Magyar Szó, 1946. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1946-01-01 / 1. szám

4__ Gazdasági és kulturális téren nagy léptekkel halad előre Az üzbék nép 1924-ben alakította meg önálló köztársaságát, amelyet közigazgatásilag a buhari, számár­ként, taszendi, fergáni és horezmáni tarto­nányokra valamint a karaik al­­pa­ki autonóm körletre osztottak, fel. Üzbegisztán 378.300 ezer négy­zetkilométernyi területén 6 millió üzbék, tadzsik és orosz nemzetisé­gű lakos él. Fővárosa Taskent. Ezen kívül nagyobb városa van, ame­lyek közül Szamarkand, Buh­ara és Kekand a világ legrégibb városai közé tartoznak. Üzbeikisztán területének nagyobb része sikság, amelyet­­északkelet fe­lől a Tien-Sana hegyláncok hatá­rolnak. A sikság legnagyobbrészt homoksivatag és csak elvétve zöl­dülnek fel a mesterségesen öntözött oázisok. A Szir-Dárja és az Amu- Dárja folyókon élénk hajóforgalmat bonyolítanak le. Az üzbék köztársaság a szovjet­hatalom idején érte el virágzásá­nak korát. 1925 és 1927 között vég­rehajtották a földreformot, amely a vidék számos nincstelen földműve­sét juttatta földhöz háziállathoz és mezőgazdasági szerszámhoz. Az el­ső ötéves terv folyamán 1 milliárd 100 millió rubelt, a második gazda­sági terv folyamán pedig ennek a kétszeresét fordították a vidék me­zőgazdasági életének fellendítésé­re. A s­z­o­v­j­e­t h­at­ósá­gok gondosko­dása meghozta eredményét, 1929-ben megalakították az első mezőgazda­sági gépállomásokat, amelyek óri­ási szolgálatokat tettek a vidék kol­hozokba társult földműveseknek. A második ötéves terv eredményeként 118 százalékos termelésnövelés mu­tatkozott Üzbekisztánban. A nehéz­­iparban ugyanekkor 400 százalék­kal növelték a termelést. A vidék gazdasági haladottságát bizonyít­ja az a körülmény is, hogy gazda­sági szempontból az üzbék köztár­saság vezet a középázsiai szovjet­­köztárssaságok között. Itt termelik Szovjetunió gyapottermésének 60 százalékát A gazdasági élet átszer­vezésével és felélesztésével párhu­zamosan számos új gazdasági ágat honosítottak meg a szovjet hatósá­gok. Textilipari tem­binátusokat ci­pőgyárat, varrógépgyárat és számos ipari üzemet létesítettek, amelyek, fokozott termelése újabb üzemek felállítását, tette lehetővé. Az élel­­miszerfeldolgozó ipar kifejlesztésé­vel egyidőben fellendült­ az épület­anyagipar is. A cári időkben kiter­melt évi 13.200 tonnával szemben 1937-ben 365.000 tonnára növeke­dett a naftatermelés. Az utóbbi időben a márvány-feldolgozó ipar is erősen fellendült 1947-ben meg­kezdték­­a csircsiki villamossági ve­gyi kombi­nátus és a nagy műhá­­gyagyártó kombinátus építését. A harmadik ötéves terv folyamán fel­építették az alamaliki rézfeldolgozó kombinátust. A szovjet hatóságok óriási méretű vizihajtású villanyte­­lepeket létesítettek Taskentban, Fergánban, Szamark­an­db­an és Bu­­háriban. Üzbekisztánban, mint a többi kö­­zépázsiai­ szovjetköztársaság terü­letén is, s jára mesterséges csatorna­­hálózatot építettek ki. A termőföld kétharmadán gyapotot termelnek. Egyes kolhozokban 100 méter má­zsa gyapot is termett hektáronként. A szovjet hatóságok 104 kolhozpa­rasztot tüntettek ki a termelés e­­redményes növeléséért. A vidéken termelt lucerna pompás eledelt nyújt az állatalmák, a középázsiai kandzsut és kent növényfajtákból pedig étolajat préselnek. A kau­­csukfa, szőlő és gyümölcstermelés szintén számos embernek ad meg­élhetést a köztársaságban. Nagy ki­­terjedésű földeket vetettek be bu­sával árpával és rizzsel (Szovjet­unió össztermelésének­­ 50 százalé­ka). A szovjethatalom alatt fellendült az állattenyésztés is. 1939-ben 2 millió 801.000 juhot, 1,189.000 kecs­két, 1,410.900 szarvasmarhát 381400­ lovat, 305.500 öszvért és 48.300 tevét számláltak össze a köz­társaság területén. A selyemhernyó tenyésztés tekintetében Üzbekisz­­tán megelőz minden szovjetköztár­­saságot. A Fergáni csatorna kiépítése Az üzbék szovjetköztársaság me­­zőgazdasági életében nagy fellendü­la mutatkozott a Fergáni-csatorna kiépítése után. Ez a csatorna a min­ga nemében a világ legnagyobb mesterséges vizműtelepei közé tar­tozik. A Fergáni csatornát 1939-ben rekordidő alatt (40—50 nap) építet­ték ki. A csatorna két részből áll, amelyiket a Kara-Darja folyó köt össze. Az építkezésben 160.000 munkás vett részt A Fergáni csatorna kiépítése a szocialista munka remek példája. Középázsia köztársaságai közül Üzbekisztánnak van a legfejlettebb vasúti hálózata Az Arál-tavon ál­landó hajóközlekedést bonyolítanak le. Üzbegisztán nagyobb városai és a szomszédos köztársaságok között légiforgalommal tartják fenn az összeköttetést. Fellendül­t "kultur­élet A Nagy Októberi Forradalom előtt Üzbekisztán a cári Oroszor­szág kizsákmányolt gyarmata volt. A vidéken összesen 160 iskola mű­ködött, amelyeket kizárólag az orosz tisztviselők és a gazdagabb embereik gyermekei látogattak. A szovjethatalom megnyitotta a mun­kások és parasztok előtt a művelő­dés legszélesebb távlatait. Bevezet­ték a kötelező elemi iskolai okta­tást, aminek eredményeképpen 1939 ben a köz­trsaság területén 3.013 elemi iskola működött 470.000 be­iratkozott tanulóval. Ezenkívül 1.376 nem teljes középiskolát és 282 gimnáziumot állítottak fel a szovjethatalom idején. A középis­kolákat több mint 500.000 tanuló látogatta. A köztársaságban 4.835 intézményt létesítettek amelyeket a még nem iskolaköteles gyermekek látogattak. A 227 gyermekotthon­ban 36.700 gyermeket gondoznak Uzbekisztán 29 magasabb tudo­mányos intézményébe 17.500 egye­temi hallgató iratkozott be. A tecn­nikai középiskolák tanulóinak ez ma 106-ról 20.200-ra növekedett. A karakalpaki autonóm körletben ta­nárképző főiskolát állítottak fel. 1939-ben 2.557 kulturegyesület és klub működött az üzbék szovjet­­köztársaságban. 1.441 könyvtárban 2.158.000 könyv áll a polgárok ren­delkezésére. A munkások és parasz­­tok kulturális igényeinek kielégíté­sét szolgálja 562 mozi és a 13 kul­­turpihenő park is. Üzbekisztánban 44 nemzeti színház működik, ame­lyek közül 13 a kolhozparasztok kulturbizottságainak vezetése alatt áll. A vidék gazdasági életének fel­lendítése céljából számos tudomá­nyos kutató intézetet állítottak fel a szovjet hatóságok. A honvédő háború folyamán az üzbék nép részt vett a szovjet haza védelmében. Az üzbék katonák a Szovjetunió többi népeivel váll­vetve küzdöttek a megszállók ki­űzéséért. Az otth­onmaradottak ugyanekkor állandóan növelték a termelést, hogy biztosítsák a had­sereg és a lakosság ellátását. Dur­­denev Harcsak, az üzbék nemzeti­ségű néphős tetteit ismeri Szovjet­unió valamennyi népe. A kultur­­munkások és a művészek is hozzá­járultak a szovjet népek háborús erőfeszítéséhez. Új műveket alkot­tak, a frontokon és a műhelyekben előadásokat tartottak, hogy felvi­dítsák a harcosokat és a dolgozó­kat. Haszirova Halima népszínész­­nő, a taskenti opera tagja és Ha­num Tamara népszinésznő munká­jukért megkapták a Sztálin-díjat. A hátországban dolgozó ifjak páncél­vonatot ajándékoztak a Vörös Had­seregnek. Az üzbék kolhozparasz­tok fiaikat a harctérre küldték, ők maguk pedig otthon végeztek hősi­es munkát és jelentősen hozzájá­rultak a hadsereg valamint a fel­szabadított területek lakosságának élelmezéséhez. Az üzbék szovjetköztársaság né­pe, mint Szovjetunió többi népe is bebizonyította, hogy kellőképpen értékeli a Nagy Októberi Forrada­lom vívmányait és mindenkor ké­szen áll a szocialista haza megvé­désére. A háború befejezése után a leszerelt harcosok visszatértek ött­usáikba, ahol folytatják a forra­dalom nagy vívmányainak elmélyí­tését. . •­ U&b a Szovjetunió megalakulása óta Magyar Sz 5 I. i. TMMtiá szovjetítOH^u Hogyan élnek a munkásország írói ? Ötmillió lakása van az ázsiai Üzbegisztá­rnak és a cárizm­us alatt csak mintegy százezren tudtak inni-olvasmi. Ma 227 új­ság jelenik meg ebben a szov­­jetköztársaságban; ezek közül 131 az eddig nem ismert, vagy legalábbis nem elismert üzbég irodalmi nyelven. 1942­ elején Szovjetoroszor­­szágban 6547 újság jelent meg összesen negyvenmilliós pél­dányszámban. 1758 volt közöt­tük az orosz­ nyelvű újság. Hatalmas tevékenységet fejt ki az állami könyvkiadó, a „Knyiga“. A Forradalom óta 820.000 könyvet­ adtak ki, 111 nyelven, tizbi­­t kötetben. A könyvek mintegy 10%-a a há­ború alatt jelent meg. Csak Gor­kij könyvei 42 millió kötetben, 66 nyelven jelentek meg 27 év alatt. Érdekes talán megemlíte­ni, hogy a cárizmus alatt mind­össze 8 nyelven és egymilliós példányszámban jelentek meg a nagy író művei. Tolsztoj 24 mil­liós példányszámban, 65 nyel­ven; Puskin 42 milliós példány­­számban, 72 nyelven jelent meg Elgondolkoztató számok ezek. Bizonyítják a szovjetország né­peinek felülmúlhatatlanul ma­gas tudásszomját. Bizonyítják egyben azt is, hogy az állam minden erejével támogatja a legszélesebb néprétegek fejlő­dését. A klasszikus oroszok közül Csehov 53, Turgenyev 37, Go­­golj 29, Lermontov 26, Sevcsen­­ko ukrán költő 7 nyelven jelent meg. Nagy példányszámban és több nyelven jelentek meg a nagy fehérorosz írók Jakub Kolozs és Jankó K­pala; az uk­rán Ty­csíny­a; az örmény Tu­­manjan és Sirvanadze művei. A kaukázusiak közül a XX. szá­zad Homérosza — ahogy Gorkij nevezte —, Szulejman Sztruszki és Dzsambul népszerűek Orosz­ország többi nyelvein is. Ukrajnában például 1796-tól— 1917-ig mindössze háromezer könyv jelent meg, míg a Forra­dalom utáni első tíz esztendő­ben több mint tízezer. A felsza­badulás óta Ukrajnában, Fehér­­oroszországban, Moldáviában és­ Karéliában tizennégyezer könyv­­jelent meg és ma is megjelenik 920 újság. Az oroszországi Írók a Szov­­jet Írók Szövetkezetében tömö­rülnek- Ezenkívül az állam is fenntart egy u. n. „Irodalmi Alap“-ot. A két intézményt nem a tagdíjakból tartják fenn, hiszen a tagdíj csak 25, illetve 30 rubel évenként A színházak és könyvkiadóhivatalok ezekkel az intézményekkel ejtik meg tiszteletdíj-elszámolásukat. Tisz­teletdíjat kötelesek fizetni a színházak és kiadók a klassziku­sok előadott, vagy kinyomtatott művei után is, így az Irodalmi Alap fennállásának első négy esztendejében 40 millió rubel tiszteletdíjat kapott, 1939-ben 12 millió rubel volt a tiszteletdíjak összege. Kilet és félmilliót for­­dítottak az­­ írók közvetlen segé­lyezésére, a többiből üdülőháza­kat és nyaralótelepeket alapítot­tak. Maga a szovjet kormány busz fényűzéssel berendezett villát adományozott az íróknak Moszkva környékén. Ezekben a villákban 76 dolgozószoba van. Vannak ilyen üdülők és nyaraló­telepek a Kaukázusban, a krími­­félszigeten, Ukrajnában és Kö­­­zéporoszországban is. Az irók üdülőtelepeivel szomszédos nya­ralóhelyeken nyaralnak az irók családtagjai, akik csak nappal érintkezhetnek az írókkal, ne­hogy megzavarják éjszakai vagy hajnali munkájukban. 1939-ben 1737 ismert szovjetiró vette igénybe az üdülőhelyeket. Ezen­felül szanatóriumok és klubok állnak az írók rendelkezésére. A klubokban színház, mozi, könyv­tár, vendéglő és olvasóterem várja a vendégeket. Minden írónak évenként két­havi üdülési szabadságra van j° ha. Ezek után érthető, hogy ki­­lencszáz író önként jelentkezett fegy­veres szolgálatra. Az ismertebb szovjet írók kö­zül Tolsztoj Alekszej, Ehren­­burg Ilja, Solohov Mihail, Groszman Vaszolij, Szimonov Konstantin, Szobojev Leonid, Tihonov Nikolaj, Gorbatov Bo­risz éveket, vagy legalább is hosszú hónapokat töltött a fron­ton. __Magyar nyelven is meglehe­tősen ismertek Furri­­mov (Csa­tajev), Tarasiv (Csokoládé), Katajev (Hajrá), Bogdanov (Az első lány), Tretiakov (Dert-Li- Hua, a k­ínai diák) Ilf és Petrov (Tíz három szék, Szovjetmillio­mos), Szejfulina (A kuruzsló) és persze Ehrenburg, akink­ arány­lag a legtöbb regénye jelent meg magyar nyelven. Ez csak néhány idevetett adat az előttünk még mindig annyira ismeretlen Szövi Oroszország­ból, ahol milliós példányszámok­­ban jelennek meg a könyvek, nemzetiségi nyelvek kelnek új életre, népi tehetségek százai, ezrei és tízezrei élnek új, alkotó, kiteljesedett életet. Vájjon tizenkét é­v alatt akadt-e Náci-Németországban csak egyetlen jelentős i­ö­te? Vájjon a magyar sötétség leg­­­szomorúbb esztendeiben akadt-e csak egyetlen jelentőségteljes alkotás magyar nyelven? Ez is különbség az épülő és építő Szovjetoroszország és a fasiszta reakció között. Az egyik tudást és világosságot, a másik tudatlanságot, sötétséget elnyo­mást és vértengert teremtett. — ESPERANTO TÍZPERC A R.Adóban. Radio Stado Esperan­to Sekolo, Moravska-Ostrava. Ceho­slovakia minden kedden 22.30 óra­kor rövid esperanto adást sugároz. Ez az állomás még a háború előtt tanulásra buzdította az esperanto nyelv híveit. Jelenleg csak csehszlo­vákiai eseményeket és esperanto hí­reket közöl Az esperantisták üdvöz­leteiket, kívánságaikat és esetleges észrevételeiket a rádióállomás címé­re küldhetik. Jurisrtu­lklónika Cacha Guitry-t a világhírű bírű francia szinász-í­ót népbí­­róság elé állítják a megszáll­tal való együttműködése miatt. ★ A felszabadulás óta 142 elő­adást rendezett a kragujeváci Kerületi Színház, amely a kör­nyéket is gyakran felkereste. A színház állandó, huszonnyolctagú zenekara 12 hangversenyt ren­dezett, __ ★ 767 irni-olvasni nem tudó és Kragujevácon, akik részére most tanfolyamokat indítottak. A ta­nulók nagyobb részben nők, át­lagban 30—40 év közöttiek. ★ Varsóban nagy ünnepélyes­séggel mutatták be az első jugo­szláv filmet, a ,,Szabadság lépé­­sei“-t. A zsúfolt színházterem­ben megjelentek a kormány tagjai, a diplomáciai kar és a politikai és kulturális egyesüle­tek képviselő. A bemutató előtt előadásb­an ismertették a jugo­szláviai Kép­felszabadító Harcok történetét és Jugoszlávia jelen­legi helyzetét. ★ A Franciaországból elrabolt több mint 6000 műtárgyat most szállítják vissza Németországból. ★ Nusics: Minisztarkáját bemu­tatták a moszkvai „Szovjet“ színházban. A vígjátékot J. Za­­vadszki rendezte. Négyesztendős szünet után most nyílt meg Moszkvában az Állami Színházi Múzeum­, amely egyben fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli. ★ Az elbassani új Kulturotthon­­ban Dimitar Suterski, ismert albán író előadást tartott Jugo­szláviáról.­­ Dobroven Iszaj­a híres szov­jet karmester, nagy sikerrel mu­tatkozott be a londoni Albert­­hall közönsége előtt. Különösen nagy tapsot kapott Csajkovszkij ötödik szimfóniájának vezény­léséért. ★ Chopin-ciklust rendezett a moszkvai filhar­mónia. A hang­versenyeken 16 zongoraművész vett részt, köztük olyanok is, ak­ik a varsói zongoraversenyen nemzetközi első díjakat nyer­tek. ★ Néhány nappal ezelőtt halt meg hollyh­oodban Theodor Dreiser, a világhírű amerikai író. Különösen nagy sikert ara­tott annak idején m­agyar nyel­ven is megjelent regénye, az Amerikai tragédia. A biljeniai „Filip Visnyics", kulturegyesület tiszteletbeli tag­jává és örökös elnökévé válasz­totta dr. Kecmanovics Vojiszlá­­vot, Bosznia és Hercegovina nemzetgyűlésének elnökét. Szovjetunióban már hónapok óta készülnek Konsztantin Di­­mitrijevics Usinszki, az orosz pedagógiai tudomány megalapí­tója halála 75-ik évfordulójának megünneplésére. Usinszki mun­kájának jelentő­égéről szólva Kalinin 1941-ben kiemelte, hogy­ a nagy tudós pedagógiai eszmé­it csak a­zocialista társadalom­ban lehet teljesen megvalósíta­ni. Az évfordulót t­ryébként a Szovjetunióval való kulturális együttműködésre alakult szer­biai egyesület is megünnepli. ★ Berszenyev moszkvai színész és Mdivani szovjet filmíró a kö­zelmúltban Jugoszláviában jár­tak az „Új Jugoszlávia" cimű­ film felvételezése végett. Moszkvába való visszatérésük után a Szov­­jetszkoje Iszkusztvo című­ lap­ban meleghangú cikket írtak a ljubljanai népszinte eredmé­nyes működéséről és kiemelik, hogy a lyubljanai színház a leg­elsők között áll Juggoszláviában. A prijepoljei gimnázium négy­évi szünet után Smét megnyi­totta kapuit. Eddig 130 tanuló­ iratkozott be. Az intézet mellé­ internátust is létesíti­tek, amilk­ben azokat a szegény tanulói­a helyezik el, akiknek a szülei éle+*~ke vesztették a népfelsza­badító harcokban.

Next