Magyar Sajtó, 1971 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

A kongresszus után Munkájáról, négyéves tevékenységéről — a sajtó, a TV és a Rádió révén — tulaj­donképpen a nagy nyilvánosság, ország-világ színe előtt adott számot a párt „két gazdájának”, a magyar népnek és a nemzetközi munkásmozgalomnak. A kongresz­­szuson elhangzottak és a határozatok így tulajdonképpen már ismertek. Széles körű népszerűsítésükért, főként pedig megvalósításukért mégis neki kell gyürkőznünk, a munka dandárja még előttünk van. Egészen bizonyos, hogy az újságírók számára a kongresszus szelleme és határozata lesz az új évben és az elkövetkezendő néhány esztendőben is az a forrás, amelyből tevékenységükhöz ihletet, bátorítást, útmuta­tást meríthetnek. A témák és a teendők e gazdag tárházából ragadjunk ki néhány gondolatot, csu­pán érzékeltetésül, annak felvázolására, hogy egyáltalán milyen újságírói lehetősé­gekkel élhetünk. A múlt tapasztalatait hasznosító, az ország fejlődését, jövőjét meghatározó kong­resszusról írni s a kitűzött célok eléréséért a toll erejével küzdeni minden, a szo­cializmus ügyének elkötelezett újságíró számára megtisztelő kötelesség. Azonban csak kötelességszerűen írni kevés. Ennél lényegesen többre — ahogyan ezt a párt legfelső fóruma megfogalmazta —, az ügy iránti lelkesedésre is szükség van. Természetesen senki ne gondolja, hogy az ötvenes évek frázisokkal teli, lomtárba tett lerendezé­seit óhajtja vissza bárki is. Azt azonban bátran állíthatjuk, hogy az MSZMP politi­kájának lelkes népszerűsítése valóban belső meggyőződésből fakadhat. A köte­lességen, a meggyőződésen túl is hálás újságírói teendő az MSZMP politikáját ma­gyarázni, számára újabb híveket megnyerni. Ezt a politikát a testvérpártok is nagyra értékelték a kongresszuson, hazánk lakosságának nagy többsége már korábban el­fogadta, magáénak vallja, és e politika változatlan folytatására most már egymás után a harmadik kongresszus adta meg a felhatalmazást a néppel, a párttagsággal teljes egyetértésben, egységben. Ez az egység azonban nem egyszer s mindenkorra adott. Ennek megerősítésé­ben közreműködni állandóan megújuló napi újságírói feladat is. Az egység ugyanis a közösen végzett munka során formálódik, alakul. Az MSZMP politikájától idegen a fejbólintó helyezkedők, a mindennel egyetértők látszategysége. A tanácskozáson is kifejezésre jutott, hogy az egység feltételezi az együttgondolkodást, a közös töp­rengést a gondokról, az eredmények megbecsülését csakúgy, mint a hibák kritikai elemzését, bírálatát. Tehát csak az alkotó, demokratikus viták, az érvek és az ellen­érvek kovácsolhatják ki azt az egységet, amely egyedüli biztosítéka, hogy a közérdek közakarattá, majd közös cselekedetté váljon. A párt legfelsőbb szintű tanácskozása e téren is példát mutatott. A felszólalók érezték és tudták, hogy ezen a fórumon minden szónak súlya, nagy hazai és nem­zetközi visszhangja van. Mégis, a kongresszus szellemét az ünnepélyesség ellenére az

Next