Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1871-01-13 / 10. szám
ydik Molyain. Eifizetési faltétoUk: tvre ............................. frt — ftr. lélévr».......................8 , 60 , Jiagyedévre . . . . 4 r 60 , «/»vönként ..... 1, 60 _ Megjelenik minden nap innapi napokat kivéve. Szerkesztôseg es kiadó hivatal. Monostoroto«» L. Bányai ház alatt. L 1 ^■■riag, U.NM . 9-ilírium Kolozsvárit, Csütörtök január 12. 1871 Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sor ára 6 kr- Bélyegdij minden hirdetésből 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadó-hivatali' ík-krato-kiatatok • Tordán: Ketezár és Harmathnál. Kösten: Urinier aamnei. Sayeren : Vokál János, alamosújvártt: Osaxs testvérek. Koloasvirtt: Stein J. és Demjén L. M.Vásárhelytt: Wittieh Józsefnél. KOLOZSVÁR, JAQUAR 10. Fővárosi levelek. Iv. Pest, jan. 9. 1871. Kedves barátom! Itt politika, mint journalistika még folyton a londoni conferencia lehető eredményeiről, a német császárság alakulásáról és hypokuta Bismarckismusáról, Francziaországi zömöm sorsáról, s belügyekben a 20 milliónyi hadi kölcsönről stb. beszél, melyeknek többnyire elcsépelt variánsait, őszintén szólva, már meg is unta az ember. Talán jobb is lenne a mi hírlapirodalmunknak kevesebbet foglalkozni — elrontan—a külföldi politikával. A vöröskönyv és annak vajmi csekély eredményei nyilván mutatják, hogy bizony a mi befogásunk a külügyekre, még Beast gróffal összefogva is, vajmi csekély; maga a journalistika pedig hasztalan beszél össze kéket, zöldet, mert az bizony takarmányképen sem juthat —ami különben, tudom, szívesen látott dolog volna — Páris falai közé. .Egyik fél győzelmi vágyait nem hangolja; a másik desperat helyzetén keveset javít. E tekintetben legtajátszerűbb anachronismust követ el a szélsőbalt sajtó, mely ugyanakkor midőn folyton a lefegyverzés és a nemzetöri rendszer mellett agitál, egyúttal háborút is akar indítani az egész világ ellen, a provocálni csupán kegyeletes érzelmekkel mind a poroszt, mind az oroszt,egy kevés garantiát mutatott a közös és egy fölszereletlen újoncz honvédsereggel. E helyett tehát sokkal szerencsésebb és eredményesebb föladat lenne, saját küszöbünk előtt seperni s belügyi reformjaink előtt egyengetni azmat. Ami a 20 milliós kölcsönt illeti, azzal szemben többféle indítvány merült fel. A helyzet válságossága tekintetéből, melyet az orosz készülődések nem nagyon javítnak, határozottan megtagadni senki sem akarja, inkább csak a kiállítás módozatairól van szó. Horn például a vasúti kölcsönből s a fővárosiból akarja fedeztetni, — nem jutván eszébe, hogy mindkét kölcsön kétoldalú szerződéseken s a törvényhozás törvényszerű határozatain alapul, melyek megsértése a közhitel kijátszása lenne. Nekünk, őszintén szólva, nem itt fekszik a 8rupulosunk. Mi szívesen adnók a 20 milliót hazánk északkeleti és keleti részének czélszerű megerődítése és a honvédsereg felszerelésére; de attól félünk, hogy valamint eddig az olasz várnégyszög s a közös hadsereg emészté föl millióinkat, most meg majd a cseh és morva várak fogják fölemészteni; s pedig nem lehetetlen, hogy ezekkel is amúgy járunk, mert mint a kolozsvári kapu fölirata mondotta: „Hostis ab insidiis Dominus (et populus) nisi protegat urbem“ stb. Amott pedig a populusnak nem sok kedve mutatkozik a védelemre. A honvédsereg fölszerelésében pedig, a szó teljes értelmében csigaléptekkel haladunk, sőt félnünk kell, hogy az osztrák slendrianismus reánk is elragad. Egy nevezetes rendelet, t. i.: épen a csiga gombokattörli el, s a dobok helyett trombitát alkalmaz. Ágyút, ágyút, uraim, meg jó tiszti iskolákat; a gombtól, ha Retek lesz is, nem ijed meg az ellenség. Jó honvédelmi rendszer és a közműveltség általánosítása, mi minket bábom, mint béke esetére biztosít. Mindkettőnek hiányait pótolni lenne a sürgős feladat, mert mindkettőtől a nemzet létele függ. Éspedig míg amott a reformok még csak a gombokig terjednek, emitt ellenben kevés figyelem van az emberek gombjára (fejére). Legalább Eötvös legújabb minister expoiéja sokkal kapusorubb aranyokat tüntet fel, mint a minőkre gyanítottunk. ... Az irni olvasni tudó népesség száma az 5% ot is csak alig közelíti meg; a pedig e téren is, mint az új csatatéreken, a tömeges előnyomulás fog babért aratni, társadalmi életünk, ha alatta a mulatságokat értjük, kevés változatosságot mutat. Egy kis darab is a volt Párisból, ami most a visszaemlékezésnél fogva épen kellemetlenül hat az emberre. Ugyanazon stereotyp alakok mindenütt és minden nap, úgy a városligeti tó terén, hol a korcsolyázás nagyban foly, mint a redout még sikamlósabb tévéin. A tegnap esti jótékony nőegyleti bál sem igen tesz e tekintetben kivételt; az álarc sokat felszabadít és demokratizál; csak hogy, valljuk meg, nem a legegészségesebb jelenségeket tünteti föl; azonban vegyük jóba legalább azt,ha a griné együtt tánczol a varróleányával, ha nem is azt,hogy a mininer mellett ott hallatja rikácsoló syren hangját. Pest közelebbi éveinek egy új monstre alakja, a piros selyem nadrágos debardeur. P. Szathmári Károly: A színpad és feladata: egy szó a helybeli színház korszerű reformjához. Motto: „A színház a művészetek szentélye.“ ,,A színművészet a lelkifolyamatok megtestesült történelme. A görögök traditiói óriási lélektusáikkal várt tartós benyomást gyakoroltak a germán mnél mig a latin fajnál alig tudtak gyökeret verni; Itt nyilván az utóbbinál a kedélyes családi élet valódi bűnszeretet hiányzott. Mily contrast, reine és Shakespere! * Az utóbbi költészetének egész valójában ger- LU és csakugyan sehol sem honosodott meg anyira mint éppen Németországban. A dramatika povnáca akár alkotásra akár hatásra nézve, min a népnél lépést tart a lelki élet érzékének felipate/* A valóban művelt egyének élőtől fogva kinték a színházat a művészet szentélyének, s művészettől áthatottak már azon időben is pártolt a színészetet midőn még babonában és előkében felrengett a néptömeg. A színháznak mindig kölcsi befolyása volt a népre, s ezért ennek erölcsi életére vagy nemesitőleg vagy rontólag irott. A mühatás ne a nézőseregnek képezze eredényét, a nézők képezzék magukat a mühatás érint Téves engedékenység az, a néző tömeggel emben, midőn a tömegnél azon érzelmeket akar , szitálnimelyeket akar s nem azokat, melyekkel unia kellene. Minél nagyobb szükség van a némáét a művelődésre annál elodázhatlanabb köre Szemle, Kolozsvár, jaDuar 10. (én.) A modern constitutionalismusnak van egy „édese“, amelyet a népek szája köré kenni alkotmányos szokássá vált. Az ueus úgy hozza magával, hogy majd sárga majd kék, majd vörös színben ragyog a modern alkotmányosság elvének e remek decodama. Hírnökei utánozzák Csinginhhán hírnökét, aki a hágcsó csúcsára mászva azt hirdeti, hogy miután az ő ura már megebédelt, a világ többi fejedelmei is az ebéd után láthatnak. A chamaeleon szinű könyvek is tudtára adják a népeknek, hogy mily módon vitettek be abba a hínárba, amelyben fetreng mi éppen szerencséjük vagyon; a hírnök a pseudo alkotmányosság bagcsójára kapaszkodik , perse szépen utólagosan hirdet, mert ez az utólagosság a dolog veleje És ha vagy egy nép elég vakmerő arra, hogy az előzetességet követelje, demagóg üzelmek gyanújába esik. E betegségnek ez idő szerinti gyógyszere pedig egy bizonyos por és egy bizonyos labdacs. Sapienti stb! A helyett, hogy e veszedelmes elmefuttatást folytatnék, inkább constatáljuk a vörös könyv pótlékának a tartalmát, mely éppen most jelent meg s osztatott szét. Hogy a bevezetésen kívül éppen tizenhárom sürgönyt tartalmaz, ez nem félemlíthet meg egy népet, amely Mohácsról Világosra innen pedig a ch lumi ködbe került, hogy ma a delegationális közösügyes párnán megpihenjen. Mindazonáltal szívesen beismerjük, hogy Európa általános állapotánál fogva a színes könyveket vívmány gyanánt kell tekintenünk. Álljon tehát itt a pótlék bevezetése: a sürgönyök kivonatát holnapi számunk hozza: „A cs. és kir. közös külügyminisztérium initatíva érzi magát hivatalos levelezéseinek a tisztelt bizottságok elébe terjesztett 4-ik füzetét egy második (külön) toldalékkal bővíteni, mely a kormánynak különösen a lefolyt év két utolsó havában kifejtett tevékenységéről szól. E toldalék tehát mindenekelőtt azon levelezésre vonatkozik, mely a luxemburgi nagyherczegségnek a porosz kormány által a függő európai politikai kérdések körébe vont semlegessége, valamint Németországnak jövendő alakulása iránt, az említett kormánynyal folytattatott élessége a színpadnak, a tömegre nemesitőleg hatni, mert a színház ezékja nem maga az élvezet hanem élvezet által mivelni. Ily értelemben a színház valóságos mivelődési képzőintézet, s mint ilyen az oktatási ministerium ressortjába tartozik. Csalatkozunk ha gondolnék, hogy valamely népnél a mivelődés az iskolázás hosszadalmas útján válik köztulajdonná; kell, hogy a művészet a komolyabb irányú mivelődésnek munkáját megkönnyítse, mert emberi természetünkben rejlik, a kellemesből a hasznost keresnünk. Minden műbarát munkája a népnevelésnek, iránya a legemberibb, mert működése szabadságon és a kedélyen alapul. Az ember a családban a szeretet munkája az iskolában pedig az állam szolgájává leszen, mert a mai államrendszer még mindig óvatosan dolgozik azon, hogy a szabadság templomába be ne juthassunk. De, mikép teljesítse a színpad nemesítő és oktató feladatát? Mindenekelőtt legyen a színpad az egész nemzet ügye, s ennek megfelelőleg járuljon az egész nemzet a színpad emeléséhez és fenntartásához. Ápoljuk az operát és ballettet, a tartalomtus drámai költészetet s a bohózatot hogy a népet a nyerseségből kivetkőztessük, s ez utóbbit soha szem elől tévesztve mindenkorra száműzzük színpadunkról a frivolt. Természetesen az ilyen feladatnak az előadó játéknak is megfelelő kell hogy legyen; minden színművész, a szavaló és énekes, legyen áthatva rendeltetésétől, hogy játéka nem egyéb mint népoktatás, t. i. a néptömegnek művészet által való nemesítése és képzése az élethez. Ne gondoljuk, hogy a műérzék a népnél nincsen kifejlődve, s hogy csak a kisebbségnek van ízlése és képzési hajlama. Mert csak a tudatlanság és babona által elfogult résznél hiányzik még Mi az utóbbi tárgyat illeti, ő részben Ö cs. és kir. Felségének kormánya az első szóbeli közlések alkalmával kifejtené saját álláspontját és a porosz kormány ezen álláspontnak alaki értelmezést utólagos írásbeli nyilatkozatában lényegileg el is fogadta. Ezután pedig a kormány a múlt évi december 14 én kelt közleményében az osztrákmagyar monarchiának a prágai békekötésből folyó jogigényeiről legalább jelzőleg megemlékezett. Kész elismeréssel fogadta a cs. és kir. kormány azon barátságos indulatot, mely ezen megemlékezésnek alapjául szolgált, de az e részbeni értelmezésnek vitatkozásába nem bocsátkozott, és inkább csak azon buzgó óhajtásánál maradt, hogy e kérdés oly termékeny térre vitessék át, melyen mindkét résznek érdekei föltétlenül találkoznak. A keleti ügyek ezidéhez mindenekelőtt az e rovatbeli utalló okmányok tartoznak, habár a nyilvános lapok utján már tágasabb körökben ismeretesek, mindneyetlett, a gyűjtemény teljessége végett itt is előfordulnak. Az ezen ügyre vonatkozó további közlések, melyek között a Belgrádban és Bukarestben székelő cs. és kir. ügynökökhöz intézett utasítás a tárgyalásoknak előbbi szakára tér vissza, bezárják azon sürgönyöknek sorát, melyeket a cs. és kir. kormány a fekete tenger semlegessége iránt külföldi képviselőihez intézett. A következő sürgöny, a londoni cs. és kir. nagykövethez van czímezve, a monarchiának az angol békeközvetítés irányában elfoglalt állására vonatkozik. A spanyol királyválasztás kérdésével egy további okmány foglalkozik, mely e választást őszintén üdvözölve kifejezést ad azon régi és élénk rokonszenvnek, melylyel az osztrák magyar monarchia a spanyol nemzet sorsa iránt viseltetik. A cs. és kir. kormány akként vélekedik, hogy az itt közlött okmányokat további megjegyzésekkel kisérnie szükségtelen. Működésének ezen időszakában a felmerült döntő és fontos kérdésekkel szemben tisztán és határozottan körvonalazta azon szempontokat, melyeket magatartására nézve irányadóivul felismert és így azon reményt táplálja, hogy eljárása a monarchiának érdekeivel és igényeivel, valamint méltóságával és európai állásával teljes összhangzásban volt. Táviratok a külföldről. Berlin, jan 9. A londoni követ Bernstorff utasíttatott, hogy a conferentián netán teendő béke javaslatokat ne utasítsa vissza; kivált a netán Austria által teendő indítványok méltányolandók.— Müller oktatásügyi miniszer utódául Seidel berlini polgármestert emlegetik. Brüssel, jan. 9. Parisban az élelmiszerek miatt szigorú harmatozás rendeltetett el. Florencz, jan. 9. Garibaldi leánya, Terézia, Caprerában meghalt. Berlin, jan. 9. (Hivatalos.) Versaillesből jelentik a mai napról. A Chauzy ellen nyomuló hadoszlopok e hó 7-én heves csaták között eljutottak Nogen-Boirou- Large- Savigny és Lacharte helyekig. Versailles, jan. 9. A párisi erődök lövetése tegnap élénken folytattatott. A Montrouge-erőd laktanyái lángba borultak. Már e hó 5 én elhatoltak a gránátok a luxemburgi kertbe. Franczia jelentések szerint a franczia éjszaki hadsereg vesztesége a f. bó 2ki és 3 ki csatákban mintegy 4000-re, és a németek vesztesége állítólag 9000-re létezik. Ennek ellenében az 1 fő német hadtest jelentései a németek veszteségét e hó 2. és 3-kánti tiszt, és 117 ember halott: 45 tiszt és 667 ember sebesült; 236 ember hiányzik. a nemes iránti fogékonyság, épen úgy, mint egy I bizonyos kasztnál, melyet jóléte és czimere sem képes a frivolitástól és blazirtságtól megóvni. Ne , a tömegnek ízlése legyen a színészre nézve irányt adó, hanem saját ízlése által törekedjék a népet vonzani. Sajnálatra méltó tehát az a színész, ki hivatásáról megfeledkezvén, ízetlenséggel iparkodik a karzattól tapsot kicsalni; sajnálatra méltók s kárhoztatandók azon színésznők is, kik bizonyos osztálylyal — művészetükön kívüli viszonyban állván—hivatásukat lealacsonitják. Az egyes legyen az egésznek alárendelve, a vendégszereplések szüntettessenek meg, s s helyettük a művészcsoportoknak tömeges fellépései is hozassanak gyakorlatba. Az eddigi rendszer által oda jöttünk, hogy az írók ma már csak egyes routiner-ek és diletánsok számára írják darabjaikat. Ezen rákfenét gyökeresen kell kiirtani, s annak elharapódzását egyelőre a valóban tehetséges írók és zeneszerzők együttes felkarolása és pártfogása által meggátolni. Hozzunk törvényt a szerzői jog megvédésére, s hozzunk be átalános nyugdíjtörvényt. Ami részletesen a színpadot illeti, mindenek előtt tiltsuk be a színháznak spekulánsok részére való kézbeadását s inkább bízzák a színházat szakférfiak kezére, a színház felügyelősége ne legyen az eddigi genreból való, hanem álljon igenis a művészet valódi mecénásainak elitejéből. A színészeknek pedig szélesbitsük jogkörét s adjunk nekik gyülésezési jogot és határozati szavazatot. Ami a színpad artisticai és kezelési ügyét illeti, erről alkalmilag bővebben. Ratio. *) *) Kérjük a folytatást. Szert, Versailles, jan. 9. A 8-ára menő éjjel Dantonitin — Belforttól délre — megrohantatott. 18 tiszt és 700 ember lett fogolyivá, a francziák ezen kívül is sokat vesztettek. Német részről 1 tiszt és 13 ember halott, 65 ember sebesült. Bordeaux, jan. 9. Egy f. bórki kormányrendelet az 1871-ki korosztály haladéktalan béhivatása hagyatik meg. A contingens minden fiatal embert magába foglaland, kik alkalmasak a hadiszolgálatra. A sorsolásnak nem adatik hely. London, jan. 9. A „Standard“ jelenti: A párisi kormány, mihelyt a formaszerinti meghívást a conferentiára megkapja, semmi nehézséget nem fog támasztani. Tordamegye felirata a képviselőházhoz. Mélyen tisztelt képviselőházi Szepesmegyének mult 1870 ik évi juli. 6 -án tartott bizottmányi közgyűlésből többek között megyénkhöz tett átiratában fölhívása folytán, melyben egyszersmind közölni szíveskedett a mélyen tisztelt képviselőházhoz „az udvartelki birtokról“ beterjesztett igazságügyministeri törvényjavaslatot megelőzött 1868. jan. 7 én és a törvényjavaslat beterjesztését követett idei jul. 6-án tartott bizottmányi közgyűléseiből fölterjesztett nagyérdekű feliratait : bátorkodunk mi is ezen a megyénket, illetőleg az erdélyi résztképeni birtokviszonyokat még érzékenyebben sújtó törvényjavaslat ellen a veszélyezett tulajdonjog érdekében felszólalni, s midőn a szepesi feliratokat illetőleg egészben véve meleg pártolásunkat kijelentjük, az erdélyi részekbeli e tekintetbeni nyomasztóbb helyzetet földeríteni és kimutatni nem mellőzhetjük. Az udvartelki földbirtokról szóló igazságügyminiszeri törvényjavaslat a képviselőházban történt azon felszólamlás eredményében készült és terjesztetett be, mely az úrbéri viszonyok maradványai — minőknek tartjuk a volt úrbéresek és földesurak közötti legelő elkülönítési s ezzel kapcsolt tagosítási, korcsma arányosítási illetőleg megváltási, úrbéri kárpótlási még vagy egészben vagy részben megoldatlan ügyeket — elintézését szorgalmazta. Ezek helyett azonban az udvartelki birtokról szóló törvényjavaslat terjesztetett be, a mi véleményünk szerint az úrbéri viszonyok maradványait egy általában nem képezheti. Az 1836. VII. t. ez. 12. § -a, melyre nem tudjuk: a sérelmes törvényjavaslat indokaiban minő jogon létetik hivatkozás ?l az oly udvartelkeknek, melyekre nézve határozott idővel irás- vagy szóbeli szerződést a tulajdonos zsellérével nem kötött, urbériesítése — colonizálása — tekintetében, az udvartelki birtokban a tulajdonjogot érintetten hagyja, használatát a tulajdonos tetszéséről feltételezi, kimondván, hogy „udvari telken lakó vagy bármely nevezett alatt pusztákra telepitett és a földes ur engedményéből valamely úri majorságbeli telkeket használó zsellérek úri tartozásaikra nézve egyedül a földes úrral teendő szabad egyezéstől függenek.“ Nem nagyobb szerencsével hivatkozik a reinisteri törvényjavaslat az 1848-beli IX. törv. czikkre, mert ez az urbér és azt pótló szerződések alapján gyakorlatban volt szolgálatok, dézma és pénzbeli fizetések megszüntetését az úrbéri és nem az udvartelki birtokra nézve szüntette meg. Mert az udvartelki vagy majorsági birtokról, mint neni urbériségről a megjelölt szolgálmányok megszüntetését illetőleg egy szóval sem emlékezik. De ha a törvényjavaslat törvényre nem támaszkodhatik, talán a salus respublicae kivánjra hogy különbség tétessék a meghatározott évekre átengedett udvartelki birtok és azon hasonnemű birtok között, melynek haszonvételét a tulajdonos Jackson Haines korcsolyaművész Pesten. (Egy erdély-vidéki barátomhoz.) Megígértem volt néked kedves barátom, hogy majd írni fogok arról, hogyan mulat a pesti nép télen, s még a szabadban is. Nem hiszem, hogy képes légy elismeréseddel nem járulni ama pontosságomhoz, mely szerint „tartsd meg ígéretedet“ igék tanácsát eddig oly híven követem, azaz: igéretemet szóról szóra megtartom, magamnak. Azonban elérkezettnek látom az időt e tekintetben eddig követett elvemet — „ígéret szép szó, s ha beváltják úgy jó“ — régi közmondás elött feladni, Írván neked mindenféle tarka dolgokról, melyeket az ősz Duna jobb és balpartján, a vén Gellért tövében összehordott kőhalmaz közt zsibongó emberi tömeg, anno 1871 első havaiban lefarsangol. Órám mutatója január 6-át, s vele 2/1 órát jelez. Épen a szükséges időnk van tehát amaz akadály teljes út megfutására, mely lakásomtól a „Városligetig terjed. Fáradságos egy út lesz az ma, mondhatom „s csak századik éri“ szerencsésen. Azonban, ha mégis igy eljuthatni a nagy czélhoz, egyedül Pest legudvariasabb gavallérainak a fiakat és omnibusz (jó magyarsággal) kocsisoknak köszönheted, kik hogy utadban le nem gázoltatnak, azt jó szerencséd — s néha annak tulajdonítsd, mert szerencsés lehetsz valamelyik kocsiján, bárkáján helyet foglalni. De még csak most veszem észre, hogy a harmadik emeletből immár az utczán vagyunk. Kérdezheted: hol, melyik utczán? Találd ki. Mindenfelől 2—3 emeletes ház emelkedik, úgy hogy szak az eget és a nyüzsgő emberi tarka tömeget