mely szomorúsággal tölti el a szabadság igaz barátját. Egy frankfurti tudositás, melynek hitelességén nincs okunk kételkedni. Napóleon megadását a valódi és a legszönnyesebb színben tünteti fel. E tudósítás szerint Napóleon mielőtt megadásra került volna a dolog, előzetes titkos szerződést kötött volna Vilmossal, mely szerint: Elsass és Lotharingiáról lemond , de Poroszország az ő koronáját biztosítja. Másfelől veszszük a táviratot, hogy Favre külügyéri proclamatiója, melyben a dynastia elűzése kimondatik, Poroszország részéröl hidegen, sőt visszautasitólag fogadtatott. Tehát a hatalom következetes magához. Erő jogára hivatkozik a morális igazság ellenében. És Vilmos, ki épen a Napoleon tolakodó beavatkozása ellen lépett fel és a leghatározottabb gyűlöletet mutatott a Napoleoni dynastia és eszmék iránt, kifejezvén ünnepélyes tiszteletét a franczia nemzet jog fenségének szentsége irányában, Vilmos király kész volna a franczia érzelem és hangulat megtérítésével e becstelen uralmat a franczia népre tolni ? Tehát a népfenség gyönyörű elmélet, melyre hivatkozva a német egység Ugye igazságos, de a más népek eltiprása is összeegyeztethető? Az öszszes német sajtó magatartása Napóleon fatális hivatásával szemben, gyűlölete a napóleoni traditio iránt oly élesen, oly szenvedélyesen nyilatkozott, hogy a legszégyenteljenebb fordulat állana be, ha ugyan e sajtó a franczia köztársaság ellen szót emelne egy oly köztársaság ellen, melynek jelszava a hódítás detestatiója. A német nemzet civilisatori vezérszerepét a civilisatio alapfeltételének, a szabadságnak megsértésével, sőt kigúnyolásával kezdené meg. A nemzetek haladása a „providentialis“ politicával ellentétben áll-e? E kérdések tolulnak a szemlélő lelkére, ha elfogulatlanul figyeli az események rohamos folyását. A német egység csakis úgy nyerhet sanctiót az európai közvélemény (ez újabb kori és egyedüli imperium spirituale) részéről, ha fellépése a népjog tiszteletét, a szabadság terjesztését jelenti. A nagy német nemzet egysége legforróbb óhajunk és épen ezért örülünk a Napoleon bukásán; de a franczia nemzet egy századdal előbbről keltezi függetlensége és vezérségének korszakát; e jogát történelmi traditiojára alapítja. Épen azért a franczia köztársaság proclamálása jogosult és nem kéri jogát a győzők szuronyától, hiszen még a porosz szuronyok is a hadjárat jelen phasisáig jogukat az igazság és eszme hatalmára alapiták. Az emberiség nem nyer oly háború által, mely nem jogot alapit, nem szabadságot szerez és nem eszmének hódol. A háború erkölcsi sanctio nélkül népvándorlás dúló fergetege. A német egység szentesítve van, miért tagadja meg e jogot a franczia köztársaságtól, egy oly kormánytól, melynek első lépése a szeptemberi szerződés szétszaggatása, a pápa világi uralmának megszüntetése volt. A franczia köztársaság az olasz egységet valósítá, és ha a német nemzet tiszteletben tartja, a német egységet fogja szentesíteni. Nem kis dolog ez. Mert ha most keresztül is vinnék az egységet, sőt hódítással kiebb terjesztenék, végre is csak a franczia nemzet teljes megalázásával és vérig megsértésével tehetnék. Félelmetes az oly szomszéd nemzet, mely minden lépten-nyomon oly romokra talál, melyek eszébe juttatják az „ős gyűlöletet. Egy szóval, a gyűlölet nem a legjobb eszköz ",1u7‘ p 7' biztosítására. A hatalmat két oszlop f.lli0 . °.,‘ szabadság és méltányosság. iknmnn R° átél játsza Megyei közélet. Belső Szolnokmegye állandó nyának közgyűlése Dózsen, septerobere.^ ,..,,! gyűlés a jelen háborús események befo^6“?“ komoly hangulatban folyt le. Napoleon e ,, , / a Mac Mahon sergének fegyverletétele 8Doa, a . megnyitása reggelén jutott tudomásunkraa, Torma Károly ellen ez eseménye fordítandó k°Äkyit0tia meg “ közgyűlést, t: 5 18‘°uralkodó kormányok gondolkozásmódjám végét, mintha a civiliaatiót fegyverrel fuvola lajeszteni s érvényre juttatni. Ez a tudómér- Bövebb gázi erények és a munka szabad fejlődési kiadó hivaménye. A jelen megrázó eseményekben »• a b»azivünkre, hogy őseink dicső példája szánk alkotmányos szabadságához ■ klímával az még életünk s vérünk árán is, ha kell, s röpültek, EL3 536 — radjunk. A haza és király eltérésével nyitja meg a gyűlést. A gyűlésnek kevés érdekes tárgya volt, mely élénkebb vitára adott volna alkalmat. Legelőbb az 1869—70-ben szentesített törvények lőnek felolvasva s kihirdetve. Azután Szlávi belügyminiaterré lett kineveztetéséről értesíti a megyét, kinek üdvözlő iratot küldöttek. Gajzágó Salamon többói hivatalának lett lemondó levelét hallottuk ezután, ki igen ékes szavakban köszöni a megye és a főispán benne helyezett bizalmát s a megyének uj pályáján, az államszámvevőszék elnöki állásában is, bárminemű szolgálatot előadandó esetekben kész teljesíteni. Jegyzőkönyvileg érdemeit megörökítettük, s a jegyzőkönyv kivonatát hozzá küldeni elhatároztuk. Szőnyegre került a belügyminiszer leirata a jövő évi költségvetést illetőleg, s e tekintetben a miniszer a jelen nyomott körülmények s pénzviszonyok között takarékosságra szólít, s a múlt évi költségvetésnél többet felterjeszteni, fontos okadatolás nélkül, nem javasolja. Megyénk tiszti kara, ámbár a jelen drágaság mellett, főleg a törvényszéki ülnökök, kik semmi fizetésjavításban nem részesültek, hivatalaikat csakis áldozat mellett folytathatják, maguk részükre még sem kivárnak a megyék rendezéséig s a királyi törvényszékek felállításáig semmi fizetésjavítást; de az új perrendtartás következtében választott segédszemélyzet a pertárnok, igtató és tanácsjegyző oly csekély fizetéssel vannak ellátva, hogy ezzel családjuk legnagyobb nyomora nélkül ki nem jöhetnek halmozott hivatalos dolgaik mellett. Ezeknek tehát fizetésüket 100 írttal személyenként javítani, úgy a törvényszéki szolgáknak ruhaátalányban személyenként 40 frtot a költségvetésben felvétetni közmegállapodással elhatároztuk, s ennek megnyerhetése tekintetéből a kormányhoz okadatolt felterjesztést küldöttünk. (Vége kör.) A franczia köztársaság. Ama nagy horderejű eseményekről, melyek Párisban f. hó - én végbementek, s melyek hirét a távsodrony már pár nap előtt meghozta, csak ma feküsznek előttünk közelebbi tudósítások. Ezen események képét a következő párisi levélben adják: Páris, szept. 4. Ma éjjel a képviselőház, a csatatérről érkezett hírek következtében éjjeli ülést tartott. Dréolle képviselő, miután Mac Mahon kapitulácziójáról és a császár elfogatásáról értesült, esti 8 órakor a képviselőház elnökéhez ment, hogy a kamara azonnali összehívását kieszközölje. Éjjeli 122 órakor Palikao, kit ágyából vonszoltak elő, a Bombon palotába megérkezett. Majd egy óráig vitatkoztak az elnöknél összejött képviselők, vájjon titkos vagy nyilvános ülést tartsanak-e? Végre az utóbbi nézet győzött. Ez okból éjfél után 1 órakor valamennyi karzat fölgyittatott. Egy negyeddel később Schneider megjelent a képviselőházban. A baloldal padjai gyorsan megteltek, Thiers szokott helyén ült. Végre Schneider elnök felállt; arcza sápadt és zavart volt; következő, lilával följegyzett szavakat olvasta föl: Uraim! komoly és fájdalmat okozó hirt kaptam ma este. A kamrát azonnal összehittam, mint ez kötelességem volt, vele s a nemzettel szemközt. Ily gyászos körülmények között nem lehet más kötelességem, mint az önök összehívása. A hadügyminiszter úrnak adom a szót, hogy a tegnapi illésben tett nyilatkozatát kiegészítse. Mély hallgatás követte az elnök szavait. Végre Palikao tábornok a szószékre lépve így szólt: Uraim! Azon szomorú feladat jutott osztályrészemül, hogy tudassam önökkel, mit a reggeli ülésben mondott szavaim már úgy is gyanítani engedtek. A félhivatalos hírek, hivatalosakká változtak. Három napi hősies küzdelem után seregünk Sedanba szoríttatott, s ott túlnyomó erő által bezáratott, úgy hogy kapitulálni kellett. A császár fogolylyá lett. Nekünk minisztereknek, nem lehet azonnali határozatot állapítani meg, mivel nem volt időnk egymással értekezni. Indítványozom tehát a kamarának, hogy a tanácskozást halassza el. Elnök: Indítványozom hogy a kamara ma délben jöjjön össze. Gambetta: Bocsásson meg... Elnök: Azt hiszem, hogy komoly kötelmeink betöltését némi gondolkodási időnek kell megelőznie. Kérem a kamarát, ne szavazzon az előterjesztvény fölött. (Igen! Igen! Nem! Nem!) Jules Favre: Ha a kamara az ülést ily viszonyok közt délig elhalasztja, nincs szavam ellene. De mivel a kormányzati hatalomnak ily elárvulása miatt kötelességünkké lett, hogy a haza megmentése iránti intézkedéseket megtegyük, következő indítványt teszem a ház asztalára, melyet nem tartok szükségesnek egyetlen szóval is értelmezni: „Indítvány a császár letételére. 1. czikk. Napoleon Lajos és dynasztiája, azon attributomoktól, melyekkel az alkotmány által fölruháztatott, megfosztottnak nyílvánittatik. 2. czikk. Egy . . . számú bizottság választatik, melynek feladata lesz, a védelmet egész a végsőig folytatni, s az ellenséget elűzni. — 3. czikk: Troohn yhnMwi1--»-«« ..pimuaz undok elrejtőzve. A minapi hirek elsülyedtek a gonoszság utjai végére mehetlenek. — Nem volt szép a miről beszélnek, hogy Sz. I. Devil egyén, ki némi zajt ütött vala, — egy M. N. nevü őr, ebédjére megkíván, ott ötét állítólag, mondatainak visszavonására reá venni próbálta volna, — nem szép — ha való? mert egy ilyen őr, ki éppen ellenkező eljárás kötelezettségében áll, ez által f»l többjeinek bizalmát nem tarthatja meg; sőt még kósza hirekre is alkalmat nyújt, .— a mellett pedig azt árulja el, hogy őt az állam kára és a nyomorult sóvagok sorsa nem érdekli, midőn az ilyenféle lehető eljárások a gonoszság titokban maradásának lennének eszközei. — A közlemény ez utó része mennyire lehet való, a felös értesítő közvetlen tudomással nem bír. — Minden esetre roszvért csinál az a féle bir, midőn becsületes emberek nagy sokasága várja azt, hogy a merény napfényre keljen, ha valóban létezik. — A tűzeset utáni napon bizonyos fő zsidó házbeli fiúk beszélték azt is: „tudjuk már, ki gyújtotta meg az Aknát, a református pap.“ "Végre 1 óra 20 perckor Ocnneiler elfoglalta Helyét az elnöki széken, Glais Bizain és Raspail iszonyú lárma közt azonnal a császár letételét követelték, mely csak az egyedüli mentőeszköz. Kératzy gróf panaszkodott, hogy a képviselőház más csapatok által is őriztetik, mint kizárólag nemzetőröktől. A hadügyminiszter ezen rendelet által kötelessége ellenére megsérti a képviselőházat, sőt még többet tett: egyenes ellentétbe helyezte magát Trochyvel, ki Paris városához intézett proklamácziójában ezen helyet a nemzetőrökre bizta. A hadügyminiszter figyelmeztette az előtte szólót azon különbségre, mely Brochu és az ő működési köre közt van. A hadügyminiszter úgy rendelkezik a katonai csapatok fölött, mint neki tetszik, s Trocha ez ellen soha sem tiltakozott. (Ellenmondás: Zaj.) „Egyébiránt uraim — folytatja a hadügyminiszter — önök pusztán csak arról panaszkodnak, hogy a menyasszonyt túlságos szépen ékesítem föl. (Heves zaj. Egy hang: Tehát menyegzőn vagyunk? Én gondoskodom az tanácskozásának biztonságáról s önök pusztán csak arról panaszkodnának. (Ismételt ellenmondás.) Miután az izgatottság kissé lecsillapodott, Palikao így folytatta: Midőn a kamarába léptem, nem hittem, hogy ily kérdésekre kell felelnem; azért jöttem, hogy egy törvényjavaslatot olvassak föl, mely következőleg hangzik: „Egy öttagú kormány- és nemzeti védelmi tanács neveztetik ki. A miniszterek ezen tanács ellenjegyzése mellett neveztetnek ki. (Fölkiáltások: Kineveztetnek, ki által?) Palikaout ezen tanácshoz főhelytartóvá neveztetik ki. (Számos fölkiáltás: Hogyan mit jelent ez? Mit akar ezzel mondani?) A hadügyminiszter kéri a képviselőházat, hogy ezen törvényjavaslat sürgetősége szavaztassák meg. Jules Favre emlékezteti a kamarát, hogy ő már tegnap terjesztett ily törvényjavaslatot elő, védi tehát az övének elsőbbségét. Erre az elnök Thiersnek adja a szót. Thiers követeli, hogy ily számom válságban minden magánérdek a közérdek előtt visszavonuljon, s midőn eddigi barátaitól megválik , a baloldalra lép, következő törvényjavaslatot terjeszt elő: a kamara egy bizottságot nevez ki, mely a kormányzással és a honvédelemmel bizatik meg. Egy alkotmányozó országgyűlés, mihelyt a viszonyok engedik, össze fog gyűlni. Palikao gróf kinyilatkoztatja, hogy ő nem szegül ellen annak, hogy az ország a jelenlegi válság után megképeztessék. Gambetta indítványára a kamara megszavazza a Favre, Palikao és Thiers által előterjesztett indítványok sürgősségét. Erre a képviselők visszavonulnak osztályaikba. Alig múlik azonban el 10 percz, midőn kívülröl roppant zaj hallatszik. Mindenki az udvarra siet. Ezek azon egyének, kik a képviselőházi karzatokról a Concorde híd felé sietek. Itt kiáltozni kezdettek: „A császár letétele kihirdettetett!“ Mindenki süvegjét lobogtatta, s jelt adtak az őrt álló nemzetőröknek, hogy jöjjenek közéjük. Ezek egy darabig vonakodnak, de csakhamar megindulnak, a tömeg követi őket. Néhány pillanatra, a lovas nemzetőröktől feltartóztattak, de csakhamar a tömeg áramlatának szabad tér adatott. A képviselőház a sokaság által elfoglaltatott. A nemzetőrség és a nép a triblinekre nyomult, s hangosan követelé a császár letételét. Az ülésterembe vezető korlátok és ajtók bezúzattak, az ülésteremben ezerek ajkáról zendül meg a „Marseillaise“ és a „Chant du Depart.“ Az elnök, ki ismét nyílt ülést akart tartani, hiában törekszik a rajongó tömeget csendre inteni. Mindig új tömegek tolakodnak az ülésterembe. A levelező, ki ezen eseményekről értesd, az ülésteremből kiszoríttatott a tömeg által, s többé nem volt képes visszamenni, ez időtől (3 óra) fogva mi történt a képviselőházban — mondja ez — Párisban eddig esti 7 óráig) senki sem tudja.“ Míg ezek a képviselőházban történtek, az utczákon zajos, de vérnéküli fáradalom ment végbe. Az utczákon néptömegek vonultak, rongyos vörös zászlókat lobogtatva, s igy kiáltozva: „Éljen a köztársaság!“ A Concordia-téren a nemzetőrök kénytelenek voltak csákósokról a császári sast letépni. Néhány városi rendőr bántalmaztatok A hivatalos épületekről és raktárokról a császári czimerek letépettek. A „Siécle“ közli, hogy Trochu tábornok tegnap este a nemzetőrök több küldöttségét fogadta, míg a lakása előtti téren roppant néptömeg kiáltozott: „Mondjon le a császár! Éljen Francziaország! Halál az ellenségre! Éljen Trochu!“ A nevezett lap így ír tovább : „Mac Mahon vereségének híre tegnap este villámgyorsasággal terjedt el, s a legtávolabbi városrészekből is roppant sokaság tolongott a boulevardokra, melyek a szó szoros értelmében tömve voltak emberrel. A St.- Denis, s kapunál s a Pelletier utczán volt a tolongás legnagyobb. A boulevardokon az újságárusok boltjai a szó szoros értelmében ostromoltatak a tömeg által. Fennhangon olvasták a híveket, s fegyvert követeltek. A boulevard baloldalán, a tömeggel szemközt egy sötét tömeg terjeszkedett ki: ez az úgynevezett sergeant de police-k csapata volt, mely parancsra látszott várni. kijelentette, hogy a császár Bismarckkal „óhajtana“ beszélni. Valóban ő csak száz lépés távolságra volt, kocsijára várva. Bismarck hozzá ment , az ügy elintéztetett. Ekkor Wilhelmshöbe vár felé (Kassel mellett) indult. La Chapellen d. u. 2 órakor vonult keresztül, s kocsija előtt egy szakasz ukránus lovagolt. A város ma reggel 10 órakor kiürittetett. A porosz homlokzathoz érve, a testőrség elhagyta a császárt, s ez egy porosz tábornoknak adott helyet, kihez két más poros főtiszt csatlakozott (az egyik X-herczeg volt), kiket nem ismertem. Lóra kaptam, s a császár nyomán Bouillonba mentem. Az összes lakosság körülvette a „Cheidron“ vendéglőt, hol a császár kíséretével leszállott. A császár ez nap itt maradt, hogy másnap Liége felé folytassa útját. A vendéglőben nem kaptam helyet, az ist4 lóban kell töltenem az élét, mert a császár kísérete az összes helyiséget igénybe vette. Holnap Bruxellesbe megyek. U. i. A béke nem köttetett meg, a poroszok Páris ellen nyomulnak. A hadoszlopok minden ponton megindultak. Holnap itt már kiüresedik a vidék. A nevezett lap még következő távsürgönyöket tesz közzé. Landen, szept. 4. A császár Liegen d. n. 4 órakor ment keresztül, Namurból lővén és Kassel felé tartva, hova internáltatik. Liege, szept. 4. A porosz királyi vonat, mely a császárt szállította Limbramotból d. n. 1 órakor indult, s Namuron és Liégen ment keresztül. Ezen utóbbi állomásra d. u. 4 órakor érkezett, s tízperczig időzött- Napoleon egyedül volt osztályában. Igen nyugodtaa n látszott, s szivarzott. A wagyonnak egy másik osztályában Chazal tábornok, s az ordomano tisztek voltak. A császár házának tisztjei, s több porosz tiszt más kocsit foglaltak el. Mondják, hogy Frigyes Vilmos herczeg is az utasok közt volt. Liége lakossága nem tudta, hogy Napóleon ott keresztül utazott, de mégis számos néző akadt köztük, leginkább vasúti hivatalnokok. Napóleon a vagyon függönye mögé rejte arcját, de észrevéve, hogy a nézők e fátyolon keresztül is észreveszik, félre tolta a függönyt, de nem tekintett ki. Midőn a vonat ismét elindult, a nézők valamennyien üdvözölték a császárt. Két más vonatot várnak, mely az excsászár kíséretét fogja szállítani. Mondják, hogy a magentai herczeg is ezen vonatok egyikén utazik el. (?) A „Wanderer“ nek pedig e tárgyra vonatkozólag ezeket írják szept. 2 ról. I1 órakor éjjel Sedanból egy parlamentákr érkezett és 12 órai fegyverszünetet kért a halottak eltemetése végett. A koronaherczeg csak 6 órai engedélyt adott sept. 2-án reggeli 5 órástól számítva. A király és a szász koronaherczeg körüllovagoltákSzdint és megtekinték a csatatért. Végtelen örömmel fogadták a csapatok. Szept. 2 án reggeli 6 órakor egy második parlamentak jött és pedig Arthier ezredes, amint mondják Napóleonnak a porosz királyhoz való levelével. Az ezredes a királyhoz vezettetett s csak egy félóra eltelte után hagyta el szobáját és ekkor az előőrsökhöz vitetett. A király megparancsolá Götz tábornoknak, hogy siessen az előcsapatokhoz és ott várakozzék addig, míg Arthier ezredes meg fog érkezni, vagy valami hír fog jönni Sedanból. Azonnal tanácskozást tartott Bismarck, Roon, Moltke és a szász, koronaherczeg, mely egy óráig tartott. 1/19 órakor Arthier ezredes helyett O’Reilly tábornok jelent meg az élcsapatoknál és ott átadott egy íratott, melyet Goltz a királyhoz vitt. Egy óra múlva, miután átadta a tábornok a levelet, Sedanban öt oldalon húzták fel a fehér zászlót. Azonnal az előcsapatokhoz indult a király, 11 órakor egy menet indult meg Sedanból mely 20 gárdistából, a magasabb rangú tisztből és hat polgári egyénből állott. A király segédei elejökbe mentek. Az őrök mindkét részről tisztelegtek, a tisztek pedig katonai szokás szerint üdvözölték egymást. Napóleon császár katonai egyenruhában, egy tisztre támaszkodva, adta meg magát, kardját szó nélkül adván át egy porosz tábornoknak; a többi tisztek szintén ezt tették. A császár egy király kocsiba lépett, saját segédei és a király két segéde által követtetve megérkezett a főhadiszállásra. A német csapatok csatarendben maradtak. 12 órakor három tiszt érkezett az előcsapatokhoz egy trombitással, akik szintén a főhadiszálláshoz vitettek. Wimpffen tábornok volt megbízva és segédei, hogy a vállán és czombján súlyosan megsebesült Mac Mahon nevében megállapítsák a kapituláczió pontjait. Ezen pontok következők: 1. A franczia császár őfelségének Sedanba zárt csapatai megadják magukat. 2. A franczia tisztek, a porosz parancsnokságnak megígérve, hogy a jelen bábom tartama alatt nem fognak a poroszok és szövetségeseik ellen harczolni, szabadon bocsáttatnak s megtartják lovaikat s málháikat. 3. Az altisztek és közlegények, a király által kijelölt porosz tisztnek kiszolgáltatják fegyveröket és municziójukat. 4. Az átadás azonnal megtörténik. lünk.! Dorogbi. *% Grividilácziós Napoleon fogságba zik: ugyan mi biantrófa részleteiről az „Indep.“bornokot az önfes tudósítást olvassuk: dés megoldását a. B°hillon, sept. 3. esti 7 óra. két a tábornokDadrU*vett Sedanban d. u. 3 óraiak. Ez természet0 ^eb^r zászlók vonattak föl; de más, a mi a várt m^88 esti 6 óráig tartott. Na dönk, midőn azt em fogadtattak el a porosz kicsupán phitikai fát kegyelemre kellett megadni, gondolatra. Grivit3 *®.a fegyvert, 30,000 fogolylyában dicsvágytól vadt foglyok Poroszországba vitábornok jellemét minden tisztnek visszaadta ben történt Veron föltétel alatt, hogy becsületökre tétetett nála, hogy ezek báború folyama alatt nem kaszinóban két k'8 . ellen. Meghagyták nálok följelentés felett Kebet. Mi a császárt illeti, elsosaját kardrajtját részleteket hallottam Albrecht vágta, azután b/81 király testvérétől, italhoz nem Dyu^e* ^ órakor egy franczia táboritali minőségben a főhadiszállásra, Szeptember 11 H IR HARANG. Előfizetési feltételek a „Magyar Polgárira, mely mellékleteivel együtt ünnepnapokat kivéve, minden nap megjelenik, előfizethetni: September—október hóra 3 frttal. Szept.—okt.—nov. hóra 4 frt 50 krral. Szept.-tól ez év végéig 6 „ Kérjük a megrendeléseket minél előbb megtenni, hogy a szétküldésben pontos lehessen kiadóhivatalunk. Lapunk a háború esemé-nép eredeti távirati tudósításokat hoz, s így minden pesti lapot e tekintetben megelőzünk.