Magyar Szó, 1947. április (4. évfolyam, 77-110. szám)

1947-04-01 / 77. szám

íg a vizsgákat meg nem tartják, együtt kell tartani az Írástudás! tanfolyam hallgatóit Az egyik legnemesebb tevékeny­­ség, amelyet a tömegszervezetek, bűnszerető polgáraink és népi ha­tóságaink indítottak és folytattak a tél folyamán a városok, a­ falvak, a bányák és üzemek száz és százezer írástudatlanjának írástudóvá tétele hazánkban, Jugoszláviában az Írás­tudatlanság megszüntetésének ál­lami terve örökre el akarja tüntetni a régi népellenes uralmak eme rész örökségét. A népellenes uralmak idején több millió volt az írástu­datlanok száma. Az írástudatlanok betűvetésre oktatását irányító ál­lami tervünk meghatározott idő alatt előre látja­ az analfabétizmus megszüntetését. Ezért az írástudási terv megvalósítása érdekében alap­vető feladat a tanfolyamokon együtt tartani az összegyűjtött tan­­folyamhallgatókat. Az üzemekben az írástudási tan­folyamok vezetése egész évben tart. Ennek a munkának a feltételei az üzemekben, ahol a munkások mindig egy tömegben vannak, lehe­­tővé teszik a tanfolyamok szünet nélküli folytatását és sikerük a szakszervezeti alosztály aktivitásától függ, mivel az üzemekben a szak­­szervezeti szerveknek kell meg­szervezniük és vezetniük az írás­tudási tanfolyamokat. A falusi írástudatlanokkal való foglalkozás már sokkal több nehéz­séggel kapcsolatos. Falvakon a tanfolyamok a mezőgazdasági mun­­kák miatt ésan­ a dél folyamán tart­hatók. Erre a körülményre való te­kintettel az Írástudatlanság elleni küzdelem falvakon, ahol az írástu­datlanok legnagyobb tömege ta­­lálható, őszidén kezdődött meg az­­zal, hogy március havában véget ér. Mivelhogy az írástudási tanfolya­mok szervezését a lefolyt kam­pányban időre nem végezték el, sőt egyes helyeken csak január ha­vában gyűjtötték össze az írás­tudatlanok legnagyobb részét; vagy a tömegszervezetek és a helyi ha­­tóságok elégtelen erőfeszítései mi­att, vagy a tanfolyamokhoz szük­séges anyagi eszközök hiánya mi­att, sok tamfolyam később kezdőd­hetett csak meg, így a tanfolya­­moknak sokhelyt április közepéig vagy tovább is működniük kell, hogy a tervbe vett tananyagot el­végezhessék és hogy kielégítő ered­ményeket érjenek el. Emellett már a tavaszi vetési terv keresztülvitelének kampányában vagyunk. Az írástudatlanok összegyűjtése, beszervezése az írástudási tanfolya­mokra ebben a kampányban siker­rel végződött. Az egyes köztársa­­ságokban a tanfolyamok látogatói­nak száma a tervben előrelátott sámot messze túlhaladja. A Szerb Népköztársaságban a terv szerint előrelátott tanfolyamhallgatók szá­mát kilencven­ezerrel túlhaladták, így a tanfolyamokon összesen mint­egy 270.000 írástudatlan vesz részt. Bosznia és Hercegovina Népköztár­saságban a tervben előrelátott számot ugyancsak­ annyival halad­­ták túl, mint Szerbiában, a Horvát Népköztársaságban is 10.000 írás­­tudatlannal több látogatja a tanfo­lyamokat, mint a tervben előre­látták, és Macedóniában és Crna­gora Népköztársaságban szintén túlhaladták az előírt tervet. Hogy a tanfolyamlátogató írástudatlanok e hatalmas tömegei a betűvetést elsa­­játíthassák, teljes számmal együtt kell tartani őket a tanfolyamokon, amíg a tervben megállapított tan­anyagot átveszik, illetőleg, ahol er­re szükség mutatkozik, április kö­zepéig is. Csakis így, a tanfolyam­­látogatók szétszivárgásának meg­­akadályozásával érhetjük el, hogy a mintegy 600.000 írástudatlan, a­­mennyit hazánkban a téli akció során felöleltek megtanuljon irni­­olvasni, hogy a férfiaknak és nők­nek ez a nagy tömege képességet nyerjen a további kulturális előre­haladásra. Hogy a szétszéledést megakadá­­lyozzuk, s mégse hátráltassuk a vetési munkálatokat, a tanfolyamok befejezéséig ahol még folytatni kell a tanfolyamokat, azokat a be­fejezésig vasár- és ünnepnaponként tartsák meg több munkaórával,­ s a lehetőség szerint esténként is. Sok helyen most tartják a vizsgá­kat, vagy már meg is tartották. Ezek a vizsgák az idén szervezett írástudási harcunk jelentős eredmé­nyeiről adnak bizonyságot. Az egyes népköztársaságok közokta­­tásügyi minisztériumainak rendel­kezésére álló adatai szerint a tan­­tanfolyamlátogatók 90%-a (helyen­­ként még több is) megtanult írni­­olvasni. Csak azok, akiket beteg­ségük akadályozott, vagy más ok­ból hiányoztak, valamint a rendsze­­res tanfolyamlátogatók egy igen kis hányada végezték a tanfolyamot eredménytelenül. Téli írástudási kampányunk ké­sedelme fontos tapasztalat. A jövő­évi kampányban a tanfolyamokat időre kell megkezdeni, hogy a ta­vaszi munkák előtt be is végezhess­­sék azokat. Egy munkásnő -ötven szövőgép Moszkva szakm­.) választókerületé­ben, a januárban tartott egyik vá­lasztási gyűlésen fiatal, karcsú, si­mára fésült hajú lány lépett az emelvényre. Szemei ragyogtak, hangja remegett a meghatottság­tól. Ezt mondta: „Most, amikor megbeszéljük, hogy kit válasszunk képviselőnkül az Orosz Szovjetköztársaság Leg­felsőbb Tanácsába, mindnyájunkat ugyanaz az érzés tölt el, szívünk egyszerre dobban, amikor Sztálin nevét ejtjük ki. Ez egészen termé­szetes, hiszen minden sikerünk, győzelmünk és boldog jövőnk az ő nevéhez fűződik. Azután saját magáról beszélt, el­mondta, hogy az iszmajlovi szövő­gyár munkásnője. Gyermekotthon­ban nevelkedett és 1933-ban került a gyárba, ahol az automatikus szö­vőgépek mellett kezdett dolgozni. A háború előtt"Miskovát alig is­merték az öremben."~-«munkájával nem ért el különös sikert,­munka­­szabályát soha sem teljesítette ful, de mintha nem is nagyon igyeke­­zye.t h­­i­tha munka után el is járt a magasabb szakképzettséget nyújtó tanfolyamokra, ezt sem a maga kezdeményezésére tette, hanem leg­­jobb barátnője, Liza Morozova ked­véért, ezért az energikus, önálló­ságra törekvő, szinte türelmetlen­nek mondható lányért. HÁBORÚBAN SZÜLETETT ÖNTUDATTAL... Csak a háború idején, amikor az egész ország összefogott, hogy visz­­szaverje az ellenség támadását, ér­tette meg Klaudia Siskova, hogy az ő munkája szoros kapcsolatban áll az ország gigászi erőfeszítésével. 1945 októberében még „csak” 130 százalékban teljesítette munkafela­dat­át, ettől kezdve azonban hónap­ra 1­ hónapra emelkedett munkatelje­­sítménye és büszke volt arra, hogy ő a gyár legjobb szövőmunkásnője. A gyárban többnyire csak elégte­len tapasztalattal rendelkező női munkások maradtak, a férfiak el­mentek a frontra. Most aztán érté­kesíthette azokat az ismereteit, amelyeket a továbbképző szakmai tanfolyamokon sajátított el Műszaki ismereteinek kiegészítése és fokozása után egészen más szem­­­­mel nézte az elébe tűzött munkafe­­ladatokat és munkája közben min­dig arra gondolt, hogyan lehetne és­szerűbb és gazdaságosabb mun­kamódszert alkalmazni Természetes, hogy így egészen m­ás mun­kaeredményt sikerült elér­nie. Tudvalevő, hogy a szövőmun­­k­anőnek majd 10 kilométernyi útat kell megtennie a szövőgépek köz­ti ide-oda járkálással egy munka­váltás ideje alatt. Siskova ezt az utat 4680 méterre tudta lerövidíteni, mert tökéletesen ismert minden gé­­pet, amely mellett dolgozott. varban, amikor a gépek zakatolása úgy elnyomja az emberi hangot, mint ahogy a szél elfújja a gyertya lángját. Ha a fonal elszakad, a szö­vőgép automatikusan megáll és így azt újból meg is kell indítani, köz­ben figyelni a többi génre, sőt a munka minőségére is. Klaudia Siskovánál ez a tehetség és adottság akkor kelt életre, ami­kor felismerte munkája fontosságát és azt, hogy az ő munkája szoros kapcsolatban áll az egész ország mérhetelenül nagy erőfeszítéseivel. A szovjet országban a hősies mun­ka szeretete az ember azon nemes tulajdonságai közé tartozik, ame­lyekkel a legszebbet éve a legjobbat akarja alkotni. 134 SZÁZAL­ÉK­OS TELJESÍTMÉNY Viharos tapssal ünnepelték Klau­dia Siskovát, amikor az emelvényen állva, palástolhatatlan­ büszkeséggel azt mondotta: „1946-ban 32 ezer mé­­­terrel­ több anyagot szőttem, mint am­ennnyi T'dz 'éei munkaprogram elő­írt Az évi munkafeladatomat októ­­ber 29-én már befejeztem .. A de­cemberi munkaszabványt 40 gépen dolgozva, 134 százalékban teljesítet­tem“! Amint az emelvényen állt szemei ragyogtak a büszkeségtől,­­ határtalanul boldognak érezte ma­gát. A szövőmunkánál rendkívül fon­tos a megfelelő váltás kiválasztása. Amikor Siskova részére kellett meg­felelő váltásról gondoskodni, szinte lázban volt az egész gyár. Elővet­ték a legtapasztaltabb, legjobb szak­­képzettséggel bíró szövőmunkásnő­ket, mert tudták, hogy Siskova to­vábbi munkáját lényegesen befolyá­solja majd az őt felváltó gépkezelő­nő munkaképessége. Ha egy tapasz­talatlan kéz megzavarja a gépek har­monikus összmunkáját, akkor Sis­­kovának rengeteg időt kell a gépek rendbehozására pazarolnia-Siskova azonban egy fiatal leányt Duzsja Szamojlovát választotta ma­ga mellé, aki most végezte a gyári iskolát, mert éles megfigyelőképes­­ségével észrevette benne a tehetsé­get. Elhatározta, hogy a serdülő lányból erős, önálló egyéniséget mestert nevel. Nagy volt a kocká­zat, sok fáradságába került, gyak­ran ottmaradt a váltás után, hogy megtanítsa Szamojlovát a munka minden finomságára és részletére. És Szamojlova képességei mind job­ban fejlődtek, terebélyesedtek. A fi­atal munkásnő kezdte megközelíteni tanítónője, a híres szövőmunkásnő által elért eredményeket. Amikor azonban Siskova 40 gépet kezdett kezelni, Szamojlova sírva fa­­kadt. Megijedt, mikor meglátta hogy ilyen sok gép kiszolgálásához milyen megfeszített figyelem, mi­lyen tudás szükséges. Siskova azonban nem hagyta cser­ben tehetséges tanítványát, megint ottmaradt a váltás után, hogy Sza­mojlova tudását a saját színvonalá­­ra emelje. És Szamojlova nemsoká­ra lépést tartott a munkában taní­tónőjével- UJ EMBEREK UJ MUNKAMÓDSZEREK Valósággal művésze lett mester­ségének! Minden szövőgépen 1950 szál fo­nal folytatja rohanó útját az orsók felé. Siskova kezdetben 25 automa­­tikusan működő szövőgépet kezelt, később már harmincat, de ezzel sem elégedett meg, vasakarattal tört tovább előre és nemsokára ,negyven, most pedig már ötven gé­pet lát el. Óriási figyelmet követel ez a mun­­­­ka a gépek kezelőitől. A szövőmun­kásnőnek meg kell tudni különböz­tetni az egyik szövőgép hangját a másikétól, — ebben a nagy hangza­ Rádió Magyar adások időrendje OSZÍJEK A­zon méteres középhullám­hos­­­szon minden pénteken este fél 8—8 óráig magyar műsor és minden va­sárnap délután háromnegyed 3—3 óráig falurádió. A ZÁGREBI MAGYAR FŐIS­KOLÁSOK KULTURELŐ­ADÁSA NOVISZÁDON A zágrebi magyar főiskolások kulturcsoportja április 8-án Novi­­szádon vendégszerepel. Az együttes a noviszádi Magyar Kultúrkörben színvonalas kulturel­őadást rendez. mmmsm VAJDASÁGI NEMZETI SZÍNHÁZ: Popovics: „Pokondirena tikva" víg­játék (8). MAGYAR KULTÚROTTHON: Könyv­tári óra 5—8-ig. PALLAS: Sztal­ingrád, szovjetfilm (4­6, 8). NÉPMOZI: Tizenhárman szovjetfilm ,­fél 5, fél 7, fél 9). ODEON: Szuncsano pleme szovjetfilm (4, 6, 8). PALLAS: Kondáslány és a pásztor szovjet film (4­­6, 8). ZVEZDA: Szerenád, francia film (4­6, 8). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: Nép­gyógyszertár, I. Jug. Armije u. 66 és Popics, Pasicseva u. 11 SZUBOTJCAN MA VÁROSI MOZI (Kultúrotthon): a 17 éves kapitány, szovjetfilm (4, 6, 8) VÁROSI MOZI (Kisterem): Mozi-hang­verseny, szovjetfilm (fél 4, fél 6, fél 8 MOSZKVA MOZI: Az első kardelyai francia film (4, 6, 8). SZAKSZERVEZETI. KÖNYVTÁR: Könyv­tan órák kedden és csütörtökön 6—7, vasárnap 9—0 óráig. Beográdban iskola létesült a filmszínészek és filmrendezők képzésére Az Országos Kinematográfiai Ta­­nács nemrégiben pályázatot hirde­tett a Tanács által létesítendő film­­színészi és filmrendezői iskola nö­vendékeinek felvételére. A »Zvezda film« vállalat épületében a napokban megtartották a felvételi vizsgát a filmrendező jelöltek számára. E­z az első ilyen iskola hazánk­­ban. Feladata, hogy fiatal filmter­melésünk számára szakká­dereket neveljen. A jelöltek szép számban jelentkeztek felvételi vizsgára. Film­rendező jelöltnek 43 vizsgázó jelent­kezett mindkét nemből. Nagyobbá­­ra a bölcsészeti fakultás hallgatói, színházi szakemberek, részben új­ságírók, tanárok és hivatalnokok. Az ország minden részéből jöttek Fiumétól a bánáti Krszturig, de leg­többen Beográdból, Zágrábból és Ljubljanából. A jelöltek Szelimovics Mesa »A megsértett ember« c. elbeszélését kapták feladatul. Az elbeszélés tar­­talmát a népfelszabadító háborúból meríti. Ezt az elbeszélést kellett a jelö­lt­ek­n­ek f­i­lm s­z­c­en­t­r­i­lm -t­er­v­e­zetté feldolgozniuk. A feladat nem kíván sajátos film-szaktudást, de mégis módot nyújtott annak megál­lapítására, hogy a jelölt milyen mértékben képes egy ado­tt szöv­eget a film nyelvén, képnyelven elmon­­dani. Másnap a szóbeli vizsgákat tar­tották meg a jelöltekkel. Ez alka­lommal egy filmet mutattak be, s azzal kapcsolatban tettek fel kérdé­­seket a vizsgázóknak. Ezenkívül ál­talános kérdéseket is intéztek a je­löltekhez, hogy társadalmi,politikai és kulturális felkészültségükről is fogalmat alkothasson a vizsgáztató bizottság. A filmrendező jelöltek vizsgája után a napokban ugyancsak a »Zvezda film« vállalat épü­letéb­e megtartják a filmművész jelöltek részére is a felvételi vizsgát. A filmrendező és filmszínészi is­­kolának egyetemi jellege van. A tanítás a filmiskolában előrelátható­lag április elején veszi kezdetét. A budapesti Munkás Kultur Szövetség akadémiája Szin. A budapesti Színművészet Akadémia egyik tanterme. Fenn a dobogón ismeretlen szovjet szerző „A disznópásztor-lány“ című darab­ját próbálják. Szereplők: a lány: bér­elszámoló a MOGÜRT-nél, a legény: hegesztő a Ganz-Vagonnál. Idő: je­lenkor• Történik: Bálint György ta­nár óráján a Munkás Kultur Szö­vetség kultur­akadémiájának máso­dik évfolyamán. Ilyenfélekép szólna, a bevezetés ha színdarabban rögzíteném, amely­nek tanúja vagyok. Azért is ez a közlési mód, mert a kis teremben színház pereg, a színpadon éppen úgy, mint lenn a széksorokban, a „nézőtéren“. A tanfolyam hallgatói valamennyien tevékeny résztvevői az előadásnak: felváltva játsszák és ren­­dezik a jeleneteket. A soros rendező a Vorsteher-csip­­ke gyár munkája. A darab mondani­valóját elemzi, majd a játék apró mozzanataira figyelmeztet. Öröm hallgatni értelmes, találó gondola­tait. Bálint György is elégedetten élvezi a kiselőadást. Elmondja, hogy most éppen egy teljes estét betöltő „szemléltető“ műsort dolgoznak fel, három különböző kor társadalmi be­rendezésének színpadi stílusát,■ Mo­­liére: „Képtelen házasság“-át, Mol­nár Ferenc: „Vacsora“ című játékát és végül az éppen munkában lévő szovjet színdarabot. A másik tanterem népes hallgató­­sága az alapfogalmakkal ismerke­dik. Nemrégiben estek át a felvételi vizsgán. 74 id­ént kezű közül 42-en Nők, férfiak, 18 évestől 50-ig. Kő­műves, házmester, textilmunkásnő vasöntő, fodrász, zenetanárnő. Szend­rő Ferenc, az MKSz főtitkára, ami a kásztyivetődés fogalmáról, céljáról beszél. Csupa figyelő tekintet, de jegyezni is kellene. Ezt is megoldot­ták: az egyik gyorsírásttudó hall­­gatónő szorgalmasan ir minden szól s az egyik textil­gyár támogatásával a legközelebbi órán mindenki meg­kapja a sokszorosított anyagot. A sok tanulnivalót csak igy tudják el­végezni, meg azután egyetlen mon­datot sem akarnak elveszíteni. — Egyetlen szóval tudom jelle­mezni a tanfolyam, szellemét: meg­ható a lelkes törekvésük, a tanulni­­vágyásuk, mély tudásszomjuk, aho­gyan most, felnőtt korukban, jóné­­hányan deresedő fejjel nekigyürköz­­tek a tanulásnak — mondja Szend­rő Ferenc. it Milyen más lenne Magyarország a magyar munkásság egész kultu­rális arculata, ha a letűnt bű­nös rend­szer osztálygyűlölete nem­­zárta vol­na el ezeket az embereket a műve­lődéstől. A múlt keserves igazság­talanságnak helyrehozatalában lánc­­szem ez a kulturakadémia. Akik in­nen kikerülnek, megbízható gyakor­lati vezetői lesznek munkástársaik­nak a kultúra terjesztésében, a ma­gyar népi demokrácia építésében. (Szabad Nép, Budapest) Az olvasó Liga Mi van a­ szódával ? Szubotica, március hó A szódavíz az az ital, amelyet a vendéglősök nem szívesen mérnek ki. Bár a haszonkulcs összegszerűen itt is meg van állapítva, a haszon itt a kimért áru árához alkalmazko­dik: természetes, hogy kifizetőbb pálinkát vagy bort kimérni, mint szódavizet­ Már többizben megkíséreltem, hogy szódavízhez jussak — amire egészségügyi okokból szükségem van — de a kocsmárosok sohasem voltak hajlandók kiszolgálni. Minap este egy üres szódás üveg­gel betértem Matkovics Béla ven­déglőjébe, a Vilzonova utca 25 sz alatt lévő kocsmába. Szódát kértem de hiába hivatkoztam arra, hogy a szódavizet munkások készítik dol­gozóknak s hogy a népi államban mindenkinek joga van rá, a vendég­lős megtagadta a szódavíz kiszolgá­lását azzal, hogy aki nem vesz bort az nem kaphat szódát. Hasztalanul hivatkoztam arra is, hogy a fennáll rendelkezések értelmében tilos az úgynevezett „kapcsolt“ árusítás, s vendéglős durván elutasított. Utána elmentem a GRAMAG ve­zetése alatt álló Arany Bárány ét­terembe, itt minden további nélkül kaptam egy üveg szódavizet. Úgy látszik a magánvállalkozók még ma sem hajlandók megérteni hogy borsos haszon nélkül is a kö­zönség rendelkezésére kell hogy áll­janak. Ezzel kapcsolatban különben az­­t indítványozom, hogy a RANAPOZ és GRAMAG üzleteiben is árusítsa­nak szódavizet, hogy ilyenformán szódához jussanak azok is, akik nem kocsmajdrék■ H. L Közérdek­i Mungú A ZRENJANINI KATONAI ÜGYOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Jugoszláv haderő legfőbb parancs­nokának 1946 augusztusában kiadott ren­delete értelmében leszerelésre kerültek az 1920—1927 évi korosztály azon had­­kötelezettjei, akik középiskolákban, a­­zokkal egyenrangú szakiskoláikban vagy az egyetemeken kívánják tanulmánya­ikat folytatni. Amennyiben még vannak olyan sze­mélyek, akik ebből a célból leszereltek de a mai napig nem nyújtották be kér­vényüket az aktív szolgálati idő elha­lasztására, a fennálló rendelkezések ér­telmében felhívják az ilyeneket, hogy a szolgálati idő elhalasztására irányuló kérvényüket legrövidebb időn belül nyújtsák be a katonaügyosztálynak il­letve a hadkiegésztő kerületnek (Vo­i­­ni okrug)! Amennyiben az ilyenek a kérvényük­nek idejében való benyújtását elmu­lasztják és az illető megkapta a kato­nai behívóját a rendes katonai idő le­­szolgálására, kérvényüket nem­ veszik tekintetbe. TRAKTORÁLLOMÁSOK ÉS TRAKTORTULAJDONOSOK FIGYELMÉBE A „Poljostroj“ szövetségi mezőgazda­sági gépraktár közli, hogy az összes traktorállomások, állami és más bir­tokok valamint magántraktortulajdono­sok Mc­Cormick 12/20 és 15/30 trakto­raikhoz megfelelő mennyiségű alkat­részt szerezhetnek be a „Poljostroj“ köz­ponti raktárában, Novi szád, Zseleznics­­ka 96 szám alatt. A magántulajdono­soknak mellékelni a néphatóságok iga­zolását, hogy ilyen gépekkel rendelkez­nek és feladatot kaptak mezőgazdasági munka végzésére. A többtermelési ver­­senyben fontos, hogy­ minél több trak­tort tegyünk munkaképessé, ezért fon­tos, hogy minden traktortulajdonos, aki a fenti gépekkel rendelkezik, idejében eszközöljön alkatrész-megrendelést. Mánási Szó 5

Next