Magyar Sajtó, 1944 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-15 / 1. szám

A MINISZTERELNÖK JÓVÁHAGYTA A KAMARAI NÉVSOROKAT Az Országos Magyar Sajtókamara a 7720/1939. M. E. számú rendelet elő­írásainak megfelelően keresztény-zsidó szempontból elkészítette a kamarai névsorokat és a két hétig tartó köz­szemlére való kitétel után jóváhagyásra felterjesztette a m. kir. miniszterel­nökhöz, mint felügyeleti hatóságunk­hoz. A miniszterelnök úr 1943 december 30-án 11.266/1943. M. E. III/B. szám alatt mind a szakosztályi, mind az alosztályi névsorokat s azok alapján a kiszámított keresztény-zsidó arány­számot jóváhagyta s egyben felszólí­totta az Országos Magyar Saj­tó immá­­rát, hogy­ a 6270/1942. M. E. számú rendelet 1. §-ára a januári felvételek­nél szigorú gondot fordítson. TAGDÍJ­HÁTRALÉK­OSOK TÖRLÉSE A 6070/1938. M. E. az. rendelet ki­mondja, hogy mindazokat a kamarai tago­kat, akik egy esztendőre visszamenőleg tag­­díjhátralékban vannak, az illetékes fő­osztályi választmányoknak törölniük kell. Az Országos Magyar Sajtókamara főtitkári hivatala összeállította azoknak a névsorát, akik egy esztendei tagdíjas hátralékban vannak és azt 1943. évi december hó 31-ig nem fizették ki. A január 11-én tartott választmányi ülések az eddigi gyakorlat­nak megfelelően most is hozzájárultak ahhoz, hogy a tagdíjhátralékosok 1944 január 31-ig türelmi időt kapjanak, ha azonban a hátralékosok eddig a határnapig sem fizetnék ki teljes tartozásukat, A február első felében tartandó választmányi ülések a nem fizető tagokat végleg törlik a Kamara névsorából. JELENTÉS A KAMARA ELMÚLT ESZTENDEJÉNEK MŰKÖDÉSÉRŐL A 6070/1938. M. E. számú rendelet értelmében a Kamara elnökének min­den év elején jelentést kell készítenie az elmúlt kamarai esztendő esemé­nyeiről és a jelentést fel kell terjesz­tenie felügyeleti hatóságunkhoz, a m. kir. miniszterelnökhöz. Vitéz Kolos­váry-Borcsa Mihály, az Országos Ma­gyar Sajtókamara elnöke ennek a ren­delkezésnek megfelelően az Országos Magyar Sajtókamara 1943. esztendejé­ről szóló jelentését elkészítette s azt tudomásulvétel végett felterjesztette a m. kir. miniszterelnökhöz. LEVELEZZÜNK KAMARAI LEVELEZŐLAPON. Ára 20 fillér. Magyar Sajtó A XII. SZÁMÚ IGAZGATÓ-VÁLASZTMÁNYI HATÁROZAT KIEGÉSZÍTÉSE Az Országos Magyar Sajtókamara igazgatóválasztmánya 1943 november 12-én határozatot hozott a 4220/1943. M. E. számú ú. n. naptárrendelettel kapcsolatosan az időszaki lapok kö­zötti tisztességtelen verseny kiküszö­bölésére, illetve a XII. számú igaz­gatóválasztmányi határozat kiegészíté­sére. A Sajtókamara ezt a határozatot felterjesztette felügyeleti hatóságához, a m. kir. miniszterelnök úrhoz és minthogy a felügyeleti hatóság a ha­tározat felterjesztésétől számított 30 nap alatt nem nyilatkozott, a határo­zathoz jóváhagyását megadta. A hatá­rozat az Országos Magyar Sajtókamara igazgatóválasztmányi határozatai kö­zött a XXX. számot viseli és szövege a következő: «Időszaki lap kiadójának tilos nem­csak a saját kiadásában megjelenő, de más kiadó cégek által megjelen­tetett naptárt, évkönyvet, almanachot stb. ügynökök, lapárusok, lapbizomá­­nyosok által vagy más módon terjesz­teni, körlevéllel, vagy más úton pro­pagálni. Időszaki sajtótermékekben naptár-, évkönyv-, almanach-, stb. hirdetések csak abban az esetben fo­gadhatók el, ha e kiadványok eladási ára 3 pengőnél magasabb.» Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály sk. elnök, Gáspár Jenő sk. igazgató-főtitkár. NEM BÉCSBE, HANEM STOCKHOLMBA LEHET PÁLYÁZNI ÚJSÁGÍRÓI ÖSZTÖNDÍJRA A Magyar Sajtó múlt számában meg­hirdettük azt az újabb ösztöndíjat, amelyet a m. kir. vallás- és közok­tatásügyi minisztérium engedélyezett a bécsi Collegium Hungáriáimba. De­cember 21-én azonban arról értesí­tette a v­. kir. vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter az Országos Magyar Sajtókamarát, hogy a bécsi Collegium Hungaricum túlzsúfoltsága miatt ideig­lenesen kieső bécsi ösztöndíj helyett Stockholmban létesít újságírói ösztön­díjat. Tekintve, hogy Stockholmban nincs Collegium Hungaricum, az­, ösz­töndíj nyertesének havi 600 pengőt folyósít a kultuszminisztérium és a kinttartózkodást négy hónapban szabja meg. Az Országos Magyar Sajtókamara most módosítja a múltkori hirdetményt, illetve meghirdeti a Stockholmi négy hónapra szóló újságírói ösztöndíjat. A bécsi újságírói ösztöndíjra 1943 de­cember 31-éig három pályázat érkezett be, ezeket a pály­ázatokat is tekintetbe vesszük a stockholmi pályázatnál és kérjük újságíró kat­társainkat, hogy a főtitkári hivatal címére a stockholmi újságírói ösztöndíjra vonatkozó pályá­zatukat 1944 január 31-éig küldjék be. A MAGYAR SAJTÓ VÁLLALTA A BÚZAKÖTVÉNY­­AKCIÓ PROPAGÁLÁSÁT E­eményi-Schneller Lajos m. kir. pénzügyminiszter december 16-án délelőtt 11 órakor a pénzügyminisz­térium nagy tanácstermében a búza­­köl csonkol vény elő kibocsátása tárgyában értekezletre hívta meg az Országos Ma­gyar Sajtókamara vezetőségét, vala­mint a budapesti és vidéki napi- és szaksajtó képviselőit. Az értekezleten Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter üdvözölte a sajtó megjelent képviselőit s megemlékezett arról a szép sikerről, amelyet az egész magyar sajtó kivívott az Erdélyi Nyeremény­­kölcsön-kötvény népszerűsítésénél és kérte a magy­ar sajtó képviselőit, hogy a pénzügyi kormányzat részéről kibo­csátandó Búzakölcsön-kötvény­eket is azzal a hazafias buzgalommal és sze­retettel karolja fel, amelyet az Erdélyi Nyereménykölcsön-kötvények népszerű­sítésénél is felmutatott. A pénzügyminiszter tájékoztatója után Gáspár Jenő, az Országos Magyar Sajtókamara igazgató-főtitkára bizto­sította az akadályoztatása miatt meg nem jelenhető vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály elnök nevében a pénzügyminisz­tert és a pénzügyi kormányzatot arról, hogy az Országos Magyar Sajtókama­rában tömörült napi- és szaksajtó a Búzakötvények kibocsátását is éppen olyan hazafias buzgalommal és szere­tettel fogja támogatni, mint az Erdélyi nyereménykölcsön-akciót. Ezután Ber­kes Róbert, a Központi Sajtóvállalat igazgatója, akit a pénzügyminiszter a Búzakölcsönkötvény-akció technikai le­bonyolításával bízott meg, szólalt fel. Az értekezlet Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter köszönő szavaival ért véget. 3

Next