Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)
1880-09-16 / 214. szám
0. évfolyam. SZERKESZTŐSÉG:HTORDA-UXCZA, nyomdaépület. Nettflendl beküldött közlemények nem közöltétnek. Kindlhatlan kéziratok nem adatnak vissza. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. NAPI LAP. 214-dik szám. Kolozsvár, csütörtök, 1880. szeptember 16. KIADÓHIVATAL: LYC. NYOMDA ÉPÜLETE (Kolborda-utc**.) ELŐFIZETÉSI DÍJ: egész évre ... 16 frt. 1 évnegyedre félévre....................8 „ egy hóra . 4 frt — kr . 60 . Hirdetési dg: sora 6 kr. — Bélyegéletek: minden hirdetés után 80 kr. — Nyilttér: sora 86 kr. tíj kitünő sajtfilozás. Már-már ott állott a dolog, hogy a miserabilis albán-montenegrói határkérdés miatt lángba boruljon az egész lelet. A porta, mint olvasóink tudják, a hatalmakhoz intézett legutóbbi jegyükében a kérdésre vonatkozólag oda iiltkozott, hogy kész bármily áronszolgáltatni Montenegrónak Dulkikötőjével együtt; azonban a »s szintén átadásra praedestinált ítletre nézve, elég eszélyes volt a «túri szerződés védszárnyai alá mesz állni; a mi más szavakkal azt jeinti, hogy a porta nem egyezett bele Jaos és Gruda kerületének átengedésbe, noha ezeket a montenegróiak perzsi megszállották és most birtokukká tartják. A hatalmak egy része, köztük monarchiánk is, komolyan fontolóra vűzik a dolgot, hogy váljon a két ift említett községért érdemesé egy keleti, vagy épen általános konflagrációt felidézni s mert a fölvetett kérdésre határozott „nem“ volt a válasz, bizalmas utón tudatták a portával, hogy ha tisztességesen keresztül viszi Dilcigno eladását, hát akkor isten neki, ők nem bánják, ha a szultán továbbra megtartja fényes palotájának árnyában Grudát és Dinost. Montenegróra lépve különben is a fódolog az, hogy kissé érintkezésbe jöjjön a tengerrel , kapjon bármily csekély művelhető özletet, ezt pedig dam Dulcigno megiseréte által. A porta tehát serényen neki fogott a nehéz munkához és Valy Riza pult kéidé Skutanba, hogy ott az albán liga főnökeivel alkudozásokba bocsátkozva, kísértse meg, hátha sikerül, szép szerével Montenegró birtokába juttatni azt a sokat vitatott Dulcignót. A terminus, melyben a portának át kellek volna adni a kérdéses területet, mit aug 24-én letelt, Riza pasa megtett minden lehetőt, ami csak egy töbk pasa furfangjától kitelt, hogy egy kisebb áldozat meghozatala által, egy valószínűleg sokkal nagyobb csapást hárítson el az ottomán birodalom fejétől. Tömérdek nehézséget okoztak neki a hajthatlan albánok, kik készebbnek nyilatkoztak, egy lábig elvérzeni a csatamezőn, hogysem hazájoktól csak egy talpalatnyit is átengeditek a gyűlölt Montenegrónak. Minda mellett is már közel állt Jáéihoz, már-már sikerült kapacitálni népszóval, s utóbb az erőszak alkalmával az albánokat, midőn közben Oroszország és Anglia se adatják a portával, hogy hiába való rndea fáradsága: ők nincsenek megijedve csak Dulcigno czélba vett cessiojával; ők ezzel még korántsem tekintik megoldottnak az albán-montenegrói kérdést; a portának, akár akarja, akár nem, bele kell egyeznie abba is, hogy Montenegró tulajdonába kerüljön Gruda és Dinos is, különben haj lesz. E közben a hatalmak hadihajóinak nagyobb része már összegyűlt volt rá és Bismarck herczeg, s alig hogy a konferenczia véget ért, azt a meglepő hivatalos hírt olvassuk, hogy Montenegro ura, Nikita fejedelem ő fensége tudatta a hatalmakkal, miszerint ő bizony megelégszik Dulcignoval magával is, csak ezt kapja már egyszer a kezébe, a többiről, t. i. Grudáról és Dinosról, bár nem szívesen, de lemond mégis. Képzelhetni az angol és orosz diplomácia hüledezését és felsülését! Milyen jó ürügy lett volna, a rongy Gruda és Dinos miatt akkora zavart támasztani keleten, hogy azok megsemmisítsék azt a gyűlölt ottomán birodalmat! De hát elfeledték a jó urak azt, hogy Montenegro Ausztria-Magyarország hatalmi sphaerájába esik, sigy ahoz, hogy Nikita ő fensége mivel méltóztatik beérni, és mivel nem, monarchiánknak is van egy kevés beleszólása. Haymerle bárónak becsületére válik, hogy ezt érvényesítő, mert ez által az orosz és angol diplomácia tervei ellen, egy igen ügyes sakkhúzást tévén, most már remélhető ezen ügynek békés elintézése. S . . . y. Haymerle báró és Bismarck herczeg fridrich-bruhei találkozása alkalmával, mint több oldalról jelentik, Olaszországnak a német - osztrák-magyar szövetséghez való csatlakozása beszéltetett meg. E hírt megerősíti a „N. fr. Presse“ római levelezője is, midőn azt írja, hogy a legutóbb tartott minisztertanácsok egyikében e kérdés érett megfontolás tárgyát képezte és Cairoli kijelentette, hogy becsületes szándékkal és minden hátsó gondolat nélkül csatlakozni akar Ausztria-Magyarországhoz és Németországhoz. Törökország: Ismét török kormányválságot jelez a táviró. A szultán elbocsátotta szolgálatából Kadri pasa kormányőrnököt s helyébe kegyenczét, Szaid pasát nevezte ki, aki már igen sok rosznak volt kútfeje és sajátságos, hogy a szultán kinevezési irodéjában épen Szaid pasától várja a fennforgó kérdések megoldását, holott ő minden reformnak és változásnak mindig határozott ellensége volt. Az erre vonatkozó kézirat ezt mondja: „Tekintve a helyzet fontosságát és a foganatosítandó rendszabályok sürgős voltát, szükségesnek láttuk, hogy nagy változásnak vessük alá a minisztériumot s ezáltal kielégítő megoldás elé vezessük a fennforgó kérdéseket“ — A kelet-rumániai reformok életbeléptetésére kiküldött erópai bizottság volt elnöke, Asayra pasa külügyminiszterré, Servier pasa az államtanács elnökével, Kramil pasa közoktatási miniszterré és Nazit pasa evkafrminiszterré neveztetett ki. A URALT UTAZÁSA. Lembergből szept. 13-ról Írják, hogy király ő Felsége aznap fogadta a „schomer izrael“ küldöttségét, mely köszönetét fejezte ki az egyenjogúsításért. — A „Gazea Lwowska“ jelenti: Lubomirsky Sándor herczeg, ki Parisban lakik, két millió frankot ajándékozott nyilvános czélokra; erre nézve a rendelkező bizottságot már ki is nvezték, tagjai Wodziczky és Potocky Arthur gróf és dr. Zyblikiewicz. Délután a király megtekinte az épülő országgyűlési palotát és ott több építészt és művészt megszólított. A teremben az összegyűlt képviselők, köztük az érsekek és püspökök, viharos ovatiókban az orosz hajók tengernagyai részesiték az uralkodót. Innen az Asso-Kremer átrándult Csetinjébe s onnan at a referádát sürgönyözte meg kományának Pétervárra, hogy Montenegró nem képes a maga erejéből birtokába venni a hatalmak által neki oly kegyesen oda ítélt területet, mert a töretlen albánok, igen sokan vannak. Tehát jó volna, ha a nagy hatalmasságok meg is ennék, amit főznek, az te ha maguk hajtanák végre a portán maguk határozatát. E kérdésben egészen karöltve járván az angol politika az orosszal, komolyan attól lehetett tartani, hogy ettől egy nagy háború támad. Valószínűvé tette ezt az is, hogy Roberts tábornok középázsiai győzelmei még elbizakodottabbá tevén az angol kormányt, mely hogy annál szabadabban működhessék és annál kényelmesebben citehesse a kést a szultán nyakára, a a pókban szépen haza küldé a parlamentet is. Hanem hát az történt, hogy Friedrichs ruhában komoly konfuencziára ült össze Haymerle Kábosby féle intézetbe hajtatott a király s figyelemmel nézte meg a különféle kéziratokat , a múzeuma több jeles tárgyait. Az országgyűlési palotában és a műszaki egyetemen ő felsége nevét írta az emlékkönyvbe. Az erdészeti szakiskolában, mely díszítése által egészen idelig benyomást gyakorolt, a tanulók a néphimnus- és a 16. századból származó lengyel vadászdalok eléveklésével fogadták a királyt. ő Felsége még megtekinte az ágostai hitvallásnak egyházát és iskoláit, azután a városi népiskolát, hol egy kis leányka német beszéddel üdvözlő az uralkodót s virágbokrétát nyújtott neki át. ő Felsége több tanítónőhöz néhány kegyes szót intézett s teljes elismerését fejezte ki. Estve 6 órakor volt az ebéd, melyre 60 vendég volt hivatalos. Estve a díszelőadás a színházban fényes látványt nyújott. A király pontban 8 órakor jelent meg, mire a színészek a néphymnust énekelték el, melyet a közönség állva hallgatott. Az utolsó vers éneklése alatt fényes kép volt látható a király nevének kezdőbetűivel; ezt követte egy másik kép, a nemzeti történet egy jelenetét és Galiczia hódolását ábrázolván. Azután megkezdődött a táncz. Beszámoló beszéd. (A kolozsvári m. kir. tud. egyetem 18.9.diki tanévi lelépő rector Dr. Brassai Sámuel tartotta 1880. szept. 12-én az egyetem megnyitási ünnepélyén.) (Vége.) Az egyetem tudományos segédeszközeire tartozó adatok. Az egyetemi könyvtár évi átalánya mint az előbbi években, 4000 fit volt; ehez járult a quaestori hivataltól az újonnan beirt egyetemi hallgatók beiratási dijának a könyvtár részére beszolgáltatott fele része, mely tett 166 frt 95 krt Ezen összegből szereztetett 531 kötet. A nm. miniszteriumok, bel- és külföldi egyetemek és főiskolák, a magyar országgyülés, a m. kir. statisztikai hivatal és egyesek adományaiból melyek közül különösen kiemelhető az ő cs. és apost. kir. Felsége rendeletéből könyvtárunknak megküldött ,Arcidae Maximilianae. Wien 1879.“ czimű munkának díszpéldánya, nyert a könyvtár 447 kötetet és füzetet. Ez évi gyarapodással együtt az egyetemi könyvtár létszáma 15.000 felül emelkedett. Könyvek bekötésére az évi átalányból 504 főt fordittatott. a könyvtár az érd. múzeuma-egyesület könyvtárával együtt, melynek évi átalánya szerzeményekre 2000 s könyvkötésre 1000 forintot tett, nyitva áll naponként 5 órán; a látogatók száma, kik kevés kivétellel egyetemi polgárok voltak, naponként 40—50 között változott. Az egyetemi hallgatók közül az egyetem és érd. múzeum könyvtárából lecskekönyveik letétele mellett házi használatra vittek ki 234 en, és így ezen kedvezményt, melynek jótékony hatása az ifjúság tudományos előmenetelére kétségbevonhatatlan, a lefolyt tanévben már az összes egyetemi hallgatóság felénél nagyobb része használta. Az országgyűlés által az egyetemi könyvtár részére 1880-tól fogva 4 éven keresztül évenkénti 3000 forintban megszavazott s alapmunkák beszerzésére szánt rendkívüli dotatio a lefolyt tanév alatt még nem lehetett fölhasználva s a folyó tanévben lesz a négy kar által egyenlő mértékben a kitűzött czélra fordítandó. — A könyvtár gyarapítására 12,000 frt. rkiv. dotatio engedélyeztetett , egy LDHSUtSD os a todfivuluuou. ixn első 3000 frt09 részlet tényleg ki is utalványoztatott — Özv. Machik Béláné férjének szóbeli meghagyása következtében nagybecsű szakkönyvtárát az egyetemnek ajándékozta, miért az egyet, tanács meleg bálát és köszönetet fejez ki. — A vegytani intézet folytatólagos felszerelésére 4000 forint utalványoztatott. — A körvegytani intézet számára egy hűtőkészülék beszerzésére 350 frt utalványoztatott. — Az építkezések közül a legnevezetesebb a vegytani intézet, melyhez már hozzá fogtak. A nyilvános árlejtés alapjául szolgáló költségvetésben a felépítés költsége 70,318 frt 17 krban volt megállapítva. Az árlejtésen Maetz Frigyes mérnök és társa Bukaresti János tették a legolcsóbb ajánlatot, kik 64,341 frt 13 krért vállalkoztak az épületet a megállapított terv szerint felépíteni; a nm. minisztérium a munkát nekik adta és ők a munkához hozzá is fogtak .Az intézetnek 1881. szeptember végéig kell készen lennie. — Apróbb építkezések a következők fordultak elő: 1-szer: A Természettani intézeti tanterem átalakítására 2878 —1879. ministeri sz. alatt 1256 f. 09 kr. 2 or: Ugyancsak a fentebbi szám alatt a Boncztani intézet fal- és padozat festésére utalványoztatott 235 f. — 3 or: A vízvezetéki medenczék mellé készített vastag görbe ólomcsövekre 24638—1879. sz. alatt okt. 7. 1879. 168 f. 02 kr. 4 or : A villanyos órák felállítására 19544 -1879. sz. alatt okt. 7. 1879. 503 f. 20 kr. 5 szer. A kórvegytani intézet kibővítésére 22201 — 1879. sz. alatt decz. 24. 1879. 1434 f. 54 kr. 6-or. A jog- és államtudományi tanhelyiségekbe bevezetett lógszesz-világitási miveletekért 16671 —1880. sz. alatt jul. 15. 1880. 855 f.7 szer. A bölcsészeti kar tanácsterme és tanácsjegyzői iroda-helyiségek új deszkapadozataira 16672. 1880. sz. alatt, jul. 15. 1880 169 f. 92 kr. 8or. A nyári tisztogatásokra, kőmivesi javításokra, meszelések, falfestékekre, új kemenczebeszerzésekre és kemenczelerakásokra 16673 — 1880. jul 15 1880. 1528 f. 56 kr. 9 kr. Az általános kór és gyógyszertani intézet új deszkapadozati készítésére 1807 — 1880. sz. a. jul. 2881 f. 93 kr. 10- szer: A rectori hivatal butorbeszerzéseire, illetőleg új behúzásaira és javításaira 22339—1880. alatt aug 5. 1880. 154 f. 24 kr. 11- szer: Az élet- és szövettani intézet egy új ablakának helyreállítása és felszerelésére 19143—1880. aug. 5. 59. frt 47 kr. 12-szer: Ugyanezen szám alatt, az egyetemi pinczelejáró- és növénytani intézet színjei és fás kamarái új zsindely fedeleztetése aug. 5. 87 f. 12 kr. IV. az egyetemi tanács működése köréből. ő cs. és apostoli királyi Felségéhez üdvözlő feliratot intézett Rudolf trónörökös ő Fensége eljegyzése alkalmából. A nők érettségi vizsgálatra bocsátása kérdésében azt a véleményt nyilvánította, hogy a nők érettségi vizsgára bocsáthatók. A budapesti testvér-egyetem jubileumán küldöttségileg vett részt. És most meghívón helyemre dr. Haller Károly, ny. r. tanár urat, egyetemünknek választott nagyságos rectorát és kívánom részemről s bizonyosan mindnyájunkéról is, hogy legyen az ő kormányzási éve egyetemünknek nyereséges és üdvös, neki magának megnyugtató és fáradalmait méltó önérzettel jutalmaztató. Rudolf trónörökös Berlinben A testőrezredek díszgyakorlatát szept. 13 án nagy fénnyel tartották meg. Az egész udvar, a görög királyi pár, Rudolf trónörökös és több előkelőség volt jelen. A császárné a görög királynéval, Rudolf trónörökös a német trónörökössel kocsizott a térre, ahol a gyakorlatot tartották. Vilmos császár az Auguszta császárné nevét viselő testőrezredet, Rudolf trónörökös a Ferencz József testőr-gránátosezredet vezette. A sűrű néptömeg viharos kiáltásokkal üdvözölte a császárt, a királyi család tagjait és Rudolf trónörököst. A császári pár meghívására a görög király és királyné átköltöztek a várlakba. A díszebéden, mely a királyi várlak fehér termében tartatott, jelen volt a császári pár, Rudolf trónörökös, a görög királyi pár, a császári család valamennyi tagja, a katonai képviselők és az idegen katonatisztek, a Berlinben tartózkodó herczegek, a miniszterek, a tábori kar és számos törzstiszt — összesen közel 370 személy. Az Auguszta császárné nevét virttító ICO M v u I vu — — — — uui u j ___ _ _ 1 alatt. Este díszelőadás volt az opera-színházban. Rudolf trónörököst, mindenütt ahol csak mutatja magát, rokonszenvvel fogadja a közönség. — Görögország királya 13 án délután meglátogatta a királyi család tagjait, a minisztereket, a nagyköveteket és Moltke gróf tábornagyot; a görög királyi párt úgy volt tervezve, hogy kedden reggel utazik el Berlinből. Vilmos császár délután meglátogatta Rudolf trónörököst. A „Kreutzzeitung“ azt írja: „A figyelem, melylyel itt Rudolf trónörököst fogadták, de különösen az a körülmény, hogy a császár, daczára a kissé korai időnek, személyesen fogadta a főherczeg-trónörököst, bizonyára ama szívélyes viszony és őszinte barátság kétségbevonhatlan jeléül tekinthető, mely a bécsi és berlini udvart már évek óta összekapcsolja és isten akaratával, Európa és a béke fentartásának érdekében még évtizedeken át fogja e két hatalmat egymáshoz fűzni.“ REGTORI SZÉKFOGLALÓ Mondotta a kolozsvári egyetemi tanév megnyitási ünnepélyén Dr. Haller Károly e. i. rer.lor. (Vége.) A rendkívüli érték akkor áll elő, ha a különös viszonyok és annak, kinek az érték megtérítendő, a dolog esetleges sajátságaiban alapult különös előszeretete vétetnék tekintetbe. Az értéknek megkülönböztetése rendes és rendkívüli értékre kétségkívül helyes, de annál hibásabb ezen megkülönböztetésnek az ausztriai magánjogban követett alkalmazása, miután e szerint a jogi viszonyok megítélésénél nem a valóságos érték szolgál mérvadóul, hanem csakis a rendes és rendkívüli között felállított külső megkülönböztetés, amint ez az 1331 és 1332§§-bólis következik, melyek értelmében a károsult rendszerint csak a rendes érték megtérítését követelheti, a rendkívüli értéket pedig csak akkor, ha a kár szándékosan vagy legalább feltűnő gondatlanságból okoztatott. Ha pedig a kár valamely a büntető törvényben tiltott cselekvény által vagy pajkosságból és kárörömből okoztatott, a különös előszeretett értéke térítendő meg Pedig a tettes gonoszsága vagy pajkossága a különben csekély kárt nem teszi nagyobbá , mégis kétszeresen bűnhődik, egyszer a büntető bíróság útján, másodszor a valóságos kárt meghaladó vagyoni hátránynyal. Mi természetesebb pedig, mi felel meg inkább az igazság eszméjének, mint az, hogy ha valaki másnak kárt okozott, melynek megtérítésére köteles, a károsultnak valóságos kárát térítse meg, tekintet nélkül arra, hogy ez a törvény által rendes vagy rendkívüli érték osztályába soroztatik, de arra is tekintet nélkül, hogy miféle indokból okoztatott a kár, szándékosan-e vagy csak ügyetlenségből, mert ez a károsultra és az eredményre nézve, úgy hiszem mindegy. Rendes érték és valóságos érték nem emésztik fel egymást kölcsönösen, mert a rendkívüli érték is lehet valóságos érték. Rendkívüli értékkel ugyanis akkor bír valamely dolog, ha azon haszon vétetik tekintetbe, melylyel az a jogosítottra nézve ennek különös viszonyainál fogva, vagy a dolognak más dolgokkal különös összefüggésénél fogva bír, ez pedig legtöbb esetben a tulajdonosra nézve a dolognak valóságos értéke. Lássunk néhány példát: Némely dolognak csak a tulajdonosra nézve van és pedig valóságos értéke, míg azt más egyáltalában nem is használhatja, például, a Wertheimi szekrény kulcsa a szekrény tulajdonosának sokat ér s uj kulcs megszerzése aránytalan költséggel jár, mig másra nézve az csaknem semmi értékkel nem bir, mert abból talán egy patkószeget sem lehetne készíteni ! — valamely okirat csak az annak alapján jogosultra nézve képvisel értéket, másra nézve nem; a fogorvosnak műszerei csak szakemberre nézve bírnak bizonyos értékkel, míg azoknak anyag értéke, melylyel másra nézve is bírhatnak, igen csekély, a jó vizsla a vadászra nézve nagy értékű, másra nézve talán egy házörző ebnél is kevesebbet ér. Más dolgok csak együttes viszonyban bírnak a tulajdonosra nézve bizonyos magasbb értékkel, úgy, hogy ezek valamelyikének hiánya a többiek értékén is csorbát ejt, mely miatt az átvevő a szerződéstől is visszaléphet; például: valaki vásárol egyforma tarka lovakból álló négyes fogatot, darabjait 300 írttal számítva 1200 frtért; ha az átadás előtt a lovak valamelyike elpusztul, a megmaradt 3 ló az átvevőnek már nem ér 900 frtot , talán a czélba vett használatra egyáltalában már nem is alkalmas. Valamely több kötetből álló mű került kötetenként egy forintba ; ha valamelyik kötet elvonása folytán a mű csonka lett, ez által a megmaradt kötetek is vesztettek értékükben. Hogy a dolgok értékét a jogi for meghatározni, hanem " csakis a"sendforgó különös körülmények tekintetbe vételével, már abból is kétségtelenül kitűnik, hogy ugyanazon dolognak értéke véletlen körülmény folytán könnyen változhatik, a nélkül, hogy a dolog maga akár anyagban, akár alakban változást szenvedne; például: valamely faluban katonaság van elhelyezve s egyik birtokosnak nagyobb épülete laktanyául szolgálván, ez által jó jövedelmet hajt s ehhez képest is becsülendő meg. De ugyanazon épület, ugyanazon helyen, változatlan, talán még javított állapotban is nagyon csekély értékűvé válhatik, ha a falu megszűnik katonasági állomás helyül szolgálni, mert a tegnap még nagy értékűnek tartott épület ma már mit sem jövedelmez. E példa világosan mutatja, hogy a magánjognak a rendes és rendkívüli értékre vonatkozó általános meghatározásai nem elégségesek arra, hogy azok alapján minden dolognak valóságos értéke, mégpedig bármily körülmények között megállapítható lenne. Különösen az oly dolgok, melyeknek gazdasági — mezőgazdasági vagy házigazdasági — czéljok van, a saját.Ágas rendeltetések szempontjából itélendők meg. Ilyenek a földmivelés, kertészet, állattenyésztés, a különféle gyári vállatok tárgyai s mindezek tartozékai: élőfák, takarmány stb. Mindezen dolgok lehetnek ugyan adásvevés vagy csere tárgyai, következőleg bírhatnak általános csereértékkel is, sőt a termények, állatok azért tenyésztenek, hogy forgalomba menjenek; mindazonáltal mindaddig, míg az állatok, termények stb. a gazdaság rendes folytatásához szükségesek, míg ezen sajátságos rendeltetésük tart, azok megbecsülésénél nem csereértékről, hanem csakis gazdasági értékről lehet szó. A gazdasági érték fogalmának létjoga félreismeretlen; ismerve, a dolgok sajátságos rendeltetésében vagy gazdasági használat módjában fekszenek, mely szempontok mellőzésével igazságos becslés sok esetben nem is lehetséges; szükséges tehát a magánjogban arról gondoskodni, hogy mindazon esetekben, melyekben a dolgok értéke a jogviszony megítélésére nézve lényeges, az lehető igazságos alapon és mindig szakértők által állapíttassák meg. Az úgynevezett hivatalos bírói becsüsök e feladatot nem mindig oldhatják meg, már csak azért sem, mert ismereteik és tapasztalásaik körén kívül eső esetekben ők lehetnek ugyan becsüsök, de nem mindig szakértők. Csakis így történhetett az, hogy a kolozsvári királyi törvényszék által végrehajtásilag lefoglalt vasúti személykocsit a kolozsvári bírósági becsüsök 240 frtra becsülték, holott az 30000forintnál is többet ért. A rendkívüli értéknek a nálunk érvényben levő magánjogban foglalt átalános meghatározása nem biztosítja még a gazdasági érték sajátságos ismérveinek és ele* * * * * * * 8 * meinek tekintetbe vételét, még annyira sem, hogy a bíróságok által foganatosított becsléseknél legalább valódi értelemben tett szakértők alkalmazását rendelné meg. Pedig kétségbevonhatlan, hogy különösen a gazdasági érték meghatározása mindig csak gazdák, mint szakértők, által eszközölendő, még akkor is, ha a megbecsülendő tárgy mivoltánál fogva különben más becslők szakkörébe tartoznék; például: a vélt tulajdonos a falusi jószágon a czélnak már magára is tökéletesen megfelelő földszinti épületre díszes emeletet tétet. A holtnak tartott, de visszakerült valódi tulajdonosnak erre szüksége nincs, mert az emelet építése merőben felesleges volt s csakis a nagyobb kényelmet nyujtja; került pedig az emelet 6000 írtba. Ha mérnökök vagy építészek — mint szakértők — megbecsülik azt, talán épen annyit érőnek fogják találni, mert ma ugyanannak az előállítása legalább annyiba kerülne. Ha ellenben gazdák mint szakértők becsülik meg, azt kell nézniök, mit nyert ezzel a jószág gazdaságilag? s ha úgy találják, hogy az emelet felesleges s a jószágra nézve épen nem szükséges, hasznos pedig csak anyujában, a mennyiben az ez által nyert több helyiség magtárnak, szertárnak, kamrának, esetleg cselédlakásnak használható, csak ez irányban fogják az értéket megállapíthatni s az építészek által 6000 fitra becsült épületrészt sokkal kevesebbre fogják becsülhetni. Ezen után megállapított érték a gazdasági érték. De lehet valamely dolog gazdasági értéke a közönséges értéknél nagyobb is, például: valamely földbirtokosra nézve bizonyos telekrész, amelylyel birtokállományát czélszerűen kiegészítheti, országúttal vagy vasúttal összekötheti, vagy amely gazdaságának a különben hiányzó legelőiért szolgáltatja, sokkal nagyobb konkrét értékkel bír, mint másra nézve, illetve, ha a kérdéses földbirtok értéke abstracte állapíttatnék meg. Ez különösen kisajátítási esetekben mindig lényeges. A kisajátítási törvény is a kártalanítási összeg megállapításánál csak a valódi érték alapul vételét rendeli, azonban annyiban már közel jár az érték fejtegetett fajához, mert a 35. §-ban tekintetbe veszi: „egyéb, a közönséges adásintén uytó 6- ar is ”. A becslésnek ezen korlátoltabb módja csak kisajátítási esetekben jöhet alkalmazásba, általános és határozatlan voltánál azonban még ez sem biztosítja az egyes esetek igazságos megítélését. A kereskedelmi törvény már nem tartja elégségesnek az értéknek az általános magánjogban foglalt megkülönböztetéseit, miről annak 899. §-a tanúskodik, melyben a közönséges érték mellett a szakértők által megállapított rendes kereskedelmi érték van elfogadva. Az előadóiakból kitűnik, hogy a gazdasági érték gyakorlati jelntősége a polgári életben igen gyakran előfordul, de azt is talán sikerült kimutatnom, hogy az értéknek ezen faja a törvényes becslési módok útján megállapítandó értékektől lényegesen különbözik és nem csak magában véve igazságos, hanem kártérítési jogunk bekövetkezendő reformjára nézve is bizonyára jelentős. Felvett tárgyamnak részletesebb kifejtéséről ez alkalommal le kell mondanom, nehogy a tisztelt hallgatóság szíves türelmével visszaéljek. Legyen szabad ezután a lelépett nagyságos rector urnak tudomány-egyetemmünk nevében hálás köszönetét mondanom azon önfeláldozó buzgalomért és tevékenységért, melylyel hajlott kora mellett is feladata magasztos voltának átérzésében i ju erélylyel s bölcs tapintattal oldá meg kormánynoki feladatát, s nem egy maradó emlékkel gyarapítá egyetemünk történetében is érdemekben dús tudományos életpályáját; — nem hazánk, de világrészünk határán túl is ismert neve ismertté tette egyetemünket ott is, hová hire különben el nem hatott volna. Mi is, kik legközelebb mondhatjuk magunkénak, büszkék vagyunk a ngdat ért azon kitüntetésre, hogy az ausztráliai növénytani társulat egy igen szép újfajta pálmafát ugod nevéről nevezett el, s e pálma egy példányát el is küldötte. Engedje az ég, hogy nagyságod rectori évére, mint élete egyik legszebb s társai tisztelete által egyik legédesebb évre még sokáig szívesen emlékezhessék vissza. S most ifjú barátim, egyetemünk nagyreményű polgárai önökhöz fordulok, kik lelki képességeik és természeti hajlamaiknak megfelelő, szabadon választott életpályájukon képesek azon eszközök felismerésére s felhasználására, melyek nélkül hivatásuknak meg nem felelhetnek. Használják fel tehát az alkalmat, mely hallgató termeinkben, kórodáinkban,dolgozdáink és gyüjteménytárainkban kínálkozik; — legyenek bizalommal tanáraik iránt, tekintsenek minket legjobb barátaiknak, kiknek élethivatásuk s legfőbb törekvésük önökben éber tudományvágyat kelteni, a tudományos gondolkodást és önraűködést ébreszteni és fejleszteni, és önöket oda képezi*) 1868. L. V. t. d.