Magyar Polgár, 1886. július-december (20. évfolyam, 146-294. szám)

1886-07-15 / 159. szám

♦ A kolera A horvát tartományi kormány lemondott arról a tervről, hogy Fiume, Susak és Terratto körül katonai kordont von, mivel, ez az illető vidéken csak növelné a szükséget, anélkül, hogy megakadályozná a ragály tovahurczolását. — A kolera első fellépte, e hó 12-ike óta Fiuméban 59 betegedési és 31 halálozási eset fordult elő, ami egy napra 4 betegedés és 2 halálozási esetet tüntet fel átlag véve. — Susákban daczára annak az élénk közlekedésnek, melyet Fiumével folytat — mintegy 3000 lakosa dolgozik Fiuméban — csak három munkás kapta meg a kolerát, közülük egy meghalt. Az egészségi viszonyok egyébiránt az egész környéken a lehető legkedvezőbbek. A vukovári alispánságból egy kolera nostrai esetről tesznek jelentést. Egy Grocsán Antal nevű pásztor, ki Lován mellett birkákat legeltetett és egyetlen idegen ember sem érintkezett, kapta meg a betegséget, valószínűleg zöldségtől, uborkától és mocsárvíztől. A szerencsétlen néhány óra alatt meghalt. * Spiegl Edgárt, az „Extrablatt“ szerkesztőjét ma — mint Bécsből táviratozzék , ő felsége, hazafias és a közügyek körül szerzett érdemeinél fogva, az osztrák nemesek sorába igtatta. Spiegl Edgár saját erejéből küzdte fel magát Ausztria legnépszerűbb lapjának főszerkesztőjévé; Pesten kezdte meg hírlapíró működését. * Baleset a futárvonaton Kedden reggel a Limbachból Bécsbe jövő vonaton megrendítő baleset történt. Midőn a vonat teljes gőzerővel a linczi állomáson elhaladt, egyszerre vészjelzés volt hallható, a vonat megállóit és a vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy egy fiatal hölgy, egy tekintélyes bécsi ügyvéd testvére és J. jeles német jogtudós menye a futárvonal alvó kocsijából kiugrott. A fiatalasszonyt eszméleten kívüli állapotban találták meg. Még eddig nem volt megállapítható, hogy mily mérvben sérült meg. Még azon futárvonattal Bécsbe szállították. Azt beszélik, hogy előbb elmezavarban szenvedett a hölgy és most is valószínűleg elmezavarban ugrott ki a kocsiból. * Az éhező „tudós" Bécsben. Mint milánói lapok jelentik, Succit, Forli Tanperjét a párisi és lipcsei orvosi fakultásokon kívül meghívta a bécsi is, egy pár napi önkéntes koplalásra a tudományos felügyelet mellett. Succi a meghivást elfogadta s őszre érkezik Bécsbe. Előbb Milánóba megy, hogy ott esetleg 30 napig koplaljon szintén tudományos felügyelet alatt. A koplalás előtt szabad jóllaknia torkig, s ezt valószínűleg nem is fogja elmulasztani. * Haynald Lajos dr. bíboros érsek jelenleg, mint a belga király vendége, a laekeni kastélyban időzik. * Liszt Ferencz f. he L-én Beyreuthba utazott leánya Cosima, özv. Wágnernéhez, hol unokája Bülow Daniela esküvője ment véghez. A mester, kinek egészsége a sokféle hit daczára kielégítő, bevárja ott a Parcival és Tristán-előadásokat, s csak aug. elején megyen Kissingenbe, fürdőhasználatra. * Diderot szobra. Párisban kedden leplezték le Diderot, a múlt századi bölcsész emlékére emelt szobrot. * Sikkasztó tábornok. Amint előre sejthető, Oroszország mondhatja magának e kitűnő katonai tehetséget. Pétervárról írják, hogy a középázsiai vasút építőjét, Annenhoff tábornokot ezen állásáról visszahívják, hogy a reábízott pénz hűtlen kezelése miatt vád alá helyezzék. * Meyerbeer özvegye, kinek haláláról annak idején több ízben és részletesen megemlékeztünk, mint egy berlini távirat jelenti, 10 millió márkát hagyott hátra. E tekintélyes összegnek Richter Gusztáv festő két fia és Korfi főhadnagy az örökösei.’ * Pária rejtelmei Páriából távírják . Egy vicomtesse feljelentésére, ki egy éjjel 55 ezer frankot vesztett kártyán, a rendőrség a Rue Pigalle-ban nagy játékbarlangot fedezött fel, ahol a főúri körökhöz tartozó hölgyek szivarozva és borozva szoktak dorbézolni , és jelen ként iszonyú összegeket kártyáznak el. Niagara örvényein evezett át vasárnap, amint New Yorkból táviratilag jelentik, egy Graham nevű angol kádár. Járműve egy tojás alakú, hét láb hosszú hordó volt, erős vasabroncsokkal. Ugyanezen, úgynevezett, Niagara-rapidekben veszett bele néhány év előtt Webb Máthé kapitány, vakmerő úszási kísérlete alkalmával. * Kapitány asszony. New Yorkban Mary W. Coons asszony mindenféle vizsgálatot, ami a hajóskapitányi rang elnyeréséhez szükséges, kitűnően letett, s nemsokára parancsnoka lesz az „Elisabeth“ gőzyachtnak. Ő különben nem első asszonykapitány: 1884. Mary M. Milter tette le e vizsgálatot New Orleansban, s azóta a „Saline“ kereskedelmi gőzös parancsnoka.A franczia nemzeti ünnep Páriából jul. 14-ki kelettel jelentik. A nemzeti ünnep a lakosság legélénkebb érdeklődése mel, mar hoiznap este megkezdődött. A város, különösen egyes városrészek nagyszerűen fellobogózvák és diszivék. A kedvezőtlen időjárás azonban gátlólag hatott. Mégis óriási nép volt az utczákon, melyeken számtalan egylet *eve,rrral - *ar*otta felvonulását. A város ma délelőtt még inkább ünnepi színezetet öltött. * *ovak versenye tartatott — mint az „Alig. Sportzeitung“ írja — július fián Newmarketben. „Asil“ és Kismet“ nevű lovak matcha volt ez. A lovak tulajdonosai Anglia két legjobb jockeyát Fred Archert és C. Woodot nyerték meg a verseny lovaglására. „Asil“ 3200 méteren át oly biztosan vezetett, hogy egyik enthusiasta, midőn a ló 300 méternyire volt a czéltól 100 fontot ígért 10 schilling ellen „Kismet“-re. A fogadást senki sem tartotta, pedig Kismet e háromszáz méteren úgy leverte elenfelét, hogy háromnegyed hosszal elsőnek érkezett be. Érdekes tudni, mily roppant nagy különbség van a telivér angol lovak és az araba ló gyorsasága közt. „Asil,amely már több arabs versenyben győzött, tavaly egy 100 fontos matchban indult Portland herczeg „Jambic“ nevű angol telivér ellen, mely versenyt még soha sem tudott nyerni. Az arabs tó 2500 kilóval vitt csekélyebb terhet, mint az angol s ez utóbbi mégis 20 hosszal centerben verte meg. Eltűnt touristák. E kínos feltűnést keltett ügyben a „B. H.“ legújabban a következő sürgöny-tudósításokat hozza: Tegnap délután 3 órakor végre megtalálták a szerencsétlen Pallavicini Alfréd őrgróf holttestét is. Zsebóráját, tárczáját, egy kis üveget és zsebkendőjét szintén megtalálták. Az őrgróf holtestének feltalálásáról a következő részleteket jelenthetem: Hosszú, eredménytelen keresés után a vezetők végre messze a helytől, hol a többi holtesteket találták, egy sziklacsúcson, hóval fedett sziklahasadék fölött egy feltűnően sötét tárgyat pillantottak meg. Odasiettek és ott találták meg Pallavicini őrgrófot a jeges sziklafalon. Hanyatt feküdt, két keze egészen kiterjesztve, lábai a szikla szélén lelógtak a hasadékba, orra be volt zúzva. Az egész helyzet azt látszik bizonyítani, hogy lehetetlen, hogy az őrgróf ideeshetett. Kiváló szaktouristák úgy magyarázzák meg a dolgot, hogy Pallavicini az utoló pillanatig megtartotta higgadtságát és mint hős halt meg. Midőn látta, hogy a hófúvás az előtte menők alatt leszakadt és már a saját lábai alatt is mozogni kezdett, gyorsan leoldotta magáról a kötelet, mely őt Rubispierrel összekötötte és ugrás által kísérlette meg a menekülést. Az oldalt levő sziklafensíkra esett és veszélyesen megsérült, de nem vesztette el öntudatát. Innen elvánszorgott még a szikla széléig és széttépte zsebkendőjét, hogy bekötözze sebeit. Végre mig a sziklánál ült, erőt vett rajta az ájulás, és kiterjesztett karokkal hátra dőlt, mig a halál szenvedéseitől megváltotta. Winklern, jul. 13. Ma volt a két szerencsétlenül járt vezetőnek és Crommelinnak a temetése. A koporsók, a Pallavicini őrgrófé is, a község házán voltak felállítva; a koszorúk egész halmaza borította el őket. Fél 9 órakor kivitték a vezetők koporsóit a szabadba, ahol azokat beszentelték. A gyászmenetet egy zenekar nyitotta meg, ezután Bayerle vezető ment az Alp-egyesület központi bizottságától küldött koszorúval, utána Rohcacher az egyesület képviselője, az Alp-klub két képviselője, a tourista-club képviselője, továbbá a berlini Alp-egyesület tagjai stb. A gyászmenet a község házától a temetőbe vonult. A négy szerencsétlenül járt, kik együtt haltak meg, nem temettettek együvé. A vezetők elválasztattak szerencsétlen társaiktól. A temetés alatt Crommelin koporsóját a községház folyosóján helyezték el és azután, daczára annak, hogy protestáns, szintén előkelő helyen temettetett el a katholikus temetőben. A katholikus pap a vezetők elhantolása után levetette papi onatusát és Crommelin sírjához sietett. Itt három miatyánkat imádkozva, igy szólt a gyászolókhoz: „Imádkozzatok, jámbor keresztények, az elhunyt testvérért.“ Jelen voltak a temetésen a Crommelin- és Pallavicini-családok és Webb anglikán lelkész Chichesterből. Pallavicini temetése holnap lesz, mert előbb bonczolják. SZÍNHÁZ, zene. „A Czigánybáró“ Jókai-Strauss operetteje, mely Kolozsvárit olyan fényes sikert aratott, a jövő héttől kezdve ismét adatni fog a kolozsvári színpadon. Csóka Sándor igazgató megszerezte az előadási jogot s a közönségre nézve örvendetes, a színházi pénztárra nézve pedig mindenesetre hasznos lesz, hogy a kedvelt operette megint fölvétetik a repertoiiéba. „A czigánybáró“ első előadása kedden (jul. 20 án) lesz; ez előadásra vasárnap, jul. 18-ától kezdve fogad el előjegyzéseket a színházi pénztár. A szereposztásban csak az a változás történt, hogy Carnero szerepét az időközben eltávozott Makó helyett Dezséri fogja játszani. * Odry Lehel és társai vidéki hangverseny körútjukról visszaérkeztek a fővárosba. Három helyen hangversenyeztek, úgymint Temesvárott, Aradon és Szegeden, s mindenütt szép anyagi és erkölcsi sikert arattak. Hangverseny körútjukat ezzel nem fejezték be, csupán azért tértek vissza Budapestre, hogy a külföldre utazott Gyenes helyére más előadó művészt nyerjenek meg. Most Gyenes helyett Latabár Kálmán, a nemzeti színház jeles tagja fog csatlakozni a művésztársasághoz, mely csak néhány napig marad a fővárosban, s aztán Erdélybe indul, hol a nagyobb városokban folytatja hangversenyelőadásait. TUDOMÁNY, IRODALOM. A „fényképészeti lapok legújabb száma következő tartalommal jelent meg: A fényképészet aesthetikája. (Folyt.) Dr. Sárffy Aladártól. A galetine-emulsió-eljárás műkedvelők részére. (Folyt.) Veress Ferencztől. Mikor én fényképész voltam. Áspistól. A fényképek színezéséről. (Folyt.) Botár Imrétől. A fényképészet történelme. (Folyt.) Verosis Ferencztől. Vegyesek. — A szerk. szenetei. — Ingyen rovat. — Hirdetések. A borítókon: Hirdetések. * „A maros tordamegyei tanitó testület első Évkönyve 1878-1886 évről“ czim alatt Marosvásárhelyen Lénárt József szerkesztésében egy 80 lapra terjedő füzet jelent meg. Tartalma a következő: Előszó A tanitó testület 7 évi története, Gönczi János főjegyző. Elnöki megnyitó 1885 decz. közgyűlésen, Lénárt József elnök. Az 1885. évi közgyűlés jegyzőkönyve. „a magyar helyesírásról“, Lakatos Sámuel. „A nőnevelésről.“ Gergely Lajos. A megelőző fegyelemről Pál György. Testületi alapszabályok. A testület tisztviselői. A testület tagjai, ezek állása és lakhelye. A füzet ára 50 kr. CSARNOK. Vallás, erkölcs és értelem a nép életében. Irta: Józsa János (Vége.) Nem szabad hozzá szoktatni a gyereket olyanhoz, mit a serdültebb korban úgy is „kiverni“ igyekszik sok szülő gyermekéből, ha — mint hitte — magától a gyerek nem akarja „kinőni“, amit pedig még jobban belever gyerekébe . egyszerűen megtiltjuk, szükség szerint kellő fenyítéssel is rászorítjuk a gyereket valamit tenni, vagy elhagyni. — Itt egy körülményt nem hagyhatok említés nélkül: a bénák, vakok, hülyék stb. statistikájának numerusait nem csekély mérvben szaporítják az említett „javító“-verés áldozatai. Fölemlítsem, hogy a tettetésre és hazugságra, ez utálatos bűnre, egészen mesterségesen készítik elő a gyereket a szülők? Csak egy példát a halmazból. Az alig 3 éves gyerek jelentékeny kárt okoz, az anya haragszik, de a kicsike hamar megengeszteti mondván : mama nem én tettem a kárt, hanem egy — — zsidó! erre a mama megcsókolgatja gyerekét, s dicséri, hogy mily ügyes és okos! Mikor hazulról távozni akar a szülő, rendesen hazugsággal szabadul a vele menni akaró gyerektől; szófogadásra, engedelmességre rendesen hazugsággal bírja rá ígérvén mindent, amiket aztán teljesít ; amint a gyerek értelme fejlődik, látja hogy a tettetés hazugság jó eszköz a zavarból való kiszabadulásra, avagy valaminek megnyerésére, ő is gyakorolja aztán, s gyakorlás által mestersége lesz teljes életében. Épgy nevelik a bosszúállásra is; ha elesik, vagy más baja történik, valakit vagy valamit meg kell verni azért, azaz bosszút kell állani. Példákkal mustrálhatnám, hogy a kegyetlenségre, érzéketlenségre, sőt még a sikkasztásra is mesterségesen szoktatják maguk a szülők. Alig 2 éves korban már naponta élveztetik a gyerekkel a pálinkát! Mikor a gyerek beszélni kezd, rendesen káromkodásra s trágár szavakra tanítják meg először. Megtörtént, hogy egy ily okos kicsike anyjától kérdezték, hogy gyereke tud-e imádkozni? „Arra még igen kicsiny, volt a felelet. Káromkodni elég nagy volt! Mesterségesen, a tudatlanságból, az oktalan szeretet által vezettetve, — oltják a gyermek lelkébe a fent jelzett résztulajdonságot a szülők és környezet, holott azokat épen irogatni kellene a családi nevelésnek. Az 1—6 éves korban a nevelés általán ilyen még a műveltebb osztályokban is. Pedig ez a legfontosabb időszaka nevelésnek. Commenius azt mondja, a gyermek jelleme 1—6 évig meg van alapítva. Diesterweg így nyilatkozott : 1—6 éves koráig kell a gyereket jól nevelni, mert ha 6 éven túl is vesszőzni kell, rosszul van az nevelve. Az óvoda a legközelebb jő a családhoz, az igen fontos intézmény; de hogy még ez sem képes a helytelen első nevelést egészen megjavítni, igazolja az is, hogy nem egyszer hallottam tanítók és tanítónőktől, hogy az óvodából került növendékek, „kunczfutabbak“ voltak a többieknél is. Szóval, az eltévesztett első nevelés nyomai meglátszanak a férfin is, mert az érintett részhajlamokat magukba szitt gyerektulajdonságok leszoktatására, kiirtására kell az időt pazarolnia, holott az iskolának a családban vetett, alapot kellene tovább építenie. Az ilyen növendékekből lesznek aztán a legingatabb jellemű emberek, kik a külső körülmények és saját önző vágyaiknak rabszolgái lévén, bár tetteik s azok következményeiről helyes ítélettel bírnak is, mégis az ítélet ellen dönt az akarat. Ezek mindenütt és mindenkor elégedetlenek s boldogtalanoknak érzik magukat, kikből az „alkalom tolvaj” és sikkasztót csinál, mert dolog nélkül, könynyű szerrel szeretnének meggazdagodni, az érzéki élvezet lévén egyedüli czélt jak. Ezek aztán pazarlók, s bűnös utón is szereznek, hogy pazarolhassanak; az új irány oda visz, hogy a bűn kezd a nyomor szülője lenni, és nem megfordítva. Az iskolákban is túlnyomó az értelmi tudás fejlesztése. Fő kérdés ma az, hogy menynyit tud valaki, nem pedig hogy mivé lett az iskola által. Ez nem lehet helyes ! De nem fűzöm tovább. Tapasztalataim s tanulmányaim nyomán összeállítok holmit a nevelés köréből. Jeleztem, hogy a fölvilágosodás emelkedésével a vallásos hit hanyatlik, annyival inkább, mert a családi nevelés is az erkölcsiség rovására fejleszti ki a hajlamokat s a készséget a rosszra a gyermeki szívben, ily szívben az atheista tanok gyorsan gyökeret vernek együtt aztán az egyént oda viszik, hogy e rövid földi lét legfőbb czéljául az anyagi, — érzéki — élvezeteket tűzi ki, s e legfőbb czél elérésére bárminő eszközt jónak talál, vagyis az erkölcsi világot, mint haszontalant, elveti . . . Jeleztem azt is, hogy szerény nézetem szerint — a nevelés javításával lehetne az erkölcsöséget és vallásosságot is helyreállítani ; röviden említettem, hogy milyennek kellene lenni az első nevelésnek a családban, s hogy milyen az tényleg, mikép oltatik a gyermek lelkébe az erkölcstelenség minden neme tudatlanságból s oktalan szeretetből. A javítás — szerény véleményem szerint — úgy lehetne, hogy elsősorban a szülőkre kellene hatni; a szülőknek gyermekeik iránt való szeretetét kell fölhasználni, azt kiigazítni, helyes útra terelni. Meg kell értetni a szülőkkel, hogy a gyerek a milyen hajlamokat sajátít el a szülői házban, azokat fogja követni felnőtt korában is, s amiket ők tulságig megengednek s elnéznek a gyereknek, azt majd a társadalom nem tűri el, hanem szigorúan meg fogja büntetni. Hogy pl. midőn hamis okmány készítéséért az iskolázott fiatalembert elitélték, az átok, melyet az anya az írás feltalálójára szórt, magát az anyát illetné jogosabban. A fölvilágosítások lehetnek felolvasások, de még eredményesebben élőszóval, beszélgető alakban. Én ezeket többször tettem; a nép először csodálkozott, hogy a szokás által nyert hajlamok oly messze kihatók, majd érdeklődött s elismerte a mondottak igazságát; csak gyakrabban kell ezeket tenni. A ki helyesebb utakat, elveket tud ezeknél, azoknak közlésével szolgálatot tesz a közügynek, a hazának. Nekem is e czél lebegett szemeim előtt, midőn e sorok írásához fogtam. Idegenek névsora. — Julius 15. — B i a s i n i sz a 11 oda. Kolozsy Lajos pinczér Deés. Hirsch Hermann keresk. N.-Iklód. Szász Lajos és neje iparos Sz.-Újvár. Hoinberg Lila keresk.nő Deés. Weizer Fáni keresk.nő Deés. Puskui József keresk. Sz.-Újvár. Opra Ferencz honvéd-főhadnagy Deés. Soós Sándor keresk. Torda. Hungária-szálloda. Kemény Dezső keresk. Bpest. Br. Papp és családja cs. és kir. törzskari főnök Bécs. Filhof C. keresk. Bécs. Peckhol G. vállalk. Csúcsa. Wittich H. hivatalnok Budapest. Nemzeti szálloda. Weisz Mihály keresk. Bpest. Albus R. vállalk. M.-Sziget. Váncsa József lelk. Balázsfalva. Singer József ut. Bécs. Csiki Miklós keresk. M.-Vásárhely. Pannonia-szálloda. Kónya Lőrincz birt. Kocsárd. Tivadar G. ügyvéd Bpest. Agáczi Endre tanár N.-Várad. Helle Jakab gabnakeresk. M.-Ludas. Erzsébet-szálloda. Gyulay Richárd birt. N. Ida. Dr. Schuster Frigyes gyógyszerész N.-Sink. Eperjesi István és neje keresk. B.-Hányad. Gr. Sedlniczky Anna, lovag Klegle Frigyesné Bécs. KÖZGAZDASÁG. Mikor arassuk a különféle terményeket ? A rozsot akkor, midőn a legtöbb szem már oly kemény, hogy a körmön elhajlítva eltörik. A búzát akkor, midőn még nem teljesen érett, midőn a szem nem tejes többé, de nem is annyira kemény még, hogy ujjainkkal ne tudnánk szétnyomni, különben „üveges“ lesz. Ezenfelül a búzának nagy hajlandósága van a kihullásra és így nagy lesz a veszteség, ha teljesen megérni engedjük. A kasza alá tehát akkor lesz érett a búza, ha a szemek ugyan lisztesek már, de még puhák. A szár egy pár centiméternyire a kalász alatt legyen szalmasárga. Az árpát akkor kell aratni, midőn a szemek és a toklászok egyenletesen megsárgultak és a kalász még meglehetősen felfelé áll, vagy legalább is nem hajlik éles görbülettel lefele, mely utóbbi körülmény a túlérettség jele. A zabot akkor kell aratni, ha a szalma a buga alatt egyenletesen szalmasárga; minden aggály nélkül hozzáláthatunk az aratáshoz, ha a zab már foltosodni kezd és a polyva még nem nyilt fel. Ilyenkor azután kissé tovább kell renden hagyni. (Az egyenetlenül érő árpánál és zabnál nem várunk a későbben érő még zöld növényekre, hanem aratunk, mihelyt a szálak többsége elérte a fent körülírt félérettséget.) A törökbúzát akkor kell szedni, ha a csöveken levő héj száraz és a szemek megkeményedtek. A haricskát (pohánkát) akkor aratjuk, ha a szemek nagyobb része már sötétbarna, tekintet nélkül arra, hogy van-e még a növényeken sok virág vagy nincsen. A borsót és bükkönyt akkor kell aratni, ha az először képződött hüvelyek érettek, noha még zöld hüvelyeket, sőt virágokat is találhatunk. A fuszulykát akkor kell aratni, mielőtt a hüvelyek még megfeketedtek volna, tehát akkor, mihelyt a szemek a hüvelyekben teljesen kifejlődtek. A babot még utóérés czéljából künn hagyjuk a földön. A lencsét akkor kell aratni, midőn az alsó hüvelyek bamulnak. A bükkönyt akkor kell aratni, midőn a hüvelyek bámulnak. A robadót aratni kell, mihelyt az alsó hüvelyek megfeketedtek. A repczét akkor kell aratni, midőn az egész táblán, vagy legalább annak egy részén, a zöld szín vörössessárga árnyalatnak adott helyet. Ha a repcze foltosan érik, az ily foltokat külön kell aratni. A mákot akkor kell szedni, mihelyt augusztusban, vagy hűvösebb nyáron szeptemberben, a szárak elszáradnak és a mák a fejekben meglazul. A komlót akkor szedjük, midőn augusztus végén vagy szeptember elején a tobozok zárulnak, aromatikus szagot árasztanak, kemény fogásnak és a nyomásnál csikorognak. A komlódoboz ilyenkor zöldessárga. A szivarnak szánt dohányt akkor szedjük, midőn szeptember közepén a sötétzöld levelek sárgászöldek kezdenek lenni, sárgás pettyek mutatkoznak rajtuk, a levelek tapadósak lesznek s estefelé mézszagot kapnak. Finom pipadohányt kapunk, ha a leveleket anynyira túlélni hagyjuk, hogy a levelek szélei fel kezdenek göngyölödni. A lent — ha finom, ruganyos, fénylő, könnyen fehéríthető rostot akarunk kapni — nemsokára az elvirágzás után nyúljuk, midőn a legalsó levelek hervadni kezdenek, de a földnek még zöld színe van és a mag a tejes tokokban még fehér. Magnyerés czéljából akkor nyűvünk, ha a bámult szárakról már hull a levél, a magtokok, ha végigsimitunk rajtuk, zörögnek és a mag kemény és fénylő barna. Rostos magnyerés czéljából a fenti két időpont között nyüvünk, midőn a szárak még sárgák, az egész vetés csizzöld árnyalatot kap, a mag pedig bámul. Kendert hímvirágot nyűljük, mihelyt elvirágzott és sárgulni kezd. A később érő magkendert mihelyt elvirágzott kinyúljük, még ha a szár zöld is. A pityókát akkor szedjük, ha a zöldje sárgulni és hervadni kezd. A czukorrépát melegebb vidékeken azonnal szedik, mihelyt a levelek sárgulni kezdenek. A répamagot akkor szedik, midőn a legnagyobb maggomolyokban bámult magvak mutatkoznak. A takarmányrépát a fagy beállta előtt szedjük. A luczernát és vörösherét szénának közvetlen a teljes virágzás előtt kaszáljuk. Magnak akkor használjuk, ha a mag teljesen megérett, megkeményedett és sajátságos fénylő színe van. A fehér herét és baltaczímet teljes virágzásban, a seradellát a virágzás vége felé kaszáljuk. A csillagfürtöt szénának akkor kaszáljuk, ha az egyes hüvelyek már fejlődni kezdenek, az oldalágak azonban még virágzanak. Magnyerés czéljából legjobb akkor aratni, midőn az első hüvelyek érnek. A csibehúrt zöldtakarmányul vagy szénának teljes virágjában kaszáljuk, magnyerésre pedig akkor, midőn a legalsó magvak hamulnak. A mohart takarmánynak akkor kaszáljuk, midőn a kalászok kezdenek a levelek körül előbújni, magnyerésre pedig akkor, midőn a mag már meglehetősen érett. Csalamádét (takarmány törökbúzát) besavanyításra akkor vágunk, ha a zászlóját már kihányta, a réti szénát akkor kaszáljuk, midőn a növények legnagyobb része virágzani kezd. A szőlő általában már élvezhető, midőn a szemek puhák és az asztali szőlőnél ez a stádium elég is, de jóságának tetőpontját akkor éri el a szőlő, midőn nagy czukortartalom mellett úszni kezd. A normális érettség akkor áll be, midőn a szemek teljesen kifejlődöttek , a czukortartalom legnagyobb. Ha a fürtöt hosszabb ideig hagyjuk a venyigén, forró száraz vidékeken többé-kevésbé mazsola válik belőle, nedves meleg vidékeken, pl. a Rajna mellett pedig nemes rothatásba megy át és a legillatosabb borokat adja. Ha kevésbé értékes fajtáknál a bor mennyiségére kell fősúlyt fektetnünk, czélszerűbb lesz az első stádiumban szüretelni; finomabb, értékesebb boroknál azonban bevárhatjuk a túlérettséget. — A vámháború Romániával. Amióta Romániával vámháborúban állunk, valamint a vasutak, úgy a Dunagőzhajózási társulat is igen kevés árut szállít Romániába. Most azonban, az aratás kezdetével, előáll az a kérdés, hogy Románia gabnakivitele milyen utat fog választani. A köteléki tarifák felmondása következtében a román gabna vasutainkat még tranzitában sem veheti igénybe, de mi sem akadályozza, hogy az olcsó vízi utat a Dunagőzhajózási társulat segélyével igénybe vegye. Kérdés, hogy ezen eshetőséggel szemben milyen álláspontot foglalnak el az osztrák és magyar kormányok és hogy a társulat mit tehet vagy akar tenni a kormányoknak esetleges kifogásaival szemben. E kérdésekre a P. L. egy közleménye megadja a választ, amenynyiben szerinte a magyar kormány azon szempontból indul ki, hogy a köteléki tarifák által elérni remélt czél, valamint egyáltalában a monarchiának Románia ellen alkalmazott repressív intézkedéseinek hatálya veszélyeztetve volna, ha megengedtetnék a Dunagőzhajózási társulatnak, hogy akadálytalanul közvetítse a román exportot. A magyar közlekedési minisztériumban — írja az idézett lap — nem kételkednek a fölött, hogy az osztrák kormány is hasonló nézetben lesz és elvárják a Duna gőzhajózási társulattól, hogy nem fogja feladatának tekinteni a monarchia nemzetközi akcióját megakadályozni. A bécsi értéktőzsde. (Bécs, julius 13.) Magyar értékek zárlata Magy. földtehermentesitési kötvény 105.40. — Erdélyi földtehermentesitési kötvény 105.25. — 6 l^^-os m. földhitel intézeti zálogl. —... — Erdélyi vasutrészvény 189.26. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 120.15. — Magyar nyer. k. sorsjegy 122.26. — Szólódézsmaválts. kötv. 100.50. — 4°/0-os aranyjáradék 105.95. — Magy. hitelbankrészvény 285.50. — 1869. m. k. v. áll. els. kötvény 100.80. — Magyar lesz. és váltób. részv. 93.50. 5°/0-os papirjár. 94.80.— Osztrák értékek zárlata. Osztr. hitelrészvény 278.50.—. 4°/o-os osztrák aranyjáradék 118.90. Londoni váltóár 126.25. — 1864. sorsjegy 168.25. — 4 2°/o ezüstjáradék 85.95.—. 1860. sorsjegy 141.50.—. Osztrák államvas. részv. 230.50. — 20 frankos 10.024.2 °/o papirjáradék 85.25.—. Osztrák hitelsorsjegy 177.50 — Osztrák-magy. bankrészvény 873.—. Cs. kir. arany (vert) 5.92.— Német bankváltók 62.—. Tiszta selyem szövetek, mét. 80 kr.101.35 6.10 krig (színes csikós és koczkás mintázatú). Küld véggel vegyes ruhának valót vámmentesen házhoz G. Henneberg (cs. és kir. udv. szállító) selyem gyári raktára Zürichben Minták küldetnek. Levélportó 10 krajczár. 4-7 AJTAI K. ALBERT. Laptulajdonosok: K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. Felelős szerkesztő: