Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)
1881-01-14 / 10. szám
száratai, mely szerint az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy Fiumét illetőleg ezen törvényt rendelettel léptesse életbe, és ezen rendeletben az ottani viszonyoknak megfelt módosításokat megtehesse. Irányi Dániel indítványára a javaslatba hozott új szakasz az igazságügyi bizottsághoz utasíttatván, az utolsó 269-ik §. elfogadásával a törvényjavaslat tárgyalása véget ért. Ezután Tisza Kálmán miniszterelnök válaszolt Bódogh Albertnek a körorvosok fizetése tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. A ház a választ tudomásul vette, és ezzel az ülés délután 1 és fél órakor ért véget. GÖRÖG-TÖRÖK KÉRDÉS A görög török határkérdésre vonatkozólag a „Pol. Corr.“ a következő figyelemre méltó tudósítást hozza: Konstantinápolyban és Athénben siettek a választott bíróság visszautasításával. Most mind a két fővárosban engedni látszanak és nem térnek ki a békés egyezkedés elől, amely kölcsönösen mérsékelni fogja a két fél eddigi kívánságait. Azmellékes kérdés, várjon a választott bíróság segítségével vagy más módon jutunk a czélhoz. Konstantinápolyban bizonyára most is van háborús párt mindeddig, de végtére is meggyőzték ezt a pártot arról, hogy a portának még a győzelmes háborúból sem lesz semmi haszna, ha a porta lesz a kihívó fél és visszautasítja Európának mindenféle tanácsát. A porta legalább annyit megértett, hogy kezet kell nyújtania az alkudozásra, hogy a legfőor*’ ,n oly békeszeretőnek látszasik kényszerítve ragad jegyváltozás történt Athénben miniszterekkel és vezérekkelnek, hogy cserben fogja hagyni önét hagyni Európa, ha makacsul ragaszkodnak a konferenczia határozataihoz és háborúra kényszerítik a portát. Abban, hogy e meggyőződés utat tört Athénben, nagy része van Gladstone helyzetének. Nagy érdem illeti meg Francziaországot is. Az athéni államférfiak értesültek, hogy most Francziaország az egytlen hatalom, amely síkra szállhat és síkra szállani akar a görögök érdekében. Francziaország azonban csak azon feltétel mellett védelmezheti Görögországot, ha a hellének bizonyságot tesznek mérsékeltségükről, úgy a kérdés lényegére mint formájára nézve. A görögöknek nem szabad tehát a conferencia tanácsaival mint érinthetetlen jogczímmel kérkedniök. Ha a görög kormány megváltoztatja eddigi magatartását, Francziatenni, amit tehet, hogy tág részére, a mi lehetis szép darab földet kap . A diplomaţiai helyzetet jó, hogy Francziaország mennyi sulylyal bir kiban, arra a czélra, hogy álljon ezért a kivánságra is próbát tesz, azt a próbát, hogy mekkora ügyességgel és józansággal bír Francziaország az első alkalommal, midőn szívesen engedi át neki mindenki a vezérséget, melyre vállalkozott. Az a jelenség, hogy Francziaország ismét Európa élére áll, nemcsak elégtétel a francziákra nézve, hanem a hatalmakra nézve is kedvező alkalom, mert bizalmukat és tiszteletüket nyiváníthatják Francziaország iránt. A görög kérdés közvetlenül nem érdekli Francziaországot, hanem csak anynyiban, hogy azon hatalmak élén állott, amelyek megalapították Görögország függetlenségét. Európa jelen helyzete azonban nem hasonlít akkori helyzetéhez. Akkor Oroszország és Francziaország védelmezték Görögországot Anglia és Ausztria ellen, és szövetségesük volt a liberális Európa, amely akkor végképen nem gondolt az egyensúlyra. Francziaország és Oroszország emeltyűnek akarták használni a görög nemzetet, hogy kilódítsák Európa nem láthatlak öreg barátom, s így nem is jegyezhetek új képet vázlatkönyvembe. A mintaként ábrándozva nézegetem a felhőket, egyszerre egy fénysugár tör elő közülök, a hold a felhők egy részét felhasználván, ezen egyetlen sugarában barátságos üdvözletet küldött számomra. Hatodik este. Néhány borult nap elteltével az ég nderült, s az első negyedében levő hold imét megjelenvén szobámban, eszmét adott így új vázlathoz ; ezen látogatása alkalmával eként kezdett el beszélni: „Az éjszaki sark felé repülő madár és az úszó Czethal irányát követve Grönand keleti partjára jutottam; a jégkéreggel fedett, terméketlen sziklák és komor ébek egy virító fűzbokrokkal és szederndával benőtt völgyet zárnak körül. A nécsvirág édes illatot árasztott maga kőül, bágyadt fényt terjesztő arcrom hal Any volt, mint a vízi liliom virága, amely szárával leszakítva hetekig úszkált a víz színén. Az éjszaki fény széles körben felgyuladt, kék és zöld színben játszó sugarai rezgő tűzhüllőkhöz hasonlólag czikázták be az egész égboltozatot. A közelben lakó emberek tánczmultságra seregettek össze, de figyelmükre em méltatták ezen megszokott felséges illeményt. „Hadd labdázzanak elhalt őseik szellemei a czethalfejekkel !“ gondolák magukban, s csakis a táncz és az ősek angjai foglalkoztatták érzékeiket. A táncoló kör közepén álló egyik grönlandi kói dobjának kísérete mellett a fókavadázatról énekelt, s a többiek kara egygy Eia ! Eia!“ felkiáltásai zárta be az éves versszakot, s ezalatt eszeveszetten grándoztak a fehér bundákba burkolózott akok’ jegesmedve-bár volt bizarr A emek és fejek a legmerészebb mozdulatokban forogtak. Ezután kezdetét vette az ítélettartás. Azok, kik összezördültek volt, egyenkint a körbe léptek, a sértett fél rögtönzött versekben vetette ellenfele szemére hibáit, mindezt a dobhangok ütemeire tánczolók gúnyolódva végezték, a vádlott ugyanoly ravaszon válaszolt, a nevető közönség pedig ítéletet mondott a vádlottra. A sziklákról menydörgésszerű robajjal zuhant alá néhány roppant jégtömeg, a szétporlott töredékei millió meg millió gyémántsziporkával burkolták be a gyülekezetet, felséges grönlandi nyáréj volt ez! gzíz lépéssel tovább egy nyilt sátor belsejében szétterített állatbőrökön feküdt egy beteg, az élet még meleg vér alakjában csergedezett ugyan ereiben, de halnia kellett, mert meg volt erről győződve, s a körülötte állók is mind meg voltak erről győződve, miért is neje egy bőrzsákba várván őt, hogy azután ne kelljen a halottat érintenie, e kérdést intézhozzá : „Akarod e, hogy a szilárdan álló sziklák hava közé temessünk? Kajakoddal és puzdrád nyilveszszőivel fogom ama helyet felékesitni, vagy talán a tenger vizébe akarsz-e merülni?“ suttogá a nő, és fájdalmasan mosolygva bólintott fejével. „Ez kellemes nyári sátor“, folytatá a nő, „amott ezer meg ezer fóka tombol, a rozmár lábaidhoz fog simulni; a vadászat ott nem jár veszélylyel, s vidám életed leend!“ S a gyermekek hivalkodva tépték le az ablaknyitásra kifeszített fókabőrt, hogy a tengerbe, a hullámzó tengerbe vigyék a halottat, hogy amely elem táplálta volt életét, ugyanaz adja vissza nyugalmát a halálban. Az éjjel-nappal váltakozó úszó jéghegyek lettek sírköveivé. A fóka ott alszik a jégkoczka, a vészmadár repülve csap el fölötte.“ (Folyt, köv.) pából a törököket. Azt, hogy kinek a javára lódítsák ki, Párisban tudták legkevésbé. A diplomatiai traditió azt mondja, hogy Francziaország az oroszoknak Konstantinápolyba való bevonulásáért a Rajna mellett kapott volna kárpótlást. Ez a Napóleont követő középszerű diplomaták álma volt. Francziaország ma, akárki intézze is politikáját, vonakodni fog siettetni a törökök uralmának megsemmisítését, ameddig mások érdekében működnek csak. Oroszország inkább alkalmatlan vetélytársnak tekintheti a hellenizmust, mint a török uralom czélszerű megszüntetésének. Francziaország tehát a görög-török viszály elintézésében alig kereshet mást, mint erkölcsi tekintélyének nagyobbítását, akkor pedig oka lesz, hogy méltányos legyen mind a két fél iránt. Páris bizonyos köreiben pengették ugyan azt a tervet is, hogy Görögországot használják fel Ausztria Magyarország ellen, közvetve tehát Németország ellen is. Most azonban ezek a körök is megértették, hogy ebben a játékban nem számíthatnak biztosan Anglia támogatására, amelyre leginkább számítottak, de Oroszországra sem, amelyről azt hitték, hogy keleti érdekei ellen is szövetségesük lesz, ha Németország megbuktatásáról lesz szó. Ha pedig nem bizonyosak Párisban erről a segítségről, az egész játék hiúságát belátják, ezért remélni lehet, hogy a görög kérdés vezetésében a józan államférfiak lesznek irányadók Párisban. Ipartársulatok és iparhatóságok. A budapesti kereskedelmi csarnok, a kereskedelmi miniszter által az ipartörvény revisiója tárgyában megküldött azon kérdőpontra, hogy , ,Kielégítők-e az ipartörvény intézkedései az ipartársulatok tekintetében.“— terjedelmes jelentést adott be, melyből átvesszük a fennebbi kérdésre adott feleletet. Az 1872: VIII. törvényczikkel (ipartörvény) végleg megszüntettek nálunk a czéhek, melyeknek feladata abban állott, hogy az önkormányzat körén belül az ipar előmozdításáról gondoskodjanak. A czéhek megszüntetése nem azért történt, mintha ugyanazon czél többé nem állaa fenn, mintha az újabb ipar terén az önkormányzatnak nem volna feladata, hanem azért, mivel az eszközök, melyekkel a czéh ezen czélt elérni, ezen feladatát megoldani kívánta, a teljesen átalakult újkori iparszervezetnek többé meg nem feleltek. Az önkormányzati feladatok megoldására két út állott nyitva a törvényhozás előtt: alkotni az új viszonyoknak megfelelő oly közegeket, melyek jogokkal és kötelességekkel felruházva,az önkormányzati feladatok megoldási iránt teljes biztosítékot szolgáltatnak, vagy pedig teljesen hódolván az iparszabadsági elv korlátlan felfogásának, egészen a magánérdekre bízni, vájjon létesülnek e szervek, melyek az ipar szabályozására hivatvák és képesek. Mint a legtöbb törvényhozás, úgy a magyar is az utóbbi felfogásnak hódolt és egyszerűen az érdekeltekre bízta a szükséges szervek létesítését. Ilyformán a törvény csak arra szorítkozik, hogy az ipartársulatok keletkezését megengedettnek jelenti ki és az ipartársulatokat a segédek és mesterek közt fenforgó viszályok esetére bíráskodási joggal ruházza fel; egy felesleges intézkedés, mert a törvény értelme szerint az illető bíróságnak joga csak a viszály kiegyenlítésére irányul, arra pedig speciális jog osztogatása nem szükséges, mert viszályok kiegyenlítésére, a két fél beleegyezésével, kibékítésre tehát minden magánembernek is van joga. Daczára annak, hogy tehát e testületek számára a törvény által speciális teendők nem jelöltetnek ki, mégis a régi czéhek ig gipsztársulatokká való átalakítása esetében a czéhvagyont a törvény az ipartársulatokra átruházza. A törvényhozásban tehát tiszta felfogás hiányzott annak, hogy van e az ipartársulatnak általában működési köre, szükséges-e tehát általában oly testület, mely az országban levő iparosok szerves összefoglalását, organisatióját képviseli. De még inkább hiányzott az az illető iparosoknál és így csak természetes következménynek kell találnunk, ha az ipartársulatok nem váltak életképes szervekké és egészben véve annyi erőt sem fejtettek ki, mint azt egy jól szervezett egyszerű egylettől várni lehetne. A kisiparunk terén felmerülő számos jelenség annak bizonyítéka, hogy e téren valamit tenni kell, hogy az ipartársulatok szervezését és így az ipar kormányzati feladatainak megfelelőbb megoldást előmozdítani szükséges volna, mert az ipar jelenlegi szervezetlen állapotában és az abból származó számos bajok elharapódzása mellett nem tud erőteljesen fejlődni. Ha tehát az ipar fejlődésének alapfeltételeit biztosítani akarjuk, mindenekelőtt szükséges e czélból oly szerveket létesíteni, melyek a közös érdekek érvényesítésével foglalkoznak, melyek az iparrend őrei, melyek közös intézkedésekről gondoskodnak. Minderre az egyén korlátolt ereje nem elegendő, mivel az ipar fejlődésének számos oly feltétele van, melyet az egyén magának nem biztosíthat, mint pl. az ipariskola. Kétséget nem szenved tehát, hogy az iparszabadság korszakában is a közös érdekek közös szerveket igényelnek és hogy az általános feladatok az egymástól elszigetelt egyéni erők által meg nem oldhatók. Az ipartársulat számára tehát jelentékeny hatáskör vár. Az ipartársulat az ipar jogos képviselője, mint olyan, gondoskodik elsősorban mindazon intézkedésekről, melyek az ipar érdekében vannak és úgy, mint azokról, melyek az iparosok érdekében vannak; felügyel a tanonctviszonyok felett, gondoskodik ipariskolák létesítéséről, az önsegély alapján biztosítja az aggkorból, stb. származó viszontagságok ellen, előmozdítja az önsegélyző egyletek létesítését, jutalmakat tűz ki, kiállításokat rendez stb. Ha az ipartársulat hatásköre így megállapíttatik, ha társadalmi és közgazdasági szerepe külsőleg is elismertetik az által, hogy a kormány működésükben támogatja, akkor az ipartársulatok mint életképes szervei az iparnak, annak haladását hathatósan előmozdítandják. Kétséget nem szenved, hogy az ipartársulatok feladata világosabban körvonalaztatni fog, az iparosokat, kik kellő belátással és felvilágosodással bírnak, az ipartársulatba való belépésre serkenteni fogja, eltekintve attól, hogy az mindegyik már saját érdekében is fogja tenni, miután önérdeke nem fogja engedni, hogy magáról maga nélkül fog engedni határozni. De részünkről azt hisszük, hogy bármily csekély a valószínűség, hogy a kellőleg szervezett és kellő hatáskörrel felruházott ipartársulat nem lesz teljes számú képviselője az iparosoknak, ezen, az iparrend oszlopát képező szerv erőteljes fejlődését még ezen esélynek sem szabad kitenni, és ezért a kötelező ipartársulatok mellett emeljük szavunkat. Világosan kifejtettük fentebb emeljük szavunkat. Világosan kifejtettük fentebb, hogy az iparszabadság barátai vagyunk, de azt is, hogy éz az iparszabadság bizonyos biztosítékokat követel, legkevésbé pedig nélkülözheti az iparrend szerves kiépítését. Ezen szempontból szükségesnek tartjuk az ipartáraslatokat, melyeknek kötelezőbehozatala a társadalmi szabadság eszméjével nem ellenkezik. Hazánkban, fájdalom, a társadalom öntevékenysége még igen csekély, az egyének önkéntes csoportosítására ezért eléggé számítani nem lehet, mint ezt az eddigi tapasztalatok mutatták. Ami pedig az ipartársulatok szerrületére nézve 534 írt 76 V aki kiadásba vetését illeti, csak a következőket jegyez kerültzük meg: az ipartársulat hatásköre a törvényben szorosan megállapítandó : szabályként mondassák ki, hogy minden önálló iparos, mint olyan, az ipartársulat tagja; az ipartársulat sem a tagságot, sem az ipar gyakorlását szakszerű qualificatiótól függővé nem teheti. A kereskedőkről a feltett kérdésben szó nem lévén, ez iránti véleményünk közlését fölöslegesnek tartjuk. taülés lesz. A válasz fölötti vitában Castillo Leo (szabadelvű) szemére veti a kormánynak, hogy az északi hatalmak szövetségét óhajtja és hitelt adott a franczia demokráczia ellen intézett insinuáczióknak. Capores del Castillo határozottan megcáfolja ama hírt, hogy a kormány kereste a szövetséget Németországgal, mely ország csak csekély népszerűséggel bír a spanyol nemzet többsége előtt; a spanyol-francia viszonyok soha szívesebbek nem voltak, mint jelenleg. A Rómában megjelenő „Diritto“, vonatkozással az „Agence Havas“ algíri levelére, több felvilágosítást közöl a tuniszi ügyben, melyek minden kétértelműséget kizárnak, és utal arra, hogy ha Konstantinápolyban fondorlatokat szőttek és az által közbelépésre akarták bírni a szultánt, ez teljesen távol állt az olasz kormánytól melynek eszménye ma is, mint 1865-ben a politikai satus quo fentartása Tuniszban. Olaszország közvéleménye nem kívánja az olasz befolyásnak kizárólagos gyakorlását Tuniszban, sőt azt fölöslegesnek is tartja; azonban ép oly kevéssé engedné meg Francziaország kizárólagos befolyását vagy annak tényleges védnökségét Tunisz fölött Az idézett hírlap csatlakozik a levelező ama nyilatkozatához, hogy a bej küldöttsége egyedül udvariassági tisztelgést teljesít Palermoban, mely semmikép sem ébreszthet jogos aggodalmat. KÜLFÖLD. Mint a „Pol. Corr."-nak Limából jelentik, Krüger Keresztély ottani osztrákmagyar főkonzul, hogy az osztrák magyar kolónia tagjait az esetre, ha Limát a chileiek beveszik, biztosítsa a kegyetlenségek és represszáliák ellen, kijelölt egy házat, mely a kolónia összes családjait befogadja. A házon egy annak rendeltetését jelző felirat van és az osztrák-magyar lobogó rajta kitűzve. Podgoriczai sürgönyök szerint, a malisszorok valamennyi mohamedán törzse fellázadt és gusinyei Ali bég, a liga feje vállalta el a kevésbé Montenegró, mint Szerbia ellen irányuló mozgalom katonai vezérségét. Üsküben és Kumanovában hír szerint elűzték a török hatóságokat és az albánok egy zsetája (portyázása)Szerbiába várható. A „Pol. Corr.“-nak egy „Románia és a dunai kérdés” feliratú czikke megvilágítja a hátrányokat, melyeket Románia a dunai bizottságban való oppozitió által maga okoz magának. Romániának már le kellett mondania parthajózásról; oppozitiójának második eredménye az lett, hogy a hatalmak 1883-ban az európai dunai bizottság hatását valószínűleg Brailáig fogják kiterjeszteni. Végre Románia az esetben, ha a Galacztól a Vaskapuig terjedő vonal adminisztratiója netán az európai bizottság, mint felsőbb hatóság alá rendeltetnék, ezzel csak minden jogának konfiszkáczióját idézte elő folyatórendőrségi dolgokban a dunai bizottság javára. Csak Románia belső viszonyaiból magyarázható meg e magaartó politikája a dunai bizottságban. Egy madridi Börgöny szerint kanna- Torda-Aranyosmegye közig, bizottsági gyűlése. Megyénk közig, bizottsága e f. évben első gyűlését főispán dr. Kemény György ő méltósága elnöklete alatt f. hó 1- én tartotta meg. A gyűlés megnyitása után, alispán Veress Dénes tett rövid jelentést, a megye mult decz. havi közig. állapotáról, amelyből kiemelem a következő fontosabb adatokat: Alispáni beadványikönyvre érkezett 738 drb, amelyek 10 kivételével (ezek folyamatban vannak) mind elláttattak. Vadászjegy egy sem adatott ki; külföldre szóló útlevelet kapott egy egyén. Tűzeset a mult hóban fordult elő, mindegyik vigyázatlanságból eredve. A közbiztonság jónak jelezhető.. . Előterjeszti végül alispán a gazdasági szakosztály nevében Szentpáli Ignácz bizottsági tag által megyénk mezőgazdasági állapotára vonatkozólag szerkesztett félévi jelentést, amelyből az iránt szereztünk meggyőződést, hogy mezőgazdaságunk mikénti állása nem valami rózsás színt mutat, amennyiben az őszi gabona termés silányul ütött ki, tiszta buza majd semmi se termett, rozs és árpa valamivel több; a tavaszi vetések sikerültebb voltak, s különösen a zab és törökbuza termés — úgy mennyiség, mint minőségileg— kitünően sikerült, s csak is ezeknek köszönhetni, ha földműveléssel foglalkozó gazaink állami kötelezettségeiknek, adórtozásaik törlesztgetése által, úgy ahogy eleget tettek. A jelentés a belügyminiszter úr ő nagyméltóságához felterjeszteni határoztatott. Főorvos dr. Normath Márton jelentése a múlt havi egésségügyi állapotát megyénknek „kedvezőnek“ jelzi, a roncsoló torokláb még szórványosan sem mutatkozott. A főorvosi jelentés szerint: az 1880 ik évi nyári védhimlő oltás hat oltó orvos által végeztetvén, beoltatott 5117 gyermek, jó sikerrel megfogant 5093 gyermeknél, beoltatlan maradt 381 gyermek. Az állampénztárnak az oltás a megye teli. adófelügyelő Soltész Sándor múlt év decz. havi jelentése a megye adózási viszonyait számokban (a számok pedig soha sem csalnak) oly kedvező színben mutatta fel, hogy szinte reményt ébreszt bennünk „egy tehetetlen epocha“ bekövetkezte iránt, a midőn Torda-Aranyosmegyének nem lesz hátrálék adótartozása (?). Ugyanis: a mult év nov. hó végével a megyénk adó hátráléka volt 208,896 frt 58 kr, ebből mult év decz. havában törültetett 1353 frt 48 kr, igy maradt valósággal befizetendő tartozás 207,543 frt 10 kr. Erre a mult év decz. havában a kir. adóhivatalhoz befizetett 81.181 frt 831/1 kr. maradt hátralék decz. hó végével 126.361 frt 266, kr. Ezen decz. havi befizetést összehasonlítva az 1879-ik év hasonhavi befizetéssel, a mult 1880. év decz. havára mutatkozik kedvezőbb eredmény 19,782 frt 7a kr. Hadmentességi dij mult nov. hó végével volt 27,180 frt 50 kr. Decz. havában befizettetett 10,671 frt 581/9 kr. s igy mult év végével maradt hátralék 18,508 frt 581/9 kr. Tehát a fennebbiekkel örvendetes tény gyanánt az tűnik ki, hogy a mult decz. havában közel 100 ezer frt adóösszeg folyt be. Szép eredmény ! Előterjeszti adófelügyelő a többek közt a tordai tanács folyamodványát, amelyben kir. adófelügyelő által Torda városára — a nagy adóhátralék miatt — kiküldött 3 állami adóvégrehajtónak a beszüntetését kéri. A közig. bizottság tekintettel arra, miszerint a városnak két végrehajtó közege van s igy még egy állami végrehajtónak az alkalmazása a szükségletnek megfelelő tesz: az alkalmazott 3 állami végrehajtó közül csakis egynek a fentartását fogadta el (a mely határozaton a kir. adófelügyelő is megnyugodott é s egyszersmind utasítani határozta a tordai tanácsot, hogy a hátralék adótartozások behajtása körül tevékenyebben köreműködjék. Kir. tanfelügyelő Moldovan Gergely úr által előadott darabok közül fölemlítem a következőket: Előterjeszti a nmlgy vallásügyi miniszter úrnak az országos izraelita alap jövedelméből kiosztandó segélyek iránti kérvények fogalmazását és felszerelését illető leiratát, amelyben kijelentetik, hogy minden egyes izraelita hitközség — legyen r. I. az statusquo ante, congressiodox pártállása által beadandó segélyfolyamodvány csak azon esetben fog a vásügyi minisztériumnál tárgyalás alá vetni, ha az a megyei tanfelügyelő elterjesztésére a közigazgó bizottság által veteményes jelentés mellett terjesztetik fel, tehát nem a közigabizottság és tanfelütgyelőség elkerülésével közvetlenül. Erről a megyebeli izraelita hitközségek értesittetni határoztattak. Előterjeszt tanfelügyelő a kormány által helyeselt több iskolai 1880-81. évi költségvetést, miután azonban a kormány által segélyezett községi iskolák fentartási költsége fedezésére kiutat összegből 201/a minden költségvetésben levonatott, a közig. bizottság tanfelügyelőnk indítványára feliratot határozott intézni a tvilsga vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz a 20°/0 levont összegnek is folyóitása érdekéből, utalással azon körülményre, hogy az ezen 1/0 levonás által az iskolák költségvetésében támadt hiánylat fedezésére fedezeti alappal egy államilag segélyezett községi iskola sem rendelkezik. Előterjesztetik továbbá a közoktügyi miniszter úrnak azon leirata, amelyben a m.ludasi községi elemi és felső népiskola állami iskolákká nyilváníttatik. Tanfelügyelőnk indítványára főterjesztés határoztatott intéztetni a kormányhoz az iránt, hogy a felső- és alsószentmihályfalvi, úgy a harasztosi községi fiú és leány iskola építési költségéhez bizonyos pénzösszeggel járulni vááltóztassék. Úgyszintén elfogadta a közig. bizottság kir. tanfelügyelőnek indítványát, s amíg közoktatásügyi miniszter úrhoz felterjesztendő feliratra vonatkozólag, s melyben a töldii polgári leányiskolánál egy előkészítő osztály szervezése kérelmeztetik. Ez előkészítő osztály beállítása szükséges azért, mivel a polg. leányiskola e bő osztályába felvett növendékek legnagyobb része annyira készületlen (a Tordában nem lévén rendes elemi leányiskola), hogy a törvényben kiszabott tananyagot veük feldolgoztatni lehetetlen. Kir. ügyész Csekme Béla jelentése szerint a múlt hóban 43 büntetésre méltó eset jelentetett be a kir. t székhez: 4 idegen vagyonrongálás, 21 lopás, 6 s. testi sértés, 2 könnyű testi sértés, 1 hamis tanúzás, 3 gyújtás, 2 magának megsértése, 4 csalás. Végül kir. postaigazgatói helyettes Weisel Antal tette meg szokásos rövid jelentését. Ütés vége d. e. 11 órakor. Torda, 1881. jan 12. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. „Történelmi tár.” A m. tud. Akadémia történelmi bizottsága által szerkesztett évnegyedes folyóirat első füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg. Thodalagi Mihály évkönyve 1613 —15-ből közli Szilágyi Sándor. Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez. Közli : Dr. Kohn Sámuel. A bánya és vasipar története Dobsinán. Közli Mikulik József Fráter György levelezése. Közli Károlyi Árpád. Követi utasítás az 1617 évi országgyűlésre. Közli Nagy Gyula. Bethlen Gábor és IV. Kerésztely dán király 1625 1628. Közli Fraknói Vilmos. Regesták a külföldi levéltárokból. Közli Marczali Hnrik A Telekiek levéltárából. Közli Koncz József. Cserei Mihály végrendelete közli Abafy Lajos. Ezeken kívül érdekes mivelődéstörténeti adatok és vegyes közlések. * A párisi operaház 1880. évi kiadása 4,079 000 frankra rúgott. Ebből a világítás 240.000 frankba került, a szerzők dijai és a szegényilletékek 500.000 frankot tettek, az épület jó karban tartására 40 000 frank kellett. A személyzet számára jutott 1 200,000 frank, az „Aida” szinrehozatala 240,000, a „Comte Ory* 30,000 és a „Korrigane“ 80,000 frankot emésztett föl. A bevételek megközelítők a kiadásokat.* „Humorisztikus könyvtár“ czímű vállalatból a 8. és 9 - ik füzet megjelenés. Tartalmazza Kock Pál „A millió más“ czímű regényének egy részét Egyes füzet ára 15 krajczár. ♦ Humoros felolvasást tartott tegnapelőtt Lauka Gusztáv a VI. kerületi klub helyiségének nagy termében. Igen diszlogrált közönség törte meg a nagy termet, melyben Guszti bátyánk zengő Habakuk ur és Szofronia kisasszony históriáját „Egy humoreszk“ czím alatt. * Lajos bajor király, a telkes Wagner barát, az 1882 ben Bayreutben előadandó „Parsival* opera költségeire 300,000 márkát bocsátott Wagner rendelkezésére. A király legutóbb kifejezett kívánsága az hogy 1882. után is minden évben rendesen adassanak elő Bayrentben Wagner dalművei és pedig a müncheni opera személyzet énekelje azokat. « Hogarth két festménye. Londonban a napokban Hogarth két festményét, a „Tanulót“ és a „Haldoklási jelenetet“ árverezték el. A képek azelőtt Dickens tulajdonai voltak, kinek neje Hogarth egyik lánya volt. A két képért 800 font sterlinget adtak. Strauss János egy franczia operette-szöveget kapott a napokban.Le prince charmante czím alatt Busnachtól, melynek versei egészen a „Szembekötősdi“ zenéjére írattak. Most a zeneszerző ezt illeszti alá s azookivtt Hennequin által írott librettóra szerez zenét. HIRHARANG , “O'0"»4', ÍUU, „ Lapunk azon t «istőit, kiknek előfizetése mait igével lejárt, tiszteletteláltoztassanak előfizetéseik*/ előbb megnyitani, mivel a érkező előfizetőket ' ' példányokról nem biztosíthat. A lefolyt tett buzgalmunkhoz hasonlóan érkezni fogunk jövőre is, Wv 19* munkatársaink mellett a polgárt“ támogató irodalmi 51 köre számban is növekedjék.TM a lap élénksége és váltodsága fokozatosan emelkedjék . ELŐFIZETÉSI DIJAK: Január- Márcziusra . A Rudolf trónörökös tegyil,. reggel Münchenbe utazott, hol Linót/0 czeg a trónörökös tiszteletére Li*' vari bált rendez, melyre 300 annak az udvari nemesség mindhárom iválAi trónörökös Stephanie herczegályából. nek pompás gyémántokkal és rozsagyöngyökkel ékített diadémot adott/1"?csonyi ajándákul. A gyöngyök g al. ex-királynőnek, Izabellának Pári,árított drágaságaiból valók. Az „Ellenzék" számában azt újságolja, hogy a „ Polgár“ szerkesztését Szabó Gyula úr, Szabó Károly egyetemi tanár fa veszi át. E közlés alkalmat ad neki egy hir megczáfolására, mely -, mint meglepetéssel értesültök - a közönség közt tendentiosusao terjen.. ve van. E hírrel szemben a leghatáározottabban kijelentjük, hogy nona. litás merőben valótlan. © Fáy Szeréna k a., a bud. pesti nemzeti színház széprervényfl 6^. tagja, holnap kezdi meg vendégszereplés^ „IV. László“ drámában mint Ayda,Fij k. a. szombaton a „Jóslat -bm fog fellépni. A Lapunk szerkesztőjének kézbesitetett a Szász Domokos által ellene folyamatba tett sajtóperben a vádió vél és az arra hozott végzés, mely szerint az esküdtszéki tárgyalás megtartására hivatalosan folyó hó 31 -ik napjat fizetett ki Ezzel kapcsolatban tehetetlen csodálkozásunkat nem fejeznünk ki a „Kelet” gyors értesülései s azon buzgósága felett, melyek ezen kérdésben — mióta az felszínre került — tanúsít. Tegnapi számában is, ciiczára annak, hogy a végzés csak ma adatott ki, már értesíteni sietett orvasait a tárgyalás napjáról. Holnapzár vitelileg az esküdtek verdictjét is előlegei, olvasóinak. Mindebből az tűnik ki, hogy a „Kelet“ nagyon sok mindenről van értesülve e kérdésben olyanról, a mit itt és olyanról is, a mit nem tudhat. Csak szép dolog az a buzgóság. A A helybeli m. kir. tud.egyetemen a kiró és tájboncttan tanszéke a f. (1880 ik) tanév második felében 1. évi január 11-től junius 15 ig ideiglenesen vagy pedig helyettes tanár által ellátandó létén, ezen állomásra pályázat hirdettetik. A folyamodványok folyó hó 20 ig a kolozsvár. m. kir. tud. egyetem orvoskari dékáni hivatalához nyújtandók be. A Hymen Silling György ügyelői számtiszt e hó 29 én tartja esküvőjét Solymosi Gabriella kisasszonynyit. Az orvosbálra, mely febr 5-én tartatik, a rendezőség bálanyáknak , Bethlen Istvánná és dr. Brandt Józsefné e nagyságaikat volt szerencsés megnyerni. Egyszersmind tudomásra kirírnia hozni, hogy e bált, mely az id'p art»" először, egyetemünk orvosi kirító tanársegédei és hallgatói rendezik- írendező bizottság. A Említést tettünk volt idején, hogy Berkes bandája elenleg külföldön jár, Kossuthot is fel keír keresni Baracconeban, 8 ezer magyar lók eljátszásával meglepni. Ez azonban el sikerült, mert Kossuth nem engedi®r ‘ a zenélést. Amint a barna fiúk a busconei indóházba érkeztek, a ról előre értesített Kossuth arra őket, hogy tegyék le a hangszereké ezek nélkül fogadta őket dolgozó sójában. Ehez megjegyezhetjük, hogy Assuth 48 óta színházban se volt. ‘A Amerikában az ő tiszteletére rend« ’ színházi díszelőadásokon. , . Tüz. Feleken, f. hó. U’^11 jj. özv. Márku Juonné háza legégett. A* ^ digi nyomozat szerint, a gyúlások*8 . vigyázatlansága volt, a mennyiben *1 j megrakott tűz a pitvarban volt, újszerakott tüzfogón át a padolatlap “[[ szökött, s ott a szalma födélben k® . lángot vetett, az összes kár 60 frrt csültetett. Derék tüzér. Ha említiszünk az ellenkezőről, ne hallgassuk®, helyes tetteket sem. Burschman AuO .zer f. hó 12-én éjjel P. B. tanulót a K*®1i utczából a rendőrséghez kísérte, ®et^. ^ ott con amore ablakokat tördelt. »®^ j_ük, hogy e tanuló is megtanulja fő leczkét: mi a másé, nem másé. Pör a disznó bőrére'gi szegény asszonynak két disznaja *A. a kisebbiket megvette egy helyi P°V Hanem a jó barátság kedvéért egye 1 .iték le mind a kettőt. A perzselésből szekéren szállították be mind a két jrót.'hogy utoljára legyenek még haláluk után is, mint életükben T° Félévre ....................... Egész évre......................||M