Magyar Sajtó, 1944 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-15 / 1. szám

VI. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1944 JANUAR 15. MEGJELENIK MINDEN HÖNAP 1 5-ÉN. - AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI., ANDRASSY-ÚT IOl SAJTÖKAMARA TAGJAI TAGDÍJ FEJÉBEN KAPJAK. HAZIKÖZPONTUNK TELEFONSZAMA: *428—5511 NEM KAMARAI TAGOKNAK AZ ELŐFIZETÉSI DlJ EGY HÓNAPRA 1.50 P. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLÁNK SZÄMA: 11.230 AZ UJSÁGÍRÓKÉPZÉS KÉRDÉSEI Ilyenek elsősorban a német egyetemeken és műszaki, valamint kereskedelmi és gazdaságtudományi főiskolák mellett szervezett sajtó­tudományi intézetek, amelyek az illető egyetemen, vagy főiskolán működő, rendes, graduálási joggal biró sajtótudományi tanszékhez kap­csolódnak. Már 1930-ban 16 egye­tem, 2 műegyetem és 5 kereske­delmi főiskola rendelkezett Német­országban sajtótudományi tanszék­kel és intézettel. A legrégibb sajtó­tudományi intézet a heidelbergi, még 1895-ből, az első főhivatású tan­széket pedig 1924-ben a müncheni egyetem kapta. Legújabb a bécsi tudományegyetem sajtótudományi tanszéke és intézete, amelyet 1942- ben állítottak fel. Hasonló alapokon működik Olaszországban a perugiai egye­tem fasiszta államtudományi kará­nak sajtótudományi tagozata. A tanulmányok itt négy éven át tartanak. Újságírásra képesítő ok­levelet azonban csak olyanok kap­hatnak, akik a tanulmányok két utolsó évében legalább egy-egy tri- meszteren át gyakorlatot végeztek a már említett római ujságírófő- iskolán. A sajtótudományi doktorá­tust ettől függetlenül megszerezhe­tik a hallgatók. Különösen a német sajtótudomá­nyi tanszékeknek és intézeteknek, mint előadásuk rendjéből is ki­tűnik, szaktudományos jellegük van. Nem lehet azonban kizárnunk őket a szorosan vett ujságíróképzés köréből sem, mert a német Schrift- Iciter-Gesetz jelentékenyen rövi- debb ujságírójelölti gyakorlati időt, írta: Dr. MIHELICS VID (Befejező közlemény.) mindössze fél évet kíván meg azok­tól az újságíró jelöltektől, akik a sajtótudományi intézet előadásait az előírt óraszámban végighallgatták és az előadott tárgyakból sikeresen vizsgáztak. A bécsi intézet 1942 má­jus 7-én történt megnyitásakor az intézet kinevezett igazgatója, Kurth, külön is hangoztatta, hogy az inté­zet alaposan képzett utánpótlást óhajt a német sajtó rendelkezésére bocsátani. A sajtótudomány egyetemi mű­velése egyébként más országokban is követésre talált. A párisi egye­tem mellett 1937-ben, a berni egyetem mellett 1942-ben szervez­tek sajtó tudományi tanszéket és intézetet. Harmadik helyre azt a kérdést tettem, hogy az eddigi felfogás szerint mi az az ismeretkör, amely­re az ujságíróképzésnek ki kell terjeszkednie. A választ a külön­böző típusú intézmények tananya­gának áttekintése nyújtja. Ezt a tananyagot három csoportba oszt­hatjuk és pedig: 1. az á'ta’ános mű­veltséget szolgáló tárgyak; 2. sajtó- tudományi ismeretek; 3. gyakorlati tudnivalók és ügyességek. Ami az általános műveltséghez szükséges tárgyakat illeti, vala­mennyi intézmény tanrendjében első helyen szerepel a politika és közjog, a történelem, a közgazda­ságtan, az irodalom- és művészet- történet, továbbá a társadalompoli­tika. A sajtó tudományi ismeretek nagyjában felölelik mindazokat a tárgyakat, amelyeket a német sajtó­tudományi intézetek oly módsze­resen összefoglaltak. Ide tartóz­nak tehát: sajtó történ elem, a lap­előállítás menete, a külföldi sajtó áttekintése, az ujságismeret, a fo­lyóiratismeret, a sajtójog. A tananyag harmadik csoportjá­ban már igen nagy eltéréseket talá­lunk, attól függően, hogy milyen típusú intézménnyel állunk szem­ben. Az első típusba tartozó sajtó­főiskolák természetesen a legbő­vebb oktatást nyújtják, többnyire teljes és rendszeres szerkesztőségi munkát végeztetnek hallgatóikkal. A newyorki Columbia-egyetcm sajtófőiskolája például saját napi­lapot, két hetilapot, egy havi folyó­iratot, egy negyedévenként meg­jelenő folyóiratot és évkönyvet ad ki. A már újságírókkal foglalkozó intézmények inkább szerkesztés­tant, hírszolgálati technikát nyúj­tanak, a tördelés módjaira és a műfajokhoz igazoló újságírói stí­lusra oktatják hallgatóikat. Idegen nyelvek tanulását és a gyorsírás elsajátítását mindég}ik intézmény megkívánja. Jellemző, hogy még az angol sajtófőiskolákon is két modern nyelvből kell vizsgázniok a hallgatóknak. Ezekben bátorkodtam taglalni az ujságíróképzés három főkérdésc- nek alakulását. Beszámolóm ter­mészetesen nem igényelheti a tel­jességet, hiszen a már régóta tartó háború miatt külföldi lapok és könyvek nehezen jutnak hozzánk. A felrajzolt háttér azonban, úgy hi­szem, elég éles ahhoz, hogy job­ban megítélhessük az ujságírókép- zésnek azt a módját és menetet, amely hazánkban alakult ki. Hazánkban, mint ismeretes, már

Next

/
Thumbnails
Contents