Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-09-11 / 206. szám
XI. évidám. 206-dik számL. AKTAE ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: ESTI KIADÁS. Egész évre . . . . . 16 frt.- kr. Félévre..................... • • 8 . Egy negyedre . . . . • 4 . Egy hónapra . . . • 1 , 50 . SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN" Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: ötsér hasábozott garmondsor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték körön számítunk. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. Kolozsvárit, 1877. kedd, szeptember 11. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 25 kr. REKLÁMOK: Hirfűzérbe soronként 1 ÓrS. KOLOZSVÁR, SZEPT. 10. A török sebesültek részére ismét adakozásra hívjuk fel a közönséget. Amint lapunk tudósítói Konstantinápolyból írják, a török kórház,zak sok helyen borzasztó állapotban vannak. A sebesültek 50 százaléka amiatt pusztul el, mert nincsen elegendő orvosi segély, nincsen lépés, gyógyszer és egyéb eszközök. Iszonyú kép tárul a néző elé, ha egy egy barak kórházba lép. A szegény sebesültek sokszor csak 2-3 nap múlva kerülnek orvosi kéz alá, s emiatt a legtöbb esetben menthetetlenné lesznek. Mennyi jó és vitéz katonát lehetne megmentni, ha a török kórházak nagyobb gyámolításban részesülnének! Törökországnak ez idők szerint egyetlen igaz barátja csak a magyar nép.Nekünk kell helyre hozni , hogy lehet a mások szűkkeblűségét. Adakozzék mindenki annyit, amennyit tud, s juttassa azt akár lapunk, akár direkt után a török honfi a 12 - e rendelkezésére. A hozzánk érkező adakozásokat készpénzt és lépést egyenesen a Budapesten székelő török konzulság kezéhez fogjuk jutttatni, s a kapott nyugtákat közölni fogjuk annak idejében, szenvedett vereségek nagyon lehangolták az orosz katonákat s már a fegyelem megtörés jelei kezdenek mutatkozni. Miklós nagyherczeget a katonák közelebb azzal a kiáltással fogadták, hogy „el kell csapni az ostobákat, adjon nekünk jó tábornokokat és elég jól fogunk verekedni . És attól lehet tartani, hogy a fegyelem megtörése lázadásra fog vezetni. A Karatomnál volt utóbbi csatában Vladimir herczeg kénytelen volt tábori podgyászát ellenséges kézbe jutni engedni. A törökök az orosz hadvonal centrumába törtek be Galingenél és Peliszátnál. — Károly herczeg főhadiszállása Bristánon van. Kineveztetése a nyugati orosz hadak főparancsnokává nagy elégületlenséget keltett a tisztek közt. Tegnap éjszakáig a román katonák még nem voltak tűzben. Az orosz hadügyi adminisztratió szerződést kötött egy vasút építésére Fratesztitól Zimniczáig és lóvasútra Bukarestből Zimniczáig A törökök felhagytak tüntetésükkel Kalarasnál, de néhány útban levő segédcsapat a Gyurgyevoi kerület biztosítására rendeltetett. az orosz hadak oly szűken vannak rendelkezés alatti csapatok dolgában, hogy a czár kénytelen volt a személyes védelmére rendelt hadtestet egy dandárra leapastani, s legújabban ez is a harczvonalra küldetett, úgy hogy most csak a törzskar van vele. Múlt éjszaka nagy eső volt. Hír szerint hétfőn nagy csata folyt Prevnánál. Az orosz hadak helyzete. Orsóvá, szept. 5 éjszaka (A .D. Te. Bürg.) A bolgár harettéren oly kedvezőtlenné vált az orosz hadak helyzete, hogy minden hódítási szándékról a Balkánon túl rég le kellett mondani ez évre s a hadvezényletnek minden figyelmét most csak arra kell irányozni, hogy a czár seregeit a tökéletes tönkrejutástól megóvják. Az utóbbi tiz napon Az orosz birodalom segédforrásaiul, melyek a most háborúban levő seregek teljes számban tartására nyitva állnak, elsősorban jönnek azon erők tekintetbe, melyek az 1874—76—76 kisorozásból sorsolás vagy egyéb okok folytán kimaradtak. Ezek az első mondott évben 180,000, a másodikban 170,000, a harmadikban 156,000 ember, tehát összesen 606,000; ebből azonban 60,000 főnyi hiányt le kell számítani, s így a póttartalék lesz 450,000 embert. Ebből július 22 -en egy Bielában kelt császári rendelet folytán 186,467 ember behívatott. TÁRCZA. Dal, az elhagyott nemzetről. Mesét mondok... Történetet! A halott feltámad, 8 örök-ifjan hagyja el a zord halotti ágyat: Pezseg a vér, a szív dobban, az arcz, a szem lángol ! A sátán nem űzhet el egy istent e világból. S a jó isten megjelenik fűbe*, fába’, légbe’, A menydörgés haragjában s csipke-bokron égve : Egyet ha int, egyet ha szól, mozdul a holt tetem... Egy isten-kéz érintett meg én török nemzetem! A boszúálló kherub gyanánt, tűzzé lesz a kardja: Ellenségét, elleninket, kévékbe aratja! Forró szívvel, kötött kézzel, várjuk győzedelmét. Mindkettőnkre ettől függ a jövendő, vagy nem-lét. Magyar s török testvérnépek, együtt élünk, halunk. Közös lesz a diadalom, s közös ravatalunk. Élni, élni! S a hadisten kardja zúg a szélben, Ellenünket öli fegyver, a gyalázat, s szégyen ! Hol a török kardja villan, mosolyg a győzelem; Serge nyomán egész erdő, babér-erdő terem; Leonidász, Napoleon újra visszatérnek. Napjainkról zendülhetne a homéri ének. Éllen, szomjan, ruhátlanul, viharban, napfényen, Győzni tudnak, halni tudnak dicsően, kevélyen ; De ki meghal hős halállal, a megnyílt ég várja . • • — Mi lesz abból, a ki béna, a ki özvegy, árvái — Török anya, öreg asszony, keze-lába reszket, Isten látja, megbocsátja, hogy nem vet keresztet. De szive forr, de lelke fáj, s könyve van szemének, ő is anya, s ki értté élt, fia — soh’se tér meg. Tündérasszony, letört virág, szemed hova bámul? Oh ha remény, biztató hir jőne a csatából ! Családi tűz elhamvadva, vetett ágya puszta, Férje testét marczangolja, megölte a muszka. Török leány kínzó keserv mért vonul utánad. Hősi ifjadért öltötted föl fekete ruhádat? .Kedvesem él, de ha jön is, ne jöjjön a házba: Durva kozák hősök által meg vagyok gyalázva !“j Ingó-bingó rózsaszálak, zöld pázsintra ejtve, Kis gyermekek, van-e szív, mely forrón ne szeretne? I 8 a fehér czár katonái, még őket se szánva: Meggyujtják az isten házát, s bedobják a lángba. És láng, és füst, és vérözön borit egy országot, Melyen sebet haramiák gyilkos keze vágott. 8 csonka vitéz, koldus özvegy, s árvák gyönge népe Esengenek gyógyszert, kenyért -- az isten nevébe’. Nem elég az éhezőnek bő barátság, részvét: Adjuk oda falatunknak egy parányi részét. S enyhül a köny, gyógyul a seb, s a visszatért hála ! Két nemzet közt lesz örökre béke-szivárványa. Magyar nemzet, török nemzet élte egybe forrva. Együtt leszünk nagyok, dicsők, együtt hullunk porba. Együtt küzdve, elleninknek ketté törik kardja. Verje meg a mindenható, veretlen ne hagyja Szász Gerö. Sumlából „Daily szept. 2-án éjféltől jelenti őt'tegnaph* hareztéri levelezője . Ide egy tiszt érkezett vissza, ki a török táborkarba osztva, a „veres félhold* ügyében sürgönyökkel a nagyherczeghez küldetett, most a közte és a nagyherczeg közti hadviselés módjára vonatkozólag folyt társalgásról tett jelentést. A nagyherceg élénken panaszkodott a basibozukok és cserkeszek miatt, de a rendes török csapatok vitézségét a legteljesebb dicsérettel emelte ki. EGY LÁTOGATÁS KENDI-LÓNÁN (1877. május.) (Folytatás) Sokáig elnéztem ezt a szomorú képet, és azóta százszor is megjelent lelkem előtt az a büszke szenvedő arca, melynek minden vonása olyan érdekes, olyan rokonszenves. A szűk börtönszobában ott ül az egyszerű ágyon, két kezét ölébe nyugtatja. Fején fekete csipkekendő, mely alól a beszédes kifejezésteli szemek villognak elő. A megyszin bársonyruha fölött prémes téli testhezálló felöltő van, — talán az egyetlen jobb ruha darab, melyet a fogolynőnek viselnie szabad volt Mellette egy vaspántos bőröndön ül fogolytársa Lövey Klára, egy ifjú csinos szőke leány, magyaros ruhában. Az ember önkénytelenül is fel kell hogy tegye magának azt a kérdést, hogy mit véthettek ezek a hatalom ellen ? Lövey Klára fejét jobb kezében tartja, míg a balban egy könyvet tart. Mintha mind a ketten azon gondolkoznának, amit az imént olvastak abból a könyvből. A földön szétszórva hever a kötőkosár, a pamut, a kötőtűr s egy megkezdett munka. A vasrostélyos börtön bútorzatához tartozik még egy szék, rajta egy kendő, közel e székhez van az ágy, melyen a grófné ül. Talál-e a grófné arcza, s átalában hű é ez a kép? azt nem tudom , de annyi bizonyos, hogy a teremben lévő figyelmét megragadja, s látja, hogy a kezet, mely alkotó, hatalmasan inspirált lélek vezette. De ha már e kép előtt vagyok, egykét adatot kell hogy a Teleki Blanka grófnő fogsága történetéből elbeszéljek. Néhány mozaik darabot állítok össze, melynek egykor az, a ki magyar függetlenségi harctunk történetéből a grófné kiváló alakjával kíván tüzetesen foglalkozni, jó hasznát veheti, mert teljesen megbízható forrásból meritem azokat Gróf Teleki Blankát, azon gyanúból, hogy külföldre menekült számüzötteinkkel s Mazzinival áll levelezésben, 1851 ben május hó 13-án fogták el Pálfalván, hol legkisebb roszszót sem sejtve tartózkodott. Az említett napon késő este 4 csendőr toppant be, s kijelentették a grófnénak, hogy fogoly. A csendőrök azon éjjel ott háltak Pálfalván, s másnap hozzá fogtak a motozáshoz. osztrák magyar monarchia egyesített czimere, a céget mindkét nyelven tartalmazó körirattal.* 2. §. rendelkezéséből: „A banktársulat minden üzletágára nézve (a jelzáloghitel- és záloglevél-üzlet kivételével) 56. §. Bécsben és Budapesten főintézetek állíttatnak fel.* — Bujanovics Sándor a zárjelbe foglalt szavak kihagyását indítványozta. Miután Széll és Tisza Kálmán a szerkezetet védelmezték, a bizottság többsége elfogadta azt. A többi §§-ok egész a 11-ig vita nélkül elfogtattak. A bankbizottság pénteken folytatá az alapszabályok tárgyalását. — a 12—13. §§ok változatlanul elfogadtattak. A 14-ik §-ból Lichtenstein kihagyatni javasolta azon rendelkezést, mely szerint az oszrák-magyar banktársulat közgyűléseiben csak osztrák és magyar állami alattvalók vehetőek részt. — Ez indítvány nem fogadtatott el. A 15. §-nál Wahrmannak indítványára elfogadtatott az osztrák albizottság azon módosítványa, mely szerint a közgyűlésen 1000 részvényes jelenléte szükséges. A 17—26 §-ok érdemleges módosítás nélkül elfogadtattak. A 21. §. e rendelkezéséhez: „A közgyűlés rendes évi üzletében a főtanács jelentést tesz a lejárt év üzletéről“. — Lichtenstein e megtoldást javasolta : „és előterjeszti az igazgatóságoknak a közgyűléshez intézett évi jelentését is, esetleg saját megjegyzései kíséretében.* Többen ellene szólván, a bizottság mellőzi a módosítványt. A 23-iknál Chorin szükségesnek tatja érvényt szerezni azon eszmének, hogy itt nem egy osztrák, hanem dualistikus osztrák-magyar bankról van szó. E szempontból Azangyar koronát keresték náa ! Persze azt nem találhatták meg, mert mint tudva van, az ott orvosa környékén volt elrejtve ; de kaptak csakugyan néhány levelet s iratot, melyek a grófné ellen mind megannyi fegyverek voltak, a megrémült hatalom kezében. A letartóztatással megbízott csendőrök a motozás és kobozás után szekeret állítottak elő, hogy azon a grófnőt elszállítsák, s csak nagy nehezen lehetett a csendőröket anynyira reá venni, hogy a grófné saját fogatát használhassa Váradig, hol börtöne már készen várta. E pillanattól kezdve Teleki Blankára szomorú napok várakoztak. Sok és terhes gyanúk csoportosultak minden igaz ok nélkül feje fölé. Napok teltek el, hogy meg sem kérdezték nevét — amint ez már akkoriban szokásban volt. A fogoly egyedül volt, a legszigorúbban őrizve és elzárva a külvilágtól. A magános fogságnak, lelket ölő kínzásnak az volt czélja, hogy a fogoly magába szálljon, megrémüljön magányától, s megtört lélekkel kerüljön vallató bírái elé. A foglyok a várépületben voltak, ahol szuronynál , a szótalan és hideg börtönőrön kívül mást nem láthattak. Mikor az auditor azt hitte, hogy a fogoly szive jól meg van már puhítva, TMe8‘ nyílt börtönének ajtaja, s levezették két katona között a kihallgatási terembe. Egy jól bútorozott kicsi szoba volt ez, közepén egy nagy asztallal, mely mögött négy katona liszt ült és egy jegyző; a másik oldalon nyolcz közkatona volt, mint „Beisitzer“-ek! Ezek voltak Teleki Blanka első Mit kérdeztek a grófnőtől, azt részletesen nem tudom; de leginkább a körül forgás a szomszédunkban dúló háború politikai értelmes hordereje felől, a másik a pártszenvedélyeken felülemelkedett hazafiság, mely a nézeteltérést csak is a kifejezésekre szorítja, de a dolog lényegére nézve az egész nemzetet egy testté lélekké forrasztja össze. Mégis csak sajátságos egy nép ez a mi áldott jó magyar népünk. Másutt egyesek ütik reá saját egyéniségük bélyegét a nép érzelmeinek irányára. Nálunk megfordítva van. Másutt a nép lelkesedése az óramutató, mely jelzi az időt, melyet egyes emberek csinálnak. Nálunk egyes emberek az óramutatók, a nép az idő — Voltak, vannak és lesznek emberek hazánkban, kik olyanok mint az üveglencse, melyben a hő sugárcsomó összepontosul, de a hő sugárcsomó a nép össztönszerü érzelme Ez mindig igy volt és most is igy van. — Örömmel tapasztalom,mennyi jeles, tárgyavatott tolmácsa akad hazánkban pártkülönbség nélkül a történelem logikájának, mely a jelen bonyodalmakhoz fűződik De ha az úgynevezett döntő körökben azt hinnék, hogy ez a mozgalom hazánkban csak amolyan izgatottság, amely fellobbant egyesek gyújtó szavára, s amint fellobbant, úgy el is alszik hát én azt mondom nekik vigyázzanak, nehogy az idő saját kárukkal tanítsa meg őket, hogy mily irtózatosan csalatkoztak. Ez a mozgalom a magyar nép józan eszének, ösztönszerű tapintatának, s az áldozatkészség legmagasb fokára emelkedett honszeretetének revelatiója. Amaz ezredéves tölgy ép, egész,séges lombjainak suhogása az, mely annyi vésznek, viharnak ellent állt, s ellent fog állani ezentúl is „veletek, általatok, banek.gott a vallatás, hogy mit tud a magyar koronáról, hova rejtette el, kikkel és micsoda utakon áll levelezésben? A grófnő soha egyetlen mást terhelő vallomást nem tett sohasem. A legnagyobb önmegtagadással tűrte a gyáva és kíméletlen faggatásokat. A foglyok száma — mint ezt az akkoriban puszta gyanúból elfogott amerikai polgár Charles Soring Brace*) emlékirataiból olvastam — mintegy 100-ra ment N.-Váradon. Volt közöttük minden rendű ember; katholikus, protestáns és zsidó papok, magyar nemesek, honvédek, lengyelek, francziák, olaszok. Sokan huzamos ideig voltak elfogva , de nem volt közöttük egy sem, ki társai ügyét szabadulása árán eladta volna, még talán ha Magyarország legszebb uradalmával megtoldják is. E helyen igen érdekesnek találom Brace Károly úr naplójából néhány sort közölni, mely közelebbről érdekli tárgyamat. „A lomha egyhangú életet — írja a derék ifjú amerikai — fokonkint megszoktam. A nap egy részét eltöltheti az ember saját gondolataival, de később ez rendkív fárasztóvá válik. Eleinte minden apró szolgálatot egy oláhval végeztettem, adottel néhány krajczár borravalót. De nemsokára örültem, ha volt mivel elűzzem ez id , most már nagyon könnyen értem, hogy »z helyeken értelmes műveit e®b.ezek '* Pok‘ etetéssel, vagy légyöléssel töltik ideileket-Senki sem képzelheti, mily halálosan egyhangú az ily tengődés. A ma jön és megy mint a tegnap, s előre tudjuk, hogy ilyen lesz a holnap is A nap felét ágyban heverjük el s legboldogabb perczeink az álmok. *) Brace Károly 1851 május 22-én fogatott Váradon. Fogsága történetét „Hungary in 18« with an experience of the austrian police. By Ch les Loring Brace. London 1852.“ A török őrnagy azt válaszolta, hogy basibozukoknak sokat kellett szenvedniük a bolgároktól s hogy a törököknek van okuk és joguk a bolgárokon kívül a kozákok miatt is panaszkodni, a török tiszt ez alkalommal számos esetet sorolt fel,melyekben megsebesített nők és gyermekek ily állapotban Várnára és Sumlába szállíttattak. Erre a nagyherczeg csodálatos nyilatkozatot tett. Elmondta, hogy a czár, midőn Bielába érkezett, meg akarta szemlélni a katonai positiókat s e czélból erős katonai kiséret adatott melléje. A szemle alatt számos muzulmánra férfiakra nőkre és gyermekekre bukkantak, kik egy közeli erdőségbe menekültek. Ekkor a férfiak elébük állták a nőket és gyermekeket és ezek háta mögül a kíséretre tüzeltek. A tűz — folytatá a herczeg — természetesen viszonoztatok, mely alkalommal sokan megölettek és megsebesittettek. Erre a kozákok vették át a tüzelést, a midőn a szerencsétlen menekülök közül még többen elestek, vagy megsebesíttettek. E halvány védekezésre az őrnagy azt válaszolta, hogy a bolgárok, midőn ama kegyetlenségeket elkövették, az oroszokra támaszkodtak. a nagyherczeg azt válaszolta, hogy a „bolgárok vademberek bandája*; az oroszok nem akadályozhattak meg minden megtörténtet; pedig többször rá is lőttek a bolgárokra A „Daily News.* Gorni-Studenból sept. 1. kelt következő sürgönyt közli: „Egy parlamentakr érkezett ide Mehemed Ali pasától a sebesültek és a bolgár polgári lakosság ügyében. Az illetőnek fogalma felette homályos küldetése tárgyáról és semmi alapos javaslattal sem tud előállani, úgy hogy minden valószínűség a mellett szól, hogy kém-szerepet játszik. Bizonyos dolgokban csodás nyiltlelkűséget mutat. Midőn a nagyherczeg, vele társalogva, a basi-bozukokat „vad bestiáknak” nevezte, a török torona így szólott : „Óh, nekem eszembe sem jut, a basi-bozukokat védelmezni. Magam is mindig kísérettel látom el magamat, ha táborukon keresztül kell mennem.* Az orosz császár Hadetzky tábornoknak gyémántokkal kivert diszkardot ajándékozott, melyre e felirat van vésve : „A Sipka-szoros védelmezéséért.” Lichtenstein József előre bocsátotta, hogy elfogadtatván alapul a beterjesztett javaslat, annak keretén belül fog maradni s az 1. § nál indítványt tett, hogy 6 év letelte után mindenik félnek legyen joga két évi felmondással élni. Wahrmann és Széll ellene szóltak ez indítványnak, hasonlókép Fálk Miksa is, aki azt szerette volna tudni, hogy az osztrák birodalmi tanács bizottsága lényeges változtatásokat tevén a jelen statútumokon, hogyan képzeli a kormány, hogy az illető törvényhozások majd egyértelmű határozatokat fognak hozni ? ! E kérdésre a miniszter adós Molnár Sámuel úrnak, Czegléd várótortt. maradt, — azután az I. §. elfogadtatott. ....... • - " ................... - " képviselőjének. A 3. §-nál Faik kérdi, váljon törvényeink szerint correct-e azon rendelkezés,, hogy a monarchia két államának kormánya közösen kössön egyezményt egy harmadik factorral ?! — Széll e teintetben is megnyugtatván Falkot, a javaslat elfogadtatott, nemzet közvéleményének legújabb nyilvá Az alapszabályokra került aztán a soránulása. A 1. §. végszavai ekként szövegeztettek : (Az Van abban két vonás, mely különösen osztrák-magyar banktársulat) „pecsétje, az jellemző. Egyik az ösztönszerű józan felrő-indítványozza annak kimondását, hogy a főtanácsosokat a közgyűlés válassza, és pedig 6-ot a bécsi, 6 ot a budapesti igazgatóságok által (melyeket a közgyűlés választana) javaslatba hozottak közül, s tekintettel arra, hogy a főtanács 6 tagja osztrák, 6 magyar állampolgár legyen. A bizottság mellőzte Gborin indítványát. — A tárgyalás itt félben szakadt. BELFÖLD. A bankügyi bizottság csütörtökön tartotta meg első ülését s tüstént megkezdte az osztrák-magyar banktársulat létesítéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Kossuth levele. Collegno al Baracco .e, Augusztus 80. 1677. Tisztelt képviselő ur ! Igazán nagyszerű egy jelenet a magyar