Rádió újság, 1931 (8. évfolyam, 1-13. szám)
1930-12-28 / 1. szám
KÉPES RÁDIÓ ÉS TECHNIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 34. SZ. TELEFON: AUT. 208—4» ELŐFIZETÉSI ÁR: •/« ÉVRE 3 P. ROMÁNIÁBAN 150 LEJ, CSEHSZLOVÁKIÁBAN 35 KD POSTA CSEKKSZ. 29009 Happy End Olyan a szilveszteri mulatozás, mint a happy end a regény végén. Az egész éven keresztül nyögtünk, a fogunkat szívtuk, szidtuk a rossz viszonyokat, de az utolsó nap estéjén mégis nagy dáridót csapunk. Hadd végződjék mégis jól. Valamikor az új esztendő jövetelét ünnepelték Szilveszter éjszakáján. Most annak örülnek, hogy a régi elmúlt. A Stúdió is ilyen happy endet csinál Szilveszterkor. Évközben kaphattunk unalmat, érdektelen felolvasást, népnevelést, szabad egyetemet és élvhezhasonló jókat, de az utolsó percekben a Stúdió is siet mindent jóvá tenni. Tömegesen bocsájtja a jókedvet és mosolyt a mikrofon elé. Mert aki jóízűen nevet néhány óráig, az megbocsájtja az egész esztendő bűneit. Valóban, az emberi természet csodálatos. Annyi szenvedés csigázza, töri a lelkünket, hogy mikor valami jó ér bennünket, egyszerre hajlandók vagyunk mindenaddigi rosszat elfelejteni. Erre azután spekulálni is lehet. A rossz ember is így cselekszik, aki miután meggyónt és feloldoztatta magát bűnei alól, újra kezdi régi életét. Mi mégis azt szeretnénk, ha a Stúdió szilveszteri engesztelő műsora után ne következnék megint a régi sablón. Jól értsük meg egymást. Nem azt mondjuk, hogy száműzzük a Stúdióból a komoly hangot. Isten őrizz! Ellenkezőleg, minél okosabb, modernebb, szélesebb látkörű előadást hallunk, annál nagyobb a gyönyörűségünk. Jobban örülünk egy népszerűen és érdekfeszítően előadott természettudományi előadásnak, mint a legjobb tarka estnek. Mi a változást és a fejlődést abban látjuk, hogy megkérjük a Stúdió igazgatóságát, nézzen a fali naptárra és olvassa el hangosan, hogy micsoda évszám van arra ráírva: 1931! Ezerkilencszázharmincegy! Tessék elhinni, nem lehet ezt elégszer elolvasni. Az ember nem is hinné, milyen nehéz az ilyen évszámot megjegyezni és mindig, minden pillanatban tisztában lenni azzal, hogy 1931-ben vagyunk. Olyan óriási tévedések vannak, hogy például megdöbbenve állapíthatjuk meg akárhányszor, hogy a Stúdió direkciójának szobájában 1856-ot mutat csak akalendárium. Olyan dohos szagú, elévült, felháborító kopott frázisokat hallgatunk igen sokszor, amilyeneket még az ötvenes években sem mertek volna elmondani Milyen laposak, érdektelenek például az irodalomtörténeti előadások. Milyen szürke -unalom, ósdi és nívótlan hang ömlik el a tisztelt akadémikus úr fejtegetésein. Mennyire nem érzi meg, hogy a ma embere az irodalmat és az irodalom egyes korszakait nem tanári skatulyázásokban látja, hanem érzi az akkori írók vérének lüktetését, ismeri azokat az evolúciós erőket, amely az egyes műfajokat és azok hangját, meséit kirobbantotta. A történet és irodalomtörténet nem elszigetelt kis pepecselő miniatűr festészet, hanem egyetemes és emberi. Minden nemzet irodalma belekapcsolódik az akkori egész világ szellemi fejlődésébe. Hol látjuk a mi rádió irodalmi történészünknél ezt a széles, okos, lendületes megjelölést? Borzalom, hogy milyen fantáziátlan, lapos közhelyeket halmoz össze hónapokon keresztül. Az ember azt hiszi, hogy egy hatodik gimnazista önképzőkör dolgozatait hallgatja. Nem, ezt még a szilveszteri happy end közepette sem lehet elfelejteni. Ezerkileneszázharmincegy! Tehát nem,csak hogy nem 1856, hanem már 193® sem. Az idő halad. És — mint a klasszikus mondás tanítja, — mi vele haladunk és változunk! Tehát már 1931-ben is elévült az, ami 1930-ban még jó volt. Nem lehet megállni a Stúdióban sem. Nem lehet boldogan karban énekelni, hogy: befejezzük a nagy művet! Sikerült annyi rovatot találni, hogy azokkal az egész esztendőt ki tudjuk tölteni. Nem uraim! Önöknek meg kell tanulniok a kalendáriumot és akkor egyszerre megtanulják a műsorcsinálás nagy titkát is: az id® halad és önöknek vele kell haladni. A fejlődő ízléssel és műveltséggel! KORONA-anód, KORONA-zsebelem /""I ü T\T ps T ITH« SZIUKIEI ÉSSEL ,IVU fll\ Ciki 1 KEI,ni.MtJI.HATATIAN 3