Magyar Sajtó, 1977 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Az eszmei nevelés és a sajtó Az MSZMP Központi Bizottságának 1976. október 26-i ülésén hozott határozat a pártpropaganda soron levő feladatairól, továbbfejlesztéséről hosszú időre útmutatást ad mindazoknak, akik az eszmei nevelés színvonalának emelését segíthetik. Az ülésről kiadott közlemény megállapítja: „A marxista-leninista elmélet mélyebb elsajátítása, a társadalomtudományok új eredményeinek ismerete és alkotó alkalmazása a fő forrása, s egyben biztosítéka annak, hogy a párt sikeresen vezesse a szocialista építőmunkát. Ez elen­gedhetetlen ahhoz, hogy a párt, a párttagság még felkészültebben teljesítse feladatát a poli­tika valóra váltásában, a közéletben, a munkában és eredményesen mozgósítsa a társadalom erőit szocialista nemzeti céljaink elérésére.” Úgy gondolom, a propagandával, az agitációval hivatásszerűen foglalkozók körében nem kell érveket felsorakoztatni a marxista-leninista nevelés jelentősége mellett, s azt sem kell részletesebben taglalni, miért szükséges az eszmei nevelés színvonalát, haté­konyságát a fejlődés támasztotta igényekhez mérni. Mégis érdemes néhány lényeges összetevőt — a Központi Bizottság elemzése, vitája és határozata nyomán — újra számba venni, végiggondolni. Az nyilvánvaló, hogy a magas fokú elméleti felkészültség, az ideológiai egység állandó szilárdítása nem új igény. Ezek nélkül nem érhettük volna el eddigi eredményeinket. Az is bizonyos azonban, hogy napjainkban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a megvál­tozott körülményeket, amelyek hazai építőmunkákban és a nemzetközi viszonyokban mutat­koznak. A fejlett szocialista társadalom építésének magasabb követelményrendszere, a szocialista jelleg minden területen való erősítése — a társadalomban, a gazdaságban, a kultúrában — az eszmei nevelés színvonalának emelését igényli. Erre ösztönöznek a bennünket körülvevő világ eseményei is; a nemzetközi kommunista mozgalom fejlő­désének új kérdései, az enyhülés térhódítása, az osztályharc új feltételei, a két világrend­­szer küzdelmének változó körülményei. Amikor az ideológiai munka további javításáról beszélünk, távolról sem belső párt­ügyről, csak a párttagságra érvényes tennivalókról szólunk. Amint a fejlett szocialista társadalom építésének programja nemzeti programmá lett, úgy vált napjainkban a marxis­ta-leninista műveltség gyarapítása a tömegek igényévé. S ezt az is bizonyítja, hogy évente több mint kétmillióan tanulmányozzák a marxizmust—leninizmust, közöt­tük tekintélyes számban pártonkívüliek. Erre mutatnak — többek között — a tömeg­kommunikációs eszközök népszerűségének állandó növekedése, a politikai könyvkiadás im­pozáns számai, a közéletben tevékenykedők felkészültsége.

Next