Magyar Szó, 1946. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1946-01-01 / 1. szám
4__ Gazdasági és kulturális téren nagy léptekkel halad előre Az üzbék nép 1924-ben alakította meg önálló köztársaságát, amelyet közigazgatásilag a buhari, számárként, taszendi, fergáni és horezmáni tartonányokra valamint a karaik alpaki autonóm körletre osztottak, fel. Üzbegisztán 378.300 ezer négyzetkilométernyi területén 6 millió üzbék, tadzsik és orosz nemzetiségű lakos él. Fővárosa Taskent. Ezen kívül nagyobb városa van, amelyek közül Szamarkand, Buhara és Kekand a világ legrégibb városai közé tartoznak. Üzbeikisztán területének nagyobb része sikság, amelyetészakkelet felől a Tien-Sana hegyláncok határolnak. A sikság legnagyobbrészt homoksivatag és csak elvétve zöldülnek fel a mesterségesen öntözött oázisok. A Szir-Dárja és az Amu- Dárja folyókon élénk hajóforgalmat bonyolítanak le. Az üzbék köztársaság a szovjethatalom idején érte el virágzásának korát. 1925 és 1927 között végrehajtották a földreformot, amely a vidék számos nincstelen földművesét juttatta földhöz háziállathoz és mezőgazdasági szerszámhoz. Az első ötéves terv folyamán 1 milliárd 100 millió rubelt, a második gazdasági terv folyamán pedig ennek a kétszeresét fordították a vidék mezőgazdasági életének fellendítésére. A szovjet hatóságok gondoskodása meghozta eredményét, 1929-ben megalakították az első mezőgazdasági gépállomásokat, amelyek óriási szolgálatokat tettek a vidék kolhozokba társult földműveseknek. A második ötéves terv eredményeként 118 százalékos termelésnövelés mutatkozott Üzbekisztánban. A nehéziparban ugyanekkor 400 százalékkal növelték a termelést. A vidék gazdasági haladottságát bizonyítja az a körülmény is, hogy gazdasági szempontból az üzbék köztársaság vezet a középázsiai szovjetköztárssaságok között. Itt termelik Szovjetunió gyapottermésének 60 százalékát A gazdasági élet átszervezésével és felélesztésével párhuzamosan számos új gazdasági ágat honosítottak meg a szovjet hatóságok. Textilipari tembinátusokat cipőgyárat, varrógépgyárat és számos ipari üzemet létesítettek, amelyek, fokozott termelése újabb üzemek felállítását, tette lehetővé. Az élelmiszerfeldolgozó ipar kifejlesztésével egyidőben fellendült az épületanyagipar is. A cári időkben kitermelt évi 13.200 tonnával szemben 1937-ben 365.000 tonnára növekedett a naftatermelés. Az utóbbi időben a márvány-feldolgozó ipar is erősen fellendült 1947-ben megkezdtéka csircsiki villamossági vegyi kombinátus és a nagy műhágyagyártó kombinátus építését. A harmadik ötéves terv folyamán felépítették az alamaliki rézfeldolgozó kombinátust. A szovjet hatóságok óriási méretű vizihajtású villanytelepeket létesítettek Taskentban, Fergánban, Szamarkandban és Buháriban. Üzbekisztánban, mint a többi középázsiai szovjetköztársaság területén is, s jára mesterséges csatornahálózatot építettek ki. A termőföld kétharmadán gyapotot termelnek. Egyes kolhozokban 100 méter mázsa gyapot is termett hektáronként. A szovjet hatóságok 104 kolhozparasztot tüntettek ki a termelés eredményes növeléséért. A vidéken termelt lucerna pompás eledelt nyújt az állatalmák, a középázsiai kandzsut és kent növényfajtákból pedig étolajat préselnek. A kaucsukfa, szőlő és gyümölcstermelés szintén számos embernek ad megélhetést a köztársaságban. Nagy kiterjedésű földeket vetettek be busával árpával és rizzsel (Szovjetunió össztermelésének 50 százaléka). A szovjethatalom alatt fellendült az állattenyésztés is. 1939-ben 2 millió 801.000 juhot, 1,189.000 kecskét, 1,410.900 szarvasmarhát 381400 lovat, 305.500 öszvért és 48.300 tevét számláltak össze a köztársaság területén. A selyemhernyó tenyésztés tekintetében Üzbekisztán megelőz minden szovjetköztársaságot. A Fergáni csatorna kiépítése Az üzbék szovjetköztársaság mezőgazdasági életében nagy fellendüla mutatkozott a Fergáni-csatorna kiépítése után. Ez a csatorna a minga nemében a világ legnagyobb mesterséges vizműtelepei közé tartozik. A Fergáni csatornát 1939-ben rekordidő alatt (40—50 nap) építették ki. A csatorna két részből áll, amelyiket a Kara-Darja folyó köt össze. Az építkezésben 160.000 munkás vett részt A Fergáni csatorna kiépítése a szocialista munka remek példája. Középázsia köztársaságai közül Üzbekisztánnak van a legfejlettebb vasúti hálózata Az Arál-tavon állandó hajóközlekedést bonyolítanak le. Üzbegisztán nagyobb városai és a szomszédos köztársaságok között légiforgalommal tartják fenn az összeköttetést. Fellendült "kulturélet A Nagy Októberi Forradalom előtt Üzbekisztán a cári Oroszország kizsákmányolt gyarmata volt. A vidéken összesen 160 iskola működött, amelyeket kizárólag az orosz tisztviselők és a gazdagabb embereik gyermekei látogattak. A szovjethatalom megnyitotta a munkások és parasztok előtt a művelődés legszélesebb távlatait. Bevezették a kötelező elemi iskolai oktatást, aminek eredményeképpen 1939 ben a köztrsaság területén 3.013 elemi iskola működött 470.000 beiratkozott tanulóval. Ezenkívül 1.376 nem teljes középiskolát és 282 gimnáziumot állítottak fel a szovjethatalom idején. A középiskolákat több mint 500.000 tanuló látogatta. A köztársaságban 4.835 intézményt létesítettek amelyeket a még nem iskolaköteles gyermekek látogattak. A 227 gyermekotthonban 36.700 gyermeket gondoznak Uzbekisztán 29 magasabb tudományos intézményébe 17.500 egyetemi hallgató iratkozott be. A tecnnikai középiskolák tanulóinak ez ma 106-ról 20.200-ra növekedett. A karakalpaki autonóm körletben tanárképző főiskolát állítottak fel. 1939-ben 2.557 kulturegyesület és klub működött az üzbék szovjetköztársaságban. 1.441 könyvtárban 2.158.000 könyv áll a polgárok rendelkezésére. A munkások és parasztok kulturális igényeinek kielégítését szolgálja 562 mozi és a 13 kulturpihenő park is. Üzbekisztánban 44 nemzeti színház működik, amelyek közül 13 a kolhozparasztok kulturbizottságainak vezetése alatt áll. A vidék gazdasági életének fellendítése céljából számos tudományos kutató intézetet állítottak fel a szovjet hatóságok. A honvédő háború folyamán az üzbék nép részt vett a szovjet haza védelmében. Az üzbék katonák a Szovjetunió többi népeivel vállvetve küzdöttek a megszállók kiűzéséért. Az otthonmaradottak ugyanekkor állandóan növelték a termelést, hogy biztosítsák a hadsereg és a lakosság ellátását. Durdenev Harcsak, az üzbék nemzetiségű néphős tetteit ismeri Szovjetunió valamennyi népe. A kulturmunkások és a művészek is hozzájárultak a szovjet népek háborús erőfeszítéséhez. Új műveket alkottak, a frontokon és a műhelyekben előadásokat tartottak, hogy felvidítsák a harcosokat és a dolgozókat. Haszirova Halima népszínésznő, a taskenti opera tagja és Hanum Tamara népszinésznő munkájukért megkapták a Sztálin-díjat. A hátországban dolgozó ifjak páncélvonatot ajándékoztak a Vörös Hadseregnek. Az üzbék kolhozparasztok fiaikat a harctérre küldték, ők maguk pedig otthon végeztek hősies munkát és jelentősen hozzájárultak a hadsereg valamint a felszabadított területek lakosságának élelmezéséhez. Az üzbék szovjetköztársaság népe, mint Szovjetunió többi népe is bebizonyította, hogy kellőképpen értékeli a Nagy Októberi Forradalom vívmányait és mindenkor készen áll a szocialista haza megvédésére. A háború befejezése után a leszerelt harcosok visszatértek öttusáikba, ahol folytatják a forradalom nagy vívmányainak elmélyítését. . • U&b a Szovjetunió megalakulása óta Magyar Sz 5 I. i. TMMtiá szovjetítOH^u Hogyan élnek a munkásország írói ? Ötmillió lakása van az ázsiai Üzbegisztárnak és a cárizmus alatt csak mintegy százezren tudtak inni-olvasmi. Ma 227 újság jelenik meg ebben a szovjetköztársaságban; ezek közül 131 az eddig nem ismert, vagy legalábbis nem elismert üzbég irodalmi nyelven. 1942 elején Szovjetoroszországban 6547 újság jelent meg összesen negyvenmilliós példányszámban. 1758 volt közöttük az orosz nyelvű újság. Hatalmas tevékenységet fejt ki az állami könyvkiadó, a „Knyiga“. A Forradalom óta 820.000 könyvet adtak ki, 111 nyelven, tizbit kötetben. A könyvek mintegy 10%-a a háború alatt jelent meg. Csak Gorkij könyvei 42 millió kötetben, 66 nyelven jelentek meg 27 év alatt. Érdekes talán megemlíteni, hogy a cárizmus alatt mindössze 8 nyelven és egymilliós példányszámban jelentek meg a nagy író művei. Tolsztoj 24 milliós példányszámban, 65 nyelven; Puskin 42 milliós példányszámban, 72 nyelven jelent meg Elgondolkoztató számok ezek. Bizonyítják a szovjetország népeinek felülmúlhatatlanul magas tudásszomját. Bizonyítják egyben azt is, hogy az állam minden erejével támogatja a legszélesebb néprétegek fejlődését. A klasszikus oroszok közül Csehov 53, Turgenyev 37, Gogolj 29, Lermontov 26, Sevcsenko ukrán költő 7 nyelven jelent meg. Nagy példányszámban és több nyelven jelentek meg a nagy fehérorosz írók Jakub Kolozs és Jankó Kpala; az ukrán Tycsínya; az örmény Tumanjan és Sirvanadze művei. A kaukázusiak közül a XX. század Homérosza — ahogy Gorkij nevezte —, Szulejman Sztruszki és Dzsambul népszerűek Oroszország többi nyelvein is. Ukrajnában például 1796-tól— 1917-ig mindössze háromezer könyv jelent meg, míg a Forradalom utáni első tíz esztendőben több mint tízezer. A felszabadulás óta Ukrajnában, Fehéroroszországban, Moldáviában és Karéliában tizennégyezer könyvjelent meg és ma is megjelenik 920 újság. Az oroszországi Írók a Szovjet Írók Szövetkezetében tömörülnek- Ezenkívül az állam is fenntart egy u. n. „Irodalmi Alap“-ot. A két intézményt nem a tagdíjakból tartják fenn, hiszen a tagdíj csak 25, illetve 30 rubel évenként A színházak és könyvkiadóhivatalok ezekkel az intézményekkel ejtik meg tiszteletdíj-elszámolásukat. Tiszteletdíjat kötelesek fizetni a színházak és kiadók a klasszikusok előadott, vagy kinyomtatott művei után is, így az Irodalmi Alap fennállásának első négy esztendejében 40 millió rubel tiszteletdíjat kapott, 1939-ben 12 millió rubel volt a tiszteletdíjak összege. Kilet és félmilliót fordítottak az írók közvetlen segélyezésére, a többiből üdülőházakat és nyaralótelepeket alapítottak. Maga a szovjet kormány busz fényűzéssel berendezett villát adományozott az íróknak Moszkva környékén. Ezekben a villákban 76 dolgozószoba van. Vannak ilyen üdülők és nyaralótelepek a Kaukázusban, a krímifélszigeten, Ukrajnában és Középoroszországban is. Az irók üdülőtelepeivel szomszédos nyaralóhelyeken nyaralnak az irók családtagjai, akik csak nappal érintkezhetnek az írókkal, nehogy megzavarják éjszakai vagy hajnali munkájukban. 1939-ben 1737 ismert szovjetiró vette igénybe az üdülőhelyeket. Ezenfelül szanatóriumok és klubok állnak az írók rendelkezésére. A klubokban színház, mozi, könyvtár, vendéglő és olvasóterem várja a vendégeket. Minden írónak évenként kéthavi üdülési szabadságra van j° ha. Ezek után érthető, hogy kilencszáz író önként jelentkezett fegyveres szolgálatra. Az ismertebb szovjet írók közül Tolsztoj Alekszej, Ehrenburg Ilja, Solohov Mihail, Groszman Vaszolij, Szimonov Konstantin, Szobojev Leonid, Tihonov Nikolaj, Gorbatov Borisz éveket, vagy legalább is hosszú hónapokat töltött a fronton. __Magyar nyelven is meglehetősen ismertek Furrimov (Csatajev), Tarasiv (Csokoládé), Katajev (Hajrá), Bogdanov (Az első lány), Tretiakov (Dert-Li- Hua, a kínai diák) Ilf és Petrov (Tíz három szék, Szovjetmilliomos), Szejfulina (A kuruzsló) és persze Ehrenburg, akink aránylag a legtöbb regénye jelent meg magyar nyelven. Ez csak néhány idevetett adat az előttünk még mindig annyira ismeretlen Szövi Oroszországból, ahol milliós példányszámokban jelennek meg a könyvek, nemzetiségi nyelvek kelnek új életre, népi tehetségek százai, ezrei és tízezrei élnek új, alkotó, kiteljesedett életet. Vájjon tizenkét év alatt akadt-e Náci-Németországban csak egyetlen jelentős iöte? Vájjon a magyar sötétség legszomorúbb esztendeiben akadt-e csak egyetlen jelentőségteljes alkotás magyar nyelven? Ez is különbség az épülő és építő Szovjetoroszország és a fasiszta reakció között. Az egyik tudást és világosságot, a másik tudatlanságot, sötétséget elnyomást és vértengert teremtett. — ESPERANTO TÍZPERC A R.Adóban. Radio Stado Esperanto Sekolo, Moravska-Ostrava. Cehoslovakia minden kedden 22.30 órakor rövid esperanto adást sugároz. Ez az állomás még a háború előtt tanulásra buzdította az esperanto nyelv híveit. Jelenleg csak csehszlovákiai eseményeket és esperanto híreket közöl Az esperantisták üdvözleteiket, kívánságaikat és esetleges észrevételeiket a rádióállomás címére küldhetik. Jurisrtulklónika Cacha Guitry-t a világhírű bírű francia szinász-íót népbíróság elé állítják a megszálltal való együttműködése miatt. ★ A felszabadulás óta 142 előadást rendezett a kragujeváci Kerületi Színház, amely a környéket is gyakran felkereste. A színház állandó, huszonnyolctagú zenekara 12 hangversenyt rendezett, __ ★ 767 irni-olvasni nem tudó és Kragujevácon, akik részére most tanfolyamokat indítottak. A tanulók nagyobb részben nők, átlagban 30—40 év közöttiek. ★ Varsóban nagy ünnepélyességgel mutatták be az első jugoszláv filmet, a ,,Szabadság lépései“-t. A zsúfolt színházteremben megjelentek a kormány tagjai, a diplomáciai kar és a politikai és kulturális egyesületek képviselő. A bemutató előtt előadásban ismertették a jugoszláviai Képfelszabadító Harcok történetét és Jugoszlávia jelenlegi helyzetét. ★ A Franciaországból elrabolt több mint 6000 műtárgyat most szállítják vissza Németországból. ★ Nusics: Minisztarkáját bemutatták a moszkvai „Szovjet“ színházban. A vígjátékot J. Zavadszki rendezte. Négyesztendős szünet után most nyílt meg Moszkvában az Állami Színházi Múzeum, amely egyben fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli. ★ Az elbassani új Kulturotthonban Dimitar Suterski, ismert albán író előadást tartott Jugoszláviáról. Dobroven Iszaja híres szovjet karmester, nagy sikerrel mutatkozott be a londoni Alberthall közönsége előtt. Különösen nagy tapsot kapott Csajkovszkij ötödik szimfóniájának vezényléséért. ★ Chopin-ciklust rendezett a moszkvai filharmónia. A hangversenyeken 16 zongoraművész vett részt, köztük olyanok is, akik a varsói zongoraversenyen nemzetközi első díjakat nyertek. ★ Néhány nappal ezelőtt halt meg hollyhoodban Theodor Dreiser, a világhírű amerikai író. Különösen nagy sikert aratott annak idején magyar nyelven is megjelent regénye, az Amerikai tragédia. A biljeniai „Filip Visnyics", kulturegyesület tiszteletbeli tagjává és örökös elnökévé választotta dr. Kecmanovics Vojiszlávot, Bosznia és Hercegovina nemzetgyűlésének elnökét. Szovjetunióban már hónapok óta készülnek Konsztantin Dimitrijevics Usinszki, az orosz pedagógiai tudomány megalapítója halála 75-ik évfordulójának megünneplésére. Usinszki munkájának jelentőégéről szólva Kalinin 1941-ben kiemelte, hogy a nagy tudós pedagógiai eszméit csak azocialista társadalomban lehet teljesen megvalósítani. Az évfordulót tryébként a Szovjetunióval való kulturális együttműködésre alakult szerbiai egyesület is megünnepli. ★ Berszenyev moszkvai színész és Mdivani szovjet filmíró a közelmúltban Jugoszláviában jártak az „Új Jugoszlávia" cimű film felvételezése végett. Moszkvába való visszatérésük után a Szovjetszkoje Iszkusztvo című lapban meleghangú cikket írtak a ljubljanai népszinte eredményes működéséről és kiemelik, hogy a lyubljanai színház a legelsők között áll Juggoszláviában. A prijepoljei gimnázium négyévi szünet után Smét megnyitotta kapuit. Eddig 130 tanuló iratkozott be. Az intézet mellé internátust is létesítitek, amilkben azokat a szegény tanulóia helyezik el, akiknek a szülei éle+*~ke vesztették a népfelszabadító harcokban.