Magyar Polgár, 1871. július-december (5. évfolyam, 146-297. szám)

1871-09-16 / 210. szám

V-dik évfolyam L Előfizetési feltételek : ........................... I« fr»­­ kr. Félévre . ■ d « n Negyedév­re • • • 1 r — » Havonként . . 1­­­60 g A nyilttér 4-azer hasábozott sor ára •20 sorig 25 ser., 20 soron felül 20 kr. Megjelenik mind­en n­ap, illyés, utáni napokat kivéve. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mnostomie«» a L. B&nyai h&z alatt 210-iti szám Kolozsvárit, szombat szeptember 16 1871 MA& Y AE POL&AE. P 0 L I T i KA í N A P I L A P. Hirdetési dijak. Ötször kasAbodott «az Ara­f­or bélyegdij minden hirdetésnél 30 kr N nglyobb hirdetéseknél külön kedvez v­ényt is nyújt a kiadó­ hivatal. Hók kiadó hivataluk: Tordán: Hetenár­ia 1 larmaUlqAL Deesen: Krémer Sámuel, Enyeden: Vokál János. Szamosújvártt: Ceauş» testvérek. Kolozsvár« : Stein J. és Demjén L. „Magyar Polgár“ előfizetési feltételei. Egész évr© . . 16 frt. Félévre ... 8 frt — kr. Negyedévre 4 frt — kr. Egy hóra 1 frt 80 kr. Hirdetéseket a legjutányosb áron elfogad A M. Polgár kiadóhivatala. KIsLüilLYÁK, SZEPTEMBER 15. A d­u I­ulieu­l­in­e... Jekelfalussy püspök meglehetősen csalódott midőn azt hivé, hogy a csalhatlansági dogma kihirdetése által hazánk egyik alaptörvénye ellen el­követett bűnös merénylete irányában mindvégig sze­met fog hunyni a felelős kormány, melynek első­sorban volna kötelessége őrködni a törvények sérthe­tetlensége fölött, s megtorolni azoknak minden — még püspöki pásztorbot által is elkövetett — meg­szegéseit. A kormány hivatalos Közlönyéből tudjuk, hogy Jekelfalussy ur „ad audiendum verbum regium“ Bu­dára idéztetvén, folyó hó 11-én megjelent a miniszter­­tanács előtt s töredelmes arczczal meghallgatá a fel­olvasott királyi kéziratnak eljárása felett „visszatet­szést, rosszalást és kárhoztatást“ kijelentő szavait. Annyi elégtétellel egyébiránt enyhítheti az ér­demes püspök úr a királyi dorgatórium súlyát, hogy nem az ő törvénytelen eljárása vezette a kormányt a fennebbi lépéshez, melyet már rég meg kell vóla tennie. Eredménye ez mindenekelőtt a közvélemény által a sajtó útján eszközölt hatalmas nyomásnak ; to­vábbá azon több oldalról hangoztatott hírnek, misze­rint a magyar egyházfők nagy része követni készült a székesfehérvári püspök példáját; s végül azon ag­godalomnak, hogy pusztán üres szavakkal nehezen fogta volna a kormány legyőzhetni azon interpella­­tionális fegyverek gyakorlott kezelőit, melyek az új országgyűlési ülésszak borús láthatárán már-már fel­­csillámlottak. Jobb volt azonban későn is, mint soha. A kor­mány kimondotta az igét, talán nem csalódunk mi­dőn azt hiszszük, hogy a tett végrehajtásától sem fog visszariadni. Más szóval, Jekefalussy urnák érté­sére adatott ugyan a fejedelmi visszatetszés, de hívei csak az általa kihirdetett csalatkozhatlansági dogmát hallották. Jekefalussy urnák kötelessége azt most hí­vei előtt éppen oly ünnepélyesen defavoyálni, mint a miként kihirdetését eszközölte. S ha — a­mit való­színűnek tartunk — ezt tenni elmulasztaná, akkor vissza kellene vonulnia állásától, melynek aligha nagy díszére válik a hazai törvények vagráns meg­sértése. A kormány csak akkor lesz következetes önma­gához, ha reá szorítja Jekefalusi urat kötelessége egyik vagy másik ágának teljesítésére; csak akkor lesz elég téve a törvény szentségének, s csak akkor válik testé a „verbum regiuni11 mely „netovábbit-ot kiáltott a józan ész sugallata irányában legkevésbbé sem fogékony infallibilista egyházfőnek! M A. Táviratok: a külföldről. München, szept. 13. A min­szterelnök ma Reichenhallba utazott, hogy Bismarckkal a főpapság ellen követendő eljárást illetőleg tanácskozzék. Bécs, szept. 13. A Presse értesülése szerint Oroszország wolniai kormányzóságában fényes ígére­tekre 200 cseh család tért át a görög n. egy. egy­házhoz. Bécs, szept. 13. A szíriai klerikális képvise­lők elhatározták, hogy a tartománygyű­lésen indít­ványba fogják hozni miszerint hálafelirat intéztessék ő felségéhez a kormánynak a kiegyezésre nézve ked­vező politikájáért. Prága, szept. 13. A „Pokrok“ a küszöbön álló cseh országgyűlést „alkormányzódnak nevezi s reméli, hogy királyi leirattal nyittatik meg. Róma, szept. 13. Alaptalan a hir, hogy Har­­court gróf római franczia k­vet Thiers azon felha­talmazása következtében, melyet az itteni helyható­ságnak a Sz. Háromság czimü franczia zárda meg­vizsgálására adott — lemondott volna. Bécs, szept. 13. A csehországgyűléshez inté­zendő kir. leirat a mult évihez hasonlóan, nem fog az országgyűlés működéseinek részletes felsorolásába bocsátkozni, s csak utólag érinti az egyes tárgyakat. Olasz munkások hazánkban. (ma.) A pesti olasz főügynökségnek a m. bel­­ügyministerhez intézett átirata felhívta a figyelmet a különösen Erdélyben munkakeresés végett nagy számmal megjelenő s többnyire a vasúti vállalko­zóknál alkalmazást nyert olasz munkásokkali elbánás körül felmerült kíméletlen, sok tekintetben felületes önkényes s törvénytelen eljárásra. Egyszersmint fel­kéretett a minister, hogy az olasz munkások sze­mélyi­ szabads­ága s kiérdemlett munkadíjára nézve támasztott panaszok esetében a szabad államok által mindenki irányában biztosított méltányos és igazsá­gos védelem iránt intézkedjék. Az olasz munkásoknak az ügynökségnél beje­lentett panaszai legsűrűbben a körül forognak, misze­rint a vállalkozók s ezek közegei felette durva el­bánásának vannak kitéve fizetéseik késedelmesen szolgáltatnak ki, s egészségtelen élelmeztetés mellett mértéktelen munkával terheltetnek, nem ritkán ma­gán természetű tartozásaikért is kihallgatás és elitélés nélkül közigazgatási, illetőleg rendőri utón letartóz­tatnak, tömlöczre vettetnek s személyes szabadságuk­tól törvényileg nem indokolható időre megfosztatnak. A minister felhívja a törvényhatóságokat, hogy az olasz munkások ügyét, főleg ha azok területükön nagyobb tömegekben vannak alkalmazva, figyelem­mel kisértessék, e végből alárendelt közegeiket s a községi elöljárókat kellő utasítással ellássák, a vál­lalkozókat azon ministeri rendeletre figyelmeztessék miszerint a külföldi munkásokkal szerződésre lépje­nek, mely előforduló veszélyek eseteiben az elintézés alapjául szolgáljon , s általában az olasz munkáso­kat a személyes szabadságot illetőleg a hazai törvé­nyek azon jótékonyságában részesítsék, mely minden e hazában élő s törvényt tisztelő polgárt jogosan megillet. Az Albán zendülés. Albániában, Európa e félreeső, elzárt zugában véres dolgok folynak, melyekből kitelik egy „csata­téri“ rovat az események foglalatra következő: A triesti Cittadino az „Osservatore Triestino“ után Scutariból aug. hó 30-ról jelenti, miszerint Mehemed Ali basa (porosz) oda érkezte után a scutari környék­beli hegyi lakosokkal megütközött, mely alkalommal az albániaiak 70 halottat és körülbelül 200 sebesül­tet, a török csapatok pedig 10 halottat és 22 sebe­sültet vesztettek. A hegyi lakosok nem értek rá másodszor puskatüzet adni s megfutamodtak. A felkelők egy része a basának még az ütközet előtt meghódolt és megkegyelmeztetett. Ismail basa nincs eddig még állomásától felmentve, de azt hisszik, hogy helyébe Mehemed Ali fog jönni. A környékből még 16 zászlóaljat várnak Scutariba, melynek elér­­kezése után a sorozás keresztül fog vitetni. Hire jár, hogy Mehemed Ali 6 zászlóaljjal a Hatti és Castratti törzsek ellen készül indulni. Scuttariban törökökből egy önkénytes zászlóalj alakul és a jelent­kezők száma naponként szaporodik. Ugyancsak az albániai felkelésre vonatkozólag a triesti „Cittadino“ Konstantinápolyból szept. 9-től egy magány-társür­gönyt közöl, mely szerint az anatóliai összes redif­­csapatok parancsot kaptak Albániába vonulni. — Ignatieff orosz tk. nagy sietséggel Konstantinápoly ig érkezett. Scutariból szept. hó 8-tól jelentik, hogy az albániai fölkelők száma a hegyekben megszaporo­dott s ugyanazok a schori-i és debratigai hegyszo­rost elfoglalták, a fiatalság a hegyekbe szökik. A „Diritto"­ a római „Liberta“ után Konstantinápoly­ból szept. hó 6-tól jelenti, hogy a negyedik török hadtest parancsot kapott Albánia felé indulni és Bedischlichnél hadiállást foglalni el. A küküllőmegyei gazdasági egylet által 1871. év szeptember 29. 30- és október 1-ső napján Dicső-Szt.-Mártonban a vármegyeháznál ren­dezendő gazdasági és gépkiállitás tervrajza. Kiállítandó tárgyak: I. Gabonanemüek. II. Kerti vetemények. III. Gyümölcsök és szőlők. IV. Háztartási czikkek. V. Borok. VI. Takarmánymagvak. Vl. Olajmagvak. Vill. Rostnövények. IX Házi iparczikkek. X. Gaz­dasági tenyész-állatok. XI. Gazdasági gépek és esz­közök XII. Gazdasági kovács és bodnármüvek. A kiállított tárgyak jeleslegeiért az absolut el­ven alapuló bírálatok nyomán pénzjutalmak, a bé­rok- és gépekre arany, ezüst s bronz érmek is, il­letőleg: h­rom rangú dicsérő oklevelek fognak ki­osztatni és pedig: I. Gabonáért, (miből két Királyhágón inneni vékának kell kiállítva lenni, a vásárra kiállítani szokott minőségben): a) búzára 4 frt o. é. b) rozs­ra 2 frt o. é. c) kukoriczára 1 frt o. é. dj árpára 1 frt o. é. e) zabra 1 frt o. é. II. Kerti vetem­ényekért: a) egy teljes kerti veteményekből álló u. m. pityóka-, murok-, petrezselyem-, zeller-, veres- és fokhagyma-, káposzta-, karalábé-, karfiol- és papri­kából kiállított csoportnak I­ső jutalom 5 frt o. ó. 11-ik jutalom 2 frt o. é. b) paszulyra 1 frt o. ó. c) borsóra 1 frt o. ó. d) lencsére 1 frt o. é. . (A három utóbbiból legalább 4 — 4 kupának kell kiállítva lenni.) III. Gyümölcsökért, (legalább 10 faj je­les alma vagy körte kiállítójának.) I ső jutalom 10 frt o. é. Il-ik jutalom 5 frt o. é. b) Szőlőért: 1.­­legalább 6 faj csemege kiállítónak 3 frt o. é. 2. legalább 6 f. bortermő szőlő kiállítónak 3. frt. IV. Háztartási czikkekért: a) Aszalványokra: I­ső jutalom 5 frt o. é. Il-ik jutalom 2 frt o. é. b) befőttekre 2 frt o. é. c) eczetre 1 frt o. é. d) sajtra 1 frt o. é. e) ke­nyérre: I-ső jutalom 2 frt o. é. Ilik jutalom 1 frt o. é. V. Borokért: 1. 1869-ben termettekért ! a) Fehérfaj szinbor­­ra: I-ső államjutalom egy bronzérem. Il-ik állam­jutalom 5 frt o. é. 111-ik államjutalom 4 frt o. é. b) Vörös szinborra: I ső államjutalom 8 frt o. é. 11-ik államjutalom 5 frt o. é. 111-ik államjutalom 4 frt o. ó. c) Elegyes fajú szinborra: I­ ső államju­talom 7 frt o. ó. II-ik államjutalom 6 frt o. é. Ill ik államjutalom 4 frt o. ó. 2. 1869. év előtt termettekért: a) Fehérfaj szinborra: I ső államjutalom egy aranyérem. II ik államjutalom 10 frt o. é. III-ik államjutalom két díj 5—5 frt o. é. IV-ik államjutalom két dij 3—3 f­ °- a. b) Vörösfaj borra: I­ső államjutalom egy bronzérem. II ik államjutalom 8 frt o. é. III-ik ál­amjutalom két dij 5—5 frt o. é. c) Vegyes szin­­orra: I ső államjutalom egy ezüstérem. IIik ál­lamjutalom két dij 10—10 frt o. é. III-ik állam­jutalom három dij 5-5—5 frt o. é. IV-ik egyleti három dij 4—4—4 frt o. é. V-ik egyleti három díj 2-2—2 frt o. é. 3. Bármikor termelt a szoborokra: I-ső állam­jutalom egy ezüstérem. II ik államjutalom 10 frt o. é. III ik államjutalom 5 frt o. é. IV-ik államju­talom 4 frt o. é. VI. Takarmánymagvak, (melyekből leg­alább 10 fontnak kell kiállítva lenni): a) Lóher­­magra 5 frt o. é. b) Lucernamagra 5 frt o. é. c) Bükkönyre 1 frt o. é. d) Czirokra 1 frt o. é. VII. O­laj mag­vakért, (melyekből 8 kupá­nak kell kiállítva lenni) a) Repczére 2 frt o. é. b) Kenderre 1 frt o. é. c) Lenre 1 frt o. é. d) Nap­raforgóra 1 frt o. é. VIII. Rostnövényekért: a) Kenderre: I-ső jutalom 2 frt o. é. II-ik jutalom 1 frt o. é. b) Lenre: I-ső jutalom 2 frt o. é. II-ik jutalom 1 frt o. é. IX. Házi iparczikkekért: a) Kenderfonalra 2 frt o. é. b) Lenfonalra 1 frt o. é. c) Kenderszövetre: I-ső jutalom 2 frt o. é. II ik jutalom 1 frt o. é. d) Zsákra 2 frt o. é. e) Gyapjúszövetért: I-ső jutalom 4 frt o. é. II-ik jutalom 3 frt o. é. f) Harisnyaposztóért: I. fehérre 3 frt o. é. II. feketére 3 frt o. é. g) Czondraposz­­tóra 3 frt o. é. h) Szalmafonásra 2 frt o. é. i) Vesszőfonásra 2 frt o. é. fVáge köv.) Külföld. A franczia nemzetgyűlésben a budget bizottság beterjesztette jelentését, mely — utalva a már megszavazott adókból befolyó bevételekre — ellene nyilatkozik a kormány által kért tized­pótlék­­nak. Azonban helybenhagyatni javasolja a kormány­nak azon kivonatát hogy az uj adók feletti tanács­kozás a szünnapok utánra halasztassék el, — de azon feltétel mellett, hogy a munkálatok újra fel­vétele eléggé idejekorán történjék a végből, hogy uj adók megszavazása még 1872. január hava előtt megszüntethessék.­­ Ezután az 1871-ki kiigazított budget tárgyaltatott. A 10-dik fejezethez (nyugdijak a császár magasb tisztviselői számára) egy módosít­­vány fogadtatott el, mely ezen nyugdijak revisióját és azok törlését kívánja, melyek nem valamely kitű­nő szolgálatért, vagy az illető személyiség vagyoni elégtelensége miatt lennének adandók.­­ Hírszerint Thiers jelentést készül tenni a nemzetgyűlésnek, hogy a kormány lemond az adókhoz kért tizedpótlék­­ról s egyszersmind tudtul fogja adni a nemzetgyűlés elnapolását. A kamra szünetelése alatt egy 25 tagú bizott­mány lesz Thiers oldala mellett s ennek összealko­­tásában a különböző párttöredékek már megegyeztek. Mind a három párt részéről nyolcz-nyolcz tag fog választatni, a huszonötödik pedig sorsolás utján ke­­rülend ki. Páris dekapitalisátiója rész­vért csinált Páris­­ban, s a lapok legnagyobb része roszalja a bonapar­­tism­us ilyszerű elősegítését. Az „Avenir National"­ pedig sajátságos statistikáját állítja össze azon szava­zásoknak, melyek Ravinel indítványa s a beadott módosítványok felett végbementek. Azon 305 képvi­selő között, ki Paris dekapitalisátiója, állítólag a minisztereknek Versaillesba költözése mellett szava­zott, 155 aristocrata­­herczeg, marquis és báró, s egy apát van. A jámbor Ducrot és Trochu táborno­kok szintén az antiparisiak részén voltak, mi igen természetes. Ha nem tudták a várost megtartani mint tábornokok, nem igen szeretnek oda viszszatér­­ni mint képviselők. Genfi jelentések szerint nyugati Svájc­ban a franczia emigratió igen nagy számmal van képviselve: ott mintegy 200 commune tag tartóz­kodik, köztük Babick és Arnaud Genfben, Eudes Wandtlandban, Beslay Neuchatelben. V­agy szin­tén sok bonapartista is van ott. Napóleon herczeg Bazaine tábornagy és Bou­telle­rs rendőrfőnök Genf­ben, Fleury tábornok pedig Lausanneban van.­ ­ „M. Folg.“ eredeti távirata. Feladatott Pesten szept. 15 én 10 óra 30 p. d. e. Érkezett Kolozsv. szept. 16-án 11 óra 36 p. d. e. Az osztrák landtagoknak fel­olvasták a császári leiratokat. A választási törvény refor­­máltatik. A cseheknek állam joguk el­ismerése és koronázás igértetik. A németek ki akarnak lépni. A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről. szept. 14-ikén 5% Metaliques 59.75. frt. 58.75. — 5u/o nemzet kölcsön 68.70. — 1860-diki államkölcsön 98.— Bankrészvény 762. — Hitelrészvény 288.40. HIRHAR­ANG. *** Thury Gergely M.-Vásárhelyit A marosvásárhelyi kormánypárt hivei sokáig vájódtak azon, ha várjon rendezzenek-e Thurynak az új főis­pánnak egy kis ünnepélyes bevonulást? Miután erre nem nagy kedv mutatkozott, abba akarták hagyni az egész tréfát, de az ultramontánok kezdték kezökbe venni a kérdést, s hogy ezeknek befolyását akadá­lyozzák, elhatározta a kormánypárt hogy isten neki fakereszt, már csak bele­harapunk a savanyú almá­ba! A híres bevonulás tehát szept 14-én történt meg. A határszélen dr. Knöpfler Vilmos, Jenei Al­bert Szöllősi Sámuel, Gáspár Antal, Patrubán Ist­ván, Staibl, Fogarasi Demeter, Petelei, Ferenczi és Nagy Márton fogadták. Dr. Knöpfler egy kenetteljes beszédben szemlét­­tartott Thury úr politikai virtusai felett. E beszéd hosszú lére készítve beadatván ő méltóságának következett a viszont­vá­lasz, egy csomó szép ígéret, támogatás kérés és a többi, a­mit ilyen nehéz állapotában csak ígérhet és kérhet egy főispán. Benn a városban a képviselő testület fogadta, ő méltósága működését e hó 16-án kezdi meg. Levelezőnk azt írja, hogy dr. Knöpfler­­nek szándékában van, Thury urnak egy díszpéldányt ajándékozni azon képből, melyet az ostromállapot idejében Anno D. 1852-ben Ferencz József ő Felsé­ge tiszteletére készíttetett, s mely később egy érdem­renddel honoráltatok. Adni fog-e valamit cserébe Thury úr nem tudjuk, — de ha igaz, hogy most ren­deztek sajtó alá régi baloldali beszédeit 10 kötetben, — egy példánynyal igen szép revanchet vághatna­k.­­Vásárhely Bartolójának. Hírlik az is, hogy ki akar­ják adni egymásnak az arczképét — de erről már azt hiszszük, hogy csak kószabb­, annyival is inkább, mert Thury urat mostanság nem lehet photographi­­rozni, olyan fényes a képe a főispáni dicsőségtől. A napokban hire terjedt, hogy Ko­­lozs megyének Győrfalva nevű községében egy cholera eset fordult elő. A hir annál megdöbbentőbb volt, mert Győrfalva Kolozsvár szomszédságában esik. A megyei tisztség azonnal hivatalos vizsgálatot rendelt el, melynek azon megnyugtató eredménye lett, hogy a kérdéses halál nem a cholera, hanem iszákosság s­s öregségi elgyengülés következménye volt. Színészeink Tordán e hó végéig ma­radnak. Az ott megindított bérlet jó eredményű volt, s a tordaiak melegen pártolják társulatunkat. A tár­sulatot Nagy-Enyedre is várják, a­hová az ifjúság már begyűlve, jó jövedelemnek nézhetne elé Fe­hérvári. *** A pesti nemzeti színház veszedelmét következőleg írja le a „Horn. A nemzeti színház nagy veszélyben forgott azon roppant tűz által, mely ma esti 726 óra között lángba bob­ta a mellette levő volt granariumot, melynek felső emeletei már évek óta a színház díszleteinek festőterméül és raktárául szolgálnak, és melynek földszinti részében Korompay kocsigyára van. A tűz vastag lángoszlopokban vert ki a fedélzeten és másfél óra alatt csak az üszkös szarufák meredeztek az égnek és a lángnyelvek az ablakokból csapdostak ki. A tűzoltók noha késve ér­keztek a színhelyre, minden lehetőt megtettek nem ugyan az égő épület megmentésére, mert arra gon­dolni sem lehetett, hanem hogy a színházat megóv­ják a bekövetkezhető szerencsétlenségtől, mi kitartá­suknak, életkoc­káztató önfeláldozásuknak esti 10 órára sikerült is. A főveszély a színházat a festőte­remtől elválasztó asztalos műhelyben és azon kapu­zatnál volt, mely a színpadra vezet, és melyre itt hordják át a díszleteket. Itt megtétettek a lehető in­tézkedések a tűz féken tartására, és nemcsak a tűz­oltók fejtettek ki itt páratlan virtust, hanem a szín­házi személyzet tagjai is buzgalommal járultak a vész elhárításához. Batthyányi Elemért, ki tűzoltó minő­ségében tömlővel kezében előlépett, itt sújtotta le egy üszkös gerenda és csak a véletlennek köszönhető, hogy életben maradt. Kezeit azonban égő sebek fe­dik. Benza Ida k. a. látván, hogy az utczáról a szin­­házudvarra csődült gyermekek nem bírnak elég erő­vel a szivattyú-emeltyű vontatásához, odaállt közibük és teljes erővel segédkezett és csak midőn példája hatott, hagyta el a szivattyút, de már a második perczben vízzel teli csöbröket vitt az asztalos mű­helybe. A miniszerelnök sem maradt tétlen s Pom­­péry, Vadnay és a színészek segélyével húzott egy vi­zes szekeret végig az udvaron. — A rémhírre mely városszerte elterjedt: „a nemzeti színház ég.” mert mindenki az első pillanatban azt hitte, ezrével sie­tett a közönség a vész színhelyére és igen nagy gá­tul szolgált a tűzoltók tevékenységének kifejtésében. Csak nagy nehezen lehetett az országidra és kerepesi útra vezető utczákat elzárni és itt is, mint tanúi voltunk, folyton zaklatta tolakodásával a kötelessé­güket teljesítő tüzőröket, katonákat, és tiporta a víz­­tömlőket. A „Házasság rokkantjai”-nak előadása ter­mészetesen elmaradt, s valószínűleg több időre , kénytelen a színház nagyobb művek előadását mel­lőzni, mert díszleteinek kétharmada oda égett. Esti fél 11 órakor újra elmentünk a helyszínére és a tü­zet néhány zsarárnán kívül teljesen eloltva találtuk. A tűzoltók azonban még folyton szorgalmasan szi­vattyúztak és valóságos zuhatagot teremtettek oda, hol azelőtt az ádáz tűz emésztett Itt arról értesül­tünk, hogy az intendáns a tűzoltók tiszteletére, ha csak lehetséges, díszelőadást tartat holnap. A tűz tá­madásának okát nem tudni.­­ — London 117. 70. — Ezüst 118.85 — ca. k. axan 569.------Napoleondor — franc 945. Földtehermentesítési kötvények Magyar 79.50 —Temesi 76.— — Erdélyi 76.— Horvát 86.25.

Next