Magyar Szó, 1947. március (4. évfolyam, 50-76. szám)

1947-03-01 / 50. szám

Négyszeres és háromszoros minis a noviszádi „ULPRED“ linó üzemben A noviszádi „ULPRED” kötélfonó üzemben a napokban avatták fel a májusi munkaverseny első szakának rohammunkásait. A rohammunkás­­avatást ünnepélyes keretek között bonyolították le: beszédek és sza­valatok vezették be az ünnepséget. Most a következő munkások nyer­ték el a rohammu­nkás címét: Szabó Vera négyszeres roham­munkás és Kremer Ferenc három­szoros rohammunkás 43 százalékkal szárnyalja túl a normát, Farkas Ha­na 30, Herbattn Mária 35, Suli Ilo­na 43, Cincár Jeliszáveta 27, Szabó Ilona 26 Bakos Teréz pedig több mint 20 százalékkal lépi túl a megállapí­tott átlagot. A vállalat igazgatósága 10 mun­kást és munkásnőt nyilvánosan meg­dicsért. Az új rohammunkásokat és a megdicsérteket valamint az egész versenyző munkásközösséget Dobos néptárs, a textilmunkások helyi szakcsoportjának titkára üd­vözölte. Beszédében kiemelte, hogy a munkaverseny egyik fontos felté­tele a tervgazdálkodásnak s ezért versenykötelezettségek elvállalásá­val kell növelni a verseny lendüle­tét. A rohammunkásavatás munkásün­­nepséggel ért véget K.F. r Az üzem rohammunkásai Munkás-beszerzési kaptár a szuboticai cipőgyárakban A szuboticai »Marika« és »Sze­­rec« cipőgyárak munkássága az el­­múlt hét végén tartotta ünnepi ülé­sét a Vörös Hadsereg 29 éves évfor­dulója alkalmából. Az ülésen Kle­­novszki Mária »A legyőzhetetlen szovjet haderő« címmel érdekes elő­adást tartott, amelyben foglalko­­zott a Vörös Hadsereg dicsőséges útjával. Az értekezleten tárgyalták a kü­­szöbönálló Népfront­ válastások ügyét is, elhatározták, hogy felhí­­vást intéznek a gyári munkaközös­ség minden tagjához — akik még nem léptek be a Népfrontba — hogy tegyék ezt meg haladéktal­­nul és vegyenek részt a küszöbön, álló választásokon. A választások technikájáról Egrényi és Jovelics néptársak beszéltek. Ezután indítvány hangzott el, amelyben a megszervezendő üzemi kaptár kérdését érintették. Kimon­dották, hogy minden tag 100 di­­nárral járul hozzá és hogy ebből az összegből közösen végzik majd a beszerzéseket. Hajdú Károly Munkaversenyre kellen Magyarország államosított üzemeinek dolgozói Magyarország dolgozói a leleple­zett összeesküvők és azok reakciós hátvédének sorozatos gazdasági szabotálása ellenére is komoly és tiszteletreméltó munkát végeztek eddig. Az újjáépítő munka végzése mellett a magyar munkások — kü­lönösen az államosított üzemekben —­ már fejlesztik a munkával való új viszonyt kifejtő haladottabb ter­melési módszert — a munkaversenyt A nehéz­ipari központok állami kéz­ben lévő üzemeknek munkásai már a felszabadulás után magukhoz ra­gadták a kezdeményezést és az in­­fláció ellen harcolva, romokat taka­rítva küzdöttek a többtermelésért és megindították munkaversenyü­­­ket. Az első munkaverseny még csak a MÁVAG (Magyar Állam Vasutak Gépgyára) és a WM (a csepeli volt Weis Manfréd üzem) között folyt. 1945 májusában kezdődött és de­cember 31-én ért véget. A verseny első feltétele volt: melyik gyár ter­mel többet. Az évi termelési prog­ram megállapításánál az 1938-as esztendő termelési átlagát vették mértékül, leszámítva a 20 százalé­kos kapacitáscsökkenést, ami a há­ború pusztításának eredményekép­pen állott elő. Ezt az első versenyt a MÁVAG nyerte. A második munkaverseny 1948 ja­nuár elsején kezdődött és december 11-én ért véget Ebben a versenybe később már a diósgyőri MÁVAG is bekapcsolódott. Itt már nemcsak a mennyiség számított, de a minőség is. Az eddigi munkaverseny diadalai közé tartozik a Kossuth- a Szabad­ság­, a Déli Összekötő vasúti híd, továbbá a 314 méteres antennato­rony felépítése, jóvátételi mozdo­nyok és szerszámgépek elkészíté­se. A harmadik munkaverseny 1947 január elsejtől folyik és augusztus elsején fejeződik be. Itt már nem­csak az említett három gyár, ha­nem az összes államosított üzemek versenyre kelnek a többtermelésért. A verseny feltételei: többtermelés, minőségi termelés, az előállítási költségek leszállítása. Ez a legutób­bi lesz a kiértékelési alap főténye­zője. Az újabb munkaverseny szerve­­sen bekapcsolódik a magyar három­éves terv keretébe. Célja: augusztus elsejéig a hároméves gazdasági terv előkészületeit elvégezni, hogy aztán augusztus elsejétől jól kiépített, jól előkészített körülmények között új versenyt indítsanak a hároméves terv teljesítéséért. A most folyó versenyben a ma­gyar munkások már közvetlenül ér­dekelve vannak, mert az általuk el­ért önköltség-csökkenésből és re­­zsimegtakarításból bizonyos része­sedést kapnak. A munkaversenyben bevonják a szakszervezetek és a politikai pár­tokat, mert csak ezek részvételével biztosíthatják a hároméves gazda­sági terv eredményes lebonyolítá­sát. 4 Mag­yar IPARI MUNKA A kikindai „Toza Markovics” tég­lagyárak munkásközössége elfogad­ta a sztárakanizsai rokonüzem szak­csoportjának versenyfelhívását ★ A termelési terv tíz százalékos túlszárnyalására kötelezte magát a bácskapalánkai juta és kendergyár munkássága. ★ . Május elsejéig 5 százalékkal túl­szárnyalják termelési tervüket a ra­­jkováti Tartományi kőbánya dolgo­zói. ★ A sztárakanizsai tégla és cserép­gyár szakcsoportjának tagjai úgy döntöttek, hogy 20 nappal az elő­irányzott idő előtt teljesítik terme­lési tervüket ★ 280 nap alatt végrehajtja az egy­éves termelési feladatot az óbecsei „Petar Drapsin” textilgyár munkás­közössége. ★ A sztárakanizsai gőzfűrésztelep és gőzmalom munkásai versenyszerző­dést kötöttek a helyi szövetkezeti malom szakcsoportjával ★ A zrenyanini állami ipari iskola szakcsoportjának tagjai elhatároz­ták, hogy az osztályok és egyének közötti versenyben május elsejéig 5 százalékkal csökkentik a termelési költségeket.­­ A muraközi Celje város építkezési terveiben 50 új kétemeletes lakóház építését irányozták elő. —......... '"»­Földmunka ''uiimii"""h.u»..........................imuiumm- AZ OSZIJEKI kerületben a­ na­pokban befejezték a tavaszi vetési munkák tervét. A terv szerint a kerületben 40 traktorbrigád és több mint 13.000 fogat vesz részt a tavaszi földmunkákban. ★ A KRUSEVACI kerületben is nagy küzdelmet folytatnak a gyümölcs­fák élősködői ellen. A kerületi nép­­bizottság a napokban részletes uta­sításokat juttatott el az összes nép­bizottságokhoz, amelyekben kötele­­zi őket a gyümölcsfák tavaszi tisz­­títására. A munkák elvégzésére az egész kerületben brigádok alakul­tak, amelyek most megkezdték a gyümölcszasj tisztításához szüksé­ges szerszámok előkészítését . A TITOGRADI dohánygyár elha­tározta, hogy ebben az évben 40 millió ültetvényre növeli a dohány­termelést. A gyár két hónap alatt 35 millió dohányültetvényre kötött szerződést a termelőkkel. ★ A CSACSAKI kerületben vala­­mennyi Népfront-szervezet részt­­vesz a tavaszi földmunkák népsze­rűsítésében. Ezen a tavaszon külö­nösen nagy figyelmet szentelnek az ipari növények fokozott mértékű termelésére. A rendelkezésre álló mezőgazdasági gépek jobb kihasz­nálása érdekében propagandát foly­­tatnak a földek közös megmunkálá­sára és a szántási szerződések mi­­előbbi megkötésére. ★ BOSZNA-HERCEGOVINÁBAN va­lamennyi­­ mezőgazdasági gépállo­másnak március 1-ig meg kell köt­­nii­ a szántási szerződéseket. A gép­állomások a szerződések megkötőd­séneik népszerűsítésében kikérik a népbizottságok és a Népfront-szer­vezetek támogatását. A javítási munkákat a traktorállomások már­­cius 15-ig befejezik. ★ OSZIJEKEN a napokban nyílt meg a földmegmunkáló szövetkeze­tek brigádvezetők­ kiképző szaktan­­folyam. A kerületben 18 földmeg­munkáló szövetkezet van és ezek összesen 43 férfit és 4 nőt küldöt­tek a tanfolyamra. HZ szer!) népköztársasági malmot átadta!) a helyi népbizottságoknak­ Beográdból jelenti a Tanjug. A szerb kormány most megtartott mi­nisztertanácsiülésén a kereskedelmi és közellátási miniszter javaslatára elhatározták, hogy 112 népköztár­sasági jelentőségű malmot a helyi népbizottságok közvetlen vezetése és irányítása alá utal. Kinevezte a minisztertanács az állami egyeztető bizottságot is a vagyonjogi kérdé­sek rendezésére. A bizottság a szerb kormány mellett működik. Elnöke Bajovics Vojin, a szerbiai legfelsőbb bíróság bírája lett. A mi­nisztertanács ülésén behatóan meg­­vitatták az idei vetési tervet és számos más fontos kérdést is letár­gyaltak. A topolyai „Dózsa György“ szövegezet már normák alapján végzi a szentesz-vetést Topolya, 1947 február hó A topolyai „Dózsa György” földmegmunkáló szövetkezet, amely a múlt év tavaszán, a földosztás alkalmával alakult, máris szép eredmé­nyekre tekinthet vissza munkájában. Tagjai kizárólag gazdaságilag gyen­ge új tulajdonosok, akik a kapott földet egyénileg nem tudták volna tökéletesen megmunkálni és azért tömörültek szövetkezetbe, hogy a felmerülő nehézségeket így könnyebben leküzdhessék és a termelési költségek csökkentésével minél nagyobb jövedelmet biztosítsanak ma­guknak s ezzel a népi államnak is. A szövetkezet tagjainak ez a tö­rekvése sikerült is, bár kezdeti hibák és mulasztások előfordultak. A szövetkezetben tömörült újgazdák rájöttek arra, hogy eredmé­nyes gazdálkodást csak tervszerűen lehet folytatni. Az őszi mezőgazda­­sági munkákat még normák­ nélkül végezték és ennek alkalmával le­szűrt tanulságok arra késztették őket, hogy a tavaszi szántás-vetés munkákat már tervszerűbben, munkanormák alapján végezzék. A mun­kanormák megállapítása és bevezetése céljából több napon át megbe­szélést tartottak a szövetkezetek tagjai és ennek során a munka ter­mészetének megfelelően 5 kategóriát állapítottak meg. Az L kategóriába tartozó mun­kákért 0,75, a II. kategóriába tarto­zó munkákért 1 munkanapot, a III. kategóriába tartozó munkákért 1,25, a IV. kategóriába tartozó munkákért 1.50, az V. kategóriába tar­tozó munkákért pedig 1.75 munkanapot számítanak. Külön megállapították, hogy milyen kategóriába tartoznak a búza, árpa és zab, a cukor-és takarmányrépa, a napraforgó, a kender a ku­korica, a muhar megmunkálása és egyéb vegyes földmunkák. A búza, árpa és zab megmunkálásánál például az I. kategóriákba tartozó mun­kák közé sorolták a levezető napi munkaidejét Ezt 11 órában állapí­tották meg és a lóvezető napi normája 6 hold 450 négyszögöl. V. kate­góriába tartozó munkaként jelölték meg például a kaszás munkáját aratás alkalmával, a munkaidő itt 12 óra és ezen idő alatt a kaszásnak 1200 négyszögöl gabonát kell levágnia. Hordáskor a kazalosnak 12 óra alatt 1800 kévét kell rendbehoznia. A cukor- és takarmányrépa meg­munkálásánál I. kategóriába sorolták pl. a levezető munkáját, akinek 11 óra alatt 6 hold 450 négyszögöl földet kell megmunkálnia. A I­I. kategóriába sorolták például a 9 colos szántást Egyvasu ekével ezen mélységben 11 óra alatt 1300 négyszögöl földet kell felszántani. A nap­raforgó megmunkálásánál a III. kategóriába sorolták az őszi szántás fogasolását. Ennek normája 11 óra alatt 6 hold. A IV. kategóriába so­rolták például az első kapálást, ennek a munkának normája 11 óra alatt 700 négyszögöl. A kender megmunkálásánál az V. kategóriába sorolták a kendervágást kúpozással­ A norma itt 12 óra alatt 200 négy­szögöl. A kukorica megmunkálásánál az V. kategóriába sorolták a sze­dést szárbakötéssel és kiskapbarakással. A norma itt 11 óra alatt 600 négyszögöl termés leszedése 20 mázsáig, 20—30 mázsáig 500 négy­szögöl, 30—40 mázsáig 400 négyszögöl. A kukorica begórézásának nor­mája 11 óra alatt 50 mázsa. A muhar megmunkálásánál V. kategóri­ába sorolták a kaszálást, 12 óra alatt 1400 négyszögölet kell lekaszál­­ni. A vegyes munkánál IV. kategóriába sorolták például a trágy­ahor­­dást. Ennek a kategóriának megfelelően 12 óra alatt egy kilométernyi távolságra 8 kocsi trágyát kell kihordani. Ezeknél a munkáknál össze­sen csak négy kategóriát állapítottak meg. Mindezeket csak példákként ragadtuk ki, mert a szövetkezet rész­letesen megállapította valamennyi földmunkákra a normákat és a ka­tegóriákat. A szövetkezet jövedelmének szétosztása tekintetében a tagok úgy döntöttek, hogy ezt a végzett munkanapok alapján eszközük. A tagok mindegyike először is megkapja a bevitt földje után járó meghatáro­zott kamatot, majd részesedést kap és ezeknek levonása után fennma­radó jövedelmet pedig a végzett munkanapok alapján osztják szét A topolyai földmegm­unkáló szövetkezet a tavaszi szántás-vetés már ezen munkanormák alapján végzi. A tagokat ezenkívül munkabri­gádokba osztották és ezek a brigádok versenyeznek egymással. Ez biztosítja majd a jobb terméseredményt. A legjobb brigádokat külön jutalomban részesítik, ugyancsak azokat a tagokat is, akik a legjobban túlhaladják a munkanormát. A „Dózsa György” földmegmunkáló szövetkezet alig egyéves fenn­állása alatt máris bizonyságot tett, a földek szövetkezeti alapon történő megmunkálásának nagy előnyeiről. A topolyai ajgazdák leküzdve a kez­deti, sokaktól leküzdhetetlennek látszó nehézségeket bizakodással, re­ménykedéssel haladnak azon az úton, amely a dolgozó parasztság fel­emelkedéséhez és boldogulásához vezet A temerni tartományi birtok­ versenyszellemben végzi a tavaszi földmunkákat A temerini tartományi mezőgaz­­dasági birtok munkásainak szak­szervezeti alosztálya, amely 57 ta­got számlál, bekapcsolódott a má­jusi munkaversenybe. A szakszer­vezeti alosztály legutóbb megtartott konferenciáján a tagok egyhangú­lag elfogadták Jugoszlávia legjobb tartományi birtokának, a zombori tartományi birtoknak munkaver­­senyre szóló felhí­vását. A temerini állami tartományi birtok munkásai ezenkívül külön versenyre hívták fel a bajsai, a kamendini, a kulpini, a sztáribecsei és csibi tartományi birtokok dolgozóit. A munkaver­seny pontjai a következők: 1.) melyik tartományi birtok vég­zi el május 1-ig százszázalékban a tavaszi szántás-vet­ést minél keve­sebb munkaerő és üzemanyag fel­­használásával; 2.) melyik tartomá­nyi birtok szállt be legtöbb hízott sertést; 3.) melyik tartományi bir­tok neveli a legtöbb anyatehenet és melyik birtok ügyel legjobban a borjak testi épségére; 4.) melyik tartományi birtok haladja meg az állatállomány gondozásának is élel­­mezésének normáját; 5.) melyik tar­tományi birtok vezeti a legtökéle­tesebben a könyvelési munkákat, végzi tökéletes pontossággal a szak­nyilvántartást, a normák nyilván­tartását, a brigádok teljesítménye­­it; 6.) melyik tartományi birtok szervezi meg a legtöbb munkást; 7.) melyik tartományi birtok rende­zi be legszebben szakszervezeti He­lyiségét olvasóterem céljaira; 8.) melyik tartományi birtok teljesíti az önkéntes munkavállalás kötele­­zettségeit, amelyet 400 munkaórá­ban állapítottak meg. A temerini tartományi birtok munkásai több mint 150 magyar és szerb nyelvű könyvet szereztek be és előfizettek több napilapra és fo­lyóiratra, amelyeket szabad idejük­­ben olvasnak. A munkások ezenkí­vül műkedvelő csoportot alakítot­tak, amely nemrégen mutatkozott be. Ezen az első előadáson több mint 500 személy vett részt A birtokon 23 írástudatlan mun­­kás van, ezért szükséges, mielőbb írástudási tanfolyam­ot szervezni, hogy ezeket a munkásokat megta­níthassák írni-olvasni Vujáklija Zo­­- tanítónő magára vállalta, hogy megszervezi a tanfolyamot. CREPAJAN a napokban széleskö­rű konferenciát tartottak, amelyen 200 ember vett részt. Ezen a megbe­szélésen a község földművesei elha­tározták, hogy minden segítséget megadnak a szomszédos Kraljevicse­­vó község telepeseinek a tavaszi földmunkák elvégzésében. ★ A HORVÁT NÉPKÖZTÁRSASÁG területén az ipari növényekre elő­irányzott földterületnek már 80,6 százalékát lekötötték Első helyen a bjelovári, második helyen az oszi­­jeki, harmadik helyen pedig szla­­von-brodi kerület áll.

Next