T. Erdélyi Ilona (szerk.): Erdélyi János válogatott művei - Magyar Remekírók (Budapest, 1986)

ERDÉLYI JÁNOS „A népiesség, illetve a népies­ nemzeti irányzat elméletét, esztétikáját a népből jött értelmiség egyik legjellegzetesebb képviselője, Erdélyi János teremtette meg. .. .Erdélyi és Gyulai a negyvenes, illet­ve az ötvenes évekig ívelő fejlődést a nem­zeti irodalom kialakulásának szemszögé­ből fogták föl - irodalomtörténeti koncep­ciójuk azon a tételen épült, hogy a magyar irodalom 18. századvég »utánzási« korsza­ka után, fokozatosan a mind nemzetibb formák és eszmék felé fejlődött, s e fejlő­dés Petőfi és Arany költészetével érte el tetőpontját... Erdélyi 1848 előtti korsza­kának polémiája az »eszményi«, illetve a »klasszikus« ellen: az új költészetért vívott harc is... tiltakozását a »klasszikus iskola« ellen elsősorban a nemzeti irodalom meg­teremtésének gondja sugallja: túlságosan utánzottnak, idegenszerűnek találja ah­hoz, hogy a nemzetiség igényeinek megfe­leljen. De részük van a klasszika elutasítá­sában a polgárosodás támasztotta igé­nyeknek is: elvontnak és némileg arisztok­ratikusnak tűnhetik föl ez az iskola a pol­gárivá átalakuló irodalom viszonyai közt... Erdélyi tehát az irodalmi népies­ség kialakulása felé az első lépést azzal teszi meg, hogy az »eszményi«, a klasszikus iskola idejétmúltságát meghirdeti és el­méletileg is bizonyítja. Az »eszményivel« szembeállított »egyéni«, a világirodalmi

Next