Magyar Polgár, 1874. január-június (8. évfolyam, 1-145. szám)

1874-01-13 / 9. szám

mi. évfolyam . 9-­lik szám. POLITIKAI NAPILAP. *■9. előfizetési feltételek. Eg­gi évre ........................16 ft. — kr. Félévre . ........................a » » Egy negyedre...................* » ~ » Egy hónapra ........................ 1 10 00 » 2n IST SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyeeumi nyomdában. Kiadó hivatal: lyeeumi nyomda „központi irodájá­­-ban­, főtér, gr. Teleki Dom­okos-ház. “2n «5 HIRDETÉSI DÍJAK Ötarftr baiokozott sor ára 6 hr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegilleték. Br agy hirdetéseknél kedvezmények. ______ Kolozsvárit, 1874. kedd, január 13. NYILTTÉR soronként, vagy annak helye *6 kr. Reelamek, hlrffl­érbe soronként 1 ft. KOLOZSVÁR, JANUÁRIUS 12. «. Kemény Gábor magatartása az iorszáifisan.) Gyula­fehérvár, 1874. jan. 11 -én. Az országgyűlési párt­ bomladozatait alkal­mával némely képviselők egy tündékké alakulva azon nyilatkozatot tettek, hogy ők a Deák-párt­nak tagjai maradnak ugyan, de a 8 s­­­á­v­ú-m­inisztériumot nem pártolják, vagyis jobban mondva, sem a balközép, sem a szél­se bal, sem a Ghyczy-párt, sem pedig a kormány­párt elvét nem követvén, működésükkel egy pár­tot sem támogathattak. Nem magáb­a azt, hogy minő ezért tűzhe­tett maga elé egy oly töredék, melynek nézete, hogy ns mondjuk a kisebb pártok, de még az egy­mással mérkőző két nagy párt valamelyikének el­vével sem egyeztethető össze, — jelenleg-mint minket legközelebb érdeklőt azon körülményt emel­jük ki, hogy ezen kis töredéknek Gy.­Fehérvár szabad kir. város egyik országgyűlési képviselője báró K­e­m­é­n­y Gábor is tagja. Nem tudjuk, hogy midőn a báró úr ezt a lé­pést tette, gondolt-e azon választókra, kik őt bi­zalmukkal megtisztelték, midőn képviselőjükké megválasztatván ügyük védelmét kezébe letették s politikai hitvallását saját hitvallásuk gyanánt el­fogadva annak érvényesítésére fölkérték ; vagy ha ezekre gondolt, számba vette-e azt, hogy a jóhi­szemű választók méltán várják tőle azon legális s a kölcsönös bizalomnak megfelelő eljárást, hogy ha már hitét elhagyta, legalább a törvényt tartsa meg s jelentse be magát a papoknál, akarom mon­dani a választóknál , kérdezze meg őket, hogy uj hitvallását helyeslik-e s azon őt tovább követni akarják-e vagy nem. Erre a báró úr körülbelől igy fele­l: én nem változtattam meg elvemet, én nem vagyok hithagyó, én most is deák-párti képviselő vagyok ; követ­kezőleg nem érzem magam sújtva a felhozott vá­dak által s nem vagyok felhiva arra, hogy vá­lasztóimnak szán lépésemről beszámoljak. Csalódik. A jelenlegi kormányt a Deák-párt állította az ügyek élére ; tehát vagy akkor sem volt deák-párti a báró ur, midőn a Szlávy-kormány *) E czikket egy gy.­fehérvári deák-párti polgár tollából visszük, s miután nézetét teljesen osztjuk, készséggel helyet adunk sorainak. Való­ban ideje volna, hogy a báró úr politikai szélka­­kaskodásának egyszer már vége legyen. A minisz­teri tárczát nem lehet a Alahommed koporsója ál­láspontjából bevárni. Le­gtisztességesebb dolog vol­na egyszerűen lemondani,­­ egy új választásnál szerezni meg a képviselői széket. Szerk. megalakult, vagy most is pártolni kell azon kor­mányt, melyet a Deák p­árt saját kebeléből alko­tott. Azonkívül a választók, midőn megbízó levél­lel tisztelték meg, nem azt akarták, hogy szemé­lyes érdekek miatt az ország érdekét háttérbe szo­rítsa, hanem azt, hogy­ az uralkodó pártot vé­delmezze , mert ellen esetben azon körülmény is beállhatna, hogy a most uralkodó kormány visz­­szalépése után ismét olyanok vennék át az ügyek vezetését, kik a képviselő úr szívéhez nem álla­nak közel, és kiket ismét nem pártolna, s így megtörténhetik, hogy ő örökösen deák-párti lenne, de a kormányt még sem pártolhatná soha. Minden józan politikusnak be kell vallani, hogy ily eljárás mellett a haza ügyét nehéz üd­vösen előmozdítani A haza jó kormányt kíván, a kormány pedig oly pártot, melynek támogatására mindig s­zámíthasson. Már­pedig oly eljárás mel­let milyent a báró képviselő ur követ, a pártban oly titkos seb támad, mely lassú emésztéssel ad­dig rágja az egység léterejét, mig az egész test elgyengülvén, öneretlenségével buktatja meg azon főt mely belőle növekedett ki. A haza ügye ma egységes működést igényel. A báró ur törekvése épen a működő erők szét­­zilására irányul. Az elvek lehetnek eltérők, de sem annyira, hogy legalább valamely általános pontban ne találkozzanak. A báró úr elvei nagyon furcsák lehetnek, hogy sem a kormánypártéval, sem az ellenzékével nem találnak, sem középút nincsen számukra. Ha a kiegyezési alapot elfogad­ja, akkor a kormánypárttal kell tartania ; ha ezt nem fogadja el, akkor a balközép vagy szélső­baloldalhoz kell átcsapnia, ha pedig a kiegyezési alapon belreformokat kíván létesíteni, akkor a Ghyczy-párttal kell szö­vetkeznie, ha csak az é-conservativek egyiptomi vöröshagymája és húsos fazaka mellé vissza nem kivánkodik. Ha a báró úrról mint magán­egyénről vol­na szól, akkor nem is említenők föl a politikai el­vek ily labyrinthiába bonyolódó eljárását, de föl kell említenünk egy más­­szempontból, abból tud­niillik, hogy minden képviselőnek választói iránt kötelezettségei vannak, melyeket hallgatagon nem lehet háttérbe szorítani. Ily kötelezettsége lett volna a báró úrnak az, hogy miután más állás­pontot foglalt el az országgyűlésen, mint minővel őt követté választották, legalább egy pár sorban szerzett volna magának tudomást arról, hogy azon polgárok, kiket képvisel s kik a jelen viszonyok közt nem bonyodalmak előidézését, hanem a zi­lált helyzetűek rendezését és a szövevényes álla­potoknak kibonyolítását óhajtják, helyeslik-e mos­tani álláspontját, vagy nem. Minthogy pedig a báró úr ezen kötelezett­ségnek nem tett eleget, most e gy­ fehérvári vá­lasztó­polgárokra háramlik vissza azon kötelesség, hogy vagy határozottan tegyék magukévá, a képviselő úr álláspontját, vagy ha ezt nem tehetik, szólítsák föl őt nyilatkozatra az iránt, minő okok bírták őt azon lépésre, hogy a j­e­­lenleg fennálló kormányt nem ré­szesítheti pártolásában, s mégis sem a középpárthoz nem csatlakozik, sem pedig az el­­lenzéket nem pártolja. Ez nem kicsinyszerű ellenszenveskedési visz­­keteg. Ezt kívánja a választók jogai tekintélyének megvédése és becsületben tartása; ezt az önma­gunkról való gondoskodás iránti kötelesség ; ezt a haza szent ügyének érdeke, melyet jobban véd az, ki nyíltan megmondja az ország kormányának azt, mi nem jó, mint az, ki speciális elvek és érdm­­ek köpenyébe burkolózva, sem úgy sem viseli magát, mint jó barát, sem úgy, mint ellenség. Polgáry. TÁRCZA. A SZEGÉNYSÉG ÚTJA »»«arcn­ar. IRTA: JÓKAI MÓR. (Folyt­atás.) Egy ebéd — otthon. Csodálatos hatalom az a politika­i t­estvéreket úgy össze tud veszíteni, hogy egymáshoz sohasem szólnak, vagy ha szólnak, egymást csak per „előttem szólott ur“-nak czimezgetik, akkor is jól megrakják , azután meg nagy ellenségeket, vetélytársakat úgy­­egymáshoz kötöz, hogy Orestes és Pylades lesz belőlük. Legfényesebb példa volt erre a bakony­­berek-megyei követ pár. Mindenki tudta, hogy Darkaváry Lőrintz, Tarna Elek imádottját vette nőül, tehát arra, hogy valami nagyon jó barátok legyenek egyiknek a kettő közül oka nincsen, azért mégis elválhatlanok voltak ők. Összekötő őket az elv! Ha Darkaváryt támadta meg valamely pecsovics celebritás az ülésben, rögtön sietett magát feliratút követ­ező szónoknak Tarna Elek ■ viszszatorolta a követtársa ellen intézett támadást; ha pe­dig Tarna Eleket tromfolta le valami kleriká­lis szónok, egyszerre ugrott fel: „malleus“ - nak Darkaváry s visszadöngette háromszoro­san a csapásokat. E példás hűségük a közös elvhez abban találta e földön jutalmát, hogy a lelkes or­szággyűlési­ fiatalság a két kitűnő szónokot, (mint egykor Wesselényit Balogh Jánossal) egy kőre rajzoltatta s úgy jelentek meg arc­ké­­peik karöltve, a mi bizony meggondolandó do­log : az embernek örök időkre odakötve lenni egy másik emberhez, a­kiről még nem tud­hatja, hogy hogyan végzi a maga dolgai vé­gét, s a­kitől már most semmi válóper és se­bészi műtét soha el nem választja többé. Hanem ez a siami-iker­lét csak az or­szágháziján tartott. Künn egészen eltértek a nagy férfiak urai. Tarna Elek publicistának készült, egész nap Benthamot, Tocquiilet, Mon­­tesquieut tanulmányozta, — Darkaváry pe­dig — valami egyébbel foglalkozott. Az tu­dós volt, ez nagy úr; életmódjuk, élvezeteik egészen különböző utakon jártak. Hogy családi ügyeikről soha sem beszél­gettek, az megint igen természetes. Az ország­gyűlés harmadik évét járta már, midőn egy reggel Sarna Elek megpillanta a hallgatóság karzatán Herendy tisztes, ősz arczát. Az alis­pán feljött megnézni, hogy mit csinálnak a megye követei ? Nem kell e nekik új uta­sítás ? Darkaváry egy összehajtott papírszeletké­­re ezt irta Tarna Eleknek: „Ülés után jöjj el hozzám ebédre,a hűeknek nagyot dobbant a szive! Ő hozzá elmenni! Hont meglátni újra! Ejd, hisz veszedelem nélkül teheti már. A seb rég behegedt. Annyit tudott Ilonról, hogy ő már boldog anya, fia van, mintegy másfél éves már. Ilyenkor legboldogabb a nő ; ilyen­­­kor csak egy férfi létezik a számára, a­kit észrevesz, a­kit szeret, a­kit szemeivel ki­sér, ölel, csókol; az a kicsi kis férfi, a­ki most tanul szaladni, két kezével kapaszkodva a még mellette álló őrangyal lát­atlan két kezébe s tanul szavakat gagyogni, a­miket megérteni a legkedvesebb tanulmány. Ő hoz­zá most veszély nélkül ellátogathat. Azt a legtermészetesebbnek találta, hogy midőn az öreg Herendy megérkezett, ennek a tisztele­tére ad ma lakomát a veje, a mire őt is meg­hívja, mint követtársát megyéje elnökével együtt. Alig is várhatta, hogy az ülésnek vége legyen , sietett haza,­látogatáshoz átöltözni, fehér keztyűt húzni s mikor már a bérkocsiba ült, csak akkor jutott eszébe, hogy hiszen ő nem is tudja, hogy hol van Darkavárynak a szállása ? még soha sem volt nála. Előbb te­hát a főlovászmesteri hivatalba kellett hajtat­nia, ott nagy mesterségbe került, míg valakit megfoghatott, a­ki előkeresse neki a lajstrom­ból, hol van Dajkaváry urnak a szállása ? Az megint messze kinn volt a külvárosban. Tud­juk, hogy milyen sérelmes pont volt ez a ter­mészetben kiszolgáltatott országgyűlési szállá­sok dolga a hajdani pozsonyi diaetákon . Klau­zál Gábornak egy drasticus philippikéje meg­örökítette e panaszt valamelyik országgyűlési naplóban. Bizony az a szállás sem volt vala­mi urnak való, a­mi Darkavárynak jutott, s mikor Elek a szűk bejárat folyosóján vé­gig ment, mind azon töprenkedett, hogyan me­het itt keresztül Darkaváry fogata hintéstől együtt? Lehet, hogy a fogatát más háznál tartja. (Folyt, követ.) Erdélyi vasutak 1873-ban. Az állami felügyelet alatt álló engedélyezett vasutaknak az 1873-ik évben eszközölt elhaladá­sáról a m. kir. építészeti főfelügyelőség egy ösz­­szeállítást készített, melyből a Királyhágón inneni vasutakra vonatkozó két pontot vesszük ki. Első erdélyi vasút Az első erdélyi vasút már közel 3 év óta forgalomban levén, azon — kivéve egyes cseké­lyebb — különösen a vasszerkezetű hidaknál esz­közölt reconstructiókat — érdekesebb mozzanat nem történt. A pisksi nagy műhely nagyobbittatik — tö­kéletesen befejezve jelenleg azonban még nincsen. Az Aradon létesítendő külön teherpályaud­var építése még meg nem kezdetett. A vonatko­zó tervek azonban az általános elrendezést illető­ig már helyben vannak hagyva. Az elhasználás folytán elkopott vassíneket a társulat igen jutányos áron vett (N­ frt) bessumer aczél-sínekkel cseréli fel. Az 1873. év folytán azonkívül még egyes javítások létettek az árvíz által megrongált vonal­­részeken. Keleti vasút. A keleti vasút összes vonalaiból m. év­fo­lyamában a legnehezebbek közé tartozó s csúszós területeken átvonuló két utolsó szakasz is meg­­nyittatott éa pedig a Segesvár-brassói vonalsza­kasz 1873. évi június 1-én, a kolozsvár-kocsárdi szakasz pedig 1873. évi augustus 14-én, miáltal az összes m. keleti vasút, mely a kamatbiztosi­­tásban részesül és melynek hossza a felülvizsgá­lati adatok szerint 79,72 mértföldet tesz, a forga­lomnak átadatott. Ezen két vonalszakasz megnyíl­tával egyszersmind legyőzőttek ama nagy nehéz­ségek is, melyeket a rendkívüli kedvezőtlen talaj­­­viszonyok, úgy a műszaki kivitel, mint költségfe­dezet elébe gördítettek. A gyéres-tordai szárnyvonal építése, mely a kamatbiztosításban nem részesíttetik, és melynek hossza circa 1 Mértföldet fog tenni, még nem kez­detett meg. Az esetee kiépült vonalak már felülvizsgál­tattak. A kolezavár és brassói tatarozási műhelyek már építkezés alatt vannak, melyek közül az eled és főműhely befejezéséhez már igen közel áll. E vasutnak az oláh-moldvaoresági vasutak­kal való csatlakozása tekintetéből, mely a keleti vasút életképességének egyik fő feladatát képezi, még az 1872 évben tanul­mányoztatott a kormány közegei által a bodzai, tömösi és az ojtozi szo­ros, melyek közül a talaj biztosságának tekinte­tében az ojtozi a legkedvezőbbnek bizonyult, de a csatlakozás valósításához megkíván­tató tárgya­lások a moldva-oláhországi kormánynyal ugyan folynak, de befejezve még nincsenek. Külföldi politikai szemle. Kolozsvár, jan. 12-én. A f­r­a­n­c­z­ia nemzetgyűlés első ülése, jan. 8-án, egészen váratlanul oly események színhelye volt, melyek a Broglie kormány visszalépésére vezettek. Az ülés minden jelentékenyebb mozza­nat nélkül kezdődött. A ház a nagyoperában tar­tandó előadásokra s a franczia nemzetiség elszász lothringiaiakra vonatkozó előterjesztéseket elfogad­­ta,­­régibb határozata értelmében, napirendre ke­rült a maire-ek ki­nevezéséről szóló törvényjavaslat. Ekkor felállt Tranclieu merquie legitimista képviselő s indítványozta, hogy a­­javaslat tárgya­lása az általános municipiális törvény tárgyalásá­ig halasztassék el. Ez indítvány 268 szóval 220 ellen elfogadtatott, miben a kormány bizalmatlan­sági szavazatot k­íván, rögtön beadta le­mondását. Msc-Mahon, párisi hírek szerint, nem haj­landó e lemondást elfogadni. Azt cállítja, hogy a szavazáskor a képviselők nagy része távol volt, s a kabinet lemondását csak akkor fogadhatja el, ha a nemzetgyűlés újabb szavazásban világosan kifejezendi :souveraine akaratát.­­ Az elnök eljárása általános ingerültséget idé­zett elő. Spanyolországból kevés új hír ér­kezett. Az országban kevés helyen fordultak elő zavarok, s gyorsan elfojtottak. Castolar hír szerint, külföldre megy.

Next