Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)
1877-01-13 / 10. szám
XI- évfolyam. tuaihazam. kolozsvárit, 1877. szombat, január 13. MAGYAR POLGÁR POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre......................................^ Félévre................................................. ■ » Egy negyedre........................................ “ » Egy hónapra.......................................* » OUT a SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LÍCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN“ Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DÍJAK: Ötször hasábozott garmondaorra, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték kdön számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 25 kr. RECLAMOK: Hirffizérbe soronként ! Irt. KOLOZSVÁR, JANUÁR 12. A HÁBORÚ. A helyzet. A török fővárosban jan. 8-ka óta némileg változott a helyzet, s ha hihetünk a hivatalos közleményeknek, az utolsó pillanatban ismét szaporodott egy kevéssel e kiegyezés reménye. Minden jel arra mutat, hogy a hatalmak engedményeikben egész odáig készek elmenni, ahol programmjuk semmiben sem különbözik többé az Andrássy-féle reformjegyzéktől. A conferencia sok kellemetlen csalódástól megkímélte volna magát, ha kezdettől fogva az Andrássy-féle javaslatok alapján marad A porta egyszer már magáévá tette e jegyzéket, s ha az értekezlet e javaslatok terén áll, akkor ne a török alkotmány kihirdetése által alkotott kézségek fel sem merültek volna. Ma ez alkotmány az Andrássy féle reformok valósításának is akadályát képezi, nem ugyan tartalma miatt, hanem azon elv folytán, hogy a szultán összesbirodalmának alkotmányt adván, nem engedélyezhet külön állást egyes tartományoknak Azért a hivatalos táviratok rózsaszínű tudósításai cum grano salis veendők Egészben a helyzet ma csak annyiban mondható kedvezőbbnek, hogy a tegnapelőtti konferenczián még nem következett be a kilátásban álló szakítás. Az ülés minden várakozás ellenére nem kedvezőtlenül folyt le. Corti gróf az olasz képviselő hosszasan szólt a hatalmak javaslatai érdekében s előadta, hogy a nemzetközi ellenőrző bizottság eszméje az Andrássy-féle reformjavaslatokban is benn van s azt a porta egyszer már elfogadta. Salisbury ar utalt reá, hogy a mostani javaslatok nem mennek túl az eredeti angol értekezleti programm határai. Erre aztán eszmecsere fejlődött ki, melyben a török meghatalmazottak is részt vettek, s amelynek folyamában több pontot elvileg elintéztek. Mindazonáltal a conferencia sikere még egyáltalán nincs biztosítva s ha a hét végén berekesztetik, eldöntő eredményt alig lesz képes felmutatni. Mint Belgrádból jelentik, ott megunták a barcziai kalandok folytatását. Az orosz hadosztály feloszlatása után a hadsereg legnagyobb részét szabadságolták, a nép békét akar s ugy látszik Oroszország sem reflectál tovább Szerbia közreműködésére. Milán fejedelem a skupstina állandó bizottságának határozata folytán hívta össze a skupstinát, melynek főleg pénzügyi kérdésekkel kellene foglalkoznia. TARCZA. V REGÉNY KÉT KÖTETBEN. ÍrTA. GYARMATHYZsiGÁNÉ. Első kötet. (Folytatás.) Erzsike édesanyjához hajolt, csókot nyomott arczára, miközben fülébe súgta . — Nos hát csak engem tesz ő szótlanná ? Erre Fenyvesiné összeszedte magát, s bár nem jött most az oly könnyen neki, mint máskor, élénk társalgást kezdett. De Alfréd nem volt abba vonható, futó rövid feleleteket adott, aztán hallgatott tovább. — Gyula nem is figyelt az egészre, észre sem vette, hogy testvére hallgat, s míg Erzsike egyetmást rakosgatott, ő vidám élénkséggel társalgott anyósával, annak pedig csak szavai voltak Gyulához, de minden figyelme és gondolata ott volt annál a hallgatag alaknál. ■ Hamar tisztába volt vele, hogy az az ifjú soha és semmi körülmények közt nem fogja tűrni, hogy ne ő legyen az első személy mindenütt, aki körül forog az egész, hogy az a feltűnően érdekes külső egy önző valót fed. OJ De azt is átlátta az anya, hogy az az ifjú eszes és nagy tehetséggel megáldott lény, el tudja az nagyon átdatlan csillogó palásttal borítani ridegséget, tud a, a legszellemesebb szeretetre méltóbb lenni — ha ezt érdemesnek találja — és akkor szép érdekes alakjával, különös kifejezés, nagy szemeivel és könnyed, elegáns modorával még igen veszélyes lehet. Veszélyes? De kire? . . . hisz, leányára csak nem? Nem, nem! Félre e gondolattal, ez még akkor sem lehetne, ha nem szeretné úgy férjét, az akkor is a legnagyobb csábok mellett is erényes maradna, hisz az a leány az övé, aki forrón szerető szivével, a fényes salonok csábosan sikamlós terén oly bátran felemelt fővel tudott előre hatolni és nem volt soha egy tekintete sem, amiért el kellene pirulnia. Ez mind igaz, hisz ő nem is bizalmatlan és leánya tiszta lényét nem is fogja beárnyalni soha a féltékenység tehével. Csak mégis egy kimagyarázhatlan belső ösztön azt a vágyat kelti benne, hogy: vajha ez a sugár, hajlékony termetű ifjú érdekes arczával, eszével és nagy szekántságával, meszsze lenne az ő leányától. Úgy tetszett neki, hogy az a könnyed sugár alak, a mint oda dőlve a repkényes oszlopra felfogja a napsugarakat, amik néhány percz előtt körül repesték leánya alakját, úgy fogja fel egész életén át a leányára eső boldogság sugarait. De aztán a nap folytában elűzte sötét sejtelmeit, mindenre fényes és derült lett ismét: Alfréd Camil grófnál ebédelt. Leányát pedig oly vígnak és gyermekesnek még soha sem látta. Boldogságtól sugárzó arczczal hordozta körül az egész lak- és diszkertben. Tanácsát kérte mindenben, és tervezgetett, nevetett, enyelgett, szóval olyan boldog volt, mint lehet egy ifjú nő, szerető és szeretett férj oldalán. Az anya látva leánya boldogságát szive hálatelve emelkedett a mindenség örök urához és túláradottan köszönte meg, hogy a természet leányától nem tagadta meg azt, amit neki soha sem volt szabad érezni — ami nélkül a földi élet olyan rideg, sötét , a szerelmet. És a túláradt anyai szív fényes boldogságán egy parányi homály mégis ott maradt, gyenge árnyat vetni az örvendő szívre. És az árny olykor nagyon szétterjedt, s mindannyiszor egy alak bontakozott ki belőle, egy különösen érdekes férfi alak, a férj testvére. Az anya távoztának előestéjén, a folyam partján sétálgatott leányával, egyszer megállt átölelte leányát és szokatlanul lágy hangon szólt: — Kedves leányom, ígérj meg nekem valamit! — Mit édesanyám ? Előre is ígérem! — Ne ígérd meg előre, csak tartsd meg utólagosan. — Hisz ez épen annyi, édesanyám !nevetett Erzsiké. — Az igaz hogy annyi... Ígérd meg hát előre. Tehát leányom azt kérem én tőled, igyekezzél megszokni sógorodat úgy, hogy azért ne szenvedj... — Ha ez tőlem függne édes anyám! — Tőled függ leányom, mert akarni s mindég tőlünk s azt elérni mindég akaratunktól függ. Ne engedd úgy át magad a pillanat hatásának, ne essél ki szokott vidám- s Ságodból, ha ő elidig hallgatagságával reád függeszti tekintetét, vedd úgy mintha ott sem lenne, vagy vedd úgy mint egy mozdulatlan festményt, ha kisér mindég reánk szegzett szemmel. — De édesanyám, egy kép nem tekint rám annyi gúnynyal! — Hisz épen az a mire kérlek . . . mert ha sógorod jelenlétében nem lenne valami lehangoló rend nézve, akkor nem is lenne szükség önerődre, akkor e társalgásnak köztünk helye sem lenne, épen azt kérem, hogy szokd meg ilyennek, a milyen és ne hagyd kedélyedet elborulni, mikor vele vagy. Lád leányom a napnak foltjai, a derült égnek felhő foszlányai, minden fénynek árnya és a legnagyobb boldogságnak is némi fájdalma van; ez már a természet rendje . . . s mily hálás lehet az a szív, melyben nemcsak egyedül a fájdalom honos, sőt a boldogság oly nagy, hogy alig marad hely egy kis fájdalomra. Ez oly ritka kegy leányom, miben csak kevesen részesülnek, ste e kegy,ível el vagy árasztva; most mar kérdem nem kötelességed e a nagy boldogsággal legyőzni egy kis kellemetlenséget? Vagy ha arra igen gyönge vagy, kötelességed azzal a tudattal győzedelmeskedni magadon, hogy a te aprólékos sérelmeid mily kicsinyek, annyiak nagy bánatához ! — Igaz édes anyám! És az én szivem telve is van hálával, hisz én olyan boldog voltam azon a szép, kedves Fenyvesen és boldog vagyok most is jó férjem oldala mellett. Aztán szó nélkül lépdeltek tovább mig a folyam sima tükre visszarezegtette a kis csillagokat és az est kiteregette sötét fátyolét, melyen a távoli bércormok felgyűlt pásztor tüzei átcsillámlottak — — — — Az anya távozta után leánya igyekzett ígéretének eleget tenni, s előbb hitte is, hogy lesz ereje hozzá, de csakhamar fájdalmasan tapasztalta, hogy a finom ember gúnyossága az a szikla, melyen az ő akarata porrá törve omlik össze. Midőn a legszívesebben közelgett felé, az akkor volt leghidegebb; midőn a legvidámabb csevegéssel akarta elárasztani, az akkor volt a leggúnyosabb; s midőn nyomasztó jelenléte után úgy vágyott férjével egypár órácskát csak magukra tölteni, az akkor vette reá, hogy együtt távozzanak valamerre. Ilyenkor a fiatal asszony csak ott volt, hol eddig: nem volt ereje kibontakozni a kellemetlenségből ; nem volt ereje szembe állni a tinóri férfival és megmondani neki, ami mindég szivét nyomta, megmondani: te az én fényes boldogságom sötét árnya vagy 1 . 0. Hogy is mondhatná ő ezt meg ! Hisz csak nem kívánhatja, hogy az érette odahagyja otthonát ? Hogy ne látogassa egyetlen testvérét?... Aztán mit is vethetne szemére ? Talán azt, hogy piros ajka miért mosolyog olyan különösen ? hogy tekintete miért fejez ki annyi gúnyt? vagy azt az olykor elröppenő megjegyzéseket, amik úgy sértenek akkor és azután is úgy berágják magukat a szívbe ? De hisz mindezekhez az a hang az a tekintet kell, ha ő akarná azokat ismételni, nevetésre méltó csekélységek lennének még önmaga előtt is, azokat csak látni és érezni lehet . . . vagy előálljon és férjének mondja meg: én nem tudom szeretni a te testvéredet ! Ah! nem, így nem szomoríthatja meg azt a szerető jó férjét, még akkor sem tudná tenni, ha arra méltó oka lenne, hisz édesanyja oly szent fogalmakat keltett szívében a testvéri érzelmekről, melyet nem szabad megsérteni semmiért, még a szerelemért sem! ... Oh nincsen itt semmi más út, csak az önuralom — ezen fog haladni. VI. A fiatal asszony fogadásához hiven haladt azon az úton ... és haladt a finom ember is megkezdett hidegsége utján, sőt abba annyira beleélte magát, hogy nem is tartotta érdemesnek egy fél lépést sem tenni más felé. Az első napokban úgy érezte, mintha őt testvére házasságával valami sérelem érte volna, mintha megszokott kedvtelései, szokásai, ezáltal szenvednének, ezt igyekezett is kimutatni. Aztán az azt követő napokon kellemetlenül hatott érzelmeire az új házasok enyelgése, de azért nem távozott tőlök, hanem igyekezett jobban kifejezni unottságát, s minthogy kedélyét nem hatotta át a szív melegsége, rendre úgy megsavanyodott az, mint az igen hideg vízzel locsolt virágtalaj. Kiragadni magát egyhangú unalmából, felfrissíteni kedélyét, nem volt semmi akarata. Az igaz, ezt többé anyagi viszonyainál fogva nem tehette úgy mint hajdan, és másként nem akarta tenni, s minthogy ez az út ön hibájáért volt előtte elzárva, azért kellett másoknak lakolni érte, mert ezért volt a legnagyobb meghasonlás kedélyében. A nyár már elhullatta virágát és a nap vöröses fénytelenségével bujkált a kuszált sebesen iramló őszi felhők között. A fiatal asszony ivó asztala előtt üt és egy-egy kibukkanó halvány sugárba elmerült, mig azt el nem fedte a felhő árny, akkor ismét olvasni kezdte a bevégzett levelet mely előtte feküdt. Sokszor átolvasta már, pedig nagyon jól tudta, mi van benne írva, hisz ő maga irta, dobogó szívvel, lázasan siető kézzel — édesanyjának irta. De vájjon az édesanya ki tudja e venni a nő Az orosz fővárosból nagyérdekű hírt jelentenek Reutern pénzügyminiszter hírszerint visszalépett. Lemondásának okáról kétféle versió kering. Az egyik szerint vámpolitikája miatt német befolyás buktatta meg, a másik hír ellenben azt mondja, hogy Reutern úr a leghatározottabban ellenezte a további hadikészülődéseket, melyek óriási pénzösszegeket nyeltek el. Ezért elvesztette a czár kegyét s le kellett mondania. Konstantinápolyból érdekes részleteket közöl azObserver." így pl. e lap levelezője szerint Salisbury azt jegyzé meg Edhem pasa előtt, hogy a törököket vissza fogják űzni Ázsiába, ha nem fogadják el Európa javaslatait. Edhem erre így felelt:, Anachronismus nekünk Ázsiáról beszélni. Mi már négy évszázad óta európai hatalom vagyunk. Európai nép lettünk és ilyenül fognak élni vagy halni." A vitát a conferencia tagjainak nejei is folytatják Midhat pasa neje a napokban Salisbury és Ignatieff Lejeit ebédre hívta meg; itt az orosz nagykövet neje hangsúlyozta, hogy a porta fogadja el a conferencia programmját. Midhat neje erre azt felelte, hogy ez nem függ a szultántól, vagy a miniszterektől, hanem a nemzet akaratától. A .Times" a magyar befolyásról. A .Times" ma érkezett számának vezérczikke azon kérdéssel foglalkozik, hogy mi okozza Oroszország békésebb fellépését. A city-lap szerint azon híreknek, melyek az orosz hadsereg készületlenségéről terjesztetnek, nem lehet nagy jelentőséget tulajdonítani, még ha egytől egyik valók volnának is. A baj az, hogy Oroszország nem sok hasznot remélhet, ha a portát legyőzné is. .Mikor minden megtörtént — írja a city-lap — a többi hatalmak azt követelnék, hogy a török terület függetlenné tétessék az orosz ellenőrzéstől , és a szt.-pétervári kabinet e tekintetben legnagyobb tevékenységet tapasztalna Ausztria Magyarország részéről, melynek oly nagy része volt a zavargások előidézésében. Ausztria, ha direct ellentállást nem fejtene is ki az orosz előnyomulás ellen, de más tartományok occupatiójával igyekeznék magát compensálni. A két szomszéd birodalom kölcsönös féltékenysége sakkban tartja udvaraik közös ambitióját. A helyzet teljesen megváltozott és már alig emlékezünk rá, hogy a herczegovinai felkelést osztrák rokonszenvek biztatták, és sok panaszt hallottunk, amiért Ausztria megszegte a semlegességet. A parlament múlt ülésszakának elején Derby azzal vádolta Ausztriát, hogy elhanyagolja a semlegesség kötelességét ; a törökök panaszkodtak Bécsben, mert Dalmátországban Rodich szláv tábornok kormányzott és a hivatalnokok szemet hunytak, mikor segédcsapatokat és fegyvereket vittek át a határom De végre valahára felébredt a magyarok féltékenysége és ezen új befolyás annyira módosította a birodalom politikáját, hogy a hármas szövetség daczára az orosz udvar kénytelen Ausztria jó hajlamait több, mint kéteseknek tekinteni." A török hadsereg számára 400,000 méter posztó szükséges még és Törökország e készlet felét brünni gyárakban fedezi. Hussein pasa, Jazz- Mehemet őrnagy Brünnben jártak és 200,000 méter szürke és kék posztot rendeltek meg Reichenbergben és Belitzben is fognak ily megrendeléseket tenni. Manteuffel tábornagyról közelebb azon hírt közölte a .Köln. Ztg", hogy megkínálták az orosz hadsereg fővezényletével. Az augsburgi .Alig. Ztg." egy félhivatalos levelezője most azt írja, hogy a dologban csakugyan volt valami, de a tervnek inkább diplomatiai jellege volt, bár Manteuffel, mint stratéga is az orosz hadseregnek igen jó acquisitió lett volna, de Szt-Pétervárott úgy vélekedtek, hogy az orosz sereg élére egy német hadvezért állítanak, ki a bécsi udvarnál grata persona, akkor monarchiánk és Angolország is értékes garantiát fognak ebben látta arra nézve, hogy az orosz politika keleten nem fog túlmenni azon a határon, melyet a többi hatalmak érdeke eléje szab. De Vilmos császár megtiltotta Manteuffelnek az ajánlat elfogadását és elrendelte, hogy porosz tisztek csak úgy léphetnek orosz szolgálatba, ha elhagyják a porosz állami (nem csupán katonai) köteléket. kiadott, a kaukauzusi orosz sereget súlyosan érinti. A Kaukázus terméketlen s most az orosz hadügyi kormány Dél-Oroszországból kénytelen az ottani sereget élelmezni. Ennek folytán a gabon ára roppantul felszökött. A nagyherczeg-kormányzó megengedte, hogy önkénytes légiók alakíttassanak ; tizennégy nap alatt egy ezred meg is alakult már. Ez az ossetini és ingusi hegyi törzsekből szerveztetett; összesen nyolcz ilyzred egyenkint 1200 emberből alakíttatik. A mohamedán hegyi lakosok közt nagy izgatás foly. A kormány értesült róla, hogy négy külföldi egyén érkezett oda, kik nagy népszerüségnek örvendenek a mohamedánok közt s a titkos bizottságok egész hálóját szervezték. Az agitatió e négy feje Kasi Mahom, a meghalt Samyl egyik fia, Mussa Karduchow Gabardin fejedelem, Sadulla Czecsensz főnök és Márkus Ali ezredes egykor Samyl lovas csapatainak vezetője. Ez izgatók legközelebb érkeztek az országba, s jelentéseny pénzösszeget hoztak magukkal. A rendőrség eddig hasztalanul törekszik nyomukbany, mert azon három században, melyek eddig szerveztettek, csak 5 görög, 2 bulgár 1 zsidó van. A többi mind mohamedán, leginkább bégek és más közhivatalnokok fiai, kik a hadi szolgálattól különben felmentvék. A többi fegyverképes mohamedán már mind be van sorozva a hadseregbe, vagy mint re- servisták legközelebb hivatnak be. Az adrianopolisi nemzetőrség ennélfogva nem igen fog sokat érni, hacsak a görögök az alkotmány kihirdetése következtében nem fognak a török zászlók alá állani. A bulgárokra, kik különben az itteni Sandsakatban igen csekély számmal vannak, a török kormány nem számíthat. Az ottani hatóságok Konstantinápolyból az úgynevezett kényszer hadi adóra vonatkozó behajtási bárczákat már megkapták; e bárczák 10 millió értéket képviselnek. E bárczák minden 15 évet meghaladott lakosnakkiosztatnak és az alól nem vonhatja ki magát senki. A behajtást a kerületi elöljárók és a papság eszközli, kik városrészekként egy bizonyos mennyiségű bárczát kapnak .