Magyar Sajtó, 2003 (44. évfolyam, 1-10. szám)
2003 / 1. szám
(A szerk.) К. Dezső, egykor vitathatatlan tehetségű hírlapíró valami gonosz csoda folytán ismét megszületett a múlt század hetvenes éveiben, és nem kerülhette el sorsát: az ezredfordulón újra magyar zsurnaliszta lett. Témában nem szenvedett hiányt, hiszen a történelem ismétli önmagát, és képességei sem voltak gyengébbek, mint előző életében - szinte vigyorgott a toll minden mondatától. K. Dezső, egykor vitathatatlan tehetségű hírlapíró új életében elvégezte egy sztárújságíró iskoláját, hallgatta a médiaelit jeleseinek hakni előadásait, pecsétes papírt kapott szakmájáról, ám státuszról nem is álmodhatott. Volt viszont számlatömbje - amit irodalmi igényességgel tudott kitölteni -, és felkérésre soha nem mondott nemet, mert előző életéből úgy emlékezett: az újságíró megél abból, amit ír. Olykor kicsit szomorodott, hogy egyik szerkesztőségben sem vevők igényes riportjaira, tárcákat alig közölnek, interjúkat pedig azokkal kell készítenie, akikkel beszélgetni sem lehet. Furcsállta, hogy olyasmikből írattak vele híreket, amik meg sem birizgálták az ingerküszöbét, és olyan témák kerültek a címlapokra, amelyeket nemhogy leírni, de elolvasni is szégyellt. Nem értette, miért imádják azokat, akik egy magyar mondatot nem képesek leírni, de a kékszemű dobozban áltémákat olvasnak fel beszédhibásan, és miért ők az újságírás - mennyire imádta ezt a szót - meghatározó személyiségei. K. Dezső, egykor vitathatatlan tehetségű hírlapíró próbált megbékélni sorsával, elfogadta, hogy a világ változik, igyekezett igazodni a trendekhez - mennyire gyűlölte ezt a szót. Egy délután azonban valamelyik idősebb kollégája a fejéhez vágta: a hozzád hasonló fiataloktól hígult fel ez a szakma. K. Dezső nem vitatkozott, nem vágta senki fejéhez, hogy bizony nem ő asszisztált a privatizációknál, nem ő szolgálta ki a politikusokat, nem ő gazdagodott meg a kommunikáció szakokon, nem ő nézi rabszolgának kollégáit... S még magában sem volt kedve folytatni. K. Dezső letette a tollat, és csak annyit kívánt: szűnjön meg a gonosz csoda. Bajnai Zsolt HVB Bank A MÚOSZ hivatalos támogatója A MÚOSZ mobiltelekommunikációs támogatója •ш£) matáv A MÚOSZ kiemelt támogatója 1 MaSa 2003/1. Szigorodott a befizetés rendje Tagdíj 2003 A MÚOSZ választmánya decemberi ülésén az elnökség javaslatához csatlakozva - a tavalyi összeggel megegyező - tizenkétezer forintban állapította meg az éves tagdíj mértékét. A határozat legfontosabb újdonsága, hogy a tagdíj befizetését határidőhöz köti. - A MÚOSZ a költségvetésének jelentős részét, mintegy harmadát a tagdíjbevételből fedezi, ezért rendkívül fontos, hogy ez az összeg időben a szövetség költségvetésének rendelkezésére álljon - mondta el lapunknak Sőrés Andrásné. A gazdasági igazgató asszony hangsúlyozta: erkölcsileg és gazdálkodási szempontból egyaránt indokolt érvényt szerezni annak, hogy a tagdíj fejében nyújtott szolgáltatásaira kizárólag a tagdíjat megfizető tag legyen jogosult. Ezek finanszírozása - elsősorban a Magyar Sajtó és a MÚOSZ Évkönyv gyártási költségei, valamint a szakosztályok és egyéb rendezvények támogatása ugyanis jelentős terhet ró a szövetségre, ezért a választmány határozata a korábbi évek „nagyvonalúsága” után a tagdíjak, köztük az engedményes tagdíj megfizetésének is, az év június 30-i napjával határidőt szabott. Az aktív tagok tehát tagdíjuk március 31-ig történő megfizetése esetén 2003- ban - a tavalyi négyezer helyett - idén háromezer forintos engedményben részesülnek, azaz kilencezer forintot fizetnek. Azok a tagok pedig, akik június 30-ig nem fizetik be a tagdíjukat, nélkülözni kénytelenek a MÚOSZ havilapját mindaddig, amíg a tagdíjfizetési kötelezettség nem teljesül. (Mindez természetesen érvényes az Évkönyvben, a Magyar Sajtóban és szövetség honlapján rendszeresen közölt egyéb kedvezmények teljes körére, beleértve az üdülést is.) A szankció márciusban lép érvénybe, vagyis a 2002-ben és az azt megelőző években nem fizető tagok először 2003 márciusában szembesülnek mulasztásuk következményével, azaz hiába is keresik postaládájukban az éveken át „ingyen" érkező lapot. Egyedi kérelemre, kizárólag rendkívül indokok alapján engedély adható a 2003-as tagdíj mérséklésére, az igénybe vehető MÚOSZ-szolgáltatások egyidejű csökkentésével - teszi hozzá a gazdasági igazgató. A csökkentés mértéke nem érheti el az aktív tagok tagdíjának 40%-át. Az írásban benyújtott kérelmeket a szociális bizottság bírálja el, és a döntés az elnök ellenjegyzésével lép érvénybe. Hajdú Andrea, a pénzügyi osztály vezetője kéri, hogy azok a tagtársak, akik postai csekken vagy átutalással fizetnek, a közlemény rovatban feltétlenül tüntessék fel az igazolványuk számát, és ha kedvezményt vesznek igénybe, annak indokát is juttassák el faxon (1322-1881) vagy levélben (1062 Bp., Andrássy út 101.), mert kedvezményes befizetésre csak hivatalos igazolás mellett van lehetőség. Vidéki olvasóink lapunkban megtalálják a befizetési csekket; a személyes ügyintézést választók figyelmébe ajánljuk a pénztári nyitvatartás (cikkünk végén közölt) rendjét. Tagdíj: 12 ezer Ft. Március 31-ig befizetőknek: 9 ezer Ft. Kedvezményes tagdíjak: Saját jogú nyugdíjas, nappali tagozaton tanuló diák, gyeden vagy gyesen lévő, regisztrált munkanélküli magánszemély tagok: 2 ezer Ft. Egyéb tagdíjak: - Jogi személy szakmai szervezetek: 18 ezer Ft. - Jogi személy nem szakmai szervezetek: 20 ezer Ft. - Pártoló tagok: 18 ezer Ft. Engedményt csak egy jogcímen lehet igénybe venni, a jogosultságot igazolni kell. Az igazolás módja a tavalyival azonos: - nyugdíjasok: nyugdíjigazoló szelvény; - diákok: nappali tagozatos (!) diákigazolvány; - munkanélküliek és egyéb jövedelempótló támogatásban részesülők: a Munkaügyi Központ vagy az önkormányzat által kiadott igazolás, tárgyévi keltezéssel; gyes, gyed és egyéb gyermekkel kapcsolatos kedvezmény, a munkahely vagy аNK által kiadott igazolás, tárgyévi keltezéssel. Számlaszám: 11706016-20720645 Pénztár: hétfő-péntek 9.00-12.00, szerda 13.00-15.00 óráig is.