Magyar Szó, 1946. augusztus (3. évfolyam, 180-206. szám)

1946-08-01 / 180. szám

MN­. I. Magyar Szó „Kitartó munka kell és a magyarság teljes számban a Népfront táborában lesz" Dr. Strelitzky Dénes a szuboticai Népfront kerületi végrehajtóbizottságának új elnöke Szubotica kerület Népfrontjának­­ plénumát hétfőn régijel kilenc órára h­ívta össze a kerületi Népfront ve­zetősége. A palicsi nagyvendégló hatalmas előadótermét ez alkalomra feldíszítették; szláv és magyar jel­mondatok hirdették az itt élő nem­zetiségek demokratikus mozgalmá­nak célkitűzéseit, az egyenlőséget, testvériséget és az elszánt harcot országunk újjáépítéséért. Mint vendég a gyűlésen megje­lent a Vajdasági Főbizottságtól Be­bes Péter, a belügyi osztály refe­rense és Momcsilovics Momcsilo, a tar­tományi Népfront főtitkára. A napirend első pontjaként Tik­­vicki Géza, a kerületi Népfront tit­kára tartotta meg beszámolóját a politikai helyzetről. A külpolitikai helyzetről szólva, megemlékezett a háború befejezése óta történt jelen­tősebb világpolitikai eseményekről. Vázolta a békeértekezletet előké­szítő tanácskozások jellegét és rá­mutatott azokra a jelenségekre, melyek arra mutatnak, hogy az an- ■ golszász politikára a nyugati reak­ciós erők mily érezhető és erősbbö­­dő befolyást gyakorolnak. Érezhető volt ez különösen a jugoszláv és az olasz határ megállapítása körüli vi­tában, amelyben Jugoszlávia min­den tekintetben jogos és igazságos­­ követeléseit Trieszt és Julia tarto-­­­mánnyal kapcsolatban egyedül a­­ Szovjet Szövetség támogatta, míg a­­ nyugati angolszász szövetségeseink­­ az ellenség táborában küzdő Olasz­ország igényeit támogatták. A belpolitikai helyzettel foglal­kozva,­­Mihajlovics­­ Drazsának, a­­ szerb nép árulójának tárgyalását is­merteti megemlítette hogy ez a­ tárgyalás világos fényt vetett nem­csak Drázsa és munkatársai, de Pé­ter király és az emigrációban élő , egész kormányának áru­lására. „A­­ nép igazságos ítélete — mondotta­­ nemcsak Mihajlovics Drázsára és áruló bandájára sújtott le, hanem a múlt egész népellenes uralmára.” Foglalkozva dr. Jovánovics Dra­­goljubnak, a­­ szerb parasztpárt ” meghasonlott elnökének szégyenle­­­­tes magatartásával, rámutatott arra, hogy a Népfrontunk eddig jól álcá­zott „szövetségese” megmutatta igazi arcát, hogy gyűlöli a népural­mat, hogy ellensége népeink szabad­ságának és mindazoknak a vívmá­nyoknak, amelyért éppen az ő párt­jának parasztjai ezrével hullatták vérüket. Pártja megtagadta őt, par­lamentünk és választókerületének népe megvonta tőle mandátumát és az egész ország dolgozó népének megvetésével sorakozik Gro­ és Su­­basics után .Továnovics Dragolyub is azoknak a táborába, akik ellen­ségei az ország rendjének és nép­uralmunknak. A reakciónak azzal a híresztelésé­vel foglalkozva, hogy — „Veszély­ben az egyház!” — hangsúlyozza, hogy az most már mindenki előtt világos, hogy néphatóságaink nem­ üldözik a vallást és nem folytatnak harcot az egyház ellen, de felveszik­­ a harcot minden olyan kísérlettel szemben, ahol a reakció papi kön­tösbe bújva alá akarja ásni népural­munk becsületes tiszta szándékát és hazánk újjáépítését akadályozzák. A politikai helyzet vitájában fel­szólalt Nudity Iván és Drágin Radi­­voj, akik rámutattak egyes népelle­nes beállítottságú papok reakciós aknamunkájára. Molnár Lukács is­mertette a magyarság helyzetét és munkáját a Népfront keretein be­lül. Megállapította, hogy a kerület magyarsága részt vett minden akció­ban és hogy még­sem­ kapcsolódott be teljes számban a Front munká­iéba, annak a magyar nép soraiban még ma is romboló reakció akna­munkája az oka. „A magyarság — mondotta —­ azonban nem áll többé kötélnek, nem­ hagyja magát álmo­dozóktól szédíteni és mert ebben az országban teljesjogu népnek ismer­­... az országot hazájának tekinti és annak boldogulásáért és felépítéséért dolgozik". — Megálla­pította azonban, hogy a magyarság tömegeiben a Front munkája hiá­nyos, mert nem foglalkozunk eléggé a parasztsággal, a falu és tanyavilág népével. Lőrik Péter, Milánkovics Iván, S zalai József és Damjanov Jaksa hozzászólása után Momcsilovics momcsilo, a tartományé Népfront­i Híg. - ra emelkedett szólásra. A po­.beszámolóról szólva kiegészi­­­wwo. Ismertette a mai viszonyok . . . ? Népfront állásfoglalását * w 8,„ispolitikai, mint a belpoli­’. en“_n8ekkel szemben. Hang­nagy a gyűlésnek főleg azokkal a politikai jelenségekkel kell foglalkozni, melyek a kerület­ben jelentkeznek. A feladatokról szólva, hangsúlyozta, hogy a leg­égetőbb feladat: a Népfront felfris­sítése. A frontban a helye minden becsületesen működő néptársnak, mindenkinek, aki hazánk újjáépíté­sén fáradozik, aki munkájával a­­dol­gozók bizalmát és megbecsülését kiérdemli. Az ülés tárgysorozatának máso­dik pontjaként Pern Mitya ismer­tette a kerületi Népfronit egyévi munkájának eredményeit. Megálla­pította, hogy az elmúlt egy év szer­vezettség tekintetében lényeges ha­ladást hozott. Érezhető azonban a front széles alapjainak hiányossága. A magyarok nőiesének eléggé kép­viselve a Front szervezetekben, kü­lönösen megfigyelhető a magyar parasztság és az értelmiség hiánya. A Front­szervezetek együttműkö­dése elégtelen, az akciók nincsenek egybehangolva, így előfordul, hogy ,egyes­ frontszervezetek keresztezik egymás munkáját. Meg kell erősí­teni a szervezeteket és kimélyíteni a politikai és felvilágosító munkát. Gottesmann Tibor a front admi­­nisztrációs és pénzügyi kérdéseivel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a Népfront szervezetek pénzügyi stabilizálására kell törekedni. A Kerületi Frontszervezetek hely­zetének és munkájának vitájában Tikvicki Géza szólalt fel elsőnek. »Kendetünk legnagyobb problé­­mája — mondotta — még mindig a nacionális kérdés helyes megoldásai­nak problémája. Alkotmányunk a nemzetiségi kérdésben lerögzítette a népakarat helyes irányát, a lefekte­tett ebeket azonban a gyakorlatban is a legteljesebb mértékben kerésze­tül kell vinnünk. Így is nyugodtan mondhatjuk: laborunkban van a kerület magyarságának jelentős ré­­sze, a horvátok, bunyevácok és szerbek nagyobb része, mégis nem szabad megelégednünk ezekkel az eredményekkel. A nemzetiségi kulcs helyes végrehajtásában látom ezek­nek a még jelentkező nehézségeknek kiküszöbölését. Feladatunk: kerüle­­tünk magyarságának a frontszerve­­zetekbe való bekapcsolása, aktivi­zálni azokat a tömegeket, amelyeket ma még a népfront mozgalmaiba be­­vonni nem sikerült. A Népfront szervezeteket kiegészíteni olyanok,­kal, akik akár a fronton kívül is munkálkodva, megmutatták becsüle­tes szándékukat. Ma már olyan időkben élünk, amikor egy csende­­sebb, tisztultabb légkörben, a körül­­m­ények tisztábban látásával, az itt élő nemzetiségekkel szemben töké­l­­etes bizalommal nyúlhatunk ezek­­nek a kérdéseknek megoldásához.« Nagy lelkesedéssel fogadott be­­széd után dr. Strelitzky Dénes szó­lalt fel. »A népfront minden akti­­vistája és egész kerületünk népe tapasztalhatta, hogy a magyarság a front minden akciójában nagy té­­i ütegekben vett részt. Mégis a­ Front munkájának magyar vonalán hiá­nyokat kell elkönyvelnünk. A nem teljes siker okai sok­ forrásnak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a Jugoszláviában és különösen a Vajdaságban élő magyarság egyes rétegeit a megszálló hatóságoknak sikerült félrevezetniük. A háború alatti népellenes kilengések azonban a magyar tömegekben nagy kiáb­­rándulást okoztak. A magyar töm­e­­gek komoly lelki megrázkódtatáson mentek keresztül. A felszabadulás nemcsak politikai rendszerváltozást, de új társadalmi formákat, új gaz­dasági rendet hozott. A magyar tö­megek a politikai vezetőiket és értelmiségük jó részét elvesztették, az új káder most van kialakulóban. Most jelentkeznek az igazi népi ve­­zetők. Csak idő és kitartó munka kell és a magyarság teljes számban a Népfront táborában lesz. Ezt an­nál bátrabban ígérhetjük, mert az­­ itteni magyarság meggyőződött ar­­­­ról, hogy az új Jugoszláviában nin­­csen kisebbségi kérdés, csak egyen­rangú, testvéri népek vannak, akik­­nek legfőbb vágyuk, hogy békében, testvériségben éljenek és gazdasági­lag minél hamarabb talpra állítsák ezt az országot.« Dr. Strei­cky nagy tetszéssel fo­­gadott beszéde után Szvrázsárkovics Blasko szólalt fel.­­»Megfigyeléseim szerint szervezeteinkben súlyos hiba az, hogy­­ a Népfront­ szervezetek nem foglalkoznak eléggé­­a birtokos­­ és törpebirtokos kisparasztsággal.­­ A kisparasztság érdekei nemcsak az­­ újonnan föld­hözjuttatott földművel­­ekével, de a munkásság érdekeivel is azonosak. Ezért a jövőben ki kell küszöbölni az ilyen jelenségeket. A magyarság magatartásáról szólva Például állítja a frontszervezetek elé­­ Szabadka Hajdújára« magyarságát. Csak kitartó munka hoz eredményt és ott ahol a front vezetők lelkesen dolgoznak, a magyarság is bekap­­csolódott a munkába. Damjanov Jaksa hozzászólásában felemlíti azokat a panaszos leveleket melyek a kerület több helyiségéből hozzá mint Front elnökhöz kerültek be. Ezekből, valamint személyes ta­­pasztalataiból arra következtet, hogy sok faluban a szervezetbe tömörült elemek tehetetlensége okozza a tö­megek bekapcsolódásának hiányát. Sok helyen olyanok is befurakod­­tak­ a frontba, akik ügyesen át­­orientálódtak, de a­ tömegek bizal­mát nem élvezik. Ezek az emberek aztán valósággal »begubóztak« a Népfrontszervezetekbe és ellöknek maguktól minden becsületes**! dol­­gozni szándékozót. Szkenderovics Mityó dr. a horvát­­ság nevében szólalt fel, ismertetve azokat a jelenségeket, amelyeket az itt élt horvát népi” ütegekben ész­lelt. AZ ÚJ VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG Az ülésen megválasztották a ke­rületi Népfront végrehajtóbizottsá­­■got is. Elnök dr. Strelitzky Dénes, 1. alelnök Horvácki Márkó, IL al­­elnök Mátics Glisa, titkár Tikvicki Géza, pénztáros Vukovics Janika, tagok Damjanov Jaksa, Szalai Jó­zsef, Drágin Radivoj, Rácz Vince, Ivkovics-Ivandekics Iván, Pej­in Mil­­jan, dr. Lilacsics Sándor, Gottes­­ma­nn Tibor, dr. Gyetvai Károly, Mi­­jatov Mitár, Milánkovics Ivánt, Lend­­vai Klára, Farkas Nándor, Sinkovics Dezső, Ivánovics Inija, Vadócz Ist­ván, Szkenderovics Mitya, Blasko­­vics István, Ivkovics Eszter, Molnár Lukács, Szép István, Lantos Károly, Sztevánov Milos, Kongó Tivadar Dudás Lajos, Szabó Ida és Szpáhics Szofika. A végrehajtó bizottságban tehát 15 magyar, 9 horvát és 7 szerb nem­zetiségű kapott helyett. A plénum nemzetiségi megoszlása­: 31 magyar, 15 horvát, 13 szerb, 1 szlovák és 1 crnagorai. 8 Jó vérvád meséje a szószéke Faji gyűlölet szitásáért kényszermunkára ítélték a martonos-kispiaci katolikus lelkészt Beszámoltunk annak idején arról, hogy Szu­boti­án egy időben az a sáz terjedt el, hogy a zsidók­ össze­szedik a keresztény gyermekeket és vérüket veszik. A­ legelképesztő­bb hírek keltek szárnyra, s e hírek szerint tucatjával tűntek el a gyer­mekek Szu­boti­án, a­hol ebben, hol abban a városrészben. Az ilyen hírek, amelyek nagyon is átlátszóan az új rendszerrel elégedetlen reak­ciós körökben születtek, hamarosan túljutottak a város határain és a környező községekben még jobban kiszínezve adták őket tovább. Egyes helyeken már arról is tudtak, hogy Szuboti­án a hatóságok közhírré tették a »veszélyt« és figyelmeztet­ték a szülőket, hogy sehova sem­­ engedték egyedül gyermekeiket.­­Néphatóságaink természetesen­­ erélyesen felléptek ezekkel a vadhírekkel szemben, mint min­den más olyan­­rémhírterjesztés ellen is, amelynek egyedül az a célja, hogy nyugtalanságot idéz­zen elő a tömegekben. Először a topolyai népbíróság ho­zott ítéletet a vérvád egy h­íreszte­­lője ellen, most pedig a zentai já­rási népbíróság előtt felelt tettéén a martonos-kispiaci római katolikus pap és egy kispiaci földműves. Oláh Sándor földműves június­ 22-ére felkereste Sándor Szilveszter katoli­kus papot és elmondta neki, hogy azt hallotta, Szuboti­án lelepleztek egy bandát, amely gyermekeket sze­­dett össze. Hozzátette a­zt is, hogy a szomszédos Suplyákon állítólag ki is dobolták, hogy a szülők vigyáz­zanak gyermekeikre. , Ugyanaznap este a helyi népbizott­ság elnöke és­­átkára­­hivatalos ügy­­ben felkereste a papot, s ekkor Sán­dor Szilveszter elmondta nekik az Oláh Sándortól hallottakat. Hozzá­tette, hogy­­ ő már régebben is olvasott Ha­sonló esetekről, amikor a zsi­dók vérét vették keresztény gyermekeknek. Rábeszélte az el­nököt és a titkárt, hogy dobog­tassák ki, hogy a szülök őrizzék gyermekeiket, nehogy a zsidók elhurcolhassák őket. Ő maga be­jelentette, hogy másnap a vasár­napi mise keretében kihirdeti a híveknek a gyermekre leselkedő veszélyt és ezt valóban meg is tette. Sándor Szilveszter ezzel a tetté­vel vallási és­ faji gűlöletet szított a lakosság körében. Tette annál sú­lyosabban nyom a latban, mert mint tanult és olvasott embernek tisztá­ban kellett lennie azzal, hogy a vérvád meséje koholt és csak a ria­dalom keltését szolgálja. Ennek elle­nére , ahelyett, hogy felvilágosította volna az egyszerű embereket, még ő maga is hozzájárult a fa­ji gyűlölet szításához. Súlyosbí­tó körülmény az is, hogy ezek­nek a híreknek a terjesztésé­hez lelkészi tekintélyét használ­ta fel. A bíróság mindezek alapján bű­nösnek mondotta ki Sándor Szil- t vesztert és kétévi szabadságvesztés­sel járó kényszermunkára, valamint polgári jogainak háromévi elvesz­tésére ítélte. Oláh Sándort hathóna­pi szabadságvesztéssel járó kény­szermunkára ítélte a bíróság a rémhírek terjesztéséért és faji gyű­lölet szításáért. Augusztus elsején megindul a közvetlen vasúti forgalom Csehszlovákiával, Magyarországgal és Franciaországgal A közlekedésügyi minisztérium hi­vatalosan közli:­­A nemzetközi vasútügyi értekez­leten, amelyet ez év július 5 és jú­lius 9 között tartottak meg Beográd­­ban és amelyen a jugoszláv, cseh­szlovák, magyar és osztrák vasutak képviselői vettek részt, a következő határozatot hozták: 1. Augusztus­­tól közvetlen vas­úti összeköttetés indul Beográd és Prága között, Szubotica, Kelebia, Budapest, Szob, Párkány és Brati­­szlava útiránnyal. Négyszer hetente egy vasúti közvetlen kocsi közle­kedik (1, 2 és 3 osztály) valamint háromszor hetente hálókocsi. Indulás Beográdból 20.51 órakor a 202 számú gyorsvonattal hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton, ér­kezés Prágába 6.30­ órakor szerdán, pénteken, vasárnap és hétfőn. Indulás Prágából 23.00 órakor hétfőn, szerdán, pénteken és szom­baton, érkezés Beográdba 8.32 óra­kor a 201 számú gyorsvonattal szer­dán, pénteken, vasárnap és hétfőn. A Beográdból pénteken történő indulásnál, a Prágából szombaton történő indulásánál nem lesz háló­kocsi, miután az csak hetente há­romszor közlekedik. Az első indulás Prágából augusz­tus 31-ikén, az első indulás Beo­­grádból augusztus 2-ikán. 1. Ugyancsak augusztus elsején közvetlen vasúti összeköttetés léte­sül Beográd és Schwarzach-Szt. Veit között, Jaszenicán át, csatlakozással a páris—prágai expresszvonathoz. Hetente háromszor 2 és 3 osztályú, kocsi közlekedik, indulás Beográd-­­ból a 6. számú gyorsvonattal, 23.32 órakor kedden, csütörtökön és va­­sárnap. Schwarzachba érkezik 23.55 órakor szerdán, pénteken és hétfőn. Schwarzachból indul 6.40 órakor szerdán, pénteken és hétfőn, Beo­grádba érkezik az 5­ .számú gyors­vonattal 8.21 órakor csütörtökön, vasárnap és kedden Az expressz vonat amelyhez a fen­ti vonatoknak csatlakozása van pén­teken, vasárnap és szerdán 6.45 óra­kor érkezik Párisba és hétfőn, szer­dán valamint szombaton 22.45 óra­kor indul Pak­sból-Első indulás Beográdból augusz­tus 1-ején, első indulás Scinwarzach­­ból augusztus 5-ikén. 3. Augusztus elsején a következő határállomásokon át indul meg a közvetlen vasúti forgalom Magyar­­országgal: a) Kotoriba—Murakeresztúr, Ko-­­­toribából indul 18.40 órakor, Mura­­i kereszturra érkezik 18.50 órakor.­­ Murakereszturról indul 5.42, Koto­­ribára érkezik 5.52 órakor. b) Szubotica—Kelebia. Szubotica-­­ ról indul 13.10, Kelebiára érkezik : 13.30, Kelebiáról indul 16.30, Szubo-­­­ticára érkezik 16.50 órakor. c) Horgos—Röszke: Horgosról ín-­í dul 6.35, Röszkére érkezik 6.54, Rösz­­kéről indul 18.20, Horgosra érkezik 18.39. d) Banatszko Arangyelovó—Szü­­reg. Banatszko Arangyelovóról in­dul 15.12, Szöregre érkezik 15.39 órakor. Szőregről indul. 9.00 Ban. Arangyelovóra érkezik 9.27 órakor. 4. A Jugoszláviából Csehszlová­kia, Ausztria, Svájc, Németország és a skandináv államok felé irányuló gyümölcskivitelre három gyorsteher­vonat-járatot létesítenek Csehszlo­vákiába Mariboron illetve Jeszeni­­cán át. Ebből a két első Ausztria számára és kihasználható. Ugyan­csak két gyorstehervonat-járatot lé­tesítenek Csehszlovákiába Szuboti­cán és Kelebián át. Ezek a vonatok a mutatkozó szük­séghez képest közlekednek. 5. A Csehszlovákiából az Adriára érkező turisták és fürdővendégek szállítására már július 13-tól min­den szombaton 7.40 órakor komp­lett vonat indul Prágából Rijekába (Fiume). A vonat Bécsen és Maribo­ron át közlekedik és vasárnap 13.45 órakor érkezik Rijekába. Visszatérőben minden hétfőn 0.01 órakor indul vonat Rijekáró­ és Prá­gába kedden 14.40 órakor érkezik meg. Az egyik ilyen vonat már meg­érkezett a tengerpartra és vendégeit a különböző fürdőhelyeken osztot­ták szét. Augusztus 4-ikén vasárnap este az Egység­­sportegyesület ottho­nában (Sztrelyacska u. 4.) SZABADTÉRI MŰSOROS TÁNCEST Az Egység és a Magyar Kultúr­kör rendezésében. Kitűnő zene. — Büffé, hűsítő ita­lok, szendvics, sütemény stb.

Next