Magyar Polgár, 1884. július-szeptember (18. évfolyam, 150-225. szám)
1884-09-16 / 213. szám
Tizennyolczadik évfolyam 213. szám. Kolozsvár, 1884. kedd, szeptember 16. Ulcazettesi rdj: Ef»4sz évia íg '• Pólévre á fri. — Ne?ed«»ri. d fia. gy hiiuv l fr öO ki iRDIHSZ UiJ: Esy négyszög centimérnyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők, iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegi be: és : D.ir.í-n hirdetér után 80 ki. — klyllttér: Fora 26 ki. Szerkeszttség ésKiad''.hive.le| „Magyar Polgár" könyvnyorr.dája fi.4»'VUK«»l* 3. .IX, ■!p jelenik minden nap, vasár- és ünnepnapok kivelére hasznaihatlan Kéziratok nem adatnak vissza. Neviesenül beküldött közlemények nem közöltetnek. KOLOZSVÁR, SZEPTEMBER 16. A búza árak hanyatlásának okai. Hazánk kiválóan földmivelő, egyszersmind gabnatermékeivel a kivitelre utalt ország lévén, minden gondolkozó hantit különösen kell hogy érdekelje azon árcsökkenés, mely ma a világpiacokon a gabna és főleg a búza árait illetőleg bekövetkezett. E lap hasábjain ez év elején már kifejtettem azon nézetemet, miszerint a búza átlagáraiban, új termelési források megnyíltával, valószínűleg egy állandó árcsökkenés fog bekövetkezni, és hogy Magyarország jó, vagy rosz termése az európai búzaárak fejlődésére , jövőleg megszűnt ama jelentőséggel bírni- amint azt pár évvel ezelőtt ta-pasztalhattuk. Egy árunak értékét elsősorban az előállítási, vagy a termelési ár kell, hogy megszabja, ez képezi ugyanis eleinte a kiindulási pontot, de később azt a kíjnálat és kereslet szokta szabályozni.— Ha valamely czikkben túltermelés áll elő, kereslet hiányában annak ára a termelési áron alul is csökken, mindaddig, míg a termelés és fogyasztás közt az egészséges arány helyre nem áll. A búzatermelés rendkívüli emelkedése Amerika, India és Ausztráliában túllépte azon mennyiség határait, melyet az ezen tápanyagra utalt népek elképesek fogyasztani. Ennélfogva a kínálat nemcsak koronkénti, amint az ezelőtt némely jobb termő években előfordult, hogy azt a gyengébb termések újólag kiegyenlítsék, hanem állandóvá vált, a világ össztermésének rendkívüli nagyságánál fogva, tökéletesen függetlenül egy vagy más ország gyengébb termésétől. Amerikában a búzával bevetett földek terjedelme évenként nagyobbodik, például Minnarotta államban 2.733,744 acres-t vezettek be ez évben, 223,706 acres-sel, azaz 10%-kal többet, mint a múlt évben. Amerika évi termése körülbelül 570 millió bushel, vagyis 193 millió hectoliter, ezzel szemben Magyarországé 21 millió hektoliter, fogyasztása pedig Amerikának 300 millió bushel, kivitelre marad 250 millió, mely összeg egymaga elegendő arra, hogy Európa azon országainak szükségeit fedezze, melyek kevesebbet termelnek, mint fogyasztanak. Az ,.Imperial Gazette of India“ azt állítja, hogy Indiában épen akkora földterületet vetnek be búzával, mint Amerikában. Továbbá Indiában egy hold földön a legkezdetlegesebb művelés mellett, a legegyszerűbb faekékkel szántva, 10 bushel 3.5 hektoliter terem, nálunk 14 5 bushel 5.2 hektoliter, mely előbbi nem sokkal áll hátrább az amerikai hozinnál, holdanként 13 bushel, hol már a tudománynak minden rendelkezésre álló üdeözét alkalmazzák. Indiának kivitele 1875-ben még alig volt 10/0 millió bushel, holott az ma már 55 millióra emelkedett, ha még tekintetbe vesszük azt, hogy 1.500.000 angol négyszög mértföld búzatermelésre alkalmas terület áll rendelkezésre, melyen a mostani átlagos 10 bushel holdankénti hozam mellett 6740 millió bushel teremhet, ekkor azt látjuk, hogy egymaga India képes lenne a világ öszszes búzaszükségletét fedezni, s hogy Indiában nemcsak hazánknak, hanem hatalmas versenytársunknak, Amerikának is egy még hatalmasabb ellenfele támadt. Indiában rendesen kétszer, némely vidékeken háromszor aratnak évenként . Az angol kormány maga részéről mindent elkövet arra, hogy az okszerű gazdászat lehetőleg elterjedjen, habár az intenzív gazdaság az ottani apró és gyenge szarvasmarhafaj mellett nagy nehézségekre talál. Nem csekély tevékenységet fejt ki a kormány a vasúti hálózat kiterjesztésében, mely szintén a termelés jövedelmezőségére és a kivitel könnyítésére szolgál. Megjegyzendő, hogy az indulok legfőbb tápláléka nem a búza, hanem a köles, melylyel a nem vetés alatt álló földek felénél több van bevetve — ezért a búzának az említett nagy menynyiségben történt előállítása csak is azon czélra van, hogy az külföldön találjon fogyasztásra. A mprflla lixicocápiának«/*«»%.» az utóbbi 30 év alatt 23.2 millióról 53.2 millióra emelkedett, a gabnatermelés azonban 35.2 millió hectoliterről 198 millóra, míg tehát a lakosság számánál 130° „ emelkedést látunk, addig a búza termelése 560% szaporodott. Ezen roppant termelési többlet szintén mind az európai piacokra van utalva, holott egy ily mérvben emelkedett termeléssel szemben éppen nem áll arányban Európa fogyasztási képessége, hol a közgazdasági viszonyok nem javultak és a lakosság száma csak 10 százalékkal szaporodott. Ezekből kifolyólag azt tapasztalhatjuk, hogy a búzában ez idők szerint egy állandó túltermelés van, mely egy állandó árhanyatlást fog maga után vonni. Ezt a statisticai adatok pontos vizsgálatai nyomán már 1882-ben előre lehetett volna látni. — oka, hogy az akkori bőtermés daczára, a jelenlegi árcsökkenés még az évben nem állott be, éppen a statisticai adatok figyelmen kívül hagyásában keresendő, minthogy már akkor talán ki lett mutatva, hogy a termelő országok kiviteli képessége sokkal nagyobb a fogyasztók beviteli képességénél. Az üzérkedés ezt nem akarta belátni, a készletek erős kezekbe kerültek, a forgalomtól elvonattak, az 1883-dik évi gyengébb termés a gazdákat és üzéreket még további kitartásra bátorította, és igy csak 1884-ben jöttek öntudatára annak, hogy számítások helytelen alapra volt fektetve. Ily árszabályozások nehezen szoktak megtörténni, mert úgy a termelő, mint az üzérkedő nehezen találja magát bele az árhanyatlásba, s sokaknak az árfenntartás valódi létkérdéssé válik, s csak akkor engednek, midőn már a megváltozhatlan tények kényszerítik. Ily túltermelés fordult elő már más fogyasztási czikkben is, például gyapot, szesz s most jelenleg a czukorban, de az ipartermékeknél az aránytalanság a termelés és fogyasztás közt könnyebben kiegyenlíthető, de a földművelő a már egyszer művelés alá vett földjeit nem hagyhatja parlagon és túlságos conservatív természeténél fogva nem igen hajlandó művelési rendszert változtatni, pedig elkerülhetlenül szükséges intenzív gazdaság folytatása mellett a jelenleg termelt búzamenyiséget kisebb területen előállítani, hogy igy okszerű gazdálkodás által olcsóbban termelve, a versenyt kiállhassuk, mert a már egyszer elfoglalt tért az európai piacokon nem szabad feladnunk, minthogy a gabnakivitel fentartása hazánknak egyik létfeltétele. Trágyázott jól megművelt és a búzatermelésre alkalmas földeket kell e czélra felhasználnunk, a többieken termeljünk más keresettebb gabnanemeket, továbbá takarmányt, hogy állattenyésztésünk, az okszerű gazdaság előfeltétele emelkedhessék, végre igyekezzünk lehetőleg a cuktornövények tenyésztését előmozdítani, mert ily körülmények közt, ha vasutaink olcsó szállítási tételekkel segítségünkre jönnek, búzánk kitűnő minőségénél fogva. ..írnia, el fogja nyerni az európai piaczokon a, őt méltán megillető helyet. Sigimond Dezső Tisza - beszéde A .Norddeutsche Allgemeine Zeitung“ Tisza Kálmán nagyváradi beszédéről ezeket úja . .A magyar vezér-államférfi beszédéből r. helyzetnek teljes megértése, az elérendő czélnak és a czél elérésére kiszemelt alkalmas eszközük tiszta fogalma szól. Tisza úr programaira a kormányhíj elemeknek határozott magatartási irányt jelöl meg és bizonyára erősbíteni fogja a cabinet prestige-ét. Ha Tisza úr, mint az általános helyzet illetékes megítélője kijelenti, hogy az európai béke emberi számítás szerint tartósan biztosítva van, ezt tehette azon felemelő tudatban, hogy az általa inspirált magyar politika, amennyire rajta múlt, mindig hozzájárult, a nemzetközi jó egyetértés megóvásához és erősítéséhez. Tisza úr nagyváradi programmját rokonszenvvel fogadják Magyarország őszinte barátai és az uralkodó békepolitika összes meggyőzött hívei.“ Háború Chinával. A diplomatiai világot s az európai sajtót igen élénken foglalkoztatja a francziai-chinai háború. Azért, hogy ez a háború oly messze van tőlünk, nem kell azt gondolni, hogy politikai viszonyainkra nincs egyáltalában semminő kihatása. China négyszázmilliót meghaladó lakosságával igen fontos tényező a világgazdaságban. Ez a birodalom példabeszédessé vált elzárkózottságban állott a világ összes többi országaival és népeivel szemben; annyira, hogy mikor Anglia már a tengerek ura volt, sehogy sem akarta megtűrni, hogy a nagymenynyei birodalom kereskedelme előtte elzárva maradjon, s ez volt oka annak, hogy háborút kezdett ellene. A háborúnak az lett az eredménye, hogy Anglia győzött és megszerezte magának a jogot ópiumot vinni Chinába, amiből a britt India rengeteg pénzt vesz be. Francziaország is követte Anglia példáját s hasonlóképen fegyverrel szerezte meg a maga számára a jogot több chinai várossal kereskedni. E városok száma azonban nem nagy, s tényleg China még ma is el van zárva az európai nemzetek előtt. A jelen chinai háború oka és czélja felől eltérők lehetnek ugyan a nézetek, az azonban bizonyos, hogy az egész nyugati czivilizált világ érdekelve van e háborúnál, mert minél nagyobb jogokat kivívhat Francziaország magának Chinával szemben, annál jobban meg lesz könnyítve a Chinával való kereskedés. Chinával ugyanis valamennyi nagyhatalomnak olyan szerződése van, hogy ha China valaminő kedvezményt megad egy országnak, akkor ez ez ipso érvényes a többi nagyhatalmak részére. Midőn tehát Francziaország háboúra kél China ellen, a czivilizált világnak tesz szolgálatot, amelynek számára lerombolja a Chinát elzáró korlátokat. Innen van, hogy Francziaország hadi vállalatát rokonszenvvel kiséri valamennyi hatalom. Angliát sem véve ki, melynek oka van ugyan a háború okozta szörnyűségektől tartani, mert ha a dunaiak országukban az idegenekre rohannak, leginkább angol kereskedők fognak bántódást szenvedni, de végeredményesen, na mimin egedményeket tenni, ez engedményeknek főrészben angol kereskedők veendik hasznát Az egész terry-párt tehát örül a franczia chinai háborúnak. Ausztria-Magyarországnak Chinával alig van említésreméltó kereskedelme, de lehetne, ha tengerészetünk kissé jobban kifejlődött volna. A magyar liszt exportképes árutanában is, és ha a chinai piacok megnyittatnak, akkor nem kell attól tartani,hogy a búza ára túlságosan lemenjen. Hiszen el lehet képzelni, hogy 425 millió lakás jókora quantumot el bír fogyasztani, csak megtudja azt fizetni. S megfizetni tudja, mert a chinai igen munkás, takarékos nép. Az pedig nem tartozik a ritkaságok közé, hogy ott nagy éhségek vannak. Nem egyszer megtörtént, hogy egy évben 5 millió lakos szenvedett éhhalált. Így állván a dolgok, ha mindjárt nem remélhetjük is, hogy felesleges búzánkat, lisztünket magas áron megvegye mindig China tőlünk , a francziadunai háború mégis egy olyan világesemény, mely a magyar gazdát is érdekli, annyiban, hogy például a francziák igen finom étszereket s italokat készítenek, a melyeket Chinába is exportálnak s a melyekhez az anyagot a lisztet, czukrot, szeszt, bort, tojást stb. tőlünk vásárolhatják. Már ezen tényállásnál fogva is kívánnunk kell, hogy a francziák hadi vállalatának Francziaországra nézve jó vége legyen. A kezdet után ítélve, az is lesz Francziaország most Formosa szigetét, a mely China fennhatósága alatt áll s ahol jó kőszénbányák vannak, akarja birtokába venni. E bányák nagy positiót képeznek, annyiban, hogy minden tengerészeti hatalomnak okvetlen szüksége van arra, hogy hadi állomásaihoz közel kőszene legyen, mert ha a hadihajók kőszene elfogy, actio-képtele-